Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-23 / 145. szám
PETŐFI NÉPE • 1914. június 23. Kerítetlen világ balladája • • Ozv. Horváth Gyuláné Köncsög 78, „Majd számonkérik tőled a történelmet, és igazuk lesz. Kérd számon a történelemtől az embert, és igazad lesz." (Sára Sándor Feldobott kő című filmjéből)' □ □ □ Nyugdijat, munkaképtelenségi járadékot, földjáradékot, vagy éppen rendszeres szociális segélyt kézbesítenek havonta a postások a tanyavilágban élő öregeknek. A termelőszövetkezetek néhány helyen kisbuszokkal, vagy lovas kocsival viszik őket orvoshoz, ha betegek. Néhány nagyközségi tanács öreggondozót is alkalmaz, akiknek az a feladatuk, hogy motorral vagy kerékpárral meglátogassák a magányosan élőket; kiváltják gyógyszerüket, mosnak és fát vágnak, vagy éppen hozzák a tanács ingyenebédjét. Fiatal körzeti védőnők járják a tanyavilágot. Szociálpolitikai előadók kömyezetvizsgálatot végeznek, egy-egy úttörőcsapat timuri feladatot vállaló pajtásai felkutatják. gondozzák a magukra maradottakat. Megtalálja őket egyre több helyen a társadalom segítsége. Nemcsak néhány leszámolt százforintos, hanem kedves hang, gyöngéd kéz formájában is. Tanyavilág öregei; mindany- nyiunk múltjának, jelenének élő részesei: apánk, anyánk, nagyanyánk, dédanyánk... □ □ □ Helvécia kertes házait elhagyva a kisvasút töltése mellett to- vakanyargó gyalogúton motorozok. Amikor a kilométeróra a 7. számot is tovább pörgeti, megállók. Erdőbokrok, rétfoltok, földek, földek: ringó rozs. haragoszöld búza és halványzöld kukoricasorokkal csíkozott sötétbarna táblák. Ketten kapálnak Odamegyek. — Laknak erre öregek, laknak. Sokan is. — Egyedül? — kérdezem. — Egyedül, is. — Hol? Középkorú férfi mutatja a tanyát, magyarázza az utat, sorolja lakóik nevét. LA tarács szociálpolitikai előadója 'mondta, hogy a köncsögi tanyavrläfeban él sr legtöbb öreg. Tizenkilenc személvnek folyósítanak havonta 200—530 forint közötti összegű rendszéres szociális segélyt. Hogy kinek mennyit visz a postás, azt az egyéb jövedelme határozza meg: állatok, föld, hozzátartozók. lakáskörülmények stb. — Horváthék. ott bent az erdőben laknak; a néni. béna fia és egy másik fia. aki Kecskeméten dolgozik... Elköszönök: jó munkát. □ □ □ ' Horváth néni 68 éves. Gyengének ér/i magát, nem volt kedve fölkelni, pedig kinn süt a nap, nyári az idő. A szíve. Az a gyenge. — A gyerekeim? Hát Gyula a legidősebb, van tíz gyereke. Jóskának nincs egy se. Terinek kettő van, Laci fiam meg szegény, béna. Magdinak szintén kettő van, Jolánéknál három fiú. Erzsiéknél pedig kettő. A legkisebb, Endre fiam az még 23 éves. ő taét el bennünket. Laci velem maradt, mert megbénult az egyik lába és keze. A család jövedelme: Horváth Endre havi átlagkeresete 2100 forint körül mozog. Segédmunkás. Horváth László, aki 1949-től folyamatosan tsz-tag, 448 forintot kap kézhez munkaképtelenségi járadék címén. Horváth réni jövedelme évi 465 forint földjáradék. amit a szakszövetkezet fizet év- eleién. A félhold háztáji megtermi a legszükségesebbeket. Van két süldő az ólban, tvúkok az udvaron és kiscsirkék. A disznóknak táp kell, nem győzik őket kukoricával. Endre kismotorral jár Kecskemétre dolgozni. □ □ 1 Az elhagyott öregek? Vagy sok gyerekük van és azok is alacsony jövedelemből élnek’ legtöbbjüket elszólította a lanyá• „Ilyen vol tam lányka romban..." • Üldögélve a konyhaajtóban. ról a város, az ipar. Segítenének, de miből? Vagy éppen azon veszekednek, hogy segítse őket a másik, a harmadik, vagy az ötödik testvér, miért éppen ő? A vagyon legfeljebb egy tanya. Azon is soknak kell osztozkodni. A szülő pedig nem mozdul, mert ott akar öreg korában maradni, ahol leélte az életét. Mondják: „Kinek a nyakán legyek, amikor a gyerekeknek is elég a bajuk?” Az egyszerű szülő, egyszerű szeleteiének megnyilvánulása ez a lemondás is. A tanyai nagycsaládok cseléd- \ ilágszülte kényszerű összetartozását a társadalmi változások szétszaggatták, s ezt a kapcsot most a szociálpolitika, a társadalombiztosítási intézkedések, törvények kívánják betölteni: áttételesen. A családi segítség a társadalmon keresztül közvetetté vált, de ez a segítség nem pótolhat mindent.' Horváth néni és 43 éves fia — egyik hétről a másikra megbénult húsz évvel ezelőtt — Endre nélkül nem tudnának élni. Kellenek hát az Endrék! Emberség és társadalmi szükségszerűség is ezt követeli, kéri, kívánja: nemcsak kenyérrel él az ember. hanem szeretettel, az összetartozás érzésével. — Mindnek megvan a maga terhe — mondja Horváth néni gyérekei helyzetéről. — A legidősebbet összetörte a Zetor, a másiknak a lába törött, a harmadiknak sok a gyereke, a negyediket otthagyta az ura ... Az Endrém is nősülne szegény, de nem tud megtakarítani semmit. Nekem most be van folyamodva a nyugdíjam. kétezer forintért kellett megvenni az éveket — de én nem érem már meg. hogy megkapjam ... — A tanya sajátjuk? — Az kedvesem. Még szegény uram építette, amikor cselédek voltunk a Sikari birtokán. Negyvenkilencben kiköltöztünk a Szappanosba, cselédházba. Amire visszajöttünk, széthordták a tanyát. csak a falak álltak. Még a kútból is kiszedték a téglát a népek. A tszcs-be meg akkor nem fizettek. Ha meg kilépett az ember, akkora volt az adó. a teher, hogy nem lehetett abból megélni. Egynapi szántásért 5—6 napot kellett dolgozni a kuláknak, nem engedték levágni a disznót... hej istenem, istenem ... Gyalog jártam Kecskemétre. Az egyik karomon a gyerek, a másikon -a batyu ... □ □ □ Horváth néniék kicsiny kis fehér falú tanyája az erdő szélén áll. A hangulat a különleges látványra éhes embernek azt mondaná: mesebeli. De történelem, cselédsors, tanyai embersors és öregsors élettere ez. Nyugalom van itt — húsz kilométerrel arréb a városban vágtat. fejlődik az élet: „Kérd számon a történelemtől az embert, és igazad lesz.” Védőnők, öreggondozók, szociálpolitikai előadók, termelő- és szakszövetkezetek illetékesei indulnak értük, ennek a társadalomnak a nevében —. segíteni. Erős fiák — Horváth Endrék néznek farkasszemet a sárral: légy emberséggel megáldott TANYA ÉS ÖREGSORS. Csató Károly A GELKA JELENTI Gyorsabban fejlesztik a vidéki javítóhálózatot Az elmúlt évben a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, közismert nevén a GELKA tevékenységének értéke meghaladt» a 428 millió forintot. (Bács-Kiskun megyében a 12,5 milliót.) Ez a vállalat rendelkezik á legnagyobb országos javítóhálózattal — részesedése a Magyarországon a lakosság részére végzett gépipari és elektromos javítási munkákban mintegy 50 százalék. (Ez megyénkben 45 százalék.) A becslések alapján közel egymilliárd forintot fizettünk egy év alatt a háztarási gépeink javítására. Kozma György, a ußLKA vezérigazgatója tájékoztatása szerint az utóbbi években örvendetesen javult a hazai gyártmányú híradástechnikai készülékek és háztartási gépek minősége, és így javítási igényük viszonylag csökkent. A lakásokban' levő gépek számának gyors ütemű növekedése azonban a karbantartási igények fokozódásában is jelentkezik és ezért a GELKA nagy erőfeszítéseket tesz hálózatának fejlesztésére és szolgáltatási színvonalának javítására. A 428 milliós forgalomból a főváros 40 százalékkal részesedik, ami.azt jelenti, hogy az ország' többi részén élő javíttatok rosz- szabb szervizellátást kapnak, mint a budapestiek. Erre a tényre a vezérigazgató is felhívta a figyelmet és elmondta, hogy az induláskor könnyebb volt a kétmillió lakosú fővárosban kiépíteni hálózatukat, de az utóbbi években már mindenekelőtt a vidéki javító hálózatuk fejlesztésén fáradoznak. Két évvel ezelőtt a fővárosi hálózat teljesítőképessége még több, mint a felét adta a GELKA országos hálózatának, bár ez az arány a múlt évben már megfordult, ennek ellenére az elkövetkezendő években a vidéki szervizek fejlesztésinek feladata szerepel a; első helyen. A fejlesz, tésre fordított beruházások több, mint 70 százalékát a vidéki hálózat korszerűsítésére, s újabb szervizek létrehozására fordítják. Bács-Kiskunban is fejlődik a hálózat. Még az idén megkezdi működését Solton a kétmilliós beruházással épült javítóüzemük. Ti- szakécskén fiókszerviz létesül, jövőre pedig elkészül' a 600 négyzetméteres nagy szerviz, amelyet már színes tv-készülékek javítására is ellátnak műszerekkel. Ezenkívül az idén négy kisebb községben, felvevőhelyet nyitottak. A közelmúlt eredményei közé tartozik a GELKA megyoi ki- rendeltségeinek létrehozása, amelyek önálló üzemegységekként működnek. A vállalat statisztikái szerint csökkent a szolgáltatásaikat illető panaszok száma. 1972-ben még tízezer javíttató közül húszon, nyolcán voltak valamilyen okból elégedetlenek a GELKA munkájával. tavaly pedig huszonheten, de a 2,7 ezrelékes,. valóban nem magas panaszarány (Bács megyében még ennél is alacsonyabb), további csökkenését szeretné elérni az országos javító vállalat. Az automata mosógépek elterjedésével a GELKA bővíti szolgáltatásainak körét, s mivel még kevesen ismerik ezt a lehetőséget a vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy új automata gépek Vásárlásánál a GELKA vállalja a házhoz szállítást, elvégzi az üzembeszereléshez ' szükséges villanyszerelési munkákat, valamint gyakorlati tanácsokat is ad a bonyolult, de sok munkát, fáradságot megtakarító gépek kezeléséhez. Ugrásszerűen megnőtt a hűtőgépek javíttatása iránti igény, és ez azt jelzi, hogy jelenleg a hűtőgépek gyors elterjedése figyelhető meg — hasonlóan a hatvanas években tapasztalt televízió- vásárlási hullámhoz. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1970-ben mintegy egymillió, 1973 végére pedig már több mint egymillió 800 ezer hűtőgép működött az országban. A mosógépek és televízióskészülékek száma jelenleg közel megegyezik egymással: mintegy 2 millió 200 ezer darab található az országban az egyikből is, és a másikból is. A GELKA szakemberei — mivel munkájuk jelentős részét a megbízó lakásán végzik — csak a lakosság teljes bizalmával láthatják el feladataikat. E bizalmat szeretnék erősíteni kongresszusi felajánlásaik teljesítésével is. Egyik szocialista brigádjuk kezdeményezésére a dolgozók kommunista szombatokat terveznek és azok bevételeiből használt háztartási készülékeket vásárolnak, amelyeket kijavítva nagycsaládosoknak ajánlanak fel. Bács-Kiskun megyében 3 nagyképernyős tv-készülék kerül olyan családok tulajdonába, akik egyébként nem tudnák megvásárolni ezeket a készülékeket. B. B. I. EGY ÓVÓNŐ VALLOMÁSA „Rossz gyerek nincs... 7 millió forintos gázprogram I Társadalmi munkában építik a Vízmű Vállalat és a DÉGÁZ dolfio :ói ■? .tudni ulciban a 400 msjifier hosszú, kisnyomású gázvezetéket. Ezenkívül még ebben az évben befejezi a DÉGÁZ a bővítést a széchenyivárosi középnyomású fővezeték első szakaszán. 350 méter vezetéket építenek a Horváth Döme utcában a nyugdíjasok épülő házához és száz új lakáshoz. Elkészült a Liszt Ferenc utcai szerelés az óvodához, valamint a műkertvárosi elosztóvezeték az V. utcáig. A költségek több mint 7 millió forintot emésztenek fel. „Már gyermekfejjel nagyon vonzódtam a kisebbekhez, szerettem őket babusgatni, tanít- gatni, gondoskodni róluk, szerettem édes kis butaságukat gyámoltalanságukat — azt hiszem, sose akartam más lenni, csak óvónő. 18 évesen kerültem az első munkahelyemre,' a Magasépítő Vállalat üzemi óvódájába, ahol magam voltam a főnök a beosztott. Különböző okok miatt pár hónap múlva megszűnt ez az óvoda, nekem az irodában adtak munkát, biztattak, hogy majd megnyílik újra az intézmény, de én nagyon el voltam keseredve, gyerekek nélkül minden percem kárba veszett időnek éreztem. Ahogy elnézem a mai fiatalokat, kikerülnek a képzőből okos magabiztos felnőttek, kész programot hoznak magukkal, kialakult elképzeléseket — én 18 évesen úgy kezdtem dolgozni, hogy csak örömöt éreztem, a valósággá lett álom boldogságát, a felelősségérzet fokozatosan tudatosodott bennem: ahány gyerek, mind megannyi „ember” a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogyan befolyásolom, irányítom nyiladozó értelmüket. No persze, a pedagógiai irányelvek szerint, de az sem mindegy, hogyan sikerül az elméletet a gyakorlatban megvalósítani. Mindig hittem abban, hogy sikerélményre a gyerekeknek is szükségük van. Ez a szándék segített, hogy beléptem a Ciróka bábegyüttesbe. Tíz évig báboztam, sok szép maradandó emléket, hasznos tapasztalatot raktároztam el magamban, sokszor még ma is ezek a hatások késztetnek új ötletekre. Egy óvónőnek szinte állandó készenlétben kell állnia, hogy erőszak nélkül sikerüljön felkelteni, a csöppségek figyel- ,mgt „komolyabb” dolgokra. Erre sose sajnáltam a fáradságot. Egyszer mégis megtorpantam. Találkoztam egy régi barátnőmmel, iskolatársam volt, örömmel üdvözöltük egymást, beszélgettünk, kinek hogy, alakult a sorsa. Róla áradt a megelégedett- ' ség és hangosan felhevetett, amikor elárultam, mennyi a fizetésem. Az övé pontosan a duplája volt. Az a barátnőm sose lett óvó-, nő. Nem csináltam én számvetést akkor, de nagyon keserű gondolataim támadtak. Ma már tudom, az a hangulat sem volt több, csak egy perc, egy perc a megállásból, amikor az ember azt hiszi, mégsem így kellett volna kezdeni... A 1 Kecskeméti Konzervgyárban 16 éve dolgozom, most már függetlenített vezető óvónő vagyok. Az üzemi óvoda életét egy nagy család életéhez tudnám hasonlítani. Itt a szülők is egymás mellett dolgoznak, naponta megbeszélik, mikor mi történt az óvodában, ha probléma adódik, hamar jön a segítség. A gyár vezetősége engedélyezi, kifizeti a túlórázást, ha erre szükség van. Ezt sokszor nem is tudnánk más- kénnen megoldani, 120 gyerekre tizennégy óvodai dolgozó jut, a , technikai személyzettel együtt. A nyereségrészesedéskor sem feledkeznek meg rólunk, pedagógusnapkor jutalmakkal gondolnak ránk. Ha most elárulom, hogy elégedett ember vagyok, mindenki természetesnek véli. De máris hozzáteszem: yiszaemlékezve arra a találkozásra: az a régi osztálytársam, s még rajta kívül is mennyien, akikkel együtt végeztem, még mindig több fizetésért dolgoznak, mint én. Óvónői működésem közel 25 éve alatt nem volt alkalmam „hős-' tettekre”, munkámban látványos produkciókra, mégsem sajnálok semmit —, csak azt az egyetlen megtorpanást bánom. Azt az e«v percet a megállásból, amikor azt hittem, 1 nem így kellett volna kezdeni. A gyárban úgy emlegetnek bennünket, hogy a „mi óvodánk”, a „mi óvónénink”, s már tudom, a szülők is megértették, közös a szándékunk még akkor is, ha esetleg másképpen akarjuk ugyanazt. Én már nem bírok elképzelni melegebb örö-. met, mint a szülők arcán felfedezett hálát, az ámuló gyermekszemekben kinyíló értelmet, a oici újjak kapaszkodásában a ragaszkodást. Ha e" • "álvakezdő fiatal megkérdezné tőlem, volt-e az életemben olyan fáradt pillanat, amikor úgy éreztem, nem bírom tovább, határozott ..nem-mel vála- i szólnék. Mert „rossz gyerek" nincs. Legfel jebb olyan pedagógus, aki .ezt nem .hiszi el.” Varga Jánosné vallomása után feljegvezte Almási Marti
