Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

1974. június 29. • PETŐFI NÉPE • S HÍREK NAPTAR 1974. Június 29., szombat Névnap: Péter, Pál Napkelte: 3 óra 49 perc Napnyugta: 19 óra 45 perc Holdkelte: 15 óra 15 perc Holdnyugta: 0 óra 03 perc IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: vál­tozóan felhős, változékony idő. Több felé eső, záporeső, zivatar. Mérsékelt, napközben megélén­külő nyugati szél. Zivatar idején átmeneti szélerősödés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér- s'éklet 12—17, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 23—28 fok kö­zött. A Balaton vizének hőmér­séklete pénteken 11 órakor Sió­foknál 22 fok volt. (MTI) Növényvédelmi prognózis A barackmoly rajzása a hónap első napjaiban megyeszerte megkezdődött. A hónap első feliének változékony, sok csapadékkal, erős széllel és viszony­lag alacsony hőmérsékletű napokkal tarkított időjárása jelentős mértékben befolyásolta a rajzás ütemét. A lárva­kelésre a hónap utolsó dekádjának kezdetétől, tömeges megjelenésükre a hónap végén számíthatunk. Vegysze­res védekezésre házikertben a Safidon 40 WP 0,25 százalékban, a Fiiból E. a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékban. Vala­mint a Lebaycid 50 EC 0,1 százalékban használható. A fenti készítményeken kívül nagyüzemben felhasználható: az Ulltracid és a Dimecron 50 0,1 százalé­kos koncentrációban. Felhívjuk a fi­gyelmet a korán érő kajszi és ősziba­rack fajták védelménél az élelmezés­egészségügyi várakozási idők és a munkavédelmi óvórendszabályok szi­gorú betartására. A Kecskeméti Katona József Színház műsora Szelidi-tónál június 29-én este 8 óra: MARIA FŐHADNAGY Rossz idő esetén este 8 órakor Dunapatajon. MOZIMŰSOR 1974. június 29. KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! LA MANCHA LOVAGJA Színes olasz—amerikai film. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4. háromnegyed & és 8 órakor! DACOLVA ÉLNI Színes, jugoszláv történelmi film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Lottó A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a Har­kányban megtartott 26. heti lot­tósorsoláson a következő számo­kat húzták ki: 35, 47, 57, 71, 86 A tárgynyeremény-sorsoláson a 26. heti lottószelvények vesznek részt. (MTI) — Vöröskeresztes delegáció. Hétfőn érkezik Kecskemétre a Jugoszláv. Vöröskereszt háromtagú küldöttsége. A vendégek — aki­Baja vonzásában Beszélgetés a falu és a város kapcsolatáról Aki Baján jár észreveszi, hogy a megye második Iegna» gyobb városa az utóbbi években egyre erőteljesebben fej­lődik. Méreteiről több adatot felsorolhatnánk, de ezúttal csak egy-kettő álljon itt: 1960-ban, alig több mint 30 ezer lakója volt, ma viszont kis híján 37 ezer. Á környező településekről háromezren jönnek naponta a városba dolgozni és nagyjá­ból ugyanennyi a bejáró tanulók száma is. Bejárók városa? Alighanem találó jelző. De milyen fel­adatot jelent ez a városnak, mennyire befolyásolja kapcsola­tát a vonzáskörzetébe tartozó településekkel? Erről beszél­gettünk Papp Györggyel, a városi pártbizottság első titkárá­val, Szabó Imrével, a járási pártbizottság első titkárával, Kiiicses Ferenccel, Baja tanácselnökével, Kossár Lajossal, a Finomposztó Vállalat igazgatójával és Sárosi Györggyel, Vaskút tanácselnökével. Válaszaikból, javaslataikból nemcsak a jelenlegi helyzetről alkothatunk fogalmat, hanem a fejlő­dés további útjáról, s feltételeiről is. Kölcsönös érdekek PAPP GYÖRGY: — A városi pártmunkáról szóló Központi Bi­zottsági határozat megjelenése óta új lendületet -kapott a várospoli­tika gyakorlati érvényesítése. Gyakran kérdezik, hogy a jövő­ben csökkeni fog-e a bejárók szá­ma? A beköltözések ellenére, úgy látjuk — nem. A város álláspont­ja: segítenünk kell, hogy minél kényelmesebben, kulturáltabb kö­rülmények között utazhassanak naponta és hogy egyre jobban ré­szesüljenek a városból kiinduló szociális, kommunális gondosko­dásban. — A város üzemei szerepet vállalnak a környező községek településfej lesztési cél k itűzései nek megvalósításában. A Magyar Hű­tőipar bajai egysége- például 200 ezer. forintot adott a bácsboktxll óvoda felépítéséhez. A Kismotor- és Gépgyár valamint a Ganz Vil­lamossági Gyár szocialista brigád­jai társadalmi munkában segítet­ték a csávolyi általános iskola felszerelésének bővítését. Négy üzem Bátmonostoron játszóteret épített. Látni kellett volna a gye­rekek nagy örömét, hiszen eddig az eperfára függesztett kötélhinta volt az egyetlen játék. — A városi pártbizottság arra törekszik, hogy a községekkel tar­tós és tervszerű kapcsolat jöjjön létre. Erre több lehetőség kínál­kozik: a város közvetlen együtt­működése, az üzemek önálló kap­csolatai, és nem utolsósorban, a városi és járási pártbizottságok közötti megállapodás érvényesí­tése. Felkértük az üzemeket, hogy készítsenek konkrét együttműkö­dési programokat azokkal a köz­ségekkel, ahol a legtöbb dolgozó­juk lakik. Vizsgálják meg, hogyan segíthetnek a településeknek, mi­lyen módszerekkel lehetne alap­vetően javítani a bejáró dolgozók helyzetét. A Kismotor- és Gép­gyárban, a Ganzban már elkészí­tették ezeket a terveket, rövide­sen megvitatjuk és a tapasztala­tokat továbbítjuk a város vala­mennyi üzeméhez. Az ellátás ja­vítására, a két pártbizottság, a szövetkezetek, az állami gazda­ságok és a .tanács képviselőiből koordinációs munkabizottság ala­kult. Hasznos közelségben SÁROSI GYÖRGY: — lla Ra­jára illik a „bejáró” elnevezés, akkor Vaskútra az „eljáró” minő­sítés vonatkozhat. Nemrég össze- számláltuk: Vaskút ml naponta négyszázan indulnak Bajára dol­gozni. s mintegy háromszázan ta­nulni. Az utazási lehetőségek ki­fogástalanok, hiszen naponta, üsz- szesen 42 járat van, a csúcsidő­ben öl-tíz percenként. A vnskú- tiak így előbb beérkezhetnek a város központjába, mint azok, akik a peremkerületekből indul­nak reggelente. — Vaskúton 450 családi ház felépítéséhez szükséges telket tu­dunk adni, azoknak akik eredeti­leg Baján akartak letelepedni. A város segítségével közművesített telkeket az OTP-n keresztül érté­kesítjük. Ezenkívül a város se­gít egy új üzlet kialakításában és az óvoda bővítésében is. Kis túlzással ugyan, de így is fogal­mazhatók: néhány éven belül Baja kertvárosa lehetünk; Ez a folyamat is azt erősíti, hogy a bejáró dolgozók problémáját nem elsősorban a városba költözés hi­vatott megoldani. — Helyenként tapasztalható, hogy a városok közvetlen szom­szédságában levő kisebb telepü­lések fejlődése az átlagnál las­súbb. Ügy gondolom ez ránk nem vonatkozik. A beépített területen mindenütt 'bevezettük a vizet, sok új járdát és utat építettünk. A további felsorolás helyett: az 1973. évi megyei településfejlesz­tési versenyben az ötezer lakos alatti kategóriában első helyen végeztünk. A díszes oklevél mel­lé 200 ezer forintot kaptunk, amit rögtön fel is használtunk az új iskola telkének kialakításához, valamint iskolai sportpálya építé­séhez. A várossal jó szomszéd­ságban élünk — de korántsem tétlenül. SZABÓ IMRE: — A kiindulási pont: Baját nagyon régóta ter­mészetes központnak tekintik a já­rás községei. A város kisugárzó ha­tása egyaránt érvényesül az ipar­ban, a mezőgazdaságban, művelő­désben, kereskedelemben, s még számos egyéb területen. Nem szó­lam tehát, hogy a várossal meg­levő szoros kapcsolatunk, alap­vető feltétele a fejlődésnek. Évek múlva minden bizonnyal módosí­tanunk kell egy-két dolgon, hi­szen addigra Bácsalmás is a vá­rosi rang tulajdonosa, lesz. Kiala­kul majd egy új vonzáskörzet. I)e nyilván. Baja jelentősége akkor sem fog csökkenni. — A kapcsolat fontos elemének tartom az üzemi munkások, s a szövetkezeti parasztság hagyomá­nyosan jó barátságát egymás köl­csönös segítéséi. Ennek jelentős állomásai: a vidéki ipartelepítés, a foglalkoztatás gondjainak jelen­tős enyhítése, megoldása, vagy éppen az egészségügy, művelődés- ügy terén született kezdeménye­zések, intézkedések a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak megte­remtése. — Ma az egyik legfontosabb tennivalónk, hogy javítsuk a vá­ros ellátását. A járási és városi pártbizottság közös javaslata alapján a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok korszerű hús­üzemet létesítenek Baján. A mun­kásosztály helyzetének javításá­val foglalkozó központi Bizott­sági határozat alapján további in­tézkedéseket teszünk. Termelőszö­vetkezeteink, állami gazdaságaink a kereskedelem igénye szerint a jövőben nagyobb részt vállalnak, a zöldség-, gyümölcsfélék, és más élelmiszerek árusításában. A vá­ros kereskedelmének viszont bát­rabban és szervezettebb formában- kell hasznosítani a lehetőségeket. — A járás és város eredmé­nyes együttműködését mutatja például az is, hogy egy új áruház építését anyagilag is támogatják a járás fogyasztási szövetkezetei. A községek részt vesznek a kór­ház fejlesztésében. Szeretnénk előrelépni a művelődés feltételei­nek megteremtésében. Ebben a város eddig is sokat segített, bí­zunk benne, hogy a továbbiakban sem lesz másként. Bejáró szakmunkások KOSSÁR LAJOS: — Kétezren dolgoznak a Finomposztó Válla­latnál, ebből mintegy 500-an be­járók, harmincegy községből! Legtöbben Tataházáról, Bácsal­másról, Bátmonostorról és Sü- kösdről, valamint a Tolna megyei Pörbölyről. Nem kis gond napon­ta ennyi helyről beszállítani az embereket. Tény, hogy a bejárók létszáma tovább fog növekedni, ezt a napirendben levő 600 mil­lió forintos rekonstrukció is indo­kolja. Arra . gondoltunk, hogy esetleg Csátalja környékén érde­mes lenne létrehozni egy korsze­rű gyártelepet, egyelőre mint­egy 300-as létszámmal. Nem af­féle „kócerájra” gondolunk. Tud­juk. a vidéki ipartelepítésben ren­det kell tartani, nem lehet figyel­men kívül hagyni a fejlesztés tényleges követelményeit, felté­teleit. Egy biztos: Csátalja a vá- ros vonzáskörzetében vjan, s ezért feltétlenül érdemes fontolóra ven­ni a szóban forgó termünket. Azt gondolorp, hogy a MEZŐGÉP Vállalat is egyetért velünk ebben. — Tataházán, Bácsalmáson és még néhány községben megvizs­gáljuk, mivel segíthetnénk leg­jobban a bejáró dolgozóinkat. Óvoda-, bölcsőde-, napközi bőví­tésekre. iskolafejlesztésre, autó- busz-vártótermek építésére vál­lalkoznánk. De szívesen segítünk a helyi politikai,, kulturális élet fejlesztésében, erősítésében is. — A témához még valamit: ipari tanulóink 80 százaléka be­járó. Egyre többen végzik el a textilipari szakközépiskolát. Ha ez a tendencia a későbbiek során is megmarad, akkor egy idő után a gyár szakmunkásgárdája tel­jesen a bejárókra épül. Ez arra int bennünket, hogy már most érdemben foglalkozzunk az új je­lenségekkel, nemcsak szakmai, hanem politikai, kulturális vonat­kozásaikban is. A város szempontjából KINCSES FERENC: — Egyet­értek azazl, hogy a bejáró dol­gozók utazási körülményeit ja­vítanunk kell. Ma adjuk át ren­deltetésének a 9. Volán Vállalat új műszaki forgalmi telepét. A mintegy 60 milliós beruházással elkészült létesítménytől azt vár­juk, hogy tovább javuljon a köz­lekedés színvonala. A feltételek? Korszerű műszerek és a jelenlegi meglehetősen elhasználódott gép- kocsipark fokozatos felújítása. A naponta utazók kényelmét szol­gálja az 1975 nyarán elkészülő új autóbusz-pályaudvar is, amelyet a vasútállomás közelében építünk. Jobban összehangoljuk a helyi és a távolsági járatok időpontjait, így lerövidíthetjük a bejáró dol­gozók 'ingázóidejét”. — A várost övező települések sokat fejlődtek az utóbbi időben. Érdemes például megvizsgálni, hogy gükösdön, Vaskúton meny­nyire ' megváltozott a lakóházak állaga. Az elavult régi épületek többségét felújították, korszerű­sítették. Ez a lakásstatisztikában nem szerepel. Nem várjuk tehát a városba történő beköltözés üte­mének további növekedését. — Állandó gondunkról: a hús­ellátásról. Furcsa helyzetben va­gyunk, hiszen Baja környékén korszerű sertéstelepek működnek, s a város húsboltjaiban még sincs elegendő áru. Az üzlethálózat el­avult, nincsenek megfelelő hűtő- berendezések, raktárak. A szövet­kezetek, állami gazdaságok szíve­sen nyitnának üzleteket, ha a város adna szabad épületeket. Sajnos, ez nehezen járható út. Maradnak a pavilonok, szükség­épületek, de ezt sem lehet túl­zásba vinni, hiszen a közműve­sítést tervszei úen végezzük, nem pedig az alkalmi árudák felállí­tása formájában. Megoldás? Csak közös erőfeszítésekkel, kölcsönös anyagi áldozatokkal. — Az elkövetkező népgazasági tervek formálódása közben kiala­kul majd a város új ipari öveze­te Rélipusztán. Bátmonostor, Sze­relnie és Vaskút akkor még köze­lebb kerül Bajához. A munkába- járás körülményei nyilván változ­nak majd, hiszen alaposan átren­deződik a vonzáskörzet mai szer­kezete. Ez a távolabbi jövő, de a tervezést, előkészítést már most el kell kezdenünk. A fenti nyilatkozatok közös tar­talmi jegye — az alkotó tenni- akarás, a felismert helyi és társa­dalmi méretű érdekek alapján. Válasz arra, hogy hol tartanak az együttműködésben, mi a teen­dő a párt szövetségi politikájá­nak további erősítése kapcsán. Szabó Attila Hétfőn nyit az Ipoly utcai pb-gázcseretelep ÉRDEKES SZÁMOK Gépesítés az építőiparban két a Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei Szervezetének vezetői fo­gadnak — Lajosmizsére látogat­nak. Itt vetített képes tájékoz­tatón ismerkednek a község éle­téve], majd az óvoda, a szociális otthon, a Népfront Tsz és a lá­ny amúzeum megtekintése szere­pel a programban. Rendőrségi felhívás A Kecskeméti Rendőrkapitányság kéri azoknak a személyeknek a Jelent­kezését, akiknek sérelmére ismeretlen tettes 1973 október, illetve november hónapokban az alábbi kerékpárlopá­sokat követte el: a kecskeméti Fém­munkás Vállalat kerékpártárolójából egy db zöld színű, szovjet férfikerék­párt; a Bethlen körúti presszó elől egy darab 26-os. piros színű férfikerék­párt; a Madách téri orvosi rendelőtől egy darab fekete színű, női kerékpárt; és a Kada Elek utca szalagházzaí szemben levő oldaláról egy darab fe­kete színű férfikerékpárt. Jelentkezés: Kecskemét, Kossuth tér 3. második emelet 207'a. A közelmúltban Kecskemét né­hány peremkerülete lakóinak sok fórumon elhangzott jogos kíván­ságát tolmácsolva arról kérdez­tük Varga Lászlót, a DÉGÁZ kecskeméti kirendeltségének ve­zetőjét, mikorra tervezik a Ceg­lédi útihoz hasonló, újabb mini pb-gázcseretelep megnyitását. A kirendeltségvezető akkor el­mondta — mint azt hírül is ad­tuk —, hogy a következő kis te­lepet a vállalat Ipoly utcai ki- rendeltsége mellett hozzák lét­re, s azt még e hónap végéig megnyitják. Ez tőként a rendőr- falusiak számára jelent köny- nyebbséget, de jóval közelebbi palackcsere-lehetőséget kínál a Máriaváros lakóinak is. Tegnap pedig a következőket újságolta Varga László: elké­szült a 90 palackos kis cserete­lep, tegnap megtörtént a műsza­ki átadása. Működését július 1-én, hétfőn kezdi meg, napon­ta 6—9 óráig, illetve 16—19 óráig való nyilvatartással. A közelmúltban egy nagyon érdekes és a nyilvánosság szá­mára nehezen hozzáférhető ki­adványa jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának. A kiad­vány elme: A gépesítés és kon­centráció az építőiparban. Átol­vasva ezt a 20. oldalas tanul­mányt, úgy érezzük, hogy né­hány adatot érdemes a közvé­lemény tudomására hozni. A bevezetésben ezt olvassuk: „Az elmúlt öt évben Bács-Kis­kun megye területén a beruhá­zásokra fordított pénzösszeg kö­zel 60 százalékát építési célokra használták. Az építési beruházá­sok ilyen — az országos átlag­nál tíz százalékkal magasabb — aránya fokozott terhet jelent az építőipar számára. A felmerült igények kielégítésének alapvető feltétele, hogy az építőipari vál­lalatok és szövetkezetek megfe­lelő műszaki színvonallal rendel­kezzenek. A termelés műszaki színvonalát az eszközökkel való ellátottság, a technikai felsze­reltség, a rendelkezésre álló gép­állomány és azok hatékony fel- használása, a gépesítettség foka, a technológiai eljárások korsze­rűsége és még számos tényező együttesen határozza meg.” A tanulmányszerű jelentés ér­dekes számadatokat hoz tudo­másunkra. Többek között el­mondja, hogy a megyei székhe­lyű építőipari vállalatok és szö­vetkezetek eszközállományának bruttó értéke 1973-ban 311 mil­lió forint volt, megközelítően másfélszer annyi, mint 1968-ban, és több mint háromszorosa az 1960. évi állománynak. A növe­kedés nagysága figyelemre mél­tó annak ellenére, hogy például 1968—1973. közötti 7,9 százalékos átlagos növekedési ütem alig ha­ladja meg az országos növekedé­si ütem felét. Megtudjuk azt is, hogy a megyei építőipari terme­lésének több mint felét évről év­re a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat biztosítja, ahol a szocialista szektor eszközállomá­nyának 46 százaléka koncent­rálódik. ­A számokat nézegetve az is ki­derül, hogy az állóeszközök va­lamivel több mint egynegyede elavult, • elhasználódott De még ez is számottevő eredménynek mondható, hiszen az elhasz­nálódott eszközök aránya 1965- ben még 41 százalék volt Ez persze valamivel nagyobb, ma­gasabb fokú az országos átlag­nál. Az oldalakból azt is kiolvas­hatjuk, hogy az állami — ezen belül is a minisztériumi — vál­lalatok eszközei sokkal elhasz- náltabbak voltak, mint a szövet­kezeti építőiparé együttesen. A kiegyenlítődés 1972—73-ban ész­lelhető. Az elmúlt évben a gép­selejtezés a bruttó gépállo­mánynak csupán 4 százaléka volt, amiből az következik, hogy a vállalatok a nullára leírt, el­avult gépeket tovább üzemelte­tik. Ezeknek a berendezéseknek a teljesítőképessége pedig —egy­részt a fizikai kopás, másrészt az erkölcsi'elavulás miatt — fel­tehetően nem éri el a megfelelő technikai színvonalat. Meg kell ,azonban említeni, hogy a jelen­legi selejtezési arány tulajdon­képpen jelentős kritikája az az­előtti esztendőknek, hiszen tíz­szerese az 1968. évinek, amikor a selejtezett gépek értéke egyik szektorban sem érte el a gépál­lomány fél százalékát. Sok érdekes adatot lehetne még citálni ebből a tanulmány­ból. Szerény véleményünk sze­rint — mivel az építőipar gond­jai a megyei és az országos ér­deklődés középpontjában állnak — érdemes tanulmányozni ezt a statisztikai feldolgozást és ugyan­csak érdemes levonni belőle a megfelelő következtetéseket. Lahásharbantartás Épületek javítását és egyéb szakipari munkát gyorsan, megbízhatóan végez a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet lakáskarbantartó részlege. Megrendelés a Szolgáltató­házban. Telefon: 261. 9 vízvezeték- szerelö részleg régebbi építésű, vagy új családi házának bádogos- és vízszerelő munkáit vállalja. Petőfi u. 11. Telefon: 254. 90

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom