Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-30 / 151. szám
4 1974. június 30. • PETŐFI NEPE • % BÁCS-KISKUN A RÁDIÓBAN Adottságok, lehetőségek Ért az emberek nyelvén A fenti címmel sugárzott beszélgetést a Kossuth Rádió, csütörtökön este, fő műsoridőben. Simon Ferenc szerkesztő- riporter kérdezett jó érzékkel Bács-Kiskun megye sajátos arculatáról, terveiről és gondjairól. S a megye két vezetője: dr. Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke válaszolt elgondolkoztatóan, meggyőzően. S őszintén, nem hallgatva el a nehéz gondokat sem, szépítés nélkül tárták „ország-világ” elé szűkebb hazánk életét, helyzetét. Elmondták, hogy az ország legnagyobb mezőgazdasági jellegű megyéjén az idő az elmúlt harminc esztendőben ugyancsak változtatott, ám ez a meghatározás — hogy mezőgazdaságii — ma is érvényes még. Ugyanis jelenleg nálunk száznegyvenezer ember dolgozik a mezőgazdaságban, a- kerezc'.ből clők r.ig’j jenhé) százaléka. Ez az arány magasan meg-1 haladja az országos huszonhét Százalékot. S ami ezzel* szorosan összefügg, az ország nyolcszáz- - ■ötvenezer tanyai lakosa közül százötvenezer Bács-Kiskunban él. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta, mennyire sokarcú, változatos és sokszínű ez a megye. Három sajátos karakterű részre oszlik: a Homokhátság, a Dunámén te és az' Észak-Bácska másmás jellemző vonásokkal rendelkezik, melyek az ott élők életmódját, sorsát erősen meghatá-, rozzák. A sokat emlegetett „aranyhomok” aranyat is ér sokszor, de még több van olyan, „amit bizony "fúj a szél” — vagyis a táj hasznosításáért alaposan meg kell küzdeniük az ott élőknek. A beszélgetésből világossá vált, hogy ez az alapjában mezőgazda- sági jellegű megye milyen erőteljesen iparosodik. Volt — és van, meg lesz — is mit pótolni, hiszen 1945 után a nulláról indultunk, akkor még úgyszólván semmivel nem rendelkeztünk, ami a kor színvonalának megfelelő ipari létesítményeket illeti. Igaz, hogy a rohamos fejlődés következeiében is ma még csupán három egész héttized százalékát adjuk az ország ipari termelésének, mégis: sokáig lehetne sorolni az- elért eredményeket. A hazai ’fürdőkádtermelés százszázalékosan Kecskeméthez kötődik, a magnetofongyártás ugyancsak teljés egészében itt történik napjainkban, s a fűszerpaparika ipari feldolgozásának hatvan százalékát mi végezzük. Ezek beszédest számok. Egy ilyen közepes terjedelmű riportban — ha mégoly jól szerkesztett is az — természetesen egy megyének még csak vázlatos képét sem adhatják a beszélgetők. Még akkor sem, ha — mint most is — csupán a termelés, a gazdálkodás oldaláról közelítve igyekeznek egy adott megye jellemzését adni átfogóan. Mégis annyi mindenről hallottunk e viszonylag rövid idő alatt, hogy bizony volt mire figyelni és felfigyelni közben. Szó esett a szőlészeti-kertészeti kultúra problémáiról, a zöldségtermesztés további fejlesztéséről, a különböző ültetvények Befejeződött az óvodapedagógiai nyári egyetem Lankadatlan figyelem és érdeklődés jellemezte az első kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetemet. Az óvodai testnevelés témaköréből elhangzott előadásokat szervesen egészítették ki a gyakorlati foglalkozások, bemutatók. A hallgatók véleménye szerint ez a nyári egyetem sok ötletet ad á gyakorlati munkához, ugyanakkor a' bemutatók és a , vetített filmek erősítették azokat a kívánságokat, melyek szerint az eddiginél sokkal jobban kell felszerelni az óvodákat tornaszerekkel, s gondoskodni kell az úszástanítás feltételeiről nemcsak a városokban, hanem a községekben is. — Nem volt egyhangú a nyári egyetem — mondta a tegnapi program szünetében Rideg Rozália hajósi óvónő. — Én tavaly végeztem a kecskeméti képző-' ben, -sók előadót ismerek személyesen. Amit itt hallottam és láttam, arra késztet, hogy új- szempontok szerint vezessem a testnevelési gyakorlatokat az óvodánkban. Persze, nagyon jó lenne, ha mi is rendelkeznénk tornateremmel ,és igényes felszereléssel ... Hasznos volt ez a hét, s ha meghívást kapok, jö-- vőre is szívesen eljövök a nyári egyetemre. 1975 nyarán az anyanyelvi és az irodalmi nevelés problémáival foglalkozik a kecskeméti óvodapedagógiai egyetem. Az idei rendezvényhez hasonlóan a gyakorlati módszertan oldaláról is megközelítik a témakört, melyben szerepel a kisgyermekek beszédkészségének és gondolkodásának fejlesztése, az irodalom esztétikai nevelő hatásának vizsgálata is. A rendezők külföldi hallgatók meghívását is tervezik. Tegnap érdekes előadásokkal zárult az óvodapedagógiai nyári egyetem. Egy bolgár és egy NDK-beli óvónőképző intézet tanára ismertette tapasztalatait az óvodai testnevelésről, majd Búry Lászlóné oktatási minisztériumi főelőadó számolt be a magyar óvodai testnevelés helyzetéről. K.Gy. Tanácskoztak a vadászok A megye vadásztársaságainak küldöttgyűlését rendezték meg tegnap Kecskeméten. Benei Sándor, a MAVOSZ Bács-Kiskun megyei intéző bizottságának elnöke megnyitójában köszöntötte a megjelenteket, többek között dr. Matos Lászlót, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságnak osztályvezetőjét, Porkoláb Józsefet, a MAVOSZ osztályvezetőjét. Rajnik Ferenc titkár beszámolójában elmondotta, hogy a megyében működő 41 vadásztársaságnak több mint 1500 tagja van, s 570 ezer hektár földterületet bérelnek. A vadgazdálkodás és vadászat tekintetében a MAVOSZ által meghatározott feladatokat a megyei vadásztársaságok teljesítették. Különösen jelentős a fácán-, nyúl- és foA növekedés meggyorsulásának újabb meggyőző bizonyítéka telepítéséről, a szarvasmarha-tenyésztésről, s sok egyébről, ami jelenleg a megyed vezetést, s az itt élő embereket egyaránt foglalkoztatja. Bács-Kiskun megye első.számú vezetői a tervekről, s a gondokról is szóltak. Az ország nagy nyilvánossága előtt kijelentették, hogy miközben a mezőgazdaságból felszabadultak fokozatosan az iparban találják meg a helyüket, egyelőre még nem várható el az ingázók számának a csökkenése. A dolgozók kulturális ellátását ez meglehetősen akadályozza. Több legelő, s több erdő kellene. Igyekeznek ezután etekiintetben is gyorsítani a telepítéseket. A beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott a szakemberképzés, s a továbbképzések színvonalának javítása, s az is, hogy kevés a megyénkben a szakmunkás. Ilyen vonatkozásban az ország megyéi között a legutolsó helyen állunk. Mindent el akarnak követni annak érdekében, hogy ezen a kedvezőtlen helyzeten változtassanak. A magvas gondolatokat, elgondolkoztató, s reális következtetéseket tartalmazó, és a fejlődés várható irányát, a termelés-gazdálkodás tendenciáit felvillantó beszélgetésből kiderült, hogy az ország területileg legnagyobb megyéje biztatóan fejlődik, s ha mégoly nagy gondokkal is küzd naponta, inkább van okunk örömre, mint elkeseredésre. Az elkövetkező esztendőkről is szó esett. Horváth István elmondta, hogy a párt- és tanácsvezetők jórészt a mindenkori napi munkákkal vannak elfoglalva, de azért. arra is szakítanak időt, hogy előre tekintsenek, hogy jó előre tervezzék a jövőt. S ezek a tervek minden esetben kapcsolódnak az adottságokhoz és a lehetőségekhez. Varga Mihály Új szigetelőanyag a kátránypapír helyett Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium kérésére, több kutatóintézettel együttműködve, új szigetelőanyagot állítottak elő a Magyar Ásványolaj és Földgáz- kísérleti Intézet kutatói. A Ko- roflex elnevezésű szigetelő fólia a gyakorlatban a kátránypapírt helyettesíti, de annak minden hátrányos tulajdonsága nélkül. Nem töredezik, kiválóan állja az időjárás viszontagságait és óvja az épületeket. A polipropilén szállal erősített új szigetelőanyag kísérleti alkalmazását megkezdték. (MTI) golyállomány gyarapítása. Fácántenyésztéssel is foglalkozik 27 társaság. Tavaly a megyei vadászok összes zsákmánya — élő és lőtt vád — meghaladta a 93 ezer darabot, amely egy részét a MAVAD-nak adták el. A vadásztársaságok bevétele tavaly 10,6, kiadása pedig 6,7 millió forint volt. Az intéző bizottság titkára szólt arról is, hogy a vad- gazdálkodás és a vadászat érdekeit összhangba kell hozni a me ■ zőgazdasági üzemekkel, és közösen kell munkálkodni a vadkárok csökkentéséért, a nemzeti kincset érő gazdag vadállomány megőrzéséért, gyarapításáért. A küldöttgyűlésen beszámoltak még az ellenőrzési és fegyelmi bizottságok elnökei. E két bizottságot 2—2 taggal kiegészítették. H. Neugebauer nyugatnémet orvos egy levéltárban megtalálta azoknak az antropológiai méréseknek az eredményeit, amelyeket 200 évvel ezelőtt végeztek egy stuttgarti iskolában. Kiderült, hogy a mai 14 éves fiúk 23 centiméterrel magasabbak két évszázaddal ezelőtt élt évtársaiknál, a 21 éves fiatalemberek pedig 9 centiméterrel nagyobbak. Július 1-én esedékes a gépjárműbiztosítás második félévi díja Az x Állami Biztosító adatai szerint egy év alatt csaknem százezer közúti baleset történt, többségük a gépjárművezetők hibájából adódott. A szabálytalanul, agresszíven közlekedő járművezetők ötezer gyalogost gá-. zoltak el, csaknem ezer személy halálát okozták, utasként hatezren sérültek meg. Több mint negyvenezer esetben a jármű-' vezetők figyelmetlensége, gondatlanság volt a baleset oka. Az utakon 60 000 személygépkocsiban és több ezer egyéb járműben keletkezett kár. Az Állami Biztosító a közlekedési balesetek következményeként egy év alatt 242 millió forintot fizetett ki. Az év első öt hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest sajnálatos módon 40 százalékkal növekedett a gépjárműbalesetekre kifizetett térítés ösz- szege. A kötelező gépjármű-felelősségi biztosítás alapján az intézet megtéríti a károkat. \A sérültek gyógykezelésére, ápolási költségeire 36 millió forint jutott, a keresetveszteségek pótlására 20 millió forintot fizetett ki a rokkantaknak, az áldozatok hozzátartozóinak csaknem 20 .millió forint járadékot folyósított a biztosító. Az adatok is igazolják, hogy gépjármű-felelősségi biztosítás társadalmi érdek, ezért kötelező a magángépkocsik második félévi, július 1-én esedékes biztosítási díja. Az ÁB felhívja a gépjármű-tulajdonosok figyelmét arra, hogy akik az év elején kapott postai utalványt- elvesztették — az első félévi díjbefizetést igazoló utalvány bemutatása mellett — a legközelebbi ÁB-fióknál kérhetnek a befizetéshez szükséges csekket. (MTI) Vállalati vezetőemberek értekezletén vagyunk. Egyikük a szünetben is helyén marad. Megfordítja jegyzetét, s a leghátuljára, ahová az ember unalmas előadások, felszólalások alatt mindenféle szürrealista kriksz-krakszokat szokott firkálni, most számtani alapműveleteket ró. A mellette ülő nem is állja meg, hogy ne szóljon oda neki: — Mit számolsz olyan gőzerővel? Látja, nincs kibúvó. Elneveti magát, s a számoszlopokra paskol ujjal visszájával. — Számolgatom, hogy porciózzam el a pénzünket... Mert „át kell csoportosítani” a részleteket ... Ez a huncut Pista nem kibeszélt megint egymilliót a zsebünkből! Nem mondom, mi is adni szándékoztunk az óvodára, de azért nem annyit. De tudjátok, mennyire ért a „pumpoláshoz” ... Abbahagyja, mert szinte egy- szólamban görögik, körül. Az általános derű hangjait az a fajta öröm, büszkeség színezi, amivel erős emberek szokták éreztetni: becsülik az okos rámenősséget, kurázsit. Meg az is „fellélegeztető” elégtétel, hogy „ez a Pista mást is megkönnyített”. Nem is állják meg, hogy közre ne kapják a számolgatót. — Te csak ne beszélj... Tudod, tőlünk mennyit „rimánkodott ki”? Másfél milliót, öregem! — Tőlünk is egyet. — Mi se vittük el szárazon. Pillanatokon belül „lelepleződik”, hogyan is ügyeskedte össze a vállalatoktól a súlyos milliókat az élelmes tanácselnök. Az óvodára, amelyben — senki se tagadhatja — végeredményben mindannyian érdekeltek. Kiknek a gyerekei fognak odajárni? Nem kell ezt már mondani... — Azt bírom, halljátok, ebben a Pistában, hogy olyan barátságosan csinálja, annyira meg tudja győzni az embert — „ez most létkérdés”, „nem hagyhattok a sla- masztikában”, „a nagyközség becsületéről van szó” —, hogy mindenkit levesz a lábáról s.. □ □ □ A nagyközség más helyén beszélték. Szintén a tanácselnökről. — Csudára ért az emberek nyelvén. A Tisza-parti üdülőterület fejlődéséről volt szó. Ezen a tavaszon 4 millió forint értékű beruházással gazdagodott. A termálfürdőt újabb gyógymedencével bővítették. A képünkön felénk eső rekeszt adták át elsőnek — tavaly tavaszon. Ahol most a bársonyos hullámokat, gondtalan fürdőzőket látják, úgy másfél évvel ezelőtt lucernaföld volt. Angyal ■ János országgyűlési képviselő alig várja, hogy odébb vezessen bennünket. — Ezt nézzék meg! Az ám! Ez még úszómedence — rajtkövekkel és — na, nézd csak! — vízipolókapuval. Hip-hop! — gondoltak egy merészet a tiszakécskeiek, s egyetlen esztendő alatt termálfürdőt, országos versenyekre is „hitelesí. tett úszómedencét, vízipólópályát varázsoltak a hamvas szőlőskertek, gyümölcsösök karéjába ölelt lucernás helyére. Ezt meg a Szabadság Tsz védjegyezi. A termálvíz, amelynek zubogá- sát onnan a tájék alatt mélyen húzódó medencékből csak a he- revirágot dongó méhek „hallották” azelőtt, de aminek ottlétét az ember már felderítette, most már napvilágnál is „melegszik”. A megnyitó ünnepségen a Szolnoki Vízügy Dózsa vízilabdásai tartottak bemutató mérkőzést. — Hatalmas sikerük volt. Mintha tétre menő meccset játszottak I A termálvizes medencék volna — lelkesedik utólag is Angyal János. — Akkor Kanizsa Tivadar is itt volt, az edzőjük, az egykori... — ... olimpiai bajnokcsapat tagja — veszi vissza a szót. Együtt jártunk iskolába... öt is meglepte, milyen pompás pályát építettünk itt. Patronálni fognak bennünket... Most már csak a kécskej fiatalokon múlik, hogy élnek a lehetőséggel. Gondolják el: az egykori olimpiai, illetve többszörös országos bajnokcsapat olyan tagjai irányítják a szolnoki vízisoortot, mint Boros Ottó, a világhírű kapus, meg Hasznos I. István, a hatalmas szőke dopplerező. Látogassanak el párszor a szolnoki Damjanich-uszodába, nézzék meg, milyen edzésekkel érték el például a Sz. V. Dózsa serdülői, hogy az 1974. évi országos bajnokságot pontveszteség nélkül, kitűnő gólaránnyal (184:32) nyerték. Víz, medence, felszerelés Kécs- lcén is megvan, most már lelkes, játékos kedvű, akaraterős. ifjak kellenek, akikből esztendők múltán — kemény munkával, vidám edzésekkel — kialakul majd az a csapat, amely először fog kört a kapunál. Hogy az első bajnoki mérkőzést a majdan hagyománvos csatakiáltással kezdje: „Hajrá, KécSke!” □ □ □ No. de a strandról sétáljunk el a parti parkerdő, a szálegyenes nyárfáival őrtálló „Gyufaerdő” irányába. Mennyi új — útközbén is, míg az ÁFÉSZ kezelésében levő, új étteremhez érünk, ahol egyszerre 300 embert tudnak ellátni. Belül lakályosság, kellemes tagoltságű helyiség, s olyan színezéssel, díszítésekkel. hogy borús időben is napsugarasan derűs. Ä közelben pecsenyesütő részleg, fagylaltos. Az alpári Halászati Tsz halsütögető pavilonja és más kiszolgáló egységek. Lent az erdőben — lehet, hogy most még mindig nyákig az árvízben — a gyerekeknek épült „Rönkvár”, fasor közti futópálya, s még kintebb a szabadtéri színpad. Apropó, Miskó István tanácselnök ... Ezen a fertályon mesélték. Félő volt, hogy egyik létesítmény — a kisebbek közül — nem készül el az uszodaavatás napjára. Az elnök kiment az erdőre, összehívta az egyik brigádot. — Elnéznék, barátaim, hogy ezzel a befejezetlen pavilonnal csú- foskodjunk a megnyitón? Nézzék, még két napunk van. Tudom, az egyik szabad szombat, á másik vasárnap. Mindkettő a maguké, ezen nincs vita. Azt is tudom, hogy jó részük maszekot ilyenkor. A maguk dolga. Nahát én megfizetem, amit ezen a két napon keresnének, csak most a nagyközségnek maszekolnak... A becsületünkről van szó. mit szólnának a vendégek?! Befejezik ezt a pavilont, és stimmt lesz minden'... Mit szólnak hozzá? \ — Hát nekem most éppen ha-' laszthatatlan dolgom lenne... — Helyes... Ki nem vállalja még? Ki lesz itt? ... Ehol a kezem! — Mindennel készen lettünk. De olyan ez az elnök, hogy ha valamit kér, nem restell közénk -ön- ni... Tóth István Építse fel lakását korszerű építőanyagból! A lakóházépítkezés gyorsabb és olcsóbb, ha ß/30-as blokktéglát vásárol a Szentes III. Téglagyárból A júniusban elszállított tégla 10 % engedménnyel megvásárolható a TÜZÉP-telepeken és a Téglagyárban. Régi ár: 4060,— Ft B/30-as blokktégla I. o. II. o. III. o. (70%-os) IV. o. (50%-os) 3740,— Ft 2840,— Ft 2030,— Ft Üj ár: 3660,— Ft 3372,— Ft 2560,— Ft 1630,— Ft Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 1195 t 0 Az uszoda
