Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

I 4 • PETŐFI NÉPE 9 1914. június 1. Tiszta vizet a pohárba 9 Szorgalmasan dolgoznak t szórófejek. 9 Míg a nyo­másközpont nem készült el. Ilyen szivaty- tvúkkal továb­bították az ön­tözővizet. 9 A szűrőme­ző ... Foto: Kovács János Mit jelent valójában a városföldi öntözőmfi? Az emberi természet már csak olyan, hogy ösztönös gyanakvás­sal fogad minden, első hallásra nem éppen hangzatos kísérletet Kecskemét szennyvize csaknem olyan bőséggel árasztotta el a megyeszékhely pletvkaforrásait, mint a Magyar—Szovjet Barátság Tsz földjeit, ahol szakszerű keze­lés, gondos felügyelet mellett ön­tözésre használják. Az is érthető, hogy a téma erősen foglalkoztat­ta a közvéleményt, a szennyvíz végső soron nem kölni, vagy bár­milyen más semleges, természetes folyadék, és arról sem hallott még senki, hogy ilyen módon pró­bálták volna hasznot húzni belő­le. bárhol az országban. Nem is hallhattunk róla. A városföldi gazdaság ugyanis elsőként vállal­ta. hogy a hazai szennyvízöntözési kísérletek bemutató üzeme lesz.« Nincs ok a félelemre Az Országos Vízügyi Hivatal beruházásában készülő öntözőmü megvalósításának gondolatát 1967- ben fogadták el. a következő év­ben elkészültek a tervek és 1969—70-ben megkezdődtek a munkálatok; A három szakaszban épülő öntözőtelep 570 hektáros^ s ebből az idén már 378 hektár kap vizet. Most már csak a nyomás­központ átadása van hátra, ezt a kivitelező ugyan nem készítette el a kijelölt határidőre, de a jelek szerint június eleién végre mű­ködhet. Ezzel lezárul a kísérlet nyitá­nya, első két fejezete, végső sörön a laikus találgatások ideje is, mostantól maga az élet. a tudo­mánnyal karöltve vizsgázó gya­korlat dönti el. hogy beválik-e, vagy sem. A szakemberek persze tudják, hogy a szennyvízöntözés csak nekünk újdonság, valójában több száz éves hagyomány érvel mellette. Miért volna ártalmasabb ma az. amit már évszázadokkal ezelőtt kitaláltak és eredménnyel alkalmaztak? És gondoljunk arra is. mekkora gondot jelent nap­jainkban városaink tisztaságának megóvása, a település fejlődésével együtt növekvő szennyvíz szaksze­rű kezelése? A különböző keze­lési eljárások nagyon drágák: egy köbméter szennyvíz tisztítása 7— 9 forint, az öntözéssel e/ az ösz­szeg 1—1.50 forintra csökken és egyben a vízszegény területek fo­lyamatos vízellátására is lehe tősé­get teremt. Az első- két ütemben elkészült berendezések máris fo­gadni tudják Kecskemét egész napi szennyvizét. Persze, sokah még csak belát­ják az új eljárás hasznát, csupán a gondolattal nem tudnak meg­barátkozni. Tartanak tőle, 'hogy amit nyerünk a tisztítási költsé­geken. azt ráfizetjük másfajta ár- tálmakra. Ezért is kértem meg az Országos Vízügyi Hivatal szakér­tőjét. Nyári Ödönt, hogy öntsön tiszta vizet a Dohárba. — Ezt annál könnyebben meg­tehetem — válaszolt készséggel, mert Kecskemét szennyvize, min­den tévhittel ellentétben, már tisz­títva kerül a földekre. A biológiai tisztítást egy szűrőmező és egy 76 hektáros erdő végzi el és egy kü­lön telepen gondoskodnak a me­chanikai tisztításról. flven előz­mények után, a megszűrt vizet nagy területen szétterítik, s ezál­tal a természetes energiák — nap­fény, talajélőlénvek — felbontják azokát a káros krtvagokát is, ame­lyek még bennemaradtak. Tehát egyáltalán nincs ok a félelemre. Csak takarmányozási célokra! Legfeljebb az zavarta az em­bereket. hogy mégiscsak szenny­vízzel öntözték azt a növényt, amelyet elfogyasztanak? — A vízhasznosítás csak takar­mányozási célokat, szolgál, szó- sincs saláta, retek, egyéb zöld­ségfélék öntözéséről, ha valakit ez nyugtalanítana. Azt sem árt tudni, hogy mielőtt az öntözőfürt létesítését elhatároztuk volna, kü­lön erre a célra kijelölt területen tudományos kutatók vizsgálták egyebek között a szennyvíz hatá­sát a növényzetre. A kísérletek nem mutattak ki semmilyen ká­ros elváltozást, ezért is mertünk ilyen költséges, beruházást vállal­ni. A vizsgálatok, természetesen tovább tartanak, a városföldi ön­tözőmű a kutatók megfigyelése, ellenőrzése alatt áll továbbra is. A Vízügyi Hivatal sok reményt fűz a kísérlet, sikeréhez, mert ak­kor mihdazokon a helyeken, ahol a kecskemétihez hasonlóak a ta­lajviszonyok. követhetik a város­földi példát. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz pedig nem hiába hí­res a vállalkozó kedvéről, most is bebizonyította, hogy nem fél az újtól, akkor sem. ha ez hatalmas munkába, sok pénzbe kerül. Kü­lön dicséretet érdemel a tsz épí­tőbrigádja. ők építették a kifogás­talan szociális épületet, fürdők­kel. fekete-fehér öltözőkkel, most pedig az öntözőbrigád vizsgáz­tatja. kezeli lelkiismeretesen az értékes berendezéseket. Biztonsá­guk érdekében megtettek minden szükséges óvintézkedést, állandó orvosi felügyelet alatt állnak és természetesen a 15 százalékos ve­szélyességi pótlék is kijár nejeik. A brigád tagjaitól nem is hal­lottunk panaszt, a hobbykertek tulajdonosaitól annál többet. Vá­lasz helvett Tóth László, főagro- nómus a falra mutat: nézzem meg az öntözött terület hely raj­zán. hogy még a legközelebbi ré­szen is kilométernyi távolság vá­lasztja el a kísérleti telepet a hobbykertektől. Van olvan here- füvesük is. amelvet csak kétszer öntöznek hetente, tehát még azt sem mondhatják, hogy túl sűrűn. Elszakadtunk a természettől? Szeretném tudni, hogy neki, aki itt él az öntözőfürt közvetlen szomszédságában, mi a vélemé­nye róla? Hátha másként látják a fővárosból és másként innét a közelből? Egészséges nevetés a válasz. Azt érzem ki belőle, hogy csak a természettől elszakadt, szo­balevegőhöz szokott városlakó kérdezhet ilyesmit. — A kifejezés zavarja meg az embereket. Ez a szennyvíz, sem­mi más, mint trágya, Mindössze az a különbség, hogy nem szalma a vivőanyaga, hanem vízben van, és ez nekünk azért iön különö­sen jól. mert ez a száraz környe­zet szomjas a folyadékra. Ez a gazdaság külön haszna benne. Ezért vettük át első szóra! Ami­kor megépült a szakosított szarvasmarhatelepünk. tisztán lát­tuk, hogy meg kell oldanunk a takarmánytermesztést is. ez pedig nem megy víz nélkül. A vízhasz­9 Az öntözött területen 60—70 ta­nyát bontottak le. s az új ott­honba költöztetett lakók egész kis települést alkotnak a tsz szomszédságában. Eddig 124 új porta épült és hamarosan újabb 28 ház is tető alá kerül. nosítás kapóra iött, biztonságot ad ahhoz, hogy amit' elhatároztunk, meg is tudjuk valósítani. Városföldön örülnek a víznek, amely naponta folyamatosan ér­kezik a telep tározó tavába,' illet­ve a biológiai tisztítóműbe. Azt moúd.iák. éhes ez a homokos ta­laj. elnyel