Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-27 / 148. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1974. június 27. Szakmunkásvizsga a város felett A napokban ugyancsak elcsodálkozott az a kecskeméti járókelő, aki véletlenül felpillantott a Széchenyi tér legmagasabb épületének — köznyelven a lordok házának — tetejére. Szinte „nyüzsögtek” ott a kéményseprők. Fotóriporter kollégámmal felballagtunk a mintegy kilenc emelet magasnak számító lapos háztetőre. Gyönyörű innen a kilátás, gyufás- doboz nagyságúak a gépkocsik, s bizony a járókelőket nem lehet felismerni. Párába bújik a város széle, de itt a közeli környéket nagyon jól látni. Mit keresnek itt a kéményseprők, s főleg eny- nyien? — tettük fel a kérdést Bíróczi Gyulának, a Bács megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat igazgatójának. — Ebben a .szakmában nagyon nehéz a szakmunkás-utánpótlás — mondja az igazgató. — Köztudomású, hogy szakmunkásvizsgát nem tehetnek azok, akik nem rendelkeznek, a nyolc általánossal. Nos, miután fiatal jelentkező nincs a szakmában, kivételesen engedélyt kaptunk más módszerre. Idősebb dolgozóink részére előkészítő tanfolyamot szerveztünk. Januárban a fővárosi’ 16 MüM. Ipari Szak- - munkásképző Intézet tanárainak közreműködésével meg is kézdődött a tanulás 21 résztvevővel. A legfiatalabb 20, a legidősebb 55 éves. többségük már hosszú évek óta dolgozik a vállalatnál. Hetenként egyszer lejöttek a fővárosi tanárok és a szorgalmas , tanulás, illetve tánítás után június közepén volt a nagy „számadás". Örömmel mondhatom, hogy „diákjaink” jól megállták. a helyüket, s most ezért tehet- , nek szakmunkásvizsgát. Tegnap volt az írásbeli, ma, délelőtt a gyakorlati munkából vizsgáznak, délután szóban adnak számot szakmai tudásukról, s ezt követően lesz az eredményhirdetés. Bízunk abban, hogy velük együtt szakmunkásaink száma nyolcvan fölé emelkedik, ami azt jelenti, hogy összdol- gozóink 75 százaléka szakmunkás lesz. Miközben beszélgetünk, az egyik kémény mellett folyik a vizsga. Malos Attila, a Fővárosi Kéményseprő Vállalat főmérnöke és Csepke Gvula műve/e• Idős és ifjabb Illen Józseffel értékeli az eddigi eredményeket Bíróczi Gyula, a vállalat igazgatója. (Tóth Sándor felvételei) tő a bizottság tagjai szakértő szemmel szemlélik a vizsgázók tevékenységét. Csaklós György, a 16. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, aki január óta tanította különböző tárgyakra a kéménvseprőjelöl- tekel, elégedett. — Sajnos, ez a szakma kihalóban van — mondja. — A fiatalok nem szívesen választják ezt a mesterséget, s ezt bizonyítja az is, hogy ebben az évben az egész országban mindössze 15 fiatallal növekedik a szakmunkások száma. Elsőéves tanuló már csak nyolc «an közöttük. Dicséretre méltó a Bács megyei Vállalat kezdeményezése, javasolni fogjuk a többi megyék vállalatai részére is. Azt hiszem, ez az osztály eléri a jó közepes eredményt. A vállalat igazgatója már előzőleg felhívta a figyelmem, hogy van a vizsgázók között két „egyne- vű". csak az egyik ifj. a másik id. Apa és fia egyszerre tesz szakmunkásvizsgát. Id. Illen József fiával együtt a várakozók között figyeli a többiek vizsgáját. — Én már ötödik éve vagyok a vállalatnál — mondja az apa — s alig dolgoztam itt egy évet, magam után hívtam a fiamat is Fülöpházáról. Itt lakunk a munkásszálláson, s együtt határoztuk el, hagy megszerezzük a szakmunkáskéoesítést. A tanulás? Bizony nem volt könnyű 54 éves fejjel nekilátni. Hiába, valamikor csak a hat elemit tudtam elvégezni. A fiam sem jutott tovább, így azután most együtt pótoljuk az elmulasztottakat. Nagyon megszerettem a szakmát, s bánom, hogy nem választottam ezt régebben. Mindegy, most már a nyugdíjig mint szakmunkás dolgozom tovább. — Nekem is sokkal jobb itt mint Fülöpházán volt — kapcsolódik a beszélgetésbe ifjabb Illen. — Többet «is keresek, városban élek. no és azután itt megszerezhetem a szakmát. Elvégzem az általánost is — teszi hozzá. — Eddig is jól dolgoztunk — mondja * ismét az apa. — Székhelyünk Kecskemét. Brigádunk járja a várost és a környék falvait. Már megszereztük a szocialista címet, illetve a bronzkoszorút is. Idősebb kéményseprő hallgatja a beszélgetésünket. ő is elmondja hogy került ide. — Bagó Ignác vagyok, a kalocsai körzetből, Miskéről jöttem. Négy éve vágj ok kéményseprő, s most, mint ennek a csoportnak a legidősebb tagja, 55 éves fejjel szerzek szakmunkás-bizonyítványt. Hü, de nehéz volt, de azt hiszem, nem hiába tanultam. Nagyon régen tetszett már nekem ez a szakma és azt nagyon sajnálom, hogy csak most, alig öt évvel a nyugdíj előtt lehetek „igazi” kéményseprő ... A vizsgázók közben elindulnak a ház alagsorába, ahol számot adnak arról, hogy hogyan értenek a kazánok tisztításához. Elbúcsúzunk a vizsgázóktól, s most mi, „civilek” kívánunk a szerencsét hozó kéményseprőknek sok szerencsét... Opauszky László LahásMantartás Épületek javítását és egyéb szakipari munkát gyorsan, megbízhatóan végez a Kiskőrösi Vegyes- és \Epítőipari Szövetkezet iakáskarbanltartó részlege. Megrendelés a Szolgáltatóházban. Telefon: 261. 0 uízvezetéh- szerelö részleg régebbi építésű, vagy új családi házának bádogos- és vízszerelő munkáit vállalja. Petőfi u. 11. Telefon: 254. Ajándékok varrónőktől, cipészektől Kecskemét egyik csöndesebb szögletében, a Lórántffy Zsuzsanna utcában áll a megyei tanács központi csecsemőotthona. Az emeletes épület magasra nőtt, szép lombű fák társaságában uralja tágas udvarát. A vaskerítés mellett nyíló rózsalugas futja körül a telket. Meghitt menedék a családi fészekből kieső, vagy annak melegét egy pillanatig sem élvező csöppségek számára. Ez a benyomás az otthonba lépve és ott körülnézve meggyőződéssé érik a látogatóban. A termekben hószínü ágyakban tiszta holmikba öltöztetett babák hen- cseregnek. Kék ruhás, fehér fi- tyulás nővérkék viselik gondjukat, tőlük tanulnak beszélni, játszani is. — Jelenleg kétszázharminc lakója van otthonunknak, közöttük kéthetestől háromévesig mindenféle életkorú található — tájékoztat Komáromi Ottilia igazgatófőorvos. — Utoljára a múlt héten érkezett hozzánk nyolc csecsemő Kiskunhalasról. Általában a tanács vagy a rendőrség intézkedik úgy, hogy a gyerekeket az állam gondozásába kell venni szüleik helytelen életmódja miatt. Gyakran előfordul az is, hogy a kórházban, hagyott kicsiért sorozatos feszólítások ellenére sem jönnek többé a szülők. Se szeri, se száma a lehangoló eseteknek, amelyek lezárásaképp állami otthonba kerülnek a sajnálatra méltó apróságok. — Sanyi és Rózsa — mutat be egy járókában gügyögő ikerpárt a főorvosasszony — fél éve vannak nálunk, de még egyetlen hozzátartozójuk sem látogatta meg őket. — Barbara és Gabika viszont már megtalálta új anyukáját és apukáját, akik örökbe fogadják majd őket — meséli a doktornő két kislányról egy másik teremben. Mint elmondja, még soha egyetlen örökbe fogadó szülőre sem érkezett panasz, úgy szeretik nevelt gyermekeiket, mint a sajátjukat. Az emeleti teraszon szobányi területet elfoglaló járókában le- vegőznek, napoznak a kicsinyek. Odalenn az udvaron Marozsi An- talné, az intézet' óvónője foglalkozik a nagyobbakkal. Egy szöszke kislánnyal éppen egy szó helyes kimondását gyakorolják. Kettőzött tiszteletet érzek azok iránt, akik hivatásul a apátlan- anyátlan gyerekek nevelését választották. Azt pótolják számukra, ami nélkül nem indulnának fejlődésnek az emberpalánták: a szeretetet, a védelmező otthont. — Feladatunk ellátáshoz igen nagy segítséget kapui,k néhány kecskeméti üzemtől, amit nem győzünk elégszer megköszönni a magunk és a gyerekek nevében — mondja Komáromi doktornő. :— 'Májusban például vásároltunk a Habselyemtől százöt kilogramm nylon velúrt blúzoknak és nadrágoknak. Már azt is a gyár jóindulatának köszönhetjük, hogy sikerült a praktikus, könnyen mosható, tartós anyaghoz hozzájutnunk. De ez még semmi. A Rosa - Luxemburg szabászbrigád társadalmi munkában kiszabta, a szakmunkástanulók pedig megvarrták az ötszázötven blúzocs- kát és az ötszáz kisnadrágot. A folyosóra nyíló ruhatár, beépített szekrénysor előtt megyünk el. Garmadával állnak benne’ a csinos nadrágocskák, napozók, csipkeblúzok és egyebek. Mint a főorvosnőtől megtudohn, ezek nagy- részét ajándékba kapták, ugyancsak a Habselyem gyár dolgozóitól. Az új ruhadarabokat, amelyeket gyermeknapra vehettek át a bőkezű patrónusoktól, Gréczi Já- nosné adminisztrátor rendezgeti a raktárban, négyfelé osztja a megyei tanács csecsemőotthonai számra. Az egyik polcon Híröske bébicipőket pillantok meg. — A Kecskeméti Cipész Szöfel. kezet tagjai szintén gyakran gondolnak az otthonban lakókra. Gyermeknapra nyolcvanhárom pár cipőcskét kaptunk tőlük ajándékba — szól Komáromi doktornő, megelőzve kérdésem. A. Tóth Sándor Marozsi Antalné óvónő és sántha Sándorné főnővér a Habselyemtől és a cipészszövetkezettől kapott holmikba öltöztetik a gyerekeket. AUTÓSOK! JULIUS TEN ESEDEKES A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉG A biztosítás díja július 1-től 31-ig pótlékmentesen fizethető. A befizetés igazolására a postautalvány feladóvevénye szolgál. 1054 állami biztosító Az együttműködés haszna A IV. ötéves tervről nyugodtan el lehet azt is mondani, hogy a kooperációk időszaka. Az azonos típusú, funkciójú vállalatok, üzemek, intézmények egymás közötti, illetve a kapcsolódó területekkel való együttműködésének kialakulása, megerősödése az elmúlt esztendők jellemzője. A hosszabb- rövidebb távú szerződések haszna néhány területen hamar megmutatkozott de valójában élni, úgymond „beérni” most kezdenek. . Többször szó esett már arról, miként támogatja a feldolgozó- ipar a mezőgazdasági üzemeket, s ennek ellenében mit vár a termelőgazdaságoktól. Részeredményekről lehetett elsősorban beszámolni. Valójában értékessé ezek azonban csak akkor válr- nak, ha a részek közötti összhangot is megteremtik, folyamattá, egésszé szervezik. A tudomány, a termelés és a feldolgozás egészséges együttműködésének köszönhető, ha az élelmiszeripar számára fontos patádicsomból végre elegendő lesz. Gazdaságosan termeszthetik, kevés emberi erővel. Szerencsés találkozás, hogy Kecskemét a magyar paradicsomnemesítés központja — a Zöldségtermesztési Kutató Intézet — s itt van az ország legnagyobb konzervgyára, ahol az idén már 5500 vagon paradicsomot dolgoznak fel. Akadt a megyében több gazdaság, amelynek vezetői vállalták a kísérletek kockázatát. Tompán, a Kossuth Termelőszövetkezetben a soroksári paradicsomgépsort próbálták ki, Gé- derlakon és a hartai célgazdaságban a programozott — számítógép segítette — termesztést,, a Szikrai Gazdaságban pedig' a FMC amerikai gépeket. A Kecskeméti Konzervgyár •évente többszázezer forinttal támogatja a vállalattal hosszútávú szerződést kötött paradicsomtermesztőket. A ZKI kutatói szak- tanácsadással segítik a gazdaságokat a magyar és a külföldi fajták kipróbálásában, a talaj- és tápanyagvizsgálátok elvégzésével, a növény értékmérő tulajdonságainak megállapításával. . Folytatnak növényvédelmi; Vegyszeres gyomirtási kísérleteket is korfzervipari támogatással1. ”' Az eddigi módszerek mindegyike finomításra, tökéletesítésre szorult. A Szikrai Állami Gazdaságban jó hatásfokkal dolgozott az FMC gép, de. a válogatást nem tudták még tavaly tökéletesen megoldani Arról nem is szólva, hogy az asszonyok rossz körülmények között, á kombájnon .osztályozták a paradicsomot. Jókora anyagmennyiséget kellett megmozgatni szedéskor, szállításkor nagyrészt emberi erővel, sok bosszúság és kár származott a rakodás közbeni törődésből. A JCecskeméti Konzervgyár műszaki kallektivájának sikerült megoldani a problémák jó részét. A Magyarországon már működő válogatógépsorok, előfeldolgozók tapasztalatait felhasználva alakították ki az FMC-hez kapcsolódó gépsort. A 4,6 millió forin? tos beruházást — teljes egészében konzervipari támogatással —. a Szikrai Állami Gazdaságban, Borbáson valósítják meg. A gazdaság adja a területet, s biztosítja az üzemeltetéshez szükséges vizet. A zúzaléknyerő az eddigi földbe süllyesztettekkel szemben felszín feletti. Szalagrendszerekkel, többszöri mosással, válogatással a gépi szedésnél elkerülhetetlenül nagy homokszennyeződést minimálisra csökkentik, és ha szükséges, a paradicsomot osztályozás közben fertőtleníteni is tudják. A berendezés augusztus elejére elkészül, és az idén már 520 vagon paradicsom elófeldolgozása Borbáson történik. A rakodást, szállítást ugyancsak gépepsítették. Fakonténereket készítettek a vállalatnál, és hozzá .speciális tartálykocsit, A 4 mázsa befogadóképességű konténerek alja tulajdonképpen rakodólap, így villás targoncával emelhető. A gizd^~ágok szántóin pedig traktorra szerelt emelővillával történhet a rakodás. A tarcali-kádas szállítást már tavaly alkalmazták. A termesztés, a betekarítás munkafázisainak gépesítése után te- J hát! mechanizálták a rakodást, szállítást, az előfeldolgqzást. A továbblépés a kidolgozott módszerek elterjesztése lesz: a Tisza menti zöldségprogramhoz csatlakozva Tiszakécskén is ^zúzalék-’ készítő állopnás létesítése, Bátyán és Tasson az előt'qldolgo-; zás megvalósítása. Kísérletképpen — néhány hektáros területtel — már a lakiteleki Szikra, a kecskeméti Kossuth és a tisza- kécskei Szabadság Termelőszövetkezét is alkalmazza a rendszergazda Szikrai Állami Gazdaságban ' bevezetett eljárást. D. É. » • Kazánházi „izgalmak".
