Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1914. június 2. GYÁRI SÉTA Az első félév vége-előtt Megérte? A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi 2. számú gyára a város egyik legdinamikusabban fejlődő üzeme. Életkorát tekintve még csak „általános iskolás”, de fejlődése, eredményei már ennél sokkal magasabb szintűek. Megnőttek az üzemcsarnokok, s a tágas, egyre kényelmesebb munkahelyeken, szakmai tudásukat egyre növelve kezelik a korszerű gépeket az itt dolgozók. Évek óta ismerem a gyárat, s most sem lepődtem meg, hogy az irodaépület mellett földmarkoló harapja a földet, tehergépkocsik állnak előtte néhány percig, majd sietve eltűnnek rakományukkal. A laikus is könnyen megállapíthatja, hogy itt valami nagyobb építkezés alapozása kezdődött... — Végre elérkeztünk ide is — mondja nem kis büszkeséggel Bálint László termelési igazgató- helyettes. — Megkezdődött a sa-' ját, ezer személy ellátására alkalmas konyha és étterem építése. Most a Vegyipari Gépgyárból hozzuk az ételt, remélhetőleg a jövő év végén már magunk tudunk étkezést adni dolgozóinknak. Csak egy percig időzünk itt, majd beszélgetve haladunk tovább a bakelitüzem felé. — íme, ez a három üj gépünk — mutatja Bálint László a gyár legfiatalabb termelőeszközeit. — Alig néhány hónapja, az első félévben érkeztek, de máris teljes kapacitással járulnak hozzá eredményeinkhez. Ezekkel együtt már tíz ilyen félautomata gépünk van, s ezek a hagyományos prések termelékenységét ötszörösen felülmúlják. A kezelőik szinte mast sem csinálnak, mint a megfelelő gombokat nyomogatják. Terveink szerint 1980-ig 40 ilyen gépet szerzünk be, a most még meglevő 80 hagyományos gépből pedig negyvenet kiselejtezünk. Szállításaink szerint ekkorra termelésünk kétszeres lesz — létszám- növelés nélkül. — Mit készítenek ezek a gé- > Ebben a részlegben bizonyos pék? profilirozás, illetve változás történt. A fékgyártást átvette a kisvárdai üzem, s mi nagyobb választékot tudunk készíteni a bakelit cikkekből. így megkezdtük a többi között az Alumíniumgyár részére a Kukta fazekakhoz és teflonsütőkhöz a különböző alkatrészek gyártását. Ebben az évben már 5, a következőkben pedig 10—10 millió forint értékű árut kap tőlünk ez a gyár. — Az első félév, eddigi eredményei? — Biztatóak. Kezdetben egy kicsit tartottunk attól, hogy a nemzetközi energiaválság majd nálunk is érezteti hatását, alapanyagaink nagy része ugyanis nyugati importból származik. Hála külkereskedelmi szerveink erőfeszítésének, nincs különösebb gondunk. A múlt évben 290 millió forintos termelési értéket hoztunk létre és a 800—900 féle cikkhez felhasználtunk mintegy 2 ezer tonna anyagot. Idei tervünk hasonló, s időarányosan igen jól állunk. Beszélgetés közben megérkeztünk a másik hatalmas csarnokba. Gépmonstrumok, rekesz-hegyek, s csak annyi zaj, amennyi mellett hangunk felemelése nélkül is nyugodtan tudunk beszélgetni. j • Rekeszhegyek szállítás előtt. — Itt megint szolgálhatok új-' donsággal — mosolyog az igazgatóhelyettes. — Viszonylag rövid előkészítés után márciusban megkezdtük a Márka üdítőitalok rekeszeinek gyártását. Sokan nem tudják, hogy ez miért jelent újdonságot, hiszen évek óta foglalkozunk hasonló, colás, tejes és más rekeszek gyártásával. Két okból mások ezek, mint a többiek. Amíg például Colából egy rekeszbe 24 üveg fért, a Márkás rekeszek már 36 üveget fogadnak magukba. Az egy üveghez szükséges anyagfelhasználást sikerült 12 százalékkal csökkenteni. A másik fontos dolqg itt az, hogy a gyártáshoz szükséges szerszámokat nem nyugati importból szereztük be, hanem a vállalat szerszámkészítő üzeme készítette. Mondanom sem kell, Rácz Judit harmadéves ipari tanuló az olajos flakonokat gyártó gépeknél dolgozik. Munkája könnyű, felvételünk idején éppen meózta a gépből kikerülő új flakont. • Cseh Imréné szakmunkás nagyon hamar elsajátította az NDK-gyártmányú prés kezelését. Egy műszak alatt 300 darab márkás rekeszt gyárt hatalmas gépével