Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-30 / 151. szám

MŰVELŐDÉS • IRODALOM •MŰVÉSZET • IRODALOM • MŰVÉSZEI HATVANI DANIEL Venyigegyökér Milyen venyigegyökér tenyészik az értelem ganájában homokkő-lován a csend vágtat zabolátlan Milyen venyigegyökér repeszt kizsigerelt holdkőzetet bibliai gránátalmafák tiszta gyümölcse remeg Robogó konyakospohár nemzetközi tárgyalóasztalon halotti mólóhoz láncol cédrusfa-oltalom , Tenyerem napfoltjaiból olvashatja ki-ki a sorsát kimarjul itt is ott is tollászkodik az ország Milyen venyigegyökér " szálazza arcom gyűrődéseit hozzászegez a szerelemhez csúcsfényével a zenit Szikkadok savaimban szemem lecsapolt vizenyő ' marad a szülőföld nyara örökre perzselő Mindegy lesz itt már mindegy méla zenékben megrohadni vagy kiáltozhatsz váltig tagadj meg és tagadj ki Milyen venyigegyökér aknázza alá álmom sorompóid ne csukd le kergess át hét határon Milyen venyige szárad bordáim csontkútjában vérben pácolt rőzsekévék paskolják mellem hátam Venyigegyökér szakadj tépnek vasak roncsolnak gombák fogyasztják jégfürtjeid múltam elnémult tornyát. A TIT ÉS A FIZIKAI DOLGOZÓK Ismeretterjesztés az üzemekben 9 Bagl Béla: Kecskeméti udvar. Az ipari és a mezőgazasági dolgozók körében végzett isme­retterjesztés eredményeit, gond­jait, lehetőségeit elemezzük soro­zatunkban, részben a TIT megyei elnökségének színvonalas jelenté­seinek a felhasználásával. A szer­vezet igyekezik eleget tenni alap­szabályaiban kifejtett és legutóbb a megyei párthizottság propagan­da- és művelődésügyi osztálya irá­nyításával kidolgozott javaslatok­ban megfogalmazott feladatnak: „A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat segítse a munkahelyi is­meretterjesztést.” Az ipar Bács-Kiskun megyében A Hatékony tevékenység csak az adott viszonyok pontos isme­tében remélhető. Hol tart me­sénk ipara, miként jellemezhető a magyar munkásosztály egyik legfiatalabb osztaga? Statisztikai adatok nélkül is nyilvánvaló, hogy iparosodnak megyénk városai és az ipartele­pítésre kijelölt községek. Üj üze­mek épültek, a meglevőket bőví­tették, korszerűsítették. 1972 vé­gén megyénk minden nyolcadik lakója üzemben, vállalatnál dol­gozott. A szocialista iparban 45 ezren keresték kenyerüket. Sajnos az elaprózottság nehézségeit mind bajosabb leküzdeni. A telephelyek száma meghaladja az ezret, egy- egy üzem vagy részleg átlagos létszáma 66—69. Különösen a szö­vetkezeti és a tanácsi irányítású üzemek között sok a korszerűt- * len' elhelyezésű, berendezésű. A koncentrálódás kezdeti eredmé­nyei már érzékelhetők, örvende­A „Kecskemét” Vonósnégyes próbáján „Zenetanárok vagyunk mind a négyen; olyanok, akik pedagógiai munkánkat, hivatásunkat szeret­jük, örömmel foglalkozunk a ránk bízott növendékekkel. Hogy ■ez ijem. elégít ki bennünket? Bár-,. milyen szénnek,.hisszük g nation-'; kén ti zenetanitást mégis azt kell, , mondanunk, valamj; mást, többet is akarunk. Pontosan nehezen fo­galmazhatnánk meg, hogy tulaj-- donképpen mit? Talán késszé ér­lelni hangszereinken egy-egy klasszikus, vagy modern alkotást, talán együtt örülni, talán mások­nak is- örömet szerezni játékunk­kal? Vagy mindezt' együtt in­kább? Tény, hogy dehogy is akar­tunk mi kezdetben szerepelni, közönség elé lépni, utazni, kész számainkkal! Csak összejöttünk, próbáltunk/ játszottunk magunk­nak — a többi csak jött magá­tól ...” Mozart a lépcsőházban Kezdettől érdeklődéssel figyel­jük a Kecskemét Vonósnégyes útját. Megtudtuk, hogy tagjai fel­váltva lakásaikban próbálnak; ezért indultunk el az Erkel utca 14-be. Lakó Sándor zenetanár la­kik itt, a' negyedik emeleten. Már az első emeleten megtudtuk: pró­bál a vonósnégyes. Ott még csak halkan áradt a muzsika, a máso­dikon már erősebben, s a harma­dikon már felismertük a csodála­tos Mozart-zenét. — Mit szólnak ehhez a lakók? — kérdezzük tőlük tréfásan, ér­kezésünk után. — Nappal kevesen vannak itt­hon; s reméljük: azok szeretik a muzsikát — így a válasz. (Jön a villanyszámlás, egy időre szüne­tel a próba.) — Azután ezt mondják; — Ritka a délutáni próba. In­kább este szoktunk összejönni. A tanítás miatt akkor érünk rá job­ban. — Sok időt elvesz a családtól, ugye? — Igen; s az egyéb programok rovására megy; dehát az ilyen ál­dozatokkal jár. nem megy más­képpen. Május eleje óta harminc­két alkalommal próbáltunk; nem számítva a szerepléseket. Élővé lesz a mű Önmaguk s egymás „gazdái”, parancsolói. bírálói. A hangszer a kézben, egymással szemben U1-, nek; előttük a kottaállvány, eze­ken pontosan leírva-lejegyezve, amit a zseniális alkotó — Haydn — zenébe álmodott. Nincs kar­mester, aki dirigálna, aki mutat­ná a tempót, a hajlításokat, a - gyors közbelépéseket stb. Itt csak ők vannak, magukra, s egymásra utalva. Éppen ezért.. az az érzé­sem, hogy nagyon-nagyon közös­ségi munka az övéké, míg kezük alatt megérik a zenemű, s míg mély átéléssel a közönség elé vi­szik azt. Palotás József, az elsőhegedűs kissé előrehajol, úgy látszik át­éléssel. Attól félek, hogy leesik a székéről. A másodhegedűs, Róbert Gábor félig csukott szemmel, gyűrött hajjal hol az egyikre, hol a má­sikra „sandít”, míg rendre moz­gatja a vonót. Lakó Sándor a brácsás. Ko­moly a'z arca; összeszorítja a szá­ját. mozog ide-oda az egész teste. A legfiatalabb köztük a kislá- nyos Seöbő Ildikó. Elgondolkozó, s szinte szerelmesen bújik bele a hangszerébe, a gordonkába. Olykor valaki megszólal közü­lük: „A ritmus nem egyforma!” Újrakezdik. Máskor: „Halljuk a melléktémádat!” Azután: „Ezeket a nyolcadokat jobban!” Erik. élővé lesz a mű. A zene hatalma Egyszerre azt mondják: — No jó, most nézzük elölről, és végig az egészet, nem állunk meg! A négy hangszér szép együtt- hangzása során elömlik bennem valami mély szomorúság; azt ér­zem, {megtisztulok, felemelkedek, szélesen áradó, emelkedett ünne­pélyesség lesz úrrá rajtam. A mu­zsika lassú. — andante —; a hangszerek ugyanazt mondják, sírják, de mindegyik másképpen. Néha elválnak egymástól, hógy azután ismét összeölelkezve, egy­mást felerősítve hangozzanak. Azután felgyorsulnak a hangok — allegro — s vidámabbá lesz­nek. Lendület; pattogó, lépdelő, játékosság. Erőteljes, hangulatos, kedves muzsika. Jókedvre derü­lök, pedig nem akarok; „komoly” szeretnék maradni. Nem lehet. Úrrá lesz felettem a muzsika; nem enged el, fogva tart. Az övé vagyok. Legyőzött; s aztán már jó is nekem ez így: rábízom ma­gamat, vigyen amerre akar— él­vezze a hatalmát. Az első öt esztendő A vonósnégyes öt évvel ezelőtt a Kecskeméti Állami Zeneiskola és a Kecskeméti Óvónőképző In­tézet tanáraiból alakult. Fentebb leírtuk, hogv kezdetben milyen „szűkebb” céllal. Azóta számtalan szép. emlékezetes, szereplésről, si­kerről számolhattak be. Nézzük ezeket röviden: tes, hogy a felhasznált villamos- energia, a hajtóerő és az állóesz­közök értéke gyorsabb ütemben növekedett a foglalkoztatottság­nál. Egy helyben topogva A TIT elnöksége a közműve­lődésben ritkán tapasztalható el- mélyültséggel és őszinteséggel foglalkozott a munkahelyi isme- retterjesztésseL Megvizsgálta, hogy milyen szerepük van az ipari és mezőgazdasági dolgozók tudatformálásában. Szépítés nél­kül, a változtatás szándékával rögzítették a mostani állapotokat. „Az üzemi ismeretterjesztés tíz esztendeje azonos szinten mozog, számottevő előrelépés nincs” — így összegezik véleményüket. Évente 500—600 előadást tar­tanak gyárakban, üzemekben. A hallgatók száma 20—22 ezer. Op­timista számítás szerint a mun­kásság egynyolcada-egytizede lá­togatja rendszeresen vagy alkal­milag az üzemi TIT-rendezvé- nyeket. Félő, hogy ez a becslés is túlzott. A munkásság többségét nem sikerült megnyerni! Más megközelítésből is erre a meg­állapításra jutunk. A magyar munkásság 3,5 százaléka Bács- Kiskun megyei, de az üzemben tartott előadásoknak csak 2,5 szá­zalékát tartották itt. Személyes tapasztalataim szerint a hallga­tók többsége nyugdíjas, érdeklő­dő irodai dolgozó vagy szakmun­kástanuló. Kevés a képzett mun­kás, művezető. A közművelődés és az üzemek A TIT elnöksége látja és lát­tatja a bajokat, de a javulás, ki­bontakozás lehetőségeit is. Közművelődési vonatkozások­ban is számolni kell azzal, hogy a munkások legalább 60 száza­léka más rétegekből áramlott az üzemekbe, gyakran éppen föld­rajzi, történelmi okok miatt hát­rányos területekről. A „gyári gon­dolkodás” kialakulását a termelés viszonylag alacsony szervezettsé­ge, az éltető hagyományok hiánya is nehezíti. Minden negyedik-ötö­dik munkás bejáró, sok a ; két- laki. A dolgozóknak alig vala­mivel több, mint egyharmada rendelkezik szakmunkás-bizonyít­vánnyal, a munkavállalók 15—20 százaléka nyolc általánosnál ke­vesebbet végzett. Kedvezőbb jelentést készíthet­ne a TIT, ha a művelődési ott­honok, klubok, központok az ed­diginél hatékonyabban lennének jelen az üzemeikben, ha a műve­lődésügy megyei irányítása a hat­vanas években nagyobb fontos­ságot tulajdonított volna a városi népművelésnek, ha kulturális el­látottság tekintetében megyénk, és különösen a nagyobb telepü­lések nem állnának az országos ragsor végén. A kulturálódás formái A TIT ugyanis szolgáltató jel­legű szervezet. Tevékenységének lendülete, hatásfoka a befogadók igényeinek, a közművelődés álla­potának és a társadalmi szükség­letnek a függvénye. Másokkal osztozik a sikerekben és a gon­dokban. „Részfeladatait” nehéz lenne túlbecsülni. A TIT a közművelő­dés motorjának fontos alkatrésze, nélküle döcögne a masina. Vilá­gosan fogalmazott a VI. küldött- gyűlés. „A tudományos ismeret­terjesztésben a TIT foglalja el azt a helyet, amely lehetővé te­szi más (állami intézmények és társadalmi szervezetek segítségé­vel) a tudományok legváltozato­sabb ismeretanyagának, eredmé­nyeinek az eljuttatását a társa­dalom minden — főként nem ér­telmiségi foglalkozású — rétegé­hez.” Természetesen a lakosság, így a munkásság is sokféle forrásból, formában művelődik, tájékozó­dik. Hivatkozom a párt- és tömeg, szervezeti oktatásra, a külön­féle tanfolyamokra, az üzemi könyvtárak áldásos tevékenysé­gére, a közművelődési intézmé­nyek munkájára, a televízió és a rádió műsoraira. Eredmények, tervek, remények A most záruló ismeretterjesz­tő évadban határozott élénkülés tapasztalható, főként Kecskemét, Kalocsa és Kiskunhalas üzemei' ben. Az SZMT kulturális munka- bizottsága felhívásokkal, ajánlá­sokkal, a kalocsai és a halasi szakmaközi bizottság a szervezés­ben segítette a TIT kezdeménye­zéseit. Kiskunfélegyházán a ko­rábbihoz hasonló egyenletes mun­ka folyik. Néhány falusi üzem, ktsz is jelentkezett és szerződést kötött az ismeretterjesztő társu­lattal. Példaként említhető Tisza- kécske, Szabadszállás, Lajosmizse, Tass, Bácsalmás, Kiskunmajsa, Jánoshalma, Kecel. A legtöbb előadást Kecskemé­ten tartották. Messze-messze ki­emelkedik a Bács megyei Építő­ipari Vállalat, ahol hetente meg­jelennek a TIT-előadók. A Fém­munkás Vállalatnál, a BOV-nál is a munkásművelődés fontos ré- 1 szének tekintik az ismeretterjesz­tést. Az igények gondosabb figye­lembevételét, a hallgatók eltérő felkészültségéhez való alkalmaz­kodást a . TIT megyei elnöksége az előrehaladás egyik fontos fel­tételének tekinti. Növelni szeret­nék az egészségügyi, a közgazda- sági és különösen a természettu­dományi előadások számát. Ez utóbbiak a materialista világné­zet elmélyítésében, a szakmai képzésben nélkülözhetetlenek. Keresik a munkásifjúság kép­zésének a lehetőségeit. A szocia­lista brigádmozgalom szervezette sége, jellege is a hatékonyabb üzemi ismeretterjesztés egyik ösz­tönzője lehet. A hagyományos módszerek he- . lyett a hallgatóságot is aktivizáló formákat szorgalmaznak. A ke- rekasztal-beszélgetések, a fóru­mok általában hatásosabbak. Lényeges javulás azonban csak az üzemet irányító politikai, gaz­dasági testületek az eddiginél határozottabb támogatásától vár­ható. A szocialista építés köve­telményei nyomatékosan igénylik a közművelődés tekintélyének a növelését. Társadalmi érdek a szo­cialista demokrácia erősítése, a termelési kultúra javítása, a nö­vekvő szabad idő tartalmas eltöl­tése. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fokozottabban igyekszik érvényesíteni' ezeket az ' elveket mindennapi munkájában/ Heltai Nándor Kezdettől fogva évente több al­kalommal meghívták őket iskolai és városi ünnepségekre; minden esetben nagy taps fogadta bemu­tatkozásukat. Egyre bővült a re­pertoárjuk; Haydn. Mozart, Bee* thoven, Csajkovszkij, és mások művei után műsorra tűzték a hu­szadik századi zeneszerzők alko­tásait is, például Bartók, Mihály András s Manfred Weis művét. Ez utóbbinak a vonósnégyese ma­gyarországi ősbemutató volt; - a szerző szép levélben meg is kö­szönte nekik ezt. Egy mondat a levélből: „Örülök, hogy Magyar- országon is kaphatók a kottáim; s főleg, hogy játsszák is azokat.” Kaposváron kétszer is közönség elé léptek az országos kamaraze­nekari fesztiválon. Legutóbb meg­kapták ott a művészeti díjat. Vol­tak Budapesten, Baján, Kalocsán, Kiskőrösön és másutt: mindenütt szerettei fogadták fellépéseiket, művészi értékű zenélésüket. Miért a lakásban ? Nincs talán egy kis szoba a me­gyeszékhelyen. ahol ők négyen esetenként összejöhetnének? Nincs egy olyan terem, ahol helyet kap­hatna egy olyan együttes, amely annyi szép eredményt ért el, s mely életképes lehet még sokáig? Nehéz ezt elképzelni! Amikor erről kérdezem őket, azt mopdják: ők elégedettek, hisz nem az elismerésért csinálják. Szerények. De ezzel nem szabad visszaélhi. Elmondták azt is, hogv többfelől is támogatást ' kaptak már. (Hangszerek javítása, uta­zás). Különösen a megyei tanács művelődésügyi vezetői segítik őket: ennek örülnek. Most azt re­mélik — mint a szimfonikus ze­nekar. amelynek ők is tagjai —, hogv a hamarosan felépülő mű­velődési központ falai között vég­re meglelik igazi otthonukat. Meg­érdemelnék. Különösen, ha ter­veiket is figyelembe vesszük. Sok­sok fellépést, a repertoárjuk bő­vítését, a magas fokú továbbkép­zést, a város zenei életének gaz­dagítását ígéri a programjuk. Érdemes rájuk figyelni ezen­túl is. Varga Mihály így látja-kallu& KECSKEMÉTI STRANDON... FEJLŐDIK A KUKORICA... — Sajnálom, így lerajzolhat, de mez­telenül ... soha!... KÉP A JÖVÖBÖL... Kapálás, ahogy kényelmes tsz-togok szeretnék. HŰTŐGÉPGYÁRBAN... TV-INTERJŰ, — Bemutatom a minőségi ellenőrünket, munka közben...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom