Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-29 / 150. szám
PETŐFI NEPE 0 1974. júniui 89. Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka A Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Három egyezményt írtak alá (Folytatás az 1. oldalról.) Szólhatok a könnyűipar félmillió dolgozójának szorgos, sok figyelmet, pontosságot igénylő munkájáról. Külön megtiszteltetésnek tartom, hogy olyan ágazat tapasztalatait összegezhetem, amelyben 350 000 leány és asszony dolgozik, akik- a férfiakkal egyenértékű munkájuk mellett általában nagyobb részt vállalnak családjuk ellátásában, gyermekeik nevelésében, vagy készülnek jövőbeni nemes anyai hivatásukra. A negyedik öteves tervtörvény a korábbiakat méreteiben és jellegében meghaladó feladatokat állított a könnyűipari ágazat elé. Évről évre dinamikusan kell növelnünk a termelést. De nemcsak több. hanem korszerűbb, jobb minőségű, a külföldi piacokon is versenyképesebb árukat kell gazdaságosabban termelnünk. A párt életszínvonal-politikájának megfelelően javítani kell a dolgozók kereseti viszonyait, munka- és szociális körülményeit. Részt kell vállalnunk a vidék ipari kultúrájának megteremtésében. Tevékenységünk nemcsak a hazai vásárlók érdeklődését keltik fel. hanem az exporton keresztül a külföldiekét is. Termékeink' 25 százalékát exportáljuk. Országunk összes exportjának 15, a feldolgozóipari export csaknem egyötödét a könnyűipari vállalatok, szövetkezetek termékei adják. A könnyűipar fejlődése fő vonásaiban' és részleteiben is megfelel a törvény követelményeinek. | Különösen növekedett azoknakl _ a cikkeknek a vásárlása, amelyek fogyasztói árát csökkentettük. így például három év alatt harisnyanadrágból csaknem 90. függönyből 50. kötött felsőruházatból 45, szintetikus alsó ruházatból 35 százalékkal nőtt a forgalom. Az árcsökkentések megközelítően 2 milliárd forint megtakarítást eredményeztek a lakosságnak. A Belkereskedelmi Minisztériummal együttesen külön programok kidolgozásával és végrehajtásával biztosítottuk, hogy a megnövekedett keresletnek megfelelően folyamatos legyen a kínálat a csökkentett árú cikkekből.. a°fÉféméfhetők a ;.^éjít?dÖá? ,Ef'^K8r| szerűsítés eredményei ä termékük minőségének javulásában' és az áruválászték bővülésében is. Javultak termékeink használati ’tulajdonságai. Az ellátás javulásában természetesen szerepet játszott az import is, de az eredményeket mégis alapvetően a belföldi termelés határozza meg. A könnyűipari cikkek forgalmának ugyanis 90 százalékát a hazai termelés adja. A bővülő és i jrszerűsüdő termelés lehetővé tette, hogy teljesítsük a baráti országokkal megkötött államközi szerződéseinket, sőt számos termékekből az időközben létrejött bővítő egyezmények nyomán, népgazdaságunk számára fontos nyersanyagokért, többet is szállítottunk a tervezettnél. A baráti országok közül legjelentősebb vevőnk a Szovjetunió. Oda irányuló szállításaink értéke az 1970 évi 127 millió rubelről 1975-re 233 millió rubelre emelkedik. A negyedik ötéves terv a dollár elszámolású kivitel szerényebb emelkedésével számolt. A három év eredményei arra engednek következtetni, hogy az előirányzatot — a belföldi ellátás javítása és szocialista exportkötelezettségeink teljesítése mellett — lényegesen túlteljesítjük; öt év alatt exportunk százmillió dollárról mintegy 180' millió dollárra emelkedik. A tőkés piacokra kivitt áru mennyisége korántsem nőtt ekkora mértékben. Eladási áraink ugyanis magasabbak a korábbinál, a