mindent, csak szerves anyag legyen, az lebomlik egy­kettőre. ..Látott már egyhetes ételmaradékot a lábasban? —kér­di a főagronómus — mi lett belő­le? Fátvolszerü penész. Lebom­lott. Látja. így van ez minden­nel a természetben, a szennyvízzel is. Csak ha egv kicsit eltávolo­dunk a természettől, akkor szi­matolunk károsító hatásokat min­den normális folyamatban.” Engem meggyőzött, remélem másokat is. De akár tetszik, akár nem. az öntözőmű üzemel, sőt to­vább fejlesztik. A bemutató üzem egyben azt jelenti, hogy menet­közben új. jobb. fejlettebb for« mák kialakításán is munkálkod­nak. elsősorban' azt kutatják, ho­gyan lehetne a vizet teljesen szag­talanítani. Mindaz, tehát, ami ezen a telepen történik, kihat az egész országra, még távolabbra is: a tapasztalatok iránt KGST-part- nereinknél is nagv az érdeklődés. Vadas Zsuzsa Marika, a párttitkár Négyszazhuszonegy nőtagja van a lakiteleki, kétszeres kiváló ter­melőszövetkezetnek, amelynek párttitkára Bodor Mária. Még dúlt a világháború, ami­kor a Makkai-dűlő egyik kis ta­nyáján napvilágot látott Bodorék négy gyermeke közül váz egyet­len leány. A napszámos családból származó Marikát az egész falu megismerte azóta. Mert így szó­lítják, így emlegetik egysze­rűen: Marika. Fiatal létére em­berségével, kedves közvetlensé­gével érdemelte ki több mint ezer szövetkezeti gazda, s a nagyközség lakóinak tiszteletét­Igazi közéleti ember, aki egy évtizedet dolgozott az ifjúkom­munisták között. Ott nőtt fel és szüleit követve kérte felvételét a pártba, a hatvanas évek ele­jén. Mostani tisztségében az édesapját követi, aki néhány évig a szövetkezet párttitkára volt. Igaz, kellett ehhez az ötvenkét tagú kommunista közösség bizal­ma is, amelyet nem volt nehéz megnyernie. Hiszen közöttük élt, velük együtt dolgozott, vállalva a szövetkezeti gazdaság legnehe­zebb éveit is. Mert voltak ám ilyenek! A kertésztechnikus lány azonban jól állta a helyét az új telepítésű szőlő agronómusaként. A napbarnított arcáról szinte leolvasható, hogy szereti áz em­bereket, közöttük lenni, vállalni örömeiket és gondjaikat. Törőd­ni az emberekkel — ezt a mun­kát kedveli a legjobban. A csaknem százmillió forintos termelési eredmény részleteit nem raktározza a fejében. Annál inkább nyilvántartja áz emberek ügyes-bajos gondjait, problémáit. Ennek pedig köze van hozzá, hogy még az idén — a gépmű- helyi után — a téglagyárnál és a kertészetben is megépül a szo­ciális létesítmény. A véleménye mindig nyílt és őszinte, s nagy öröm számára, ha meggyőzött valakit érvekkel, tu­dással, vagy éppen személyes példamutatással. így érte el azt is, hogy minden párttagnak van személyreszóló megbízatása. Igaz, hogy az alapszervezet nyolc tag­ját a vezetőség elé. hívták szót- értésre, és passzivitásukért két személyt ki is kellett zárni. Azóta azonban rend van, a pártmunka minden területén színvonalasan dolgozik az alapszervezet. Emlí­tést érdemel, hogy a XI. párt- kongresszus tiszteletére szerve­zett munkaversenyt is az alap- szervezet vezetősége kezdemé­nyezte. Ennek nyomán csatla­kozott és vállalást tett a. tsz tag­ságának hatvan százaléka. A vál­lalások értéke megközelíti a két és fél millió forintot.' Jó alapot nyújt az eredményes munkához a mindinkább kitere- bélyesedő szövetkezeti demokrá­cia, amelyet a párt- és gazdaság- vezetőség harmonikus együttmű­ködése biztosít. Nem múlik el hónap anélkül, hogy a különböző ágazatok dolgozóival szót ne ér­tenének az időszerű feladatokrót előadódó problémákról. A köl­csönös tájékoztatás e fórumai nélkül vezetni sem tudnának. Bodor Mária párttitkárt min­den érdekli. Az idős párttagokat rendszeresen meglátogatja és nemcsak meghallgatja gondjai­kat, hanem a szükség szerint in­tézkedik is. Részt vesz az asz- szonykórus próbáin, kiránduló­csoportot vezet, nem sajnálva a szabad idejét. A szívéhez legkö­zelebb álló pártmunkaként ta­lán mégis a pártközépiskola ve­zetését tartja. Tanítani, tovább­adni a marxizmus—leninizmus esti egyetemén tanultakat, ez iga­zi pártmegbízatás, amelyet a já­rási párt-végrehajtóbizottságtól kapott. Megállja helyét a községi csúcsvezetőség tagjaként is. E megbízatása jól segíti abban, hogy a Szikrá Tsz pártszerveze­tében példás a kollektív vezetés, rendszeres és tartalmas a párt­élet. £s lelkes rajongója az új­nak, a korszerűnek. Mindig azok mellé áll, akik ezért dolgoznak és segít is a tizenegy mérnöknek, s a huszonkét technikusnak. Ugyanis ennyi szakember szol­gálja a közös gazdaságot. Marika is szolgálatnak tartja a párttitkári tisztséget, azt, hogy a vele szemben támasztott követel­ményeknek eleget téve, boldo­gabbá tegye az emberek életét. N^yn utolsósorban ez ösztönzi arra is, hogy a politikai főisko­lán folytatva a tanulást, gyara­pítsa ismereteit. Horváth Ignác Kunfehértón Bács Kiskun megyei déli részének legszebb üdülőhelyén még jutányosán vásárolható üdülőtelek Érdeklődésre az OTP kiskunhalasi fiókja készséggel szolgál felvilágosítással, értékesítés ugyanott. 605 Városföldi Petőfi Tsz növényvédő és kártevőirtó szolgálata vállal: gabona- és magtár-fertötlenitést. rágcsáld* és rovarirtást, légylrtásl Címünk: Kecskemét, Széchenyi körút 32. Tel.: 11-225. 981 (10.) Mikor odamentem hozzá, még akkor is úgy kellett eléje kerülnöm. Mintha én gördültem volna a vonat helyébe. Ahogy az arcába néztem, egy nagy könny­cseppet láttam' kibuggyanni a szeméből. — Ez borzasztó! — rebegte. Én semmit sem szóltam, elvet­tem tőle a bőröndöt, kézenfogtam és megindultunk a kijárat felé. Napsütéses vasárnap délelőtt volt, tisztán csengő, A faluban első misére kondítottak, s a ha­rangszó átszállt a dombok, er­dők fölött. Sokáig hallgatagon mentünk egymás mellett. Lassan oldódott Zsuzsában a görcs hagytam, hadd engedjen meg, nem akartam a kérdéseim mel feleslegesen zaklatni. Magá­tól kezdte el, minden bevezetés nélkül. — Jobb is. ha most nem ha­gyom itt — mondta. — De elküldött — mondtam Zsuzsánaik. — Mert csökönyös, mint egy csacsi! — folytatta Zsuzsa. Flórián ugyanis a táviratból azt vette ká. hogy az ő akaratá­riak enged az asszony, s azért jön. hogy ezentúl együtt marad­janak. De hát hogyan folytathatná egy nő ezt a vándoréletet? Azt is megtudtam Zsuzsától, hogy Flórián mindenáron ott akarja hagyatni vele a kórházat, nem akarja, hogy Zsuzsa dolgozzon. Inkább eltartaná a feleségét, semhogy az önálló lehessen.. Meg- küzdött azért, hogy a saját lá­bán megáilhasson, a hivatását most már nem adhatja fel. Le­hetséges, hogy a nagy defnokrata 'Flórián odahaza ennyire maradi gondolkodású? Lehetséges, hogy zsarnoki hajlamai vannak? — Inkább nagyon is meleg­szívű — mondta Zsuzsa. — Nem tud meglenni anélkül, hogy vala­kiről ne gondoskodjék. Egyre jobban elcsodálkoztam mindazon, amit Zsuzsa mondott. Flórián annak idején öngyilkos- sági kísérlettel került hozzá­juk a kórházba, az első felesége halála után. Zsuzsát akkoriban helyezték vidékre, s még nem ta­lálta helyét a városban. Flóri már a betegágyból intézkedett, hogy a fiatal ápolónő Flóri any­jánál találjon albérletet. És Zsu­zsa szinte észrevétlenül Héft al­bérlőből feleség. Persze, neki mindig is hiányzott a csaád. De ezzel vajon megtalálta-e? — Szükségem van rá! — mondta Zsuzsa. . Akkor még nem tudtam, mi- .ért van neki szüksége Flórira. Csuda biztosan vágtam hát a sze­mébe: — Csak nem azt akarod mon­dani, hogy miatta jössz vissza? Zsuzsa hallgatott. — Ha nem futok utánad, hol járna már veled a vonat? — folytattam még nagyobb bizton­sággal. — Üljünk le valahol egy ki­csit! — mondta fáradtan. Furcsán hangzik, de félté- kenykedni kezdtem Flórira. Va­gyishogy: nem tudtam, tulajdon­képpen hányadán állok vele. Mert közben nőtt is a szemem­ben. Lassan megértettem, ez az igazság. Alighanem, engem is akkor már halálra kerestetett, hiszen több mint egy órája, hogy eltűntem, Flóri pedig úgy vigyáz az apostolokra, ahogy az igaziak­ra vigyázhatott a szentlélek. — Hogy kerültél közéjük? — kérdezte Zsuzsa. ' Ekkor már a fűben ültünk' az erdőszélen, egy fa árnyékában. Elmondtam Zsuzsának, hogy a kollégium után hónapokig sem­mit sem csináltam, otthon .lop­tam a napot. Aztán behívtak ka­tonának. Ott ismerkedtem meg Kovács Matyival, a bikaerejű kulcsossal. Már ott is Bikának becéztük. Bika alig várta, hogy < leszereljen, és visszakerüljön az olajosok közé. Pedig akkor még nem volt kulcsos. De mesélte, hogy itt jól lehet keresni, a mun­ka változatos, mindig máshol kell dolgozni, s az ilyesmi nekem is ínyemre való volt. Együtt szerel­tünk le, de én csak másfél évre rá kerestem meg Bikát. Addig üzemben dolgoztam. Két éve ke­rültünk Flórián brigádjába. — Azóta ez az első eset, hogy nem vagyok köztüik, amiícor pe­dig ott kéne, hogy legyek — mondtam. Zsuzsa félreértette. — Akkor menjünk — emelke­dett fel. De én viszarántottam a fűbe. Ügy hanyatlott vissza, hogy egyenest a karomba esett. Pró­bált védekezni egy darabig, aztán visszacsókolt. Hosszú hallgatás után szólalt meg. — Meddig emlékeztél a szám­ra? — kérdezte. — Amikor el­mentél, még emlékeztél' rá? — Most is fügeíze van! — mondtam. — Másokénak milyen'van? — kérdezte. — Másokénak semmilyen íze nincs —■ mondtam. Hanyatt dőlve feküdtünk egy­más mellett. Néztük a kószáló felhőket és hallgattunk. A fűiben találkozott a kezünk. Zsuzsáé összecsukódott, mint egy aludni térő virág, s belefészkelt a te­nyerembe. — Azóta sem fészkeltem így — mondta Zsuzsa. — Flóriéban sem? — kérdez­tem — Flóriéba sem! — mondta ZuszSa. Araszolva beszélgettünk, ahogy a hernyó mászik; a fán, hát me­gint hosszú hallgatás következett. Mintha megszűnt volna körülöt­tünk a világ. Először Zsuzsa szó­lalt meg ismét. — Tudod — mondta —, nekem most már két életem kellene, hogy legyen. « — JVliórt? — kérdeztem. — Azért — mondta mert csak úgy tehetném meg, hogy az egyikben Flórival legyek, a másikban veled. — Az embernek csak egy éle­te van — mondtam. (Folytatjuk.) (

Next

/
Oldalképek
Tartalom