Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
4 • PETŐFI HUPE • 1974. június 26. GYORSLISTA a IV. Békekölcsön 1974. június 25-én megtartott utolsó sorsolásáról Négyszemközt az üzemi demokráciáról 20080 01—50 2oo 25042 16 loooo 28890 01—50 2oo 34296 01—50 2oo 37340 01—50 2oo 20335 01—50 2oo. 25042 01—50 2oo 28930 01—50 2oo 34469 01—50 2oo 37445 01—50 2oo 20459 13 25 ooo 25184 01—50 2oo 29230 01—50 5oo 34574 01—50 2oo 37458 01—50 2oo 20459 01—50 2oo 25203 01—50 2oo 29475 01—50 2oo 34593 01—50 5 oo 37506 01—50 2oo 20779 01—50 2oo 25271 01—50 2oo 2986 01—50 2oo 34892 01—50 2oo 37550 01—50 2oo 20801 01—50 2oo 25399 01—50 2oo 29911 01—50 , 5oo 34943 01—50 2oo 37677 01—50 2oo 20908 01—50 2oo 25432 01—50 2oo 30002 01—50 2oo 35032 01—50 2oo 37906 01—50 2oo 20990 01—50 2oo 25436 01—50 2oo 30119 01—50 2oo 35257 05 5ooo 38109 01—50 2oo 21080 01—50 2oo 25445 01—50 2 oo 30220 01—50 5oo 35257 01—50 2oo 38136 01—50 2oo 21465 01—50 2oo 25497 01—50 • "00 30329 01—50 2oo 35269 Ql—50 5oo 38262 01—50 2oo 21483 01-t50 2oo, 25568 48 5o ooo 30501 01—50 2oo 35295 01—50 2oo 38275 01—50 2oo 21516 01—50 200 25568 01—50 2oo 30615 01—50 2oo 35379 01—50 2oo 38487 01—50 2oo 21517 01—50 2oo 25653 01—50 2oo 30737 01—50 2oo '35622 01—50 2oo 38536 01—50 2oo £1534 01—50 5 oo 25677 01—50 i 2oo 30904 01—50 2oo 35687 01—50 2oo 38713 01—50 2 oo 21583 01—50 2oo 25682 01—50 2oo 30928 01—50 2oo 35689 01—50 2oo 38928 01—50 2oo 21615 01—50 2oo 25768 01—50 2oo 31167 01—50 2oo 35739 01—50 . 2oo 39168 01—50 2oo 21718 45 5ooo 25849 01—50 2oo 31185 01—50 2oo 35895 43 5 ooo ötnrlili nfi7Ífl.1v 21718 01—50 2oo 25871 01—50 2oo 31872 01—50 5oo 35895 01—50 2oo 39312 9.9. Ion OOO 21852 01—50 2oo 25915 01—50 2oo 32026 01—50 2oo 35940 01—50 2oo 21999 01—50 2oo 26174 01—50 2oo 32034 01—50 2oo 36084 01—50 2oo 39312 01—50 2oo .22023 01—50 2oo 26206 01—50 2oo 32278 14 lo ooo 36103 01—50 2oo 39610 01—50 2oo 22198 01—50 2oo 26284 01—50 2oo 32278 Öl—50 2oo 36808 01—50 2oo 39631 01—50 2oo 22337 01—50 2oo 26444 01—50 2oo 32373 01—50 2oo 36890 01—50 2oo 39789 01—50 2oo 22341 01—50 2oo 26530 01—50 2oo 32423 01—50 2oo 39934 01—50 2oo 22393 17 5ooo 26680 01—50 2oo 32537 01—50 5oo 37029 01—50 2oo 39963 01—50 2oo 22393 01—50 2oo 26714 01—50 2oo 32762 01—50 2oo 37066 01—50 2oo 39972 01—50 2oo 23058 01—50 5oo 26841 01—50 2oo 32862 01—50 2oo 23256 01—50 2oo 26887 01—50 2oo 32875 01—50 2oo A gyorslista 20 979 800,- forint ősz23643 01—50 2oo 26936 01—50 2oo 32908 01—50 2oo szegű nyereménysorsolás adatait tar23681 01—50 2oq 27032" 01—50 2oo 32917 01—50 2oo talmazza. Ezen felül névértékűén visz23711 45' 5ooo 27059 01—50 2oo 32946 01—50 2oo szafizetésre kerül 75 320 200,— forint, 23711 01—50 2oo 27119 01—50 2oo 33085 01—50 2oo ami az 1974. évi törlesztés i összege. 23733 01—50 2oo 27224 01—50 2oo 33105 01,-50 5oo A kötvények beváltása 1974. julius 23951 01—50 2oo 27247 01—50 2oo 33144 01—50 5oo 16-án kezdődik, az addig elkészülő ösz_ 24009 01—50 2oo 27736 01—50 2oo 33154 01—50 2oo szesített nyereményjegyzék alapjan. Et24029 01—50 2oo 27751 01—50 2oo 33225 01—50 2oo tői az időponttól a takarékpénztári fio24117 01—50 500 27884 01—50 2oo 33396 01—50 2oo kok, postahivatalok és takarékszövet24262 01—50 >2oo 27926 01—50 2oo 33500 01—50 2oo kezetek minden Negyedik Békekölcsön24361 01—50 20Q 27943 01—50 2oo 33507 01—50 2oo kötvényt beváltanak a bármikor tör24414 01—50 200 28018 01—50 2oo 33572 01—50 2oo tént kisorsolásnak megfelelő összegű 24446 01—50 2oo 28282 01—50 5oo 33654 01—50 2oo nyereménnyel, vagy névértékben. 24520 01—50 2oo 28348 01—50 2oo 34069 45 5ooo Július 1-től kezdődően a Magyar 24702 01—50 2oo 28366 Ql—50 2oo 34069 01—50 2oo Népköztársaság 4 százalékkal kamato24759 01—50 2co 28457 01—50 2oo 34212 01—50 2oo zo törlesztéses kölcsönén ek kötvényei 24856 01—50 2oo 28862 Ól—50 looo 34290 01—50 2oo ugyancsak beválthatók. (MTI) Ki az erősebb? A kötelet szaggató vad bikáról még verset is irt nagy magyar költőnk, Ilosvai Selymes Péter. De a palások körében addig hogyan is beszélhetnénk egyenjogúságról, míg a sokkal jámborabb jószág, a tehén tetteit veszni hagyjuk a feledés homályába? Ez nem igazság. Lássuk be, nemcsak a középkor, hanem a XX. század állatvilága is produkál nagy, sőt, megdöbbentő eredményeket. Mert szemmel láthatóan 'töri magát a jószág, hogy valami újdonsággal, meglepetéssel szolgáljon az emberiségnek. Például húst ad, tejet ad, de erről viszonylag közömbösen szobás fecsegni. Ha viszont történetesen csak egyetlen alkalommal is leírnák: tehén rugaszkodván, úton termett vala, bizonyára sokan felfigyelnének erre a csodára. S íme tessék. Lánca, pányvája sem szakadt, s úgy áll ott, mint egy valóságos szent tehén: emelt fővel, elszántan, szembenézve azzal az esetleges következménnyel is, hogy egyik percről a másikra feláldozzák az autósok oltárán. Vagy talán ennél is nagyobb hírnévre, karrierre törekedne Előfordulhat az is, hogy hirtelen felindulásában bírókra kelne a képen látható fém-jószággal, s menet közben összegyűrné mint egy papírlapot. De ki lát egy érző tehénszívbe. Az is megeshet, elbőgné panaszát, mert a lánca csak annyira hosz- szú, hogy a Lakitelek határában vezető országút kellős közepéig mehet, s így nem legelheti a túloldali árokban zöldellő füvet. Milyen nehéz is a te-, hénsors... « .. —tárnái— Torgyik Mihály lakatos szakmunkás, a Kismotor- és Gépgyár 5. sz. gyáregysége, Baja: — Az üzemi demokrácia nálunk? Jó téma. Szinte kikapcsolódás, mert már úgyis zsong a fejem a tanulástól. A gépész szak- középiskola levelező tagozatán a harmadik osztályból készülök vizsgázni... Olyan dühps vagyok, hogy miért nincs az embernek 16 évesen annyi esze. mint 26 éves fejjel! Most a hároméves fiamtól fosztja meg a szabad időmet a tanulás. Ráadásul benne vagyunk a lakásépítésben is, ezer- egy gond ... De hogy a témára térjek: szerintem az üzemi demokráciában a legfontosabb a munka, az, hogyan dolgozunk. Amit én nálunk helyeslek. Hogy a termelési tanácskozás összehívásának jogával is felruházzák a művezetőt, természetesen a saját munkahelyi, műhelyi hatáskörében. hiszen harminc-harmincöt ember tartozik hozzá, tehát jól ismer mindenkit és mindent, ami a termeléssel összefügg. Korábban egy 100—120 személyes munkáskollektíva szinte minden gondja-ba- jával egyedül a főművezetőnek kellett foglalkoznia. Én elég aktív természetű vagyok. Amikor annak idején a főművezetőnek felvetettem valamit, választ mindig kaptam, de közben túl hosszú időbe telt el. Jóformán el is felejtettem, már mit reklamáltam, mire a témám a művezetőmig jutott, mert végül Is az ő véleménye alapján adhatott választ a főművezető. De ez már a múlté. Legújabban kezdünk mélyen „belenyúlni” a témákba. A saját művezetője közel áll az emberhez, rögtön tudja, miről van szó. Tehát a hatáskörök jó elosztása — ez az egyik, amit az én szemszögöből helveslek. A másik, ami a dolgozókat érinti: a bérezés. Az órabér és a jutalom. Ebben „benne” vagyok, mivel a szakszervezeti funkcióm: műhelytitkár. Példának veszem a hidegvágó üzemet. amelynek üzemvezetője és két főművezetője van. Amikor a csúcson az órabér megállapításáról döntenek, az üzemvezető részvételével történik. Ö tovább adja a hatáskört a két főművezetőnek, azok pedig a saját beltásuk szerint tovább, a művezetőknek. És ez jó. Persze, előfordulnak kényes kérdések. Mint az például, hagy a forgácsolóban legutóbb jóval több bért állapítottak meg, mint másutt. így ná- , lünk is,_ g^j3^zgflyA,v megmozgatta a kedélyeket.--Engem sem érintett jól, pedié én ismerem és értem az okát. Az a helyzet, hogy a forgácsolóban iönnek-mennek az emberek, nagy a fluktuáció. A kiemelt bérrel kívánják érdekeltté tenni az ott dolgozókat. Mert ha ott nem megy a termelés, becsukhatjuk a többi műhelyt is, nem lenne munkánk. A forgácsoló megkülönböztetett kezelése tehát vállalati érdek, amelynek alá kell vetni a csoportok érdekeit. Ez így, elég egyszerűen hangzik. de mint minden zsebremenő * témát nem is olyan könnyű megmagyarázni. Pedig meg kell, mert tőlem kérdezik. Szerencsére kezd kiforrni a gárda, értik' a dolgukat az aktivisták, jó a közérzet nálunk. Vagy ott van a segélyezés. Ez is a műhelybizottságok hatáskörében, hiszen a legjobban ott, a műhel'yben ismerik egymást az emberek, beleértve az otthoni körülményeiket is. Korábban központilag történt a segélyosztás. Honnan ismerhették volna az ösz- szes körülményt? Lehetett a legigazságosabb a döntés, akkor is maradt ok a kétkedésre. A következmény pedig az volt. hagy két nap alatt végig vonult a segélykérő hullám olyan megjegyzésekkel: ha X kaphatott, miért ne kérhetnék én is, épp úgy fizetem á szakszervezeti díjat... A műhelyből bizos, hogy megalapozott , a döntés. Mert nem mindegy, jhogy hová adjuk azt?a.kis pénzt. • !És meg is tudom indokolni, hogy miért adtuk a segélyt. Ezt pedig, hogy az ember meg is tudja magyarázni, szintén aláhúznám, mint az üzemi demokrácia fontos mozzanatát, Sok mindent említhetnék még. Például a kollektív szerződést. Ehhez folyamatosan érkeznek a javaslatok. Jogosak és . alaptalanok. Olykor többszörösen is elutasított témák, például a munkaruha kihordási ideje, s rendszerint ugyanazok az emberek hozakodnak velük elő. Jó a műhelyünk összetétele, de akad egy-két „meredek fej” is. Az is igaz, hogy a legtöbb életrevaló javaslat is ezektől az, emberektől érkezik. Én az ilyeneket sokkal jobban szeretem, mint az olyat, aki kigombolja, meg begombolja az ingét, de soha semmiről nincs véleménye. Hanem úgy igazában, nálunk a szocialista brigádok, az üzemi demokrácia zászlóvivői. Igénylik a munkát, állandóan keresik az újat. Pedig eleinte volt idegenkedés a mozgalomtól. Most meg? Közbe jön valami, sürgős a munka, amelyről tegnap még nem volt szó, és oda mennek egy emberhez, hogy csinálni kellene. A válasz: vonakodás, hogy miért csak most szólnak és ehhez hasonlók. De forduljanak a brigádvezetőhöz. állítom: nincs lehetetlen. Mint annak a rendje, úgy elvégzi a brigád. Nagy dolog ám, hogy háromszoros, sőt többszörös kiváló brigádjaink vannak! És milyen sokat jelent erkölcsileg pusztán ennek említése is az üzem fórumain, egy-egy ünnepségen, de bárhol is!... bejegyezte: Perny Irén Vízszennyezésmérés pisztránggal (Tóth Sándor felvétele) Az egyik franciaországi vízmű, amely Mery-sur-Oise-ban működik, 400 000 Párizs környéki1 lakónak szolgáltat ivóvizet. A vizet az Oise folyó vizéből tisztítják meg. Mint ismeretes, az Oise Franciaország egyik legjobban, szeny- nyezett folyója. Nemrégiben 15 km-re a vízműtől a folyó mellett egy víztisztaságmérö állomást létesítettek. Az állomáson hat elektronikus érzékelő méri folyamatosan az Oise vizének szennye- zettségi fokát, hőmérsékletét, az oldott oxigéntartalmat stb. Az elektronikus érzékelők mellett azonban biológiai indikátorokat is alkalmaznak: három akváriumban az Oise vizét cirkuláltatják. Mindegyik medencében egy-egy pisztrángot helyeztek el. A pisztrángokat enyhe elektromos impulzusokkal „piszkálják", hogy az áramlás irányával szemben úsz- szanak az akváriumokban. Ami- ‘ kor a pisztráng élénk, akkor fel is úszik a kívánt szakaszon és eközben elhalad egy fotocella előtt. Amikor a pisztráng lankad, az mindig a víz szennyezettségének növekedését jelenti. Ilyenkor a hal egyhelyben ..marad, nem kerül á fotocella sávjába. Ez esetben a 15 km-re fekvő vízmű riadóasztalán egy piros fény gyullad ki és ugyanakkor hangjel is riadóztatja 'az illetékeseket a szennyezettségi fok megnövekedéséről. A helyszínen vízminták analíziséből állapítják meg ázutáii még időben a szennyezés okát és határozzák még a beavatkozás jellegét. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Bács- Kiskun megyei Hivatala az elmúlt évi gazdálkodásról szóló mérlegbeszámolók összesítése alapján készítette el a vállalatok, az ipari és fogyasztási szövetkezetek jövedelmének, érdekeltségi alapjainak alakulását tükröző jelentését. Ezek szerint az értékesítési forgalom tavaly az ágazatok összességében 31,9 milliárd forint volt. Ebből a megye iparára 13,8 milliárd forint jutott. A nettó árbevétel növekedési üteme — megközelítően az országossal azonos mértékű — 11 százalékos volt. Ezen belül az iparé 12,1, az építőiparé 3,3, a kereskedelemé 9,7 százalékkal'volt több, mint egy évvel korábban. Értékesítés, nyereség Szembetűnően javult a termelés .hatásfoka, ami annak tudható be, hogy a nettó árbevétel növekedési üteme lényegesen meghaladta az állóeszközök, a készletek és a munkabérek emelkedését. Míg 1972-ben 140, a bázisidőszakban 151 forint árbevétel jutott 100 forint' értékű állóeszközre, 100 forint bérköltségre pedig a tavaly- előtti 1191 forinttal szemben' az elmúlt évben 1252 forint, i A - megye gazdálkodó szervei 1973-ban 1,7 milliárd forint nyereséget és kétmillió forint veszteséget mutattak ki. A nyereség a bázisévhez viszonyítva 311 millió forinttal több, a veszteség 28 millió forinttal -kevesebb. Az ágazatok összességében 21,6 — ezen belül az iparban 16,5, az énitŐ- iparban 30,5, a kereskedelemben 17,3 százalékkal növekedett a vállalati eredmény. Figyelemre méltó nyereséget realizált a tanácsi vállalatok közül a Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi' Vállalat, a Dél-Bács.Kiskun mégyei Vízmű Vállalat, a Drótfonatgyártó Vállalat, a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat, az ipari és fogyasztási'szövetkezetek közül a. Kecskeméti Fémipari, a Kecskeméti UNIVER, a Kecskeméti Ezermester, a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ, a Bajai Lakberendező és Építőipari Szövetkezet. . J ö vedelemsz abály ozás A megye vállalatai és szövetkezetei tavaly kétmilliárd 555 millió forint adót fizettek be, 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ez egyébként 4,8 százalékkal marad el az országos átlagtól. Ugyanakkor az említett gazdálkodó szervek az állami költségvetésből 1 milliárd 186 millió forint — termelési, fogyasztói árkiegészítést, dotációt, állami visszatérítést — kaptak, ami viszont 23,5 százalékkal több, mint 1972-ben volt, s 6,5 százalékkal haladja meg az országos mérté-' két. A felsorolt adatok világosan tükrözik, hogy a megyei vállalatok és szövetkézetek adóterhei mérsékeltebben, állami támogatásuk pedig nagyobb mértékben növekedett. Elsősorban a minisztériumi gépipar termelési árkiegészítését emelték. Eszközállomány Az elmúlt év végén valameny- nyi ágazatot figyelembe véve az állóeszköz-állomány bruttó értéke elérte' a 13,8 milliárd forintot. A tanácsi vállalatok és szövetkezetek eszközeinek értéke 1972-höz viszonyítva 7,4 százalékkal emelkedett. A tárcavállalatoknál viszont a növekedés üteme elmarad az országos átlagtól. I A befejezetlen beruházások értéke az elmúlt év végén 1 milliárd 270 millió forint, ami kis mértékben magasabb, mint 1972. december 31-én volt. A befejezetlen beruházások mintegy háromnegyed része a tanácsi vállalatoknál és a szövetkezeteknél mutatkozott. A készletállomány korábbi évinek megfelelő szinten maradt, mintegy 7,3 milliárd forint értékben. Az ágazatokon belül az iparban 300 millió forinttal csökkent, a tanácsi felügyelétű gazdálkodó szerveknél 5,4 százalékkal emelkedett. Érdekeltségi alappk A nyereségből képezhető részesedési alap 247 millió forint volt, amelyet 36 i millió forint bérfejlesztési befizetési kötelezettség terhelt. Ily módon a nettó részesedési alap 211 millió forint. A tárcaipari vállalatoknál 107, a tanácsi vállalatoknál és szövetkezeteknél 98 millió forint nettó részesedést osztottak ki. a részesedési alap növekedési, üteme elmaradt az országos átlagtól. A nyereségből 45,9 millió forint fejlesztési alap képződött, ami 30,9 Százalékkal magasabb az előző évinél. Ezt megközelítő arányban növekedett a tartalék- alap, amely 95 millió forintot tesz ki. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasági szövetkezetei 1 milliárd 133 millió forint nyereséggel, illetve 18 millió forint veszteséggel zártak. Ily módon az össz. szövetkezetek nettó nyeresége 1 milliárd 115 millió forint, 23,1 százalékkal több, mint az 1972. évi. Ez a jelentős növekedési ütem meghaladja az országos átlagot. Számottevően csökkent a veszteséges tsz-ek száma, ugyanakkor váratlanul növekedett a negatív eredménnyel záró szakszövetkezeteké. A szövetkezetek gazdálkodására azonban a nyereségesség volt jellemző. Néhány kimagasló eredmény: a kilenc legjobb tsz és szakszövetkezet közül az elsőnek számító kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz 23,1 millió, a kilencedik, a keceli Kinizsi Szakszövetkezet 8,4 millió forint nyereséget ért el. A mezőgazdasági szövetkezetek állóeszköz-állománya 15,5 százalékkal emelkedett, értéke 1973. december 31-én eíérte a 8 milliárd 505 millió forintot. A befejezetlen beruházások 19,1 százalékkal csökkentek, készleteik értéke 3,1 milliárd forint, ami 21 százalékkal több az előző évinél. A szövetkezeti bruttó jövedelem 12,7 százalékkal növekedett, .s megközelítette a 2,8 milliárd forintot. A tagok és az alkalmazottak munkabére 6,7 százalékkal emelkedett, s a szociális- és kul- turálisalap-felhasználás (73 millió forint) 39 százalékkal magasabb volt, mint a bázis~észtendő- ben. Tátrai Béla megyei hivatalvezető Eredményesen gazdálkodtak a vállalatok