Lajos Mária betanított munkás. (Opauszky László felvétele) (11.) Kint az országúton szekér haladt el. megrakva bútorokkal, használati tárgyakkal, köztük ült a család apraja-nagyja. Zsuzsát a kerekek nyikorgása visszarántotta a valóságba. — Költözködnek? Vasárnap? — nézte csodálkozva. Magam is furcsállottam a dolgot de miattam akkor akár az egész falu elköltözhetett volna. Hanem. Zsuzsa most már felállt a fűből. — Szeretném, ha Flóri nem tudná meg. hogy el akartam utazni — mondta. , Tudta az akkor már régen. Első dolga volt. hogy engem Pirinél kerestessen. Piri meg a vendéglő ajtajából látta, amikor futottam a busz után. és Flórián ebből rögtön megérezte, hogy miért futottam Szükség lett volna pedig rám a fúrótoronynál, amint ez kiderült. J-e kellett szakítani a kútról a rossz zárószerkezetet, szabadabb utat kellett biztosítani az égő gáznak, nehogy az robbanjon — és ez az én reszortom volt. Rábízták egy másik brigádra, mert Fló- riánék egyéb, veszélyesebb munkát végeztek. Mi ketten azonban minderről semmit sem tudtunk . Zsuzsa az országúton belém karolt. — Hány kilométer van még hátra? — kérdezte — Még' vagy három — mondtam — Lehetne 'legalább háromszáz — sóhajtotta Magamhoz szorítottam és úgy mentünk tovább. A nyárvégi táj annyira elütött attól, amiben az előző nap délutánjától fogva én megszakítás nélkül benne voltam, hogy gondolni sem akartam az iszapesőre,, sárra, izzadságra, piszokra. a tűzre. Szabadabb lett az én tüzem útja is.' Csak a ruha volt rajtam változatlan., — VisSzakísérlek és én is átöltözöm — mondtam Zsuzsának.-- Miért? — nézett rám kérdőn — Én itt végeztem! — mondtam. — Ennek semmi értelme — mondta Zsuzsa líem hallgattam rá. Meg aztán a figyelmünket hamarosan elvonta egy másik ökrösszekér. Jött az országúton az is. a falu felől, megrakodva, mint az előző, holmikkal. családtagokkal. Csak tán luxi ! f láfi azóta már bebizonyosodott, hogy ezek a szerszámok bátran felveszik a versenyt a nyugatiakkal. Ezekből a rekeszekből különben az idén 300 ezret gyártunk, s ebből az első félévre 70 ezer jut. Május vége van, de már 45 ezer rekesz a megrendelőhöz került. — A múlt évben az olajos flakonok gyártásánál is bevezettek újítást. — Igen, Zombor János főmechanikus és Kiss László főművezető újításaként megkezdődött a hagyományos gépek átalakítása. Már hét ilyen gép dolgozik, s kettőnek az átalakításán dolgoznak. Korábban tízen foglalkoztak az ÁFOR részére készülő flakonokkal, most pedig hárman érnek el hasonló teljesítményt. — Mire emlékeznek még szívesen az első félévvel kapcsolatban? — A „zsebbe vágó” dolgokra — mondja Bálint László. — Az első félévben jelentős bérfejlesztés történt, gyári szinten 7,2, a munkásoknál pedig 7,7 százalékos volt. Közülük még ennél is többet kaptak azok, akik három műszakban dolgoznak. A harmadéves ipari tanulóink közül az arra érdemeseket — tizenhatot — április 1-től állományba vettünk. * s-;azóta , rfízt^ést is kapnak. Tovább javultak a bakelit kikészítők munkakörülményei. Tökéle’ tesítettük a világítást és felszereltük a porelszívó berendezést. Reméljük', hogy szívesen emlékezik az első félévre az a negyven dolgozónk, akinek befejeződik a hatóhnapos továbbképzése, meg az a tíz meós is, akiknek szintén véget ér a tanfolyamuk. Bízunk abban, hogy mindnyájuk vizsgája jól sikerül, s tudásban gazdagodva, még eredményesebben vehetnek részt a termelésben. Opauszky László nem költözik valóban az egész falu? Majdhogynem úgy volt. Ahogy a házak közé értünk, megint újabb kocsival találkoztunk. A falunak abból a feléből jött. ahol a fúrótorony ‘ állt. Mi történik itt? Zsuzsával sietősebb- re fogtuk a lépteinket. A negyedik kocsit aztán már leállítottam. — Hová. jóember? A bakról a iavakorabeli paraszt előbb alaposan szemügyre vett, majd mint. aki biztos a dolgában: de azért csak meg akar bizonyosodni. azt kérdi: —, Maga olajos? , — Az! — mondom. — Miért? — Az istenfáját maguknak! — azt mondja. — Maguk aztán jól megcsinálták! — Azzal a lovak közé csapott és tovább hajtott. Kénytelen voltam a boltajtóban ácsorgó elárusító asszonyokat megkérdezni: — Honnan jönnek ezek? Mondják, hogy a falu széléről. Ez már a tizedik szekér volt. Ha így megy. délutánra a szélső utcák kiürülnek. Elterjedt a híre, hogy tűzhányó van születőben a fúrótorony körül, meg fog nyílni a föld, talán még a falu alatt is, talán mindenestől elnyeli a falut. A' hiseékenyebbie hát szekérre, kocsira rakodik és menekül. Ki hová tud. Volt. aki a szövetkezet lovait fogta be. mások egyetlen göthös kis tehenüket. Mennek a szomszédos falvakba, rokonokhoz, ismerősökhöz. Vagy csak a falu másik végébe. De el a fúrótorony közeléből. Akkor ott csúnya világ lehet, gondoltam. — Ne menjünk együtt-vissza! — fogta meg a karomat Zsuzsa. De én leintettem. Ebben a kavargásban aztán igazán senki sem figyel ránk. Engem egyébként akkor már Zsuzsán kívül végképp nem érdekelt más. A kavargás csakugyan nem mindennapi volt. A faluszélen ember ember hátán, az országúton. a libalegelőn gépkocsik, traktorok. És meglntcsak ember ember hátán. Több. mint száz szakember tartózkodott már ott. S mindezek fölött narancssárgán, néha vörösbe hajlón ott lobogott az a hatalmas fáklyaláng.. Tűzoltófecskendőkkel mesterséges ködöt lövelltek a kút föléi azzal próbálták eloltani a tüzet. A torony ködbe merült, de bizony, a fáklyalángot még csak el sem ho- mályosította. Inkább az homályo- sítóttá el á napot. A csatornával már elkészülhettek, mert Tóth néni udvaráról azóta visszavonult, a víz. Csak a piszkát hagyta ott. Deszkapalló volt, fektetve az udvar sarkába. Az öregasszony éppen kifelé lépdelt rajta. Megállt előttünk. — Édes fiam! De ió. hogy jösz- tök! Már törtem a fejemet, hogy hol hagyjam a kulcsot. A palánkon kívül ott állt az ökrös szekér. Megfogtam az öregasszony vállát. — Tóth néni! Hát maga is? Mögötte megszólalt a fia: — Nem bírtunk már vele. Fél itt maradni éjszakára. Hiába magyarázzuk, hogy nincs mitől tartania Gyenge védekezés volt ez is, hiszen attól még nem kellett volna szekrényt, ágyat., ágyneműt szekérre rakni.... (Folytatjuk.) A hívott jelentkezik a vonal túlsó végén — Itt baleseti sebészet, megyei kórház Bemutatkozás után. — Kérem, önöknél — a 11-es szobában — fekszik egy súlyos sérült S. I./ konzervgyári segédmunkás. Szíveskedjék megmondani. hogv van? — Nem tudom, ismeri-e az esetet. az előzményeket? — Elmondták — Valamicskét javult az állapota, de továbbra is súlyos. A rövid beszélgetés május 24-én, pénteken déltájban zajlott. □ □ □ A baleset május 6-án, a délelőtti műszak befejezése — 13.30 óra — után történt. S. I. — tekintsünk el a teljes névkiírástól — a Kecskeméti Konzervgyár II-es telepén dolgozott társaival. A különböző raktárakban tartósított félkész termékek — 5 literes üvegekben eltett barack-, körtebefőttek — válogatásával foglalkoztak. A műszakvezető és a raktárvezető-helyettes kétszer is ellenőrizte a brigádot a műszak folyamán. Semmi rendellenességet, például alkoholos hatást nem tapasztaltak a munkásokon. Miért emeljük ki éppen a szeszes ital okozta állapotot? Előadódik, hogv a cukrozott lében tartósított befőtt egyike-má- sika valamilyen oknál fogva például levegőt kap a raktárban. Erjedésnek indul, seleitté válik. Mikor aztán az 5 literes üvegek gúlájából szállításra, feldolgozásra válogatják a félkész terméket, az ilyen hibás befőttet természetesen külön rakják, és szigorúan elzárják. Mert aki mértéken felül szereti az alkoholt, könnyén kísértésbe eshetne, hogy a 15—20 százalékos szeszlartalmú édes levet megigya, még ha erjedésben van is. Ezért' ellenőrzik szigorúan ezt a munkát, betartják-e az emberek a tilalmat, amire — munkavédelmi szempontból is — kioktatják őket. Még szondáznak is időnként. Mert ki ne tudná, hogy nincs furfangosabb, ravaszabb a szeszre túlságosan szomjas embernél. ha rpindenáron hozzá akar jutni ilven forrásban levő italhoz is. Gondolhatni, hogy aki ezt issza, rövid idő alatt berúg tőle Ennek ellenére.. □ □ □ Május 6-án fél 3 körül keresik a műszakvezetőt. — Nézzen már be a férfi öltözőbe. Három ittas ember idétlen- kedik ott. igencsak a maga beosztottai Iparkodik hát oda. Úgy a tmk- iroda vonalában pillantja meg S. I-t. aki hiányos öltözékben — ingben — visszafelé tart az üzembe. Járása bizonytalan. Közelében erős .szeszszag terjeng. Arckifejezése. tartása elárulja: alaposan felöntött a garatra. A műszakvezető nem tétovázik. — Azonnal forduljon vissza, öltözzön fel! Aztán hagyja el a gyár területét! S. I. túltelített már ahhoz, hogy szót fogadjon. Szívóskodik. A műszakvezető határozottan karon fogja:, s visszavezeti az öltöző ajtajához. Ott elengedi S. I. — mielőtt elkaphatnák — hanyatt esik. Szerencsére a fejét nem verte oda. Felsegítik. Főnöke most már nem engedi el. Úgy támogatja az öltözőbe vezető lépcsőn lefelé, hogy két kezével a vállánál fogva tartja S. I-t, s ő hátrálva halad. Előre ne essen már a segédmunkás. Néhány lépcsőfokon megy is ez. jj Ekkor váratlan lendülettel oldalvást billen az ittas ember. Kifordul a műszákvezető mellett, s hiába ragadja meg annak köpenyét. csak lezuhan, és magával rántja segítőjét is. Segítséggel sikerül levinni, s a földre ültetni, maid kabátra fektetni. Mivel megülni is képtelen volt a düllöngéléstől. Látják, hogy fején megsérült az eséstől. Bőrrepedésre gondolnál«. Eközben S. I. két szaktársát, I. L-t és A. J-t is jobb belátásra próbálják bírni ök is berúgtak, mit se tudnak magukról. Egyikük el is alszik az öltöző padján. A rendész — dicséretes határozottsággal — intézkedik. Mentőt hívnak. Jóllehet van, aki le- ' beszélné. — Minek kell őket költségbe verni? A mentőkocsiban S. I. fején már kötés van. Öt a kórházba is más szobában helyezik el. A másik kettőt együtt. □ □ □ Előzmény — I. L. és A. J. tanúsága szerint. A. J.: — Délelőtt folyamán, még a munka alatt, a Csáki-pincével szemben levő színeknél egy vashordóban erjedésben levő befőttlét találtunk. Munkánk végeztével — másik két társammal ebből ittunk, és berúgtunk. I. L.: — A. J. szólt nekem fél kettőkor, hogv találtak valami borízű innivalót. Igyák én is. Körülbelül fél litert szívtam le a zavaros • kotyvalékból. Utána lementünk a fürdőbe. A meleg gőzben rosszul éreztem magam. Lefeküdtem a padra. és elaludtam. □ □ □ Május 7-én hajnalban látja ám a kórház ablakán át a két együtt levő segédmunkás — akiket aznap fél 10-kor haza is engednek —. hogv S. I. fején a körülborotvált sebbel, de kötés nélkül a kapu felé igyekszik. I. L. utána kiált, amaz visszanéz, de nem szól. □ □ □ Az üzem hivatalos jelentést kap a kórháztól, hogv S. I. hajnali 3-kor engedély nélkül eltávozott. Bizottság megy ki, a segédmunkás lakására. Feleségét és fiát találják otthon. 'Elmondják,. hogy S. I. utcai ruhában, alsóruha nélkül 7 órakor érkezett haza. Lefeküdt. kérte az asszonyt; hogy 10. óra körül keltse fel. Ezután S-né a piacra, a gverek futballozni ment. A sérült embert magára hagyták. A fél 10 tájt hazatérő féleség nem találja férjét a lakásban. Küldi a fiát. keresse apját a kórházban. Ott nincs, odaadják neki S. I. személyi igazolványát, s: vele is közük, hogy az apja engedély nélkül távozott A gyerek tovább keres, eljut az SZTK-ba. Itt tudja meg, hogy apját onnan szállította mentő a Honvéd Kórházba, a baleseti sebészetre □ Hol járt S. I. hajnali 3'órától reggel 7-ig. s mit csinált, hogy érezte magát, azt csak ő tudná elmondani. Ha egyáltalán emlékezni fog rá. Május 27-én déli egy órakor hívom a baleseti sebészetet. Érdeklődöm. Barátságos női hang. — Most már nem a 111-esben van S. I. Állapota javult, segítséggel már fel is álldogál. — öntudatánál van? — Néha-néha beszél valamit — — összefüggéstelenül. — Laikus nyelven kifejezve, mi a baja? —r Koponyája sérült... ... Megérte? Tóth István SZOVJET ÓRIÁS LÉGHAJÓ TERVE 0 Elkészült a szovjet atommeghajtású óriásléghajó terve. (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS) k B
