Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

Ij VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vállaljunk többet a *kötelezőnél A megye KIS Z-vezetőinek tanácskozása Baján Tegnap Baján a megyei KISZ-bizottság vezetőképző-tá­borában az ifjúsági szövetség több mint száz társadalmi és függetlenített KISZ-vezetője ült össze tanácskozásra. : ■ v MEGKEZDŐDÖTT AZ AKADÉMIA KÖZGYŰLÉSE Erősödött a tudomány és a gyakorlat kapcsolata AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évt. 104. szám Ára:90fillér 1974. május 7. kedd Farkas Gábor, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte az értekezleten részt vevő Iván Istvánnét, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezetőjét, Ben- kó Bélát, a KISZ intéző bizott­ságának tagját, a járási, városi pártbizottságok vezetőit, a me­gyei tanács, az SZMT és az MHSZ képviselőit. Ezután Né­meth Ferenc, a megyei KISZ- bizottság első titkára tartott elő­adást, amelyben .elemezte a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága 1974. április 17—18-i ülésének hatá­rozatait, és abból a Bács-Kiskun megyei szervezetekre háruló ten­nivalókat. Az előadó bevezetőjében hang­súlyozta, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága ifjúságpolitikai határozatának gyakorlati meg­valósítása és az ifjúsági törvény életbe lépése kedvező feltételeket teremtett a fiatalok szocialista szellemben való neveléséhez, élet- és munkakörülményeinek ja­Elismerés a jó munkáért Kiváló vállalat a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság elmúlt évi eredménye alapján elnyerte a Kiváló válla­lat megtisztelő rangot. Az ezzel kapcsolatos 'ünnepséget hétfőn délután a Kertészeti Egyetem főiskolai karán rendezték meg, amelyen a gazdaság dolgozóin t kívül az üzemmel kapcsolatban álló intézmények, vállalatok kép­viselői is megjelentek. Részt vett a rendezvényen számos közéleti személyiség, köztük dr. Molnár Frigyes, a SZÖVQSZ elnöke, a megyeszékhely országgyűlési képviselője, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Glied Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Popp József, az állami gazda­ság párttitkára köszöntötte a je­lenlevőket, majd Magyar Ferenc igazgató ismertette a gazdaság eredményeit. Elmondta, hogy nem nagy múltra tekintenek vissza, hiszen az üzem 1966-ban alakult meg, mint kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági egység. Azóta so­kat fejlődött. Sikerült megválósi- taniok elképzelésüket a szőlő- és bortermesztés teljes vertikumá­nak létrehozására. A környező termelőszövetkezetekkel, vállala­tokkal, gazdaságokkal jó együtt­működést alakítottak ki. Jelen­leg a termelési érték 63 százalé­kát adja a borászati üzem. A gazdaság segít a zöldségter­mesztési kormányprogram meg­valósításában. Elsősorban a szán­tóföldi zöldségtermesztés korsze­rűsítésén munkálkodnak. A Ti­sza menti zöldségtermesztési tár­sulás tevékenységébe is bekap­csolódtak. Megvalósították az iparszerű paradicsomtermesztést. Az erőfeszítések eredményekép­pen dinamikusan fejlődött a gaz­dálkodás. Amikor megalakult az üzem, csaknem 10 millió forint veszteséggel zárták az évet. Ezzel szemben az elmúlt évi tiszta nyereség meghaladta a 27 millió • forintot. Az egy hektárnyi nagyüzemi területre jutó halmozott terme­lési érték növekedése az előző évhez viszonyítva 137 százalék. Figyelembe veendő az is, hogy / Dr. Soós Gábor államtitkár átadja a Kiváló vállalat oklevelet Magyar Ferencnek, a gazdaság igazgatójának. ezt a jó eredményt kisebb lét­számmal érték el. Sokat fejlődött a szocialista munkaverseny. A nemes vetél­kedés hozzájárult a sikerekhez. A másfél millió forint vállalás­sal szemben a brigádok teljesí­tése elérte a 6 millió forint ér­téket. A kitüntető oklevelet dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium állam­titkára adta át a gazdaság igaz­gatójának. Elismeréssel emléke­zett meg az üzem dinamikus fej­lődéséről. Miklós János, az állami gazda­ságok megyei főosztályvezetője megemlékezett az állami gazda­ságok fennállásának negyedszá­zados évfordulójáról és az azóta elért sikerekről. A