Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1974. június 22. Hirdetőtáblák, vitrinek PÁRTSZERVEZÉS - PÁRTIRÁNYÍTÁS A folt és a színfolt szavak között igen nagy a különbség. Ha a kecskeméti hirdetőtáblákat és vitrineket elhelyezésük, formájuk, környezetben be. töltött szerepük szerint osztályoznánk, átlagos esztétikai mércét állítva. jelenleg azt kellene mondanunk, hogy a belvárosban több a folt, mint a színfolt. Igénytelenség ez, vagy hanyagság? Te. gyünk egy sétát. Kezdjük a Rákóczi utcán a mozinál. A járda és a parkolóhely sarkánál a moziüzemi vállalat háromoldalú üvegezett vitrinje áll. Udvardi Lajos, a Bács megyei Tervező Vállalat belsőépítésze a szakember véleményét így fogalmazza meg. — Azonkívül, hogy forgalmi- lag is rossz, még a rendeltetésénél sem felel meg. A szekrény lefelé keskenyedik, plakátot nem lehet benne ízlésesen elhelyezni. A helykihasználás szempontjából is rossz. Két képnél több nem fér el, mert úgy zsúfolt lenne, kettővel pedig nincs kihasználva. A belső oldala használhatatlan, mert a járdáról de parkolóhely0 A találomra fához állított filmreklámok csak úgy árasztják a rendetlenség hangulatát. 0 Jobbra: új szöveg kellene a táblára. 0 Íme, néhány javaslatunk. Ezeket a terveket meg lehet valósítani! ről sem lehet látni... — és folytatja észrevételeit. Arrébb, a Rákóczi utca 20. számú ház előtt a ruhakölcsönzést hirdető tábla eltakarja a parkot és közlekedésbiztonsági szempontból sem szerencsés helyen áll. Amint jövünk tovább a Szabadság tér felé, megakad az ember szeme azon, hogy a fák alatt a — különben formailag tetszetős — hirdetőtáblák egytől egyig erősen megviseltek, szinte kiabálják, hogy fessék már át őket. Egyikmásik tartóoszlopot pedig illő lenne kiegyenesíteni. Közeledve a Szabadság térhez az Újkollégium előtt áll a mozi másik vitrinje. Ízléstelen. Az ebtenyésztők híradója pedig- szörnyűséges. A fényképész ktsz elköltözését közlő tábla régen időszerűtlen, ráadásul nagyon rossz helyen áll. Aki az ebtenyésztők híradóját szemügyre akarja venni, annak körbe I kell járnia a fát, és le kell tipornia a park füvét... Az ember szétnéz az utcán azonnal észreveszi, hogy mi mindent hirdetnek — hirdetnének! — csak rosszul, a városképhez nem méltó vitrinekben, rosszul elhelyezett táblákon. A kár kettős: csúnya, a reklám pedig nem éri el célját. A városi tanács műszaki osztályán is sokat bosszankodnak, ugyanis ott engedélyezik a hirdetőtáblák, ^.vitrinek felállítását. A tulajdonosok pedig megfeledkeznek a karbantartásról, vagy ha új felállítására kapnak engedélyt, az korszerűtlen, sablonos és uniformizálja a városképet. Az előrébb lépést egy rossz gyakorlat is nehezíti. A Magyar Hirdető — a legtöbb tábla, ’hirdetőoszlop és vitrin az ő tulajdona — nem kínál a hirdetni- vágyóknak új ízléses vitrineket. Az érem másik oldalát sem hagyhatjuk figyelmen kívül, történetesen azt, hogy egy primitív, ízléstelen reklámeszköz ugyanannyiba kerül, mint egy korszerű. Tervek nincsenek? Vannak, (mi is közzéteszünk kettőt), csak nem tudnak, vagy nem akarnak tudni róluk. Véleményünk szerint a tanács elrendelhetne egy szemlét és a városképet rontó reklámeszközöket eltávolíttathatná, s köteleznie kellene a tulajdonost, hogy helyére olcsó, ízléses, modern vitrint, reklámtáblát stb. állítson. Csató Károly Művezetők, technikusok, közvetlen termelésirányítók A munkásosztály fogalmához A munkásosztály fogalmának helyes értelmezése mindenkor- elvi jelentőségű kérdés, meghatározásakor a marxizmus —leninizmus ezzel kapcsolatos iránymutató tanításait és társadalmunk jelenlegi helyzetét kell figyelembe venni. Anélkül, hogy elébevágnánk a kérdésről folytatott tudományos vitáknak, a már eddig elért eredmények alapján is meghatározható a munkásosztály köre tudományos, szociológiai értelemben (a termelés társadalmi rendszerében elfoglalt helye szerint) és szélesebben, politikai értelemben is. A munkásosztályhoz tartoznak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdőgazdaságok és a vízgazdálkodás; a közlekedés, szállítás és hírközlés; az állami és szövetkezeti kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű (funkciójú) közvetlen termelésirányítók. Az összes foglalkoztatottaknak így 58 százaléka, mintegy 2,9 millió fő tartozik a munkásosztályhoz. Politikai értelemben a munkás- osztályhoz tartoznak a fenti ágazatok nyugdíjas munkásai, valamint azok. akik korábban munkások voltak és jelenleg a politikai. állami és kulturális élet posztjain dolgoznak. Velük kiegészülve a munkásosztály létszáma mintegy 3.5 millió. A korábbi elméleti, szociológiai vizsgálatok nyomán a munkásosztályhoz soroljuk a művezetőket, technikusokat, illetve az ennek megfelelő szintű (funkciójú) termelésirányítókat is. A hivatalos statisztika korábban csak a fizikai állományban levőket sorolta a munkásosztályhoz. Az „összmunkás” Ismeretes á • tőkés országok kommunista ideológusainak a munkásosztály fogalmáról folytatott vitája. A vita egyik főkérdése az volt, igaz-ó, hogy a marxizmus—leninizmus csak a fizikai munkát végző bérmunkásokat tekinti munkásnak, a vitázók többségének az volt a véleménye, hogy az alapvető osztályismérvek, a’ munkásosztály marxi meghatározása alapján a. legfejlettebb tőkés országokban az üzemi műszaki dolgozók zöme a munltás- osztálvhoz sorolandó, mert l. ezek a dolgozók sem. rendelkeznek a termelés és a csere 'eszközeivel; 2. a munkaereiük eladásából élnek. tehát bérmunkások; 3. érték- többletet termelnek a tőkésnek, tehát kizsákmányolt dolgozók. Különben maga Marx sem csak a fizikai munkásokat tekintette munkásnak. Az ..összmunkás'’ fogalmába azokat sorolta, akik részt vesznek a termelőmunkában. Ugyanakkor rámutatott, hogy a technika fejlődésével a termelőmunka fogalma kiszélesedik: a tennék elkészítésében részt vesz a segédmunkás, a szakmunkás, de a tervezőmérnök és az igazgató is. Valamennyiük munkája a termék elkészítéséhez szükséges „összmunka” része. S mivel a termelés feltételezi a szállítást is, Marx termelőmunkásnak tekintette a szállítás, a közlekedés dolgozóit is. Politikai kategória Az „összmunkás" közgazdasági fogalma azonban sokkal szélesebb a munkásosztály fogalmánál, amely politikai kategória is. A termelőmunka kritériuma csak egyik ismérve a munkásosztály meghatározásának. s pusztán aszerint, hogy valaki termelő- munkát végez vagy sem. nem lehet eldönteni az illető osztályhelyzetét. Az osztálvismérvek fontos tényezője ugyanis a termelés rendszerében elfoglalt hely is (nevezetesen, hogy beosztott részmunkát végző, vagy vezető), és a jövedelemszerzés módja (bérjutalék. osztalék) és mértéke is. így az elmaradott országokban a mérnök, a technikus olyan mértékben kivételezett helyzetben van, olyan magas a jövedelme (amelyet különben tőkésíthet isi hogy ez már szociális különbség a munkásosztály zömét képező fizikai dolgozókhoz képest. A mi iparunk jelerileg a gépesített, futószalagos termelés szintjén áll; az automatizálás, a komplex gépesítés, egyáltalán a tudományos és technikai forradalom új vívmányait tömegesen még csak ezután alkalmazzuk. Munkásosztályúnk ennek megfelelő képzettsége, anyagi-szociális helyzete mellett a termelés közvetlen irányítói — ideértse a technikusokat is — a munkásosztályhoz tartoznak. Az üzem műszaki, közgazdasági' vezető értelmisége és a munkásosztály között is csökken a különbség, jelentős közeledés ment végbe az előbb említett tényezőkön túl a társadalmi kapcsolatok, származás vonatkozásában. Ez a folyamat azonban még nem fejeződött be, így a műszaki értelmiségnek ez a része nem sorolható a munkásosztályhoz. A munkásosztály különböző kategóriáinak felsorolása bizonyítja. hogy nem értünk egyet a munkásosztály határait leszűkítő nézetekkel. így azzal az állásponttal sem, amely a munkásosztályt azonosítja az iparban foglalkoztatótt fizikai munkások statisztikai ősz- szegével. Szélesednek és tágulnak a határok Részben horizontálisan válnak szélesebbé e határok: a szállítás, a kereskedelem, a szolgáltatások és a mezőgazdaság dolgozóinak egy része is a munkásosztályhoz sorolható. A technikai fejlődés következtében pedig ma már a közvetlen irányító személyzet (művezetők, technikusok) irányába -vertikálisan is tágulnak e határok. Igen jelentős, mintegy 200 000 fős csoportról van szó. Nagy többségük munkás volt, vagy munka közben szerzett szaktudásával, vagy valamilyen iskola elvégzésével vált a termelés közvetlen irányítójává. a munkások nemcsak szakképzettebb, legtehetségesebb és igyekvőbb csoportjáról van szó, hanem politikailag is öntudatos rétegről. A Csepel Vas- és Fémművek munkásairól végzett felmérés adatai szerint a művezetők 68 százaléka, a csoportvezetők 46,4 százaléka, a technikusok 46,4 százaléka, míg a szakmunkásoknak csak 21.8 százaléka és a segédmunkásoknak csak 7.3’százaléka lett párttag az üzemben. Ennek figyelmen kívül hagyása objektíve a munkásosztály arányának, súlyának csökkentésével jár. A nagyüzemi munkásság Ugyanakkor ellenkező előjelű túlzásoktól is óvakodni kell. A múltban a munkásosztály fogalmáról. kiterjedéséről folytatott vitában a kelleténél jobban előtérbe kerültek a munkásosztályon belül végbement változások, s háttérbe szorultak a monkásosz- tály állandó vonásai, amelyek pedig minden változás mellett, vagy éppen azok révén folyamatosan jellemzik az osztályt. A munkásosztály határainak, a határesetet képező rétegeknek a vizsgálata esetenként háttérbe szorította a munkásosztály gerincét képező ipari munkásság, ezen belül is a nagyipari, nagyüzemi munkásság kérdéseit. Már pedig a munkásosztály vezető szerepe és a szocialista építés szempontjából a legtipikusabb munkáscsoport a nagyüzemi munkásság. Politikánknak ennek létfeltételeiből és érdekeiből kell kiindulnia. Ez természetesen nem mond ellent annak a ténynek, hogy a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődéssel fokozatosan egyre újabb és újabb csoportok és rétegek válnak a munkásosztály szerves részévé. Blaskovits János AZ ELSŐ ÉV UTÁN Muzsikáló műszakiak A magnetofonról barokk muzsika szól: Corelli, Händel, Vivaldi és Bach művei. Az első önálló hangverseny felvétele. A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kamarazeneikarának emlékeit és eredményeit idézzük fel az együttes vezetőivel. — A kamarazenekar a mostani formában a múlt év szeptemberében kezdte meg működését —• mondja Kalmár Sándor, a főiskola matematika-tanszékének tanára, a zenekar hangversenymestere. — Az első próbálkozások azonban korábbiak, már az előző tanévben szövetkeztünk házi muzsikára néhány fiatallal, akik zeneiskolát végeztek: Később elhatároztuk, hogy zénekart alakítunk, a főiskola anyagilag is segítségünkre sietett, három hegedűt vásárolhattunk. — Az volt az elképzelésünk —> veszi át a szót a koncentmester helyettese, Gyenes István főiskolai hallgató —, hogy a három kecskeméti felsőfokú tanintézet hangszeren elég jól játszó, a társas muzsikálást kedvelő hallgatóit egyesítjük zenekarunkban. Az első próbálkozások nem jártak sikerrel, talán nyilvános szerepléseink, eddigi eredményeink hozzájárulnak ahhoz, hogy a testvérintézetek műkedvelő muzsikusainak kedve kerekedjék a társuláshoz. Jogosan említik a sikereket. Az első évad mérlege hét kisebb- nagyobb szereplés. A főiskolán megrendezett önálló hangversenyen kívül a budapesti egyetemi és főiskolai találkozó a legemlékezetesebb a zenekar tagjainak. A több évtizedes múlttal rendelkező zenekarok között is jól megállta helyét a fiatal együttes, egységes hangzásukkal, stílushű muzsikálásukkal ezüstoklevelet szereztek. — Főként barokk műveket játszunk — mondja Lakó Sándor karnagy, — de igyekszünk repertoárunkat bővíteni. Most például Kókai Rezső Kis verbunkos szvitjét tanuljuk. Ezt a művet a hónap végén megrendezendő bajai országos kamarazenekari találkozón fogjuk előadni Vivaldi ikét- gordonkás versenyművével együtt. Ennek szólistái Körös Mária és Héjjas Pál. Játszott már együttesünkkel két vezető kecskeméti muzsikus is, Maczelka Ferenc és Palotás : József. Arra törekszünk« ;hogy az arra érdemes zenekari tagok egyszer-egyszer szólista feladatot is kapjanak. Ez segíti a zenei fejlődést, önbizalmat ad. A műszaki pályára készülő fiatalok a zenekari próbákat, szerepléseket életüket teljessé tevő, emberi gazdagodásukat segítő te- vényeségnek érzik. Szívesen belefeledkeznek egy-egy szép, számukra kedves darabba. Kitartó és lelkiismeretes munkájuk a biztosítéka fejlődésüknek, további sikereiknek. Ittzés Mihály Kifli formájú rádió Ez a különös formájú különleges szerkezet egy japán cég hordozható tranzisztoros rádiója. A készülék két mozgatható 'félkörből áll és könnyen átalakítható olyan for- jmájúra, amely a hallgató számára a legmegfelelőbb. 'I 0 Útban Bánffyhunyad felé. Öt képeslap Erdélyből j. 1 azafelé A szép kilátás sem kárpótol bennünket azonban a kolozsvári kempingben töltött hideg éjszakákért. A szél megszakítás nélkül egész éjszaka fújt, aludni sem hagyott. Mellettünk budapesti családok laktak, reggel tőlük tanultunk egy megszívlelendő apróságot. Az történt ugyanis, hogy a vadonatúj Zsiguli tulajdonosa az indítókulcsot bennhagyva a kocsiban, becsapta az ajtót. A szervizből csak órák múlva érkezett meg a szerelő, aki hosszas keresgélés utáp talált megfelelő kulcsot, nyitotta ki a kocsi ajtaját. A másik szomszéd titokzatos mosollyal figyelte az eseményeket. Azután elővett egy apró csavarhúzót és közelebb hívta a várakozókat: A hátsó bal, lámpáról leszerelte a védőüveget —. kipottyant belőle az autóhoz tartozó két kulcs másodpéldánya. En ezt így csinálom — fűzte hozzá — mert a helyet csak én ismerem, idegen úgysem 'juthat a „szabadon” hagyott kulcsokhoz. A hasznos ötletet — nyomban elhatározzuk valamennyien — megfogadjuk, hiszen szegény turistatársunk csak egy mozdulatot vétett el. majd órákig kereste a szakembert, akinek sikerült azt helyrehozni. A kalotaszegi medence felé folytatjuk utunkat. Elérjük Gyalut. A település a nevét — a monda szerint — Gyalu vezérről kapta, aki meghódolt a honfoglaló Töhötömnek —. és megölte önmagát. A mondánál sokkal érdekesebb látnivaló akad a közelben: Körösfőnél megnézzük *a Sebes-Körös eredetét. A fölötte emelkedő templom is egy darab történelem. A középkorban épült, előbb a katolikusok, később a reformátusok tartották fenn. Az út ismét végtelennek tűnő fenyő- és lombos, erdők között kanyarog. A Bihar-hegység keleti és a Gyalui havasok északi lejtői között haladunk. Nagykalotán letérünk az eredetileg Bánffyhunyadra tervezett útvonalról, hogy megkeressük a havasre- kettvei vízesést. Az idevezető szerpentin, bár csak néhány kilométer, alaposan kifáraszt: a levegőt harapni lehet, a fülünk is pattog, de a látvány mégis megérte az utat. A természet egyik csodája ez a vízesés. És ha már eddig eljöttünk, tovább gyalogolunk a Ponori-sziklalabirintusig. Kicsit megha- tottan állunk meg a víznyelőkkel, különleges sziklákkal övezett völgyben: márvány tábláról betűzzük ki a feliratot, itt halt hősi halált Vasvári Pál, a magyar szabadságért... A kitérő után Bánffyhunyadra megyünk, a híres 16. iszázadban épült református templomot keressük meg. Először a fakazettás mennyezetet csodáljuk meg. Rég elporladt mesterek munkája. A többi, beleértve a hófehér meszelést és az egész templomot díszítő kézimunkákat — az itt élő asszonyok, lányok ízlését dicséri. A szószék, az úrasztala, a kórus, a bejárat, mind-mind megannyi gyönyörű, kalotaszegi írásos munka, kék és piros fonallal kihímezve. Egyetlen fekete falvédő töri meg a színesek sorát: ezen az nevek sorakoznak, a két világháborúban elesett katonák neve. akiket hiába vártak haza, Bánffyhunyadra A templommal szemben találató a kis néprajzi múzeum. Itt látható az utcán már alig hordott népviselet, az apróráncba szedett, jellegzetesen díszített kalotaszegi szoknya, a szalmakalap, ami — tudomásom .szerint — mint népviseleti darab csak itt használatos. A muszuly. a ráncos fekete szoknya. amelynek szélére arasznyi széles piros csíkot varrtak, elé gazdagon hímzett kötényt kötöttek —, ugyancsak becses darabja a múzeumnak, a jellegzetes kézimunkák házi szövésű, úgynevezett bodorvásznon készültek. Itt is. mint nálunk. Kalocsán, csak néhányan „írnak”. A mintáknak neve van, a gyertyás, makkos, rózsás motívumokat a cseperedő lányok már felismerik, majd szorgalmasan varrják. A sok szép látnivaló után sétára is jutott időnk. Sajnos, egyetlen népi ruhadarabot viselő emberrel nem találkoztunk. Az igazi meglepetés azonban akkor ér bennünket, amikor már javában elhagyjuk a várost és az országút mentén hosszú botokon színes térítők, párnák „száradnak”. Mind több a tisztán kivehető írásos kézimunka. így érjük el Kapust. A „száradó” kézimunkák figyelemfelhívásként kerültek ide, ereszek aljárá, kerítésekre. Megállunk, máris körülvesznek bennünket, kípálják áz eredeti kézimunkákat. A párnáért, amit kiválasztunk, nem kérnek sokat, de elkérik a már fogytán levő mosóporunkat. (Hozzáteszik, csak akkor kell. ha Biopon. Kell en-’ nél nagyobb elismerés vegyiparunknak? A híres-szép Királyhágón haladunk, a jfől kiépített szerpentinen köszöntjük — fénvszóróvillantás- sal — a szemben, dél felé tartó magyar kocsikat. Néhányan jeleznek, álljunk meg. Útbaigazítást kérnek, hol érdemes szállást keresni, mit érdemes megnézni. Odaadjuk a számunkra hasznosnak bizonyult kempingtérképet és néhány gyakorlati tanáccsal is szolgálunk. Viszonzásként megkapjuk az elmúlt napokban kiadott hazai újságokat. Rádiónk ugyánis csak késő este használható, a hegyek között, akkor is • gyengé a vétel, ezért a lapoknak őszintén megörülünk. A Királyhágó csúcsán hangulatos vendéglőben esszük a búcsúebédet. Román ételt kérünk a pincértől, aki kellemesen fűszerezett sült húst tálal elénk. Csúcsa felé haladunk. Az út közvetlen szomszédságában áll a Boncza kúria, Ady Endre feleségének otthona. A költő halála után Octavian Goga román költő és politikus vásárolta meg az épületet. Jelenleg az ő emlékmúzeumát és Ady emlékszobáját lehet itt megnézni. Ennek a községnek azonban van még egy heve- zetessége: innen indult a molnárlegény Kinizsii Pál katonának, hogy legendás hírű hadvezérként említhessék az utódok nevét.. Nagyvárad (Oradea) közvetlen szomszédságában a hajdani Püspök-fürdő közelében van utolsó táborhelyünk. Sietve térünk nyugovóra, hiszen holpap indulunk haza. Selmeci Katalin (Vége.) 1 4