javuló áru'struktúra, a tőkés infláció és a nyersanyag-áremelkedések hatására. A lakosság ellátásában és az exportban elért fejlődést összegezve nem túlzás azt mondani, hogy iparunk egyre inkább képes nemcsak a mennyiségi, hanem a minőséggel, a választékkal szemben támasztott követelmények teljesítésére is. Az ellátás további javítása érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy többen tudjanak divatos, megfelelő méretű konfekcióruhát viselni, s hogy célszerűbbé tegyük, főként a csecsemők és a gyermekek öltöztetését. Lakosságunk egyötöde 60 éven felüli, és a vásárlóknak csaknem fele falun, egy részük ma is tanyán él. A jövőben jobban kell figyelnünk e rétegek igényeire, vagyis kínálatunkat differenciáltabbá, sokrétűbbé kell tenni. Van javítani valónk más téren is. Amellett, hogy ma jobban eleget teszünk a belföldi és a külföldi váárlók igényeinek, nem kevés a fogyasztói reklamáció, és előfordulnak késedelmes szállítások. 0 Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter beszédét mondja. (MTI foto — Tormai Andor felv. — KS.) A IX. és a X. kongresszuson elhatározott, a vállalati önállóságot és az anyagi érdekeltséget erősítő irányítási rendszer egyértelműen jobb feletételeket teremtett ágazatunk fejlődéséhez és lemérhető eredményeket hozott a termelő és a kereskedelmi vállalatok közötti együttműködésben is. Megbízhatóbb a hazai igények közös feltárása, szélesebb körű az előnyösebb külföldi elhelyezési lehetőségek együttes kutatása. Gyorsabb, rugalmasabb a reagálás az ellátásai, a választékkal, a szállítási feltételekkel kapcsolatosan felmerijlő problémákra. A fejlesztési hitelek, az állami támogatások, a bérpreferenciák juttatásánál, a központi bérpolitikai intézkedések végrehajtásánál, a szabályozó eszközök módosításánál — legyenek azok a vállalati jövedelmet növelők vagy csökkentők — a felismert társadalmi, ágazati és csoportérdekek legjobb összhangjára törekedtünk. Ennek szellemében tettünk javaslatot a kormánynak a rekonstrukciós programok végrehajtásá- «hpzH'szükséges többlet n pénzügyi vagy a központi bérpolitikai intézekedé- seknél a nőket foglalkoztató iparágak magasabb részesedésére. A központi irányítás és a vállalati önállóság összehangolására irányuló kormányzati tevékenység jó feltételeket biztosított vállalataink. szövetkezeteink dinamikus fejlődéséhez. Erre alapozzuk irányító munkánk további javítását. A negyedik ötéves terv a köny- nyűipari beruházásokra, a rekonstrukciók megvalósítására 27,4 milliárd forintot irányozott elő. Időközben kormányunk a fejlesztési lehetőségeket újabb központi forrásokkal és hitelekkel egészítette ki. Ezekkel együtt 1975. végéig mintegy 29—30 milliárd forintos beruházást kell megvalósítanunk. Ez a fejlesztési lehetőség több mint kétszerese az előző ötéves terv tényleges beruházásainak. A rekonstrukció megoldásának módját megszabta az a sajátos helyzet, hogy alapvetően gépcseréket hajtunk végre, amelyeket termeléskiesés nélkül, sőt az esetek többségében a termelés növekedése közben kell megvalósítanunk. A növekvő munkaerőhiány arra kényszerí tett, hogy a rekonstrukció megvalósításának menetében módosításokat hajtsunk végre. Elhagytunk például terméktöbbletet nem eredményező, csupán az áru tetszetősségéi, méret- vagy formatartósságát javító gépcseréket, és többet költöttünk munkaerőt pótló gépekre. A bútoripar legtöbb beruházása már befejeződött. A termelés nagyarányú. 50 százalékos emelése részben a meglevő és a fejlesztésre alkalmas üzemek rekonstrukcióját, részben szakosított, nagy termelékenységű új bútorüzemek létesítését igényelte. A papíripar új létesítményei a folyamatban levő rekonstrukciókkal együtt jelentősen, javítják az ország papírellátását. A papíripar fejlesztése az importtal együtt lehetővé tette, hogy hazánkban az egy lakosra számított papírfelhasználás 10 év alatt 29 kilóról 53 kilóra emelkedjék. Viszonylag legkevesebb a befejezett beruházás a nyomdaiparban. Rekonstrukciós programjának kidolgozása 1971 végén fejeződött be. 16 vidéki nyomda rekonstrukciójával biztosítjuk a helyi napilapok, korszerűbb*1 megjelenését. Ágazatunknak különleges felelőssége van a lakossági szolgáltatások ellátásában. A könnyűiparhoz közvetlenül tartozó textiltisztításnak, a ruházati és a személyi szolgáltatásoknak fontos szerepük van a nők helyzetének könnyítésében, a kulturált öltözködésben, a testápolásban, az idegenforgalomban és általában a korszerű életforma kialakításában. Központi intézkedések, döntések nyomán gyors a textiltisztító kapacitás és hálózat fejlesztése, de nem kielégítő a hagyományos és a személyi szolgáltatásoké. A rekonstrukcióra szükség van azért is, hogy javítsuk dolgozóink munkafeltételeit. Sorolnunk kellett a célokat, számolnunk kellett azzal, hogy lesznek korszerű gyáraink, termelési folyamataink, amelyek műszakilag élenjáró, kedvező munkafeltételeket teremtenek, de egy-egy I vállalaton, sőt egy-egy gyáregységen belül is egyidejűleg jelen lesz a_ legkorszerűbb és az elavult technika is. " A termelésben nagy szerepük van a gépeknek, de még nagjobb a gépeket működtető embereknek. A könnyűipari gyártási ágak többsége igen munkaigényes. Emellett jellemző a nődolgozók magas aránya.i Ágazatunkban1 -350 ezer nő dolgozik. Arányuk1 eléri a lift százalékot;! s még ennél'is magasabb a textil-ruházati és a kötő-hurkoló iparban. A munkások személyi jövedelme a 3 év előtti átlagos havi 1880 forint helyett most 2200 forint, vagyis 17 százalékkal növekedett 3 év alatt. Ugyanebben az időszakban az ipar egészében valamivel magasabb, 18 százalék volt az emelkedés. A vállalati gazdálkodás eredményein kívül hozzájárult a jövedelem növekedéséhez az évenként rendszeresen juttatott központi bérpreferencia, valamint az 1973. évi központ béremelés. Ezek együttesen biztosították, hogy a textil- és nyomdaipar egyes különösen nehéz, sok szakértelmet kíváhó munkaköreiben más iparágakhoz mérten is valamelyest javuljanak a kereseti viszonyok. Sok szó esett az elmúlt években a munkaerőmozgás okozta problémákról, a könnyűiparban jelentkező munkaerőhiányról. Reálisan tekintve általános munkaerőhelyzetünket, néhány mezőgazdasági területet kivéve, a következő években sem számolhatunk számottevő létszám- bővüléssel. Ügy látjuk, hogy Budapesten és a nagyobb ipari centrumokban a könnyűipar számára a jövőben még kevesebb munkaerő áll rendelkezésre. Gondjainkat tetézi, hogy a társadalmunk egésze szempontjából örömmel fogadott népesedéspolitikai intézkedések nyomán az asszonyok mind többen veszik igénybe a kedvezményekét, többen maradnak otthon gyermek- gondozási segéllyel, sokan élnek a többletszabadságok lehetőségével. A termelés azonban megköveteli az így kieső munkáskezek pótlását is. Ezért a termelésnövelés alapvető útja a korszerű munkaszervezés, a kapacitások jobb hasznosítása és a rekonstrukciók továbbfolytatása lehet. A központi irányítók, a költségvetés eszközeivel gazdálkodó pénzügyi szervek sok