kertészeti főiskolai kar ne­vében dr. Filius István igazgató ismertette a gazdasággal kiala­kult kapcsolataikat. Ezt követően dr. Soós! Gábor államtitkár miniszteri, Magyar Ferenc igazgató pedig vállalati kitüntetéseket adott át az arra érdemes dolgozóknak. Végezetül a gazdaság KISZ- szervezetének nevében Glied Éva ismertette a fiatalok felajánlását. Csatlakoztak a XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk 30. év­fordulója tiszteletére indított munkaversényhez. Az elmúlt év­hez viszonyítva 16 százalékos termelésiérték-növekedés eléré­sét vállalták. A főbb termékek önköltségét 1—3 százalékkal csökkentik. A zöldségtermesztést a kormányprogram szellemében segítik és a tavalyhoz viszonyít­va 1800 tonnával több terméket adnak. Terven felül kétszázezer palack üdítő italt készítenek. Százezerrel növelik a facsemete­termesztést. Ezen túlmenően a KlSZ-szer- vezet védnökséget vállalt a gyer­mekintézmények építése felett. K. S. A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS ELSŐ FORDULÓJA Mitterrand az élen - kontra d’Estaing A francia belügyminisztérium hajnali órákbth közzétett jelen­tése szerint az elnökválasztás el­ső fordulójában a több mint 30 millió választó szavazatainak megoszlása a következő Szavazásra jogosultak száma: 30 036 449 Szavazóik száma: 25 449 282 • Érvényes szavazatok száma: 25 217 833 szavazat % Mitterrand: Giscard 10 935 763 43,36 d’Estaing: 8 286 382 32,85 Chaban-Delmas: 3 693 168 14,64 Royer 809 823 3,31 Laguiller 593 025 2,35 Krivine 93 261 0,36 , Dumont 337 139 1,33 Muller 175 755 0,69 Heraud 18 828 0,07 Sebag 41 183 0,16 Le Pen 190 320 0,75 Renouvin 43 188 0,17 LaguiUer és Krivine a trockis- ták két csoiportjánsk a jelöltjei, Le Pen a szélsőjobboldali „Nem­zeti Front” jelöltje, a többi ,',ki­Y sebb” jelölt nem tartozik egyik politikai párthoz sem. Ez az összesítés már csaknem teljes végeredménynek tekinthe­tő, mert az összesítésből csak né­hány tengerentúli terület adatai hiányoznak, mintegy 800 000 sza­vazat Dobsa János, az MTI tudósí­tója jelenti: Az első forduló eredményeként az elnökválasztás május 19-én tartandó második fordulójában Francois Mitterrand és Valery Giscard d’Estaing vesz majd részt és a kommentátorok máris hangsúlyozzák: a két jelölt kö­zött nagyon kemény és szoros küzdelem várható és az ered­ményt még nem lehet megjósol­ni. , Mitterrand az első fordulóbal. jóval megelőzte Giscard d’Es- taing-et, s egymillió szavazattal többet szerzett be, mint ameny- nyit tavaly a nemzetgyűlési vá­lasztáson a baloldali pártok együttvéve, és a második fordu­lóban valószínűleg rá szavaznak azok is, akik az első fordulóban az ultrabalos csoportok jelölt­vitásához. A párt-, az állami és társadalmi szervák munkája nyo­mán kedvezően változik a tár­sadalom ifjúságért érzett felelős­sége. A választott testületekben mindenütt növekszik a fiatalok aránya, s az országos és megyei vezető testületekben létrejöttek az ifjúsági bizottságok. Ezek — mint azt a KISZ KB határozata is kiemeli — az első, jórészt szer­vezeti jogalkotó és anyagi lépé­sek azonban még csak a vég­rehajtás kezdetét jelzik. Németh Ferenc ezt követően az eddig megtett út eredmA-iv-s.. ről szólt, majd konkrét példák­kal hívta fel a figyelmet a ne­gatív jelenségekre is. Rámuta­tott arra, hogy a pártszervek je­lentős segítséget nyújtottak az ifjúsági munka megjavításához és szép számmal vettek fel fia­talokat a pártszervezetekbe is. Bírálta ugyanakkor azokat a gazdasági vezetőket, akik nem vették eléggé komolyan az irá­nyításuk alá tartozó üzemekben lezajló ifjúsági parlamentet. Szó­lott a fiatalok gazdasági és ter­melő munkában való helytállá­sáról, a KISZ-védnökségekről, kommunista műszakokról, építő­táborokról. Az előadó végül javasolta, dol­gozzanak ki széles körű progra­mot arra vonatkozóan, hogy min­den KISZ-tag vállaljon többet a kötelezőnél, tanulásban, mun­kában. társadalmi életben egy­aránt. Hirdesse a bárjt oolitiká- ját. és vegyen részt annak meg­valósításában A» előadás után két szekció­ban csoportosan konzultáltak a résztvevők. H. P. Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkez­dődött az Akadémia közgyűlése. Tudományos életünknek ezen az évenként ismétlődő jelentős ese­ményén részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnökhe­lyettese. Nagy számban voltak jelen az Akadémia tagjai, inté­zeteinek vezetői és kutatói, vala­mint a tudományos élet ismert személyiségei. Erdey-Grúz Tibor elnöki meg­nyitója után az elnökség beszá­molójának előterjesztésére került sor. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke expozéjában kiemelte, hogy a legutóbbi közgyűlés óta eltelt nem egészen egy esztendő sok­irányú eredményes munkában telt el. Az Akadémia tevékeny­ségének fő tendenciáját a múlt évben is a párt tudománypoli­tikai irányelvei határozták meg, amelyeknek kidolgozásában an­nak idején az Akadémia is tevé­kenyen részt vett. A legtöbb tu­dományágban lendületes haladás állapítható meg. Erősödött a tu­domány és a gyakorlat kapcso­lata, újabb lépések történtek a kutatási kapacitásnak a fontos kérdésekre való koncentrálásá­ban. Megnőtt a társadalomtudo­mányok közéleti szerepe és ré­szesedésük a kutatás céljára ren­delkezésre álló erőforrásokban. A tudományos testületek: a tu­dományos osztályok és bizottsá­gok tevékenységének, valamint a tudományos minősítés problémái­nak elemzése után az elnök az Akadémia jövőbeli feladataival foglalkozott. A főtitkári beszámolót Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára ter­I Francois Mitterrand leadja szavazatát. (Telefoto — AP—MTI—KS.) jeire adták szavazatukat Giscard d’Estaing viszont Chaban-Delmas, • (Folytatás a 2. oldalon) A nemzetközi és a megyei bé­kemozgalom 25. évfordulójának tiszteletére — az országban első­nek — tegnap Kecskeméten tu­dományos konferenciát rendezett a Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei Elnökségének béke és barátsági munkabizottsága, az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatósága, a TIT nemzetközi szakosztálya, s a me­gyében levő öt főiskola marxis­ta tanszéke. A városi művelődési központ nagytermében a dísz­emelvény mögött hatalmas transzparens fogadta a belépő­ket: „Együtt az emberiségért, a békés jövőért”. E jelszó jegyé­ben zajlott az egész napos kon­ferencia, amelyet Katanics Sán­dor. az MSZMP megyei bizott­ságának titkára nyitott meg. Emlékeztetett Katanics elvtárs az 1949. április 20-án megnyitott párizsi béke-világkongresszusra, amely valamennyi békeszerető népet harcra szólított, s amely­nek felhívására tömörültek ha­zánkban is a béke hívei. Egy év múlva megalakult a Béke-világ- tanács, amelynek programja lé­nyegében azóta is azonos, csu­pán feladatai változtak. — Hazánkban a szocializmus felépítéséért vívott harc mindig is elválaszthatatlan volt a béke­harctól — mondotta. — Pártunk és egész államunk politikáját át­hatja a béke eszméje, s a béke­mozgalom utat talált a társa­dalom valamennyi rétegéhez. Korunk legátfogóbb tömegmoz­galma ez: nem pacifista, nem be­letörődő. hanem aktív, harcos tömörülés. A béke nem a náború egyszerű tagadását jelenti, ha­nem olyan állapot megteremté­sét, amelyben a háború lehetet­len. A megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket — a megyei békemozgalom száznál több aktivistáját —. majd ered­ményes tanácskozást kívánva, megnyitotta a konferenciát. Dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartotta meg ezután refe­rátumát „A nemzetközi helyzet alakulása és jellemző vonásai” címmel. — Korunk átmenet a háború elkerülhetetlenségét valló kor­szakból az emberiség legjobbjai­nak évezredes álma, az örök bé­ke korszakának megvalósulásá­hoz — hangsúlyozta. Részletesen szólott a nemzetközi helyzetről, majd -a béke erői. a haladó em­beriség legfőbb feladataira hív­ta fel a figyelmet. — Legyünk ne csak szemtanúi, hanem tevé­keny alakítói a világbéke meg­teremtéséért folyó küzdelemnek — ezzel fejezte be referátumát az előadó. A program további részében Kádasi László, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­la főigazgató-helyettese „A bé­ke gondolata az irodalomban és művészetben”, dr. Harsányi Ernő, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósá­gának igazgatóhelyettese „A marxizmus oktatása és a béke” címmel tartott korreferátumot, j esz tette elő. Ez a beszámoló az akadémiai rteform óta eltelt négy esztendő eredményeit és tapasz­talatait összegezi. Az Akadémia szakigazgatásának ténykedését elsősorban a tudománypolitikai irányelvek határozták meg, amelyek megállapították,' hogy a tudomány szerepe megnőtt a szo­cialista társadalom fejlődésében, és hangsúlyozták a társadalmi szükségletek és az ezek kielégí­tését szolgáló kutatások egybe­hangolásának jelentőségét A tár­sadalomtudományi kutatóhelyek az MSZMP KB agitációs és pro­paganda bizottságának ajánlásai alapján középtávú tervükben 17 témakörben folytattak kutatást és állítottak össze tanulmányokat^ amelyek hozzájárulhatnak a XL pártkongresszus tudományos elő­készítéséhez. Ez is mutatja, hogy a társadalomtudományi kutatás új módon veszi ki részét a nép­gazdaság, a társadalmi élet, a kultúra problémáinak feltárásá­ból és megoldásából. A beszámolókat követő szünet után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese a Köz­ponti Bizottság és a kormány ne­vében köszöntötte a közgyűlést és kívánt sikert az Akadémia előtt álló feladatok megoldásához. A továbbiakban került sor Marx György akadémikus Tudo­mány és műveltség című előadá­sára, valamint az akadémiai aranyérem és díjak átadására. Délután a főtitkár és helyette­sei az érdekelt tudományos osz­tályok ülésein adtak számot a tudományterületükön kifejtett négyéves irányító tevékenység' gükről. (MTI) Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára megnyitja a tudományos tanácskozást. 0 A konferencia résztvevői dr. Molnár Béla referátumát hallgatják. (Pásztor Zoltán felvételei.) Farkas József, a Hazafias Nép­front Bács-Kiskun megyei titká­ra, az Országos Béketanács El­nökségének tagja pedig a megyei békemozgalom negyedszázados tevékenységéről számolt be. — Megyénk békeszerető embe­rei már kezdettől fogva részt kértek azokból az akciókból — mondotta egyebek közt —, ame­lyek hazánkban a béke védelmét, megőrzését szolgálták. 1950 augusztusában alakult meg a me­gyei békebizottság, s még ugyan­abban az évben több ezer lelkes, áldozatkész aktivista kapcsolódott be a szervezett békemozgalom munkájába. Az idők során a kö­vetelményeknek megfelelően vál­tozott a mozgalom tevékenysége, tartalma. A passzív elutasítást kifejező „Nem akarunk hábo­rút!” jelszót csakhamar felvál­totta a harcos elszántságot kife­jező elhatározás: „Megvédjük a békét!” A lakosság aktívan állt ki a koreai, az algériai nép har­ca mellett, támogatta a vietnami szolidaritási akciót, követelte a közel-keleti háború befejezését, s egy emberként vállalt szolidari­tást Chilével — Az elkövetkezőkben is kér­jük a megye lakosságának a tá­mogatását: munkásokét, parasz­tokét, értelmiségiekét; fiatalokét és nőkét, ateistákét és hívőkét; mindazokét, akik tenni, cseleked­ni akarnak a békéért, mindany- nyiunk szebb holnapjáért — mondotta végezetül Farkas Jó­zsef. Sebestyén Nándomé, az Or­szágos Béketanács főtitkára as OTB Elnökségének üdvözletét tolmácsolta, majd kitüntetéseket nyújtott át. A kiskőrösi Petőfi békeklub kollektívája a béke­mozgalomban végzett kiváló munkáért emlékplakettet kapott, Melegdi Sándort, a tiszaalpári népfrontbizottság elnökét, dr. Lantos Istvánnét. a HNF bajai városi nőbizottságának elnökét és Horváth C. Györgyöt, a kelebiai népfrontbizottság elnökét pedig „A békéért” kitüntető jelvény­nyel jutalmazták. Rajtuk kívül többeknek jó mozgalmi munká­jukért emléklapot adott át a fő­titkár. A konferencia délutáni prog­ramját Sebestyén Nándomé re­ferátuma vezette be: „A magyar békemozgalom helye, szerepe a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában”. Ezután újabb há­rom korreferátum következett. A tudományos konferencia dr. Dobos Lászlónak, a Hazafias Népfront megyei elnöksége bé­ke és barátság munkabizottsága elnökének zárszavával ért véget. J. T. Tudományos konferencia a békéről Kecskeméten találkoztak a hékemozgalom megyei aktivistád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom