Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. május 7. Családi kör a lakiteleki szövetkezetben A frissen festett szobában éppen a bútort állította a he­lyére a család. A váratlan láto­gatók kedvéért hagyták abba a rendezgetést. Marika, Jancsika beszaladt az udvarról, megnéz­ni, ugyan mit akarhatnak ezek az idegenek. Az orgoványi fiatalasszony pergeti a beszélgetés fonalát El­mondja, hogy férje, az ifjabb Gödény János az Egyetértés Szakszövetkezet traktorosa. Szé­pen keres, de eléggé elfoglalt ember. Orgoványon laknak, csak pár napra érkeztek haza Laki- telekre meglátogatni nagyma­mát, nagypapát. A családfő nyugdíjas. A leg­nagyobb öröm a számára, ha fiait lányait unokáit látja ma­ga körül. Amíg dolgozott kevés Időt tölthetett családja körében, pedig tíz gyermeket nevelt fel a feleségével együtt. Az idősebb Gödény János ti­zenegy esztendeig ült traktoron, az egészségét is az ásta alá. Az akkori erőgépek még nem vol­tak olyan kényelmesek, mint a maiak. Az asztalfőn az Idősebb Gö­dény Jánosné, a tízgyermekes asszony hallgatja férjét. Még 1950-ben eljegyezték magukat a termelőszövetkezeti mozgalom­mal. Azóta sem váltak meg tőle. Alapító tagjai voltak Lászlófal- ván az Úttörő Tsz-nek, a mai Új Tavasz Termelőszövetkezet elődjének. Azután néhány évig úgy alakult a népes család sor­sa, hogy a nagyobb szelet kenyér reményében a szomszédos Pest megyébe kellett költözniük. Har­madéve tértek vissza. Azóta a Szikra Termelőszövetkezet tag­jai. Lakást kaptak a téeszben. — Eredetileg három hónap lett volna a próbaidő — mondja Gö­dény Jánosné —, de csak három hetet töltöttem el, máris felvet­tek szövetkezeti tagnak. Eleinte a szőlőültevényen dolgoztam, az­tán könnyebb munkát kértem a vezetőségtől, mert a lábam nem bírta a sok gyaloglást. A tehe­nészetre osztottak be. Hamar megszerettem a munkahelyet és megismertem a munkakört. Tél végén a vezetőség javaslatára Kaposvárott elvégeztem a tanfo­lyamot kiváló eredménnyel, és betanított gépi fejőnő képesítés­ről kaptam bizonyítványt. Megtudtuk a beszélgetés köz­ben azt is, hogy a Szikra Ter­melőszövetkezetben nagy költ­séggel fejlesztik a szarvasmarha­tenyésztést. Az alacsony tejho­zamú egyedek helyett jól tejelő tehenekkel cserélik fel az állo­mányt. 240 növendékállatot már erre a célra tartanak elkülönített helyen, az idén újabb 300 szarvasmarhát vásárolnak. A to- vábbtenyésztésre, tejtermelésre kevésbé alkalmas egyedeket meghizlalják és eladják. Lesz bőven tennivalójuk a szakosí­tott szarvasmarhatelep dolgozói­nak. közöttük Gödény Jánosné- nak is. \ A tízgyermekes családból a szülőkön kívül már csak négyen vannak otthon. A többi megnő­sült. férjhez ment, önálló csalá­dot alapított. Szorgalmas, derék emberek, akik szüleikhez ha­sonlóan a mezőgazdasági szö­vetkezetben találták meg a jö­vőjüket. Édesanyjuk sorolja: — Feri, az itthon levő gyere­kek között a legidősebb. Hu­szonkét éves. Villanyszerelő a Szikra Tsz-ben. Imre a gépko­csirakodó brigádban dolgozik, Ilonka a szövetkezet gumiüze­mében talált munkát két esz­tendeje. Azóta is ott van. Ba­lázs, a legfiatalabb fiú, szintén a termelőszövetkezetben akar dol­gozni, ha eléri a munkaképes kort. Gödény Jánosné fejőnő aznap is hajnalban kelt. A szakosított telepen megfejte a gondjaira bí­zott teheneket, nyolc-kilenc óra tájban fejezte be a munkát. A következő fejésig maradt néhány óra szabad ideje. A tehenészetből hazatérőben bevásárolt, felkészítette \az ebé­det és a ház körüli teendőkkel volt elfoglalva, amikor felkeres­tük. Mint mondotta, elégedett ember, mindennapi elfoglalt sága után tanul, olvasgat, érdek­lődik a körülötte zajló élet iránt. A Szikra. Tszrben sokan vannak ilyenek. Nem véletlen, hogy el­nyerte a Kiváló szövetkezet cí­met a lakiteleki termelő közös­ség. K. A. NOTESZLAPOK Ami a riportból kimaradt Találkozom, egyik régebbi ri­portalanyommal. Annak idején a sokoldalúságáról, fáradhatatlan­ságáról, munkája gyönyörű ered­ményeiről írtam lapunkban. S most szemrehányóan ezt mond­ja — On aztán jól kitolt velem! S kezdi magyarázni: — A munkahelyemen ferde szemmel néztek rám. Irigyeim lettek. Valaki azt kezdte terjesz­teni: én írattam a cikket magam­ról. Pedig — emlékezhet rá — alig akartam „kötélnek állni"; emlékszik? Hát ezért húzódoz­tam, most már megértheti. Igen, őt megértettem. Am a kollégáit már annál kevésbé. Egyik ismerősöm — nevezzük A. Z-nek — évek óta részt vett szavalóversenyeken. Nem is akár­milyen eredményekkel. Egyik ér­met, dijat a másik után vitte haza. • Kérdem, indul-e a következő versmondó versenyen? — Nem — válaszolja tömören. Gyanút fogok, s faggatni kez­dem: — Hogyan? Miért? Mi történt? Nehezen, de végül mégis rá­szánja magát a válaszra: — Férjhez mentem... _ y • — Igen; s 6 nem akarja... Nem szereti a verset, s azt sem ha én szerepelek. Hívtam, jöj­jön velem. Azt mondta, szó sem lehet róla... És sietve elköszönt, nehogy el­sírja magát. 9 Egy községi művelődésiház- igazgató így panaszkodik: — Hogy milyen tud lenni egy- egy elkényeztetett, „jól futó’’ fő­városi művész! Legutóbb is meg­hívtuk — mondja a nevet — ezt és ezt szereplésre. ' A közönség nagyon érdeklő­dött, ahogy ezt előre is tudtuk. Telt házunk volt, sőt, teleraktuk pótszékekkel a termet. Az illető művész — a megálla­podás szerint — előadta a három számot. A közönség tombolt. Nem túlzás: majdnem szétvetették a házat. Hívták, jöjjön elő még a függöny mögül a kedvencük. De a művész akkor már seb- bel-lobbal csomagolt, nem ment megköszönni a tapsot. Mikor lát­tam az óriási sikert, könyörög­tem neki: adjon legalább icipici ráadást. Nem! Azt mondta siet­ve, hogy még másik két helyen van aznap fellépése. Több mint ezer forintot fizettünk, ki neki. Ügy látszik, őt csak ez érdekelte. Arra nem méltatta a közönsé­get ... de hagyjuk ezt! Hát így történt... Varga Mihály Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a KECSKEMÉT, RÁKÓCZI ŰT 3. SZ. ALATT ÜZEMELTETETT csemege-, hús- és italboltunkat 1974. május hó 11-án korszerűsítési munkák elvégzése miatt — várhatóan háromhónapi időtartamra bezárjuk A zárva tartás ideje alatt az állami gazdaságok kecskeméti piaci árudájában állunk rendelkezésükre kedves vevőinknek a megszokott áruválasztékkal és dolgozóinkkal Helvécia! Állami Gazdaság 912 Selejtes gépkocsit eladók, figyelem! Minden típusú- selejtes gépkocsit átvesz a Bács-Kiskun megyében erre kijelölt Kizép-magyarországi MÉH Vállalat kalncsai telepe A selejtes gépkocsik leadása, átvétele Géderlak, Üj Élet Tsz bontótelepén történik. Felszabadítók útja 48. sz. Telefon: 146. 830 Szabálysértők KENDŐZETLENÜL Megszégyenített vevő A sötét fejkendöt viseld, mélyen ba­rázdált arcú asszony a kecskeméti járás egyik községéből érkezett szer­kesztőségünkbe. Csaknem nyolc x-szei a vállán korántsem a lapkészítés ku­lisszái iránti csillapíthatatlan kíván­csiságból tette tiszteletét, sokkal in­kább azért fáradt, hogy személyesen is kiöntse szíve bánatát és őszintén feltárja az okokat, amelynek követ­keztében összesúgnak mögötte, sőt ujjal mutogatnak rá a környékbeli emberek. Miután a fotelban ülve szusszanás- nyi ideig megpihent, kopottas retl- küljéből kivette a nekünk címzett le­velet. Elolvastuk a sorokat, majd tü­relmesen végighallgattuk a témához fűzött kiegészítéseit, így kellően fény derült arra, miért érzi magát becsü­letében megsértettnek, s kissé meg­alázódnak is. Íme a történet: Szerdai délelőtt tért be a helyi ön- kiszolgáló élelmiszerboltba. Bevásárlá­sánál az ifjú eladónő segédkezett aki röpke. pillanat alatt tette kosarába a kért mennyiségű cukrot, lisztet, a csomagnyi borsot és sütőport. Ezek- után fizetett a néni, s már a kijárat felé tartott,vamikor a pénztár mellett tartózkodó üzletvezető szigorú han­gon utánaszólt, hogy a csomag vajért is fizessen. A hallottakra rémülten felkapta fe­jót, gyorsan visszafordult, s határo­zottan — az iménti hölgy helyeslő bó- logatása közepette — válaszolt: ilyen élelmiszer nincs a birtokában! Es még közölte, otthon régóta foglalkoznak tehéntartással, tejéből házilag készítik a vajat is, amit következésképp so­sem szokott beszerezni a boltból. Védekező magyarázatát nem fogad­ta el az egységvezető, aki nyomban — többek szemeláttára — kikutatta zsebeit. Jól lehet hiábavaló volt a mo­tozás, olvasónk mégis megszégyenül­ve távozott a helyszínről. Másnap kérdőre vonta a kereske­dőt, aki nemhogy bocsánatot kért volna, de a tévedése beismerésének szikrányi jele nélkül indokolta tet­tét: ,,... úgy értesültem, egy csomag vajat rejtett el a ruhájában." A ve­vői kiszolgáltatottságot tükröző eme reagálás, valamint az eset után szárnyra kelt, s a személyével kap­csolatban eléggé kompromittáló plety­ka miatt kereste fel a boltot fenntar­tó ÁFÉSZ egyik vezetőjét, aki a sé­relmet az „elnézését kérjük" lakónl- kus válasszal orvosodnak is tekintet­te. Hát ennyit tudtunk meg az idős asszonytól, aki még lelkünkre kötöt­te, a nevét és a helyszínt tartsuk ti­tokban, hiszen kerülni akarja a to­vábbi személyeskedést, kellemetlensé­get. Nos, bevalljuk, az ügyben döntőbí­ráskodásra nincs módunk. Kötelessé­günk azonban közreadni — a vezető szakemberek által is megerősített — fő tanulságot: ideje lenne már, hogy a központi szervek részletesen kidol­gozzák és hatályba léptessék az áru­cikkek jogtalan eltulajdonításával meg­gyanúsított vevő ellen a helyszínen lefolytatandó bizonyító ej járás egysé­ges szabályát! Mert ilyen értelemben jelenleg csak a 15/1968. (XII. 27.) sz. belkereskedel­mi miniszteri rendelet — tehát a Ke­reskedelmi Általános Üzleti Szabály­zat — 17. paragrafusa az irányadó. E sorok pedig kissé nagyvonalúan fi­gyelmeztetik a kereskedőket, hogy kötelesek a lehetőségükhöz képest megakadályozni az árukészletben, fel- szerelési tárgyakban stb. kárt okozó cselekményeket. Vagyis a boltosok­nak szinte szabadkezük van: ha akar­ják, látványosan, ha akarják, sze­rény külsőségek közepette fülelhetik le a lopni szándékozókat. A mód meg­választását vérmérsékletük, pillanat­nyi hangulatuk diktálhatja. De hát jól van ez így? Velkei Árpád 9 Gyakran eszembe jut egyko­ri büntetőjog-professzorom, aki azzal kezdte egyik előadását, hogy kijelentette: — Jegyezzék meg kollegák, a jog elkísér bennünket a bölcsőtől a koporsóig. Azóta számtalanszor hallottam mások­tól is. magam szintén „idéztem” a klasszikus tömörségű és a köz­mondások igazságával telített ki­jelentést, sőt nemegyszer meg­győződhettem róla személyesen, mint ahogyan az állam valameny. nyi polgára önmaga tapasztalhat­ja: valóban így is van. A jogged, a törvényekkel azon­ban nem csak úgy kerül kap cső- ' latba az ember, hogy beírják az anyakönyvbe, aztán iskolába jár­hat, választói joggal rendelkezik stb. Úgy is, hogy megszegi a tör­vényeket, vét egyes írott szabá­lyok ellen amelvek arra hivatot­tak, hogy rendet tartsanak az élet legkülönbözőbb területein. Ma már elmondhatjuk, hogy az alap­vető törvényekkel a lakosság nagy hányada tisztában van. Két­ségtelen azonban az is, hogy sok még azoknak a száma, akik igen hiányos ismeretekkel rendelkez­nek egy-egy jogterületet illetően, noha éppen az ő érdekük lenne az alapos ismeret. Ezért van nagy jelentősége az' úgynevezett jog­propaganda-előadásoknak, a saj. tóban megjelenő — egyre gyak­rabban közölt — népszerű jogi is­mertetőknek. Mert igaz. hogy a törvény ismeretének hiánya nem mentesíti annak megszegőjét a következmények alól. Viszont még igazabb, hogy minél többen ismerik a jogszabályokat, annál kevesebben lesznek, akik vétenek ellenük. • Nos, ilyen gondolatokat kelt az emberben, amikor elolvassa a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülésén tárgyalt tájékoztatót amely a szabálysér­tési ügyintézésről, annak törvé­nyességéről készült. A megyei fő­ügyészség tartalmas előterjeszté­se meggyőz bennünket arról, hogy az 1968. évi I. számú törvényt (a szabálysértési törvényt) Bács- Kiskun megyében még igen so­kan megszegik. Azt sem mond­hatjuk, hogy azért magas a szám, mert kevesen ismerik a jogsza­bályt, hiszen a gépjárművezetők például feltétlenül tisztában van­nak azzal, hogy mi a gyorshaj­tás.. ittas vezetés, az áthaladási elsőbbség, . az engedély nélküli gépjárművezetés.-a lovas .kocsik, kerékpárok kivilágításának el­mulasztása stb. Mégis éppen ezek a közlekedési szabálvsértések — az utóbbi évek 25—30 ezer sza­bálysértése közül — 12—14 ezret tesznek ki, tehát megközelítően a felét. Miért van ez? — tehetjük fel a szónoki kérdést, amelyre ugyancsak szónoki választ tudunk adni: felelőtlenek egyes emberek! Az elbírálásra illetékes szervek azonban nem elégszenek meg ennyivel: ......a közlekedési sza­b álysértési ügyekben a gépjármű- vezetők száma, az idegenforgalom rohamos növekedése, s egyben a szabálysértések számának emel­kedése megkövetelte a határozot­tabb fellépést, amire példaként említhető, hogy a szeszes italt fo­gyasztó gépjárművezetőkkel szem­ben kiszabott birság átlaga a ko­rábbi 1100 forintról 2200 forintra emelkedett..Tehát.' akit a rendőrség ittas vezetés közben „elcsíp”, az közel havi kereseté­vel fizet esetleg egy pohár sör miatt. 9 A szabálysértésekről készített tájékoztató azonban természete­sen nemcsak a közlekedéssel fog­lalkozik. noha érthetően többet, mint mással, hiszen ez a túlnyo­mó többség. Elemzi az ügyekben lefolytatott eljárások törvényes­ségét. azok megalapozottságát, a szabálysértési előadók, ügyintézők túlterhelését, a büntetések, figyel­meztetések arányát, a tárgyban végzett ügyészi vizsgálatok meg­állapításait stb. Ez utóbbiról ér­demes elmondani, hogy a megye J> ügyészségei 1969-től 1973 végéig 1 összesen 219 általános felügyeleti vizsgálatot tartottak, s ezek a vizsgálatok zömmel a' rendőri és a tanácsi hatóságokat érintették. Érthető, ha e két hatóságról be­szél elsősorban a tájékoztató, hi­szen — amint már említettük a rendőrség, illetve a közlekedési szabálysértéseknél — az előfor­dulás 12—14 ezer. de ha ehhez hozzá vesszük az egyéb, de ugyan­csak a rendőrségre tartozó ügye­ket. akkor megugranak a számok: évenként 16—19 ezer szabálysér­tési feljelentést kell elintézni. A tanácsoknál, ugyancsak éves ösz- szegezésben ez a szám jóval ma­gasabb. 9 Korábban azt írtuk, hogy Bács-Kiskun megyében még igen sokan megszegik a szabályokat. Hogy érzékelni tudjuk, hol tar­tunk, elmondhatjuk, hogy orszá­gosan és évenként áltálában 300 —350 ezerre tehető a szabálysér­tések száma. Így tehát megyénk­ben közel tíz százalékát követik el az emberek az országosnak. Ez valóban sok. De — amint a tájékoztatóból is kitűnik — a már említett szigorúbb birságolás valószínűleg enyhíteni fogja az eljáró haitó&ágok munkáját. Két­ségtelen azonban, hogy a jogi fel­világosításra szintén nagy szük­ség van, s ezzel tisztában van­nak az ügyészségek, azok munka­társai és az egyéb területen mű­ködő jogászok is. Azonban ez is olyan téma. amely nem lehet ki­zárólag néhány szerv kötelessé­ge. itt is. mint annyi más terü­leten az egész .társadalom, illet­ve az egyes emberek törvény­tiszteletére. a szabályok betartá­sára kell hivatkoznunk. Gál Sándor A NEHÉZIPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA Czár Ágnes Először csak nevével találkoztam. A me­gyei tanács ipari osztályához tartozó gyárak, üzemek, vállalatok kiváló dolgozóinak kitün­tetési listáján ez áll tömör megfogalmazás­ban: A Nehézipar Kiváló Dolgozója Czár Ág­nes fröccsöntő munkás, a Bács-Kiskun me­gyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat dolgozója. Tüske István főmérnök segít­ségével a sudár termetű, hollófe­kete hajú fiatal szaikmunkásnő- vel személyesen a munkahelyén találkoztam. A fröccsöntő gép mellett kezdtük a beszélgetés. Szakszerűen magyarázott. Látva, hogy a kívülállónak nem egy­szerű megérteni a gép mechaniz­musát, papírt, ceruzát kért. Le­rajzolta a munkafolyamatot. A jól sikerült keresztmetszet alap­ján tudtam meg, hogy hol a ga­rat, a hármas fűtőtesttel kombi­nált csigarendszer, a fröccshen- ger, a fröccsfej, a záróegység, a hidraulika stb., hogyan plaszti- kálódik a műanyag. — Mióta dolgozik a szakmá­ban? — Kilenc évvel ezelőtt kerül­tem a vállalathoz. Nemcsak én voltam fiatal, hanem a műanyag­feldolgozói szakma is. De most már együtt öregszünk — vála­szolta mosolyogva a 22 éves ki- tüntetett. — Szakmáját szereti, erről meggyőződhettem. Tudom, hogy nagy anyag- és gépismeret, fizi­kai erőfeszítés kell hozzá. Mi­lyen többletet lehet hozzáadni? — Ügy kell dolgozni, hogy a legegyszerűbb tevékenységben is a szépet keressük, legyen hiva­tástudatunk, keltsük fel az alko­tás iránti vágyat. Elmondanék egy példát: Egyszer nehezebben ment a munka. Gondolkodtam, hogyan lehetne leegyszerűsíteni a folyamatot. Csak félórával a mű­szak lejárta előtt sikerült megol­dást találnom örültem, hogy váltótársamnak már megkönnyít- h ettem munkáját. Azóta húsz százalékkal termelünk többet. • — Mit szól a kitüntetéshez? — Csak az utolsó pillanatban tudtam meg. Nagyon meglepőd­tem. Talán furcsán hangzik, hogy aznap nem is tudtam igazán örülni, olyan hihetetlennek tűnt. — Azt hallottam, hogy nem­csak munkájával törődik. Aktív a társadalmi életben is, jól szer­vez, nem ismer lehetetlent. A KISZ városi vb tagja. Mikor van szabad ideje, s hogyan hasz­nálja ki? — A szabad idő fogalma rela­tív, annak optimális kihasználá­sa is. Ha a társaim ügyét szol­gálom, nincs hiányérzetem. Az időt be lehet osztani, pedig olyat is vállaltam, ami nem jellemző fiatal lányokra: aktív munkásőr vagyok. Hiradós. Szeretek a mun­kásőrök között lenni, mert tu­dom, hogy igaz ügyet szolgálunk. Egyébként szívesen hallgatóik klasszikus zenét. Kedvenceim: Bach, Béethoven, Schubert. De nem kapcsolom ki a rádiót, ha történetesen pop-zenét sugároz. — Szereti városát? — Mint várost igen. — Hogy érti ezt? /— Kevés a kulturális lehető­ség. Sok fiatal céltalanul kóbo­rol, presszózik. Ez idegesít. Nin­csenek fővárosi igényeim, bár irigylem lakóit a sok színház, kiállítás, hangverseny miatt, de . Kalocsa vonatkozásában sokkal 1 többet tudnék elképzelni. — Milyen tervei vannak, Ág­nes? — Szeretném elvégezni a marxista—leninista esti egyete­met. Szeretnék továbbra is" ele­get tenni a gazdasági és társa­dalmi kötelezettségeimnek. Ja, és szeretnék egy lemezjátszót ven­ni, hozzá sok-sok lemezt. Holman Péter i 0 Ebédfőzéshez készül a háziasszony. 0 Családi kör idősebb Gödény Jánoséknál. (Tóth Sándor felvételei).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom