Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

4 I PETŐFI NÉPE • 1974. június 7. Már egy éve felnőttek vagyunk... A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Helyszínen, konkrétan, segíteni készen A kalocsai járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén a pártalapszervezeti munka továbbfejlesztéséről szóló köz­ponti bizottsági határozat érvényesülését vizsgálta. A tanács­kozásra a Duna menti kisközségben, Géderlakon kerül sor. A végrehajtó bizottságot ugyanis az a törekvés vezérelte, hogy a szóban forgó határozat végrehajtását a géderlaki kommunisták munkájának tükrében a helyszínen, tehát konkrétan és mindenekelőtt segítő szándékkal mérlegelje. Talán nincs is olyan ember, akinek a júniussal kapcsolatban ne lenne édes-bús emléke. Ez a hónap a „nagy számadások” hó­napja, mióta világ á világ. Az ál­talános és középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben ekkor vonják meg egy év mérle­gét, s ekkor bírálják el, hogy me­lyik diák hogyan használta ki az adott lehetőségeket, a fiatalok egy része most utoljára készül a vizsgákra, szakmunkás-bizonyít­ványt kap a kezébe, s megkezdi munkás életét. Vajon, hogyan vál­tak be a remények, hogyan telt az első „felnőtt” év? A kiskunfélegyházi Kiskunsági Ruhaipari Vállalatnál. hosszú neonfényés munkateremben sző­ke-barna fejek hajolnak a gépek fölé. Közöttük találtam két olyan fiatalt, akik hamarosan szakmun­káslétük egyéves évfordulóját ün­nepük. Marika <— Nem lesz ünnepség — mond­ja Juhász Marika. — Lehet, hogy azon' a napon nem is fogunk arra gondolni, hogy már egy éve ki­nőttünk a tanulósorból. Gyorsan eltelt ez az év — teszi hozzá. — mintha csak most lett volna, ami­kor izgatottan készültünk a vizs­gákra. Vizsgamunkának egy szép sötétkék zakót készítettem. Hogyan telt el az egy év? Job­ban mint az előző három, mert most már pénzt is kaptunk. Igaz, nem nagyon sokat, lehetne több is, de azért nem vagyok elége­detlen. Azt hiszem, az is érdekli, hogyan kerültem ide? Nos, édes­apám vasutas, bátyám az egyik helybeli termelőszövetkezetben gépkocsivezető, nővérem. Erzsiké pedig akkoriban itt volt a vál­lalatnál szakmujjj^faj^u)^,.^ gz­óta is itt dolgozik. Amikor az. ál­talános iskolában választani kel­lett, hogy ki hová akar menni tovább, bennem már megérett az elhatározás — nem utolsósorban nővérem rábeszélésére —, hogy női szabó leszek. Sajnos, nem si­k.. ült, a férfiszabó-tanú lók közé vettek fel. Nem bántam meg, a szakmát jól elsajátítottam, s aki a férfiszabóságot kitanulta, az már könnyebben boldogul a női ruhákkal is. Nagyon kellemes emlékeim fű­ződnek az iparitanuló-iskolához, különösen szívesen emlékszünk mindnyájan Radics Sándornéra, Erzsiké nénire, aki az első két évben — betegségéig — az osz­tályfőnökünk volt. A vizsgák után az osztályból tizenöten jöttünk vissza felnőtt­ként a vállalathoz, -s heten egy szalagra kerültünk Hoffman Ádám művezető irányítása alá. Jól érzem magam ott, csak az a baj, hogy állandóan egy reszortot végzünk, s bizony egy kicsit egy­hangú a munka. A szabad időm? Szeretek ol­vasni. moziba is elnézek néha az udvarlómmal. Férjhez menni? Nem, nem akarok még egy ideig... Szívesen segítek édes­anyámnak a főzésben is. Egy bizonyos, nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam, s remélem, a későbbiekben, itt a vállalatnál még tovább tudom nö­velni szakmai tudásom ... Erzsiké — Sok hasonló van a történe­tünkben — mondja mosolyogva Erzsiké, akit a szakmunkásvizsga idején még Dobák Erzsébetnek hívtak, de azóta „nevet változta­tott”. októberben Bori Sándorné lett. — Az én édesapám is vas­utas. de nekem senkim sem dol­gozott itt. Bátyám ugyan itt van Ia,.»«flipszádban,,a,,Műanyaggyár­ban üzemmérnök. £n is az álta­lános iskolában jelentettem be, hogy női szabó szeretnék lenni, de belőlem is férfiszabó lett. Az iskolai évekkel kapcsolatban ne­kem is sok kellemes emlékem van, én voltam az osztály KISZ- titkára. s sok hasznos, érdekes kirándulást rendeztünk. Igen jó volt a kollektív szellem. Sajnos, itt jóformán még azt sem kérdez­ték meg, hogy KISZ-tagok va­gyunk-e. Pedig — teszi hozzá el­gondolkodva — azért mert férj­hez mentem, még szívesen kiven­ném a részem a KISZ munká­jából. Miért mentem férjhez ilyen „korán”? Férjemmel több mint három éve jártam már együtt, s mikor megkaptam a szakmunkás- bizonyítványt — kiválóan végez­tem — elhatároztuk, hogy meg­esküszünk. Azt hiszem, egymás támogatásával, segítségével sok­kal többre visszük. Közösen ter­vezünk. takarékoskodunk, s bí­zunk abban, hogy sikerül megva­lósítani terveinket. Most még a szüleimnél lakunk, de remélhe­tőleg majd csak lesz saját laká­sunk. Már gyarapodtunk is, egy hűtőszekrényt, és egy írógépet vet­tünk közösen. Ez utóbbira főleg a férjemnek van szüksége, aki a Vasipari Szövetkezetben hegesztő és egy amatőr filmstúdió vezető­je. Sok az adminisztrációs mun­kája és megtanult géppel írni — azt hiszem én is megtanulok... Az első évvel kapcsolatos ta­pasztalataim jók. Nem csalódtam a felnőtt életben, idősebb kolléga­nőink nem éreztetik velünk, hogy mi még fiatalok vagyunk. Sajnos, eredeti terveimet nem sikerült még valóra váltani. En először más szalagra kerültem, de annak a szabadszombat-beosztása nem egyezett a férjemével és a szüléi­mével. Így jöttem át erre a sza­lagra, ennek viszont a munkaide­je nem egyezik a Ruhaipari Tech­nikum tanítási ideiével. így az­után kénytelen voltam lemonda­ni az azonnali tanulásról. Remé­lem, sikerül maid valahogy úgy egyeztetni az időket, hogy beirat­kozhatok a technikumba ... * Kel fiatal mondta el tapaszta­latait a felnőtt élet első évéről. Nem panaszkodtak az idősebbek­re, de úgy érezzük, egy kicsit többet is lehetne törődni velük A KISZ-szervezet nem feledkez­het meg róluk, az illetékesek pe­dig a továbbtanulásban is na­gyobb segítséget nyújthatnának nekik. Opauszky ‘László A vizsgálódás módszeréről elöljáróban annyit: Boza József­nek, a járási pártbizottság első titkárának javaslatára a testület tagjaiból négy munkacsoport ala­kult. Feladatuk a pártszervezet irányító tevékenységéről, a párt­csoportok munkájáról, a műve­lődésügy helyi pártirányításáról, valamint a községpolitikai, gaz­dasági munka irányításáról és el­lenőrzéséről való tájékozódás volt. Alapos elemzés, gondos minősítés A munkacsoportok tagjai a tsz-központban, a művelődési ház klubjában és a tanácsnál ta­lálkoztak a helyi tisztségviselők­kel: a párt-, állami és gazdasá­gi vezetőkkel, s a pártcsoport- bizalmiakkal. A kötetlen beszél­getések egyrészt az elvégzett munka eredményeinek számba­vételét, s a gondok megismeré­sét, másrészt az alapszervezeti munka jó módszereinek és a fel­sőbb pártszerv határozatai egy­séges értelmezésének elősegítéséi célozták. Boza Józsefet, Széli Istvánt, a drágszéli tsz brigádvezetőjét és Szabó Lászlót, a solti községi pártbizottság titkárát — a járási vb tagjait — Palkó Ferenc, a he­lyi pártvezetőség titkára tájékoz­tatta. Előkerült az első félévi munkaterv. az alupszervezeli emlékeztető tömb és a vélemé­nyezési lista. Egyenként minősí­tették, hogy mit csináltak jól, s hogy hol szükséges módosítani, javítani a munkán. Akadt kritikai észrevétel is. A .párttagok szjernévtiszjerifiti meg­bízatásait példáuj, pem foglalták írásba. A munka tervezését il­letően pedig elhangzott, hogy a jövőben ne csak a szövetkezet belső életét, a gazdaságpolitika kérdéseit tűzzék napirendre, ha­nem a községi feladatokat is. Szükségszerű ez, hiszen Géder­lakon csak egy pártszervezet mű­ködik, a tsz-ben. Az emlékeztetőben nyomon követhetők a taggyűlések, a ve­zetőségi ülések. A bejegyzett tő­mondatokból kitűnik a leglénye­gesebb, az, hogy az adott témá­ban milyen álláspontot foglalt el a taggyűlés, illetve a pártve­zetőség. Részletesebbek a fel­jegyzések a személyi ügyekben hozott döntésekről. A párttitkár külön is hangsúlyozta, hogy ér­demes pontosan vezetni az emlé­keztetőt. Az év végi beszámoló ké­szítésekor ez nagy segítséget je­lent. A KISZ pártirányítását vizs­gálva gyorsan tisztázódott, hogy ennek értelmezése a helyén van. Szabó László és a beszélgetés­ben szintén részt vevő Almási Lajosné, a járási pártbizottság munkatársa jó példákkal szol­gáltak a közvetlen irányítás tar­talmára, módszereire. Csak né­hány az ajánlásaik közül: rend­szeres megbízatások a pártszerve­zet részéről, a végrehajtás ellen­őrzése és folyamatos Segítése, a KISZ-szervezet öntevékenységé­nek előmozdítása, a KISZ-tagok bevonása á község politikai éle­tébe, és nem utolsósorban so­kaikból biztosítani a párt után­pótlását. E kérdéshez érve Palkó elvtárs megjegyezte, hogy KISZ- titkárukat eddigi munkája alap­ján alkalmasnak tartják a párt­tagságra. Legújabb megbízatása pedig az, hogy a tsz-be nemrég érkezett fiatalokat mielőbb meg­nyerje a KISZ-szervezet számá­ra is. A pártcsoportok a tagság véleményét összegezik Hasznos beszélgetés zajlott a pártcsoportok tevékenységét vizsgáló munkacsoportban is. Ebben f((a, ( végrehajtó bizottságot Kara Mihály„ Balaton . József elvtársak képviselték, de jelen volt Rigó János, a járási pártbi­zottság főelőadója is. Az alapszervezetben öt párt­csoport működik munkahelyi, Il­letve lakókörzeti beosztás szerint. B. Varga Imréné, az egyik bi­zalmi dicsérte a pártvezetőséget a rendszeres és pontos tájékozta­tásért. Ez nagy segítség. A bizal­miak rendszerint már két hét­tel a taggyűlés előtt összegyűjt­hetik a tagság véleményét a na­pirendre kerülő témával kapcso­latban. Eredményeként a javas­latok mérlegelésekor rendsze­rint nagyobb az aktivitás, s a taggyűlés a tagság túlnyomó többsége véleményének ismere­tében határoz. Ebben látják a pártcsoportok egyik, igen fontos szerepét. A tájékoztatás azonban nem­csak „felfelé” jó. Korábban a gépesítésnél adódtak problémák. Az ott működő pártcsoport tag­jait megbízták: segítsék elő az üzemi munkafegyelem megszi­lárdítását. A példamutatásnak, a türelmes, meggyőző j szónak nem maradt el az eredménye. A párt e legkisebb egységei a tele­pülésfejlesztési célkitűzések megvalósításában is cselekvőn vesznek részt. A helyi ismeretek birtokában Miután lezajlottak ezek a „mű­helybeszélgetések”, ismét tanács­kozott a járási párt-végrehajtó­bizottság. Nem volt nehéz dolga, hiszen a testület valamennyi tagja részleteiben is megismer­te a géderlaki Üj Élet Tsz párt- szervezetének tevékenységét. A munkacsoportok egy-egy képvi­selője beszámolt a tapasztala­tokról, s nyomban minősítették is a munkát. Az írásos beszá­molóhoz csupán néhány kérdés kapcsolódott, de annál több ér­demi vélemény-nyilvánítás, ja­vaslat hangzott el. Végül az első titkári összefog­laló megerősíthette: az alapszer­vezeti pártmunka fejlesztését jól szolgálja az ilyen, a helyszí­ni segítés. Az irányító párt­szervnek részt kell vennie a pártmunka helyi módszereinek kialakításában. Ennek egyik be­vált formája a területfelelősi rendszer. Ezt szükséges a jövő­ben még hatékonyabbá tenni oly módon, hogy a járási párt- bizottságtól kiinduló segítés a pártmunka valamennyi részterü­letére kiterjedjen. A géderlaki kommunisták munkáját elismeréssel illette a testület, de megjelölt .néhány sürgős tennivalót is'.' Javítaniuk kell például a pártmunka ter­vezését, az egész községet átfo­gó koordinációt, a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek közötti munkamegosztást. A fel­adatok meghatározásakor figye­lembe vették a politikai munka helyi feltételeit, s azt is, hogy Palkó Ferenc elvtárs csak né­hány hónapja látja el felelősség- teljes megbízatását a pártszer­vezet élén. Sz. A. Alkalmasságvizsgálat a kertészeti főiskolán A felkészülés és a várakozás heteit élik az egyetemi, fő­iskolai felvételi vizsga előtt állók. Nincs könnyű dolga a diákoknak, de a felsőfokú oktatási intézmények pedagógu­sainak sem, azoknak, akiknek ki kell választani a jelentkezők közül a leendő hallgatókat, a későbbi vezető szakembereket. A Kertészeti Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai karára az idén is háromszor annyian jelentkeztek, mint ahányat fel lehet venni. A főiskola természettudományi tanszékének egész kollek­tívája már tavaly azon munkálkodott, hogy egy, a válasz­tást reálisabbá tevő módszert alakítson ki. Segítségül hívták • pályaválasztási tanácsadó pszichológusát, Komlós Ferenc- nét is. ARANYPONTY, VÍZISZÍNPAD, TALÁLKOZÓK Előkészület a Bajai „Külön nyarat” rendeznek a nyárban Baján, ahol talán még a napsugarak is meredekebben érik a földet, melegeb­ben sütnek, mint másutt. A városi tanács művelődésügyi osztályán összeállt a program, amely sokszorosítva rövidesen elhagyja a nyomdát. Hajdú László, főiskolai docens — egyben az oktatási—nevelési bizottság elnöke — adott tájé­koztatást erről, a főiskolán alkal­mazott új felvételi rendszerről. — Miéit, tartják fontosnak új módszer alkalmazását? — Általános felfogás, hogy a kertész fát ültet, gyümölcsöt, sző­lőt, virágot termeszt. Ha gyenge fizikumú a gyerek, menjen ker­tésznek, mondják a szülők, á szabad levegőn majd megerősö­dik. Igaz, az innen kikerülőket foglalkoztatják a kutatóintézetek­ben, az oktatás területén, a köz- igazgatásban, de mégiscsak az a fő feladatunk, hogy a mezőgaz­dasági üzemeknek adjunk ráter­mett vezetőket. Az új módszerrel a fizikai rátermettséget is vizs­gáljuk. — Az alkalmassági vizsgák so­rán tehát miről kívántak képet nyerni? — Mint már mondtam, terme­lési szakembereket képzünk, bio­lógiailag alkalmasnak kell len­niük a munkára: bírni a korán­kelést, a sokszor nem csekély fizikai igénybevételt. Fontos a jó színérzékelés, hisz köztudomású, nem mindegy, mikor szedik le a gyümölcsöt, ha exportra viszik. Mivel az érettséget a szín is mu­tatja, egy-egy tévedés nagyon sokba kerülhet. Nem nélkülöz­hető a jó ízlelőkészség, s a tér- (Srzék sem. A követelmények között szerepel még a vezető- és szervezőképesség, mert minden kertész valamilyen kisebb, vagy nagyobb vezetői posztot kap. Ah. hoz, hogy dönteni tudjon, kell a gyors helyzetfelismerés, a tech­nológia ismerete, a szakmán kí­vüli területeken való tájékozott­ság. — A meglehetősen sok irányú vizsgálódás során milyen ered­ményeket kaptak? — A módszert 1973-ban alkal­maztuk először, kísérleti jelleg­gel: 70 felvételizőt vizsgáltunk meg. A természettudományi tan­szék munkatársai az érzékszervi, a pályaválasztási tanácsadó pszi­chológusa pedig a személyiségvizs­gálatokat végezte. A férfihallga­tók nyolc, a női jelentkezők 0,5 százalékánál tapasztaltunk pél­dául színvesztést. Meglehetősen nagy a szóródás a figyelem, em­lékezet, szervezőkészség szerint is. Ezek a tulajdonságok 18 éves korra már kialakulnák, s javíta­ni még lehet rajtuk, de alapve­tően megváltoztatni őket — nem. Miután a hallgatók adottságait így „feltérképeztük”, a csoport- vezető tanárok egyenként elbe­szélgettek velük, tanácsokat ad­tak nekik hogyan fejlesszék egy- egy képességüket. Amennyiben a hallgatók elfogadják a javaslato­kat, a gyarkorlatba kikerülve a beilleszkedés könnyebb, a munka eredményesebb lesz. Az idén már az összes jelentkezőt megvizsgál­juk, jövőre pedig hivatalosan is bevezetjük a módszert. — A tantárgyi felkészültség önmagában még nem mutatja meg, alkalmas-e a jelölt a pályá­ra. A főiskolán bevezetendő mód­szer várhatóan milyen hatással lesz a felvételt nyertek összeté­telére? — Mindenképpen előnyös lesz a fizikai dolgozók gyermekei szá­mára. A tapasztalatok szerint ők elsősorban a szakközépiskolák­ban szereznek érettségi bizonyít­ványt, olyan intézményekben, ahol a mi felvételi tárgyaink — a kémia, biológia — oktatása nem a legerősebb. Ebből követ­kezik: felkészültségük sem a leg­jobb. Az új felvételi módszer kimutathatja, hogy kiváló szer­vezők, rátermett vezetők, kitűnő gyakorlati érzékkel rendelkeznek. Hallgatói létszámunk 44 százalé­kát most is a fizikai dolgozók gyermekei adják. A felvételi korszerűsítése meg- (könnyítrá pedagógusok dolgát is. Azonos pontszámot elérteknél az alkalmassági vizsga dönti el, ki lesz a főiskola hallgatója, s ki­nek tanácsoljuk, hogy más in­tézménybe jelentkezzen. Dénes Éva A „IV. Bajai Nyár” kulturális és szórakoztató rendezvényei az idén már négy szabadtéri helyszí­nen zajlanak június 22-től 30-ig. A szokásosnál is több látnivalót kínál majd a Sugovica és kör­nyéke! az olaszos hangulatú Béke tér, a nemrég kialakított Bokodi úti parkerdő, valamint a Petőfi- sziget. A víziszínnad előtt kiala­kított betonülőkéken csaknem ezren foglalhatnak helyet, s re­mélhetőleg elkészül addigra a vendégváró campjngtábor is, amely faházakban kínál szállást és sátorozási lehetőséget nyújt. A folytonosság alapján ismét a halászok népi hagyományaihoz kapcsolódik a fő program, amely 29-én lesz. Ekkor koszorúba font aranypontyot dobnak vissza a vízbe, jelképesen megköszönve az addigi, és remélve a további bő­séges zsákmányt. A halászati esz­közökből kiállítás nyílik a mú­zeumban. A Türr István emlék­mű előtti halfogó versenyre ju­goszláviai és magyar horgászok neveznek be. Ugyancsak a Duna holt ágán rendezik meg a hajó- modellbemutatót. Az idén rendezik meg itt elő­ször az országos amatőr kamara- zenekari fesztivált, amelyen húsz csoport vesz részt. Bács-Kiskunt a helyi vízügyi igazgatóság és Kecskemét együttesei képviselik. Szintén újdonság a bácskai bor­vidéket átfogó nyilvános borver­seny. A sportversenyek közül a Türr István emlékkupáért sza­badkai, zombori, pécsi, kecskemé­ti, és bajai csapatok mérkőznek meg. A viziszínpadon nemzetkö­zi cselgáncsbemutató népszerűsí­ti a sportágat, amelynek jeles művelői élnek a Duna-parti vá­rosban. A Patak utcai sportcsar­nokban modern társas táncver­senyt követhetnek végig a né­Nyárra zők, a Bokodi úti parkerdőben pedig a favágók találkoznak, hogy összemérjék az erejüket és ügyes­ségüket. Ugyanitt lovasverseny is lesz. A Petőfi-szigeten pedig táv- írászversenyt szervez az MHm. A programot a bajai és innen elszármazott festők kiállítása gaz­dagítja. a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház társulata színvonalas előadásokról gondoskodik. A ren­dezvényekhez kapcsolódik június 29-től július 5rig az ország leg­fiatalabb nyári egyeteme is, amelynek a keretében a legneve­sebb szakemberek szólnak a me­zőgazdasági vízhasznosítás fontos témáiról. A tervek azt célozzák, hogy nyáron se legyen „holtidény” a kulturálódásban. Az összeállítás sok mindenben egyedülálló, érde­mes lesz ellátogatni a Duna-parti városba. Ugyanakkor Baja termé­szetesen nem áll egyedül az ösz- szefogott műsorokkal, kikapcsoló­dási alkalmakkal. Gyulán „Gyu­lai Nyár 1974." elnevezéssel ké­szülnek a kulturális programok. A vissZa-visszatérő események kö­zül a Várszínház és az ‘Európa- szerte ismert Eszperantó Nyári Egyetem már túljutott az első je­lentősebb évfordulóján — az elő­ző a tizenegyedik, az utóbbi a ti­zenkettedik évadját kezdi meg július 5-én. illetve 7-én. A Vár­színház ismét egy magyar törté­nelmi drámával és egy klasszi­kus vígjátékkal jelentkezik. Tir- so de Molina: A zöldnadrágos lo­vag című darabját Miszlay Ist­ván, a kecskeméti színház igaz­gatója rendezi. Emellett festésze­ti és fotókiállítások, országos bio­lógus napok, az üdülőhelyi váro­sok vezetőinek találkozója, ter­mékbemutatók és ismeretterjesztő rendezvények teszik teljesebbé a programot. H. F. GÉPJÁRMŰ-ÜZEMELTETŐK! IFA, ZIL, Robur, GAZ, NISA, ZUK, VÁZ, Barkas tehergépjárművek szervizmunkáit, futóm űjavítást, középjavítást rövid határidővel vállalja éves kapacitásszerződést köt. AFIT Kecskeméti Gépkocsikarbantartó Állomás Kecskemét, Külső-Mindszenti út. TeL: 11-629, 11-720. Nyitvatartás: reggel 6-től 18-ig, ssombaton: 6-től 14-ig. 1071

Next

/
Oldalképek
Tartalom