támogatással, de nagy érdeklődéssel és várakozással kísérik rekonstrukciós munkánkat. Az elmúlt három évben a nyereség évenkénti 10—11 százalékos növekedése megfelelt az előirányzatoknak. A nyereség. növekedéséhez hozzájárultak az ágazat szerkezetében és a termékstruktúrában bekövetkezett kedvező irányúd változások. Az elért eredmények ellenére mégsem lehetünk elégedettek a könnyűipar egészének hatékonyságával, ha azt a költségvetésre háruló követelményekkel vetjük össze. Az elmúlt három év alatt lényegesen változtak a nyersanyagbeszerzési árak. A felhasznált pamut, nyersbőr, szintetikus szálak, festékek, vegyszerek nagy hányadát tőkés és fejlődő országokból szerezzük be és ezek ára 40—50 százalékkal, sőt egyeseké 80—100 százalékkal is emelkedett. Annak érdekében, hogy a vállalatok a nyers- anyagárak emelkedéséből származó költségtöbbletet ne hárítsák át a fogyasztókra — a párt és a kormány határozatainak megfelelően —, a költségvetés a vállalatoknak megtéríti az árnövekedés nagy részét. Ebben az évben csak a könnyűipari nyersanyagokat érintő ártámogatás meghaladja az 5 milliárd forintot. Az áremelkedés kiegyenlítése a költségvetésből átmenetileg járható út, de tartós alkalmazása esetén vállalataink elvesztenék érzékenységüket a termelésben, de még inkább a fejlesztéseknél, a gazdaságosabb lehetőségek kiválasztásában. Ezért hozott a kormány határozatot 1975. január 1-i termelői árrendezésre, amelyet a hatékonysági és az életszínvonal-politikai céloknak megfelelően gondosan, szervezetten készítünk elő. A költségvetési támogatás említett mértékű emelkedését vállalataink nem képesek nyereség- növeléssel pótolni. Így a költség- vetési bevételek és támogatások egyenlege szempontjából helyzetünk kedvezőtlénebb a tervezettnél. Ez a körülmény még «inkább megköveteli, hogy javítsuk munkánkat, jobban használjuk ki a regi és az új gépeket, javítsuk termelésünk gazdaságosságát, termékeink versenyképességét. Jobban bánjunk ágazati szinten a vállalatoknál és a műhelyekben a ránk bízott termelő- eszközökkel és jobban hasznosítsuk félmillió dolgozónk, műszaki, közgazdasági, gyártmánytervező, formatervező szakember- gárdánk szakismeretét, rátermettségét. E tartalékoknak jobb hasznosításával munkálkodunk a ne- g^edik öTéVf&'-YélV Hátralevő feladatainak végrehajtásán. Már készítjük' á' következő "ötéves programokat, amelyek iparunknak további nagyarányú hazai és exportigényeket jeleznek. A rekonstrukció eddigi tapasztalatait hasznosít.va, a nyersanyagok új beszerzési árarányait figyelembe«, véve arra törekszünk, hogy a. könnyűipar valamennyi ágát legjobb tudásunknak és a követelményeknek megfelelően fejlesszük ,a jövőben is. Tartozunk ezzel a magyar nyomdász, tímár, takács elődöknek, és annak a mai generációnak, amelyik jobbra, • szebbre, hatékonyabbra törekszik. (Folytatás az 1. oldalról.) A szovjet és amerikai tárgyaló felek tegnap délután három egyezményt írtak alá: egy építészeti, egy energetikai és egy orvostudományi egyezményt. Az építészeti megállapodást Richard Nixon és Alekszej Koszigin, az energetikai együttműködési megállapodást Nixon és Pod- gornij, a mesterséges szív együttes kifejlesztésére vonatkozó egyezményt pedig a két külügyminiszter látta el kézjegyével. •Leonyid Zamjatyin, a szovjet tárgyaló küldöttség tagja és szóvivője a megállapodásokkal összefüggésben közölte, hogy szovjet részről ezeket a megállapodásokat fontos hozzájárulásnak tekintik a kapcsolatok hosszú lejáratú fejlesztése szempontjából. Ronald Ziegler, a Fehér Ház Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy fontosságot tulajdonít- a két ország energetikai szükségletei kielégítésének, s eközben figyelembe veszi a körzenyezetvé- delem követelményeit, is. Az gyezmény értelmében a két ország tudományos és műszaki lehetőségeinek felhasználásával kívánja felgyorsítani a meglevő és feltételezett energiaforrások kifejlesztését. hatékonyabbá tenni az energia felhasználását, illetve konzerválását. A megegyezés nemcsak az olaj, földgáz és szén kiaknázásának meggyorsítását és gazdaságosabbá tételét irányozza elő, hanem a nem hagyományos energiaforrások — például a napenergia, a geotermikus energia — és az úgynevezett mesterséges fűtőanyagok felhasználását is. Az ugyancsak öt évre szóló egyezmény értelmében szovjet—ameri0 Nixon elnök és Podgornij államfő aláírja a nagy jelentőségű szovjet—amerikai egyezményeket. Mögöttük: Brezsnyev, Koszigin és Gromiko. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS.) szóvivője a maga részéről hangoztatta: az amerikai fél a három megállapodást az enyhülési folyamat megváltoztathatatlanná tételét célzó szovjet—amerikai erőfeszítések részének tekinti. A pénteken aláírt építészeti megállapodás külön súlyt helyez a lakásépítkezés területén való együttműködés kialakítására, s az erőfeszítések egyesítésére olyan speciális területeken, mint az örök fagy körzetében, földrengés- .vestólyes vidékeken folyó, építkezés módszereinek, technológiájáénak j építőanyagainak' .kidolgozása. Előirányozza az együttműködés bővítését a várostervezésben és az új városok építésében. A megállapodást, melyet egyelőre öt évre kötöttek, a későbbiekben a felek egyetértésével automatikusan . meg lehet hosszabbítani. A második megállapodás bevezető része hangsúlyozza, hogy a kai energetikai együttműködési bizottság jön létre. A mesterséges szív előállítását célzó szovjet—amerikai egyezmény bevezető részében a felek hangsúlyozzák: abban a tudatban cselekednek, hogy a hatékony műszív kifejlesztése a jövőben az általános halálozási arányszám csökkenését eredményezheti. Az okmány értelmében a felek tudományos-műszaki információk és szakemberek cseréjével, közös publikációkkal és gyógyászati készülékeik kicserélése útján olyan preparátumök, anyagok, orvosi műszerek és ellenőrző szerkezetek közös kidolgozását tűzték ki célul, amelyek biztosítják a mesterséges vérkeringést, .s végső fokon a műszív kifejlesztéséhez vezetnek. A-megállapodást három évre kötötték, de ha egyik fél sem kívánja felbontását, további ötéves időszakokra meghosszabbítható. (MTI) A Chile-bizottság felhívása a világ közvéleményéhez A miniszteri beszámoló után Csépányi Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, az országgyűlés ipari bizottságának elnöke, Borsod megyei képviselő; Csapó Jánosné Tolna megyei képviselő, Bata János Pest megyei képviselő, Fegyveres István Vas megyei képviselő, Koszto- lánczi Jánosné Somogy megyei képviselő, Lendvai Miklós Zala megyei képviselő, Zsigmond Géza budapesti képviselő, Űjhelyi Sándorné Békés megyei képviselő, Kemenczés Sándorné budapesti képviselő szólalt fel, majd ebédszünet következett. A szünet után dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke volt a következő felszólaló. Öt követte Vilmányi Mária Hajdú megyei, Fiilöp János Szabolcs megyei, Györke Imréné Veszprém megyei, Krasznai Károlyné Szolnok megyei, Horváth István budapesti képviselő. Ezután szünet következett, majd Keserű Jánosné könnyűipari miniszter válaszolt az elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra. Válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a könnyűipari miniszter beszámolóját és a vitában elhangzottakra adott válaszát. A napirend' szerint interpellációk következtek. Milován Ildikó budapesti képviselő dr. Polinszky Károly oktatási miniszterhez, Erdélyi Sándorné Borsod megyei képviselő Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszterhez intézett kérdést. Mindkét miniszternek a kérdésre adott válaszát az ország- gyűlés és az interpelláló képviselők elfogadták. Ezzel az országgyűlés befejezte munkáját és az elnöklő Apró Antal az ülésszakot bezárta. (MTI) „A helyzet igen kritikus Chilében. A világ közvéleményéhez fordulunk, hogy fokozza szolidaritását a chilei néppel” — ezekkel a szavakkal nyújtotta át Jacob Söderman finn jogász, a chilei junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság elnöke, a sajtó képviselőinek a bizottság most végződött tanácskozásának záró- dokumentumait. „Ha a katonai junta a világméretű tiltakozó mozgalom ellenére sem áll el a Népi Egység 33 vezető sezmélyiségé ellen tervezett pertől, ellenpert indítunk” — jelentette ki Alexander Berkow, a nemzetközi vizsgálóbizottság helyettes elnöke. A bizottság levélben felkérte Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy a tanúkihallgatási jegyzőkönyvet továbbítsa az ENSZ Emberi Jogok Bizottságához.. Kérte továbbá, hogy küldjön megfigyelőt Chilébe, az emberi jogok megsértésének kivizsgálására. A nemzetközi vizsgáló bizottság felhívással fordult az ENSZ- en kívül a világ valamennyi kormányához, hogy követeljék a chilei politikai foglyok szabadon bocsátását. Amennyiben e követelést a chilei junta nem teljesíti a felhívás arra kéri a kormányokat, jelentsék ki,' hogy készek politikai menedékjogot nyújtani a bátor chilei hazafiaknak. A bizottság végül levelet intézett Pinochet tábornokhoz a junta vezetőjéhez, felszólítva, hogy állítsa helyre a vádlottak törvényes jogait, engedje meg, hogy külföldi megfigyelők látogathassák meg a politikai foglyokat, és álljon el a tervezett per lefolytatásától. (ADN, Reuter) ESEMÉNYEK SOROKBAN Spanyol bombamerénylet Bombamerénylet következtében rombadőlt az állami irányítás alatt álló spanyol szakszervezet tolosai székháza. Emberéletben nem esett kár. (AFP) Rahman sejk és Ali Bhutto tárgyalásai Daccában pénteken folytatódnak Mudzsibur Rahman sejk bangladesi és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni miniszterelnök tárgyalásai. Bhutto csütörtökön érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Bangladesbe. Bolgár—indiai tárgyalások A bolgár fővárosban csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások Szvaran Singh indiai és Petr Mladenov bolgár külügyminiszter között. Leszerelési világértekezlet Csütörtökön a világszevezet székhelyén befejezte ülésszakát a leszerelési világértekezlet előkészítésére alakított különleges ENSZ-bizottság. A bizottság tanácskozásai meggyőzően bizonyítják, hogy a leszerelési világért^- kezlet összehívásának gondolatát számos állam és nemzetközi szervezet támogatja. Portugál—csehszlovák diplomáciai kapcsolat A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Portugália ideiglenes kormánya megállapodott abban, hogy a két ország között nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat létesítenek — jelentette be egy csütörtökön Prágában kiadott közlemény. ; «Oar
