Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

9 A régi, korszerűtlennek bizonyult útmesterségek helyett a növekvő követelményeket kielégítő üzemmérnökségek épüllek. > A közlekedőket, a gépjármu- vezétőket elsősorban az érdekli, hogy milyen minőségű utak állnak rendelkezésre. Az utaknak viszont Ugyanúgy meg? van a maguk történetük, mint annak az intézménynek, amely rendelkezik fölöttük, vagy azok­nak, akiknek épültek. Kiskőrö­sön, a régi útmesteri telep át- alakíttatásával épp most terem­tenek otthont a közúti emlékek gyűjteményének, amely az egy­kori „szolgálati” ruliáktól kezd­ve a szükséges felszereléseken, bemérő' műszereken át a jelző­táblákig bezáróan dokumentálja a végbement fejlődési folyama­tot. 1 A KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságához összesen 2225 kilométer hosszúságú állami út­hálózat tartozik. Ezek karbantar­tásával. szélesítésével, bővítésé­vel és a fenntartási teendők el-, végzésével talán úgy tekinthetők, mint a közlekedési vérkeringés orvosai. Fokozatosan eltűntek például a vizes makadám burkolatok, ami nagy előrelépést jelentett a te- ,, rület fejlesztésében. Megfigyel­hető, hogy egyre javul az arány a portalan burkolatok javára. Lépést tartva a forgalommal A Kecskeméti- Közúti Igazga­tóság több, mint másfél évtize­de. 1958-ban alakult meg a je­lenlegi formájában — folytatva és kiteljesítve a jogelődök mun­káját. Fő feladatukat az állami utak saját erővel és eszközökkel való fenntartása, illetve az építtetői te­vékenység alkotja. Ezt szolgálja az üzemmérnökségek és a még meglevő útmesterségek mellett a központi géptelep és az igazgató- sági központ is. Folytatják a fő­úthálózat fenntartási munkáit, aszfaltszőnyegezését, hogy az E— 5-ös megfelelhessen a növekvő forgalmi igényeknek. Szélesítik, erősítik a fontosabb összekötő utak burkolatát. Az egyéb, al­sóbbrendű utakat pedig fenntart­ják a forgalmi követelmények­nek megfelelően. Korábban igen sok volt az úgynevezett vizes makadámút. Ezeket először portalanították, majd elindították a mozgalmat, hogy minden járási központot 6 méter széles pálya kössön össze a megyei székhellyel.. Ezt követ­te a sorban hogy ugyanilyen - széles utakkal összekapcsolták a járási székhelyeket. Helyenként most is látható, hogy hatméte­resre szélesítik a fontosabb ösz- szekötő utakat. 1960-ban indult el az utak por­talanításé, amit öt év alatt be­fejeztek, majd 1965-től kezdve főleg szélesítési, korszerűsítési munkákat végeztek. Az idén nem kevesebb, mint 110 ezer négyzet­méternyi útszélesítést szeret­nének elkészíteni. Az elmúlt esz­tendőtől kezdve nagy mértékben rátértek az aszfalszőnyegek te­rítésére, az utak felületének fel­újítására. Űj rendszerben Kezdetben 13 szakasztechniku­si körzet működött. Ebből alakult ki hét útmesterség. 1974. január 1-től pedig, a belső átszervezés eredményeképpen. már négy üzemmérnökség dolgozik, ame­lyeknek a székhelyei Kecskemé­ten, Kiskőrösön, Kiskunhalason, valamint Baján találhatóak. A jövő év végére kialakul az ötö­dik üzemmérnökségi központ is Solton. A változásokra a növekvő igé­nyek késztették az igazgatóságot. A kis szakasztechnikusi ‘körze­tek nem tudtak megfelelni a fo­kozódó követelményeknek, szét­forgácsolod tak az erők, a mun­kagépek. így tértek át a brigádokon ala­puló — fejlődés következő lép­csőfokát jelentő — rendszerre. Létrejöttek az útmesterségek, amelyek már, szervezettségi fo­kuk emelkedésével, az önállóság irányába haladhattak. A túlzottnak bizonyult, kecs­keméti iközpontosítottság azonban csak úgy oldódhatott fel. hogy kialakult a továbbfejlesztett vál­tozat: az üzemmérnökségek háló­zata. Összevonták mind a dol­gozó embereket, mind a munka­gépeket, illetve a szállítóeszkö­zöket egy-egy telephelyre, ahon­nan a feladatok teljesítését irá­nyítják. A cél az volt, hogy létrejöjje­nek a nagyobb önállóság, moz­gékonyság és rugalmasság fel­tételei, amit megkövetel az élet. Az intézkedések gyorsasága ugyanis alapvetően hozzátartozik az igazgatóság tevékenységéhez. Míg az útmesterségek élén ál­talában technikumot végzett ve­zetők álltak, az új telephelyeket szakképzett mérnökök irányít­ják, akik nagyobb intézkedési jogkörrel is rendelkeznek. A fe­gyelmi, kártérítési és egyéb ügyek például azóta már nem a központba futnak be. Az üzem- mérnökség vezetője felelős a fel­használható bértömeg legösztön- zőbb elosztásáért, célprémiu­mokat tűzhet ki az egyes felada­tokra, a minőségi teljesítésre, a sürgős határidők betartására. Az új decentralizált rendszer bevált. Bevezetése óta csökkent egyebek között a fegyelmi és kártérítési ügyek, valamint a balesetek száma. Az országban a harmadik legnagyobb Miskolc és Budapest után Kecskeméten dolgozik az ország harmadik legnagyobb közúti igazgatósága. Ez összefügg azzal, hogy — bár területét nézve 'Bács-Kiskun számít az ország legnagyobb megyéjének ■— az ál­lami utak hosszát tekintve me­gyénk a harmadik helyen áll hazánkban... Az átszervezések nem kerülték el az igazgatósági központot sem. A másik három mellé az ország­ban elsőnek’* hozták létre a for­galomtechnikai osztályt, amely valamennyi útügyi problémával foglalkozik, kicseréli, karbantart, ja, felújítja a jelzéseket, ugyan­akkor szoros kapcsolatot tart. fenn a közlekedésrendészettel. Különösen a biztonságos közle­kedés teszi indokolttá és szük­ségessé ennek az osztálynak a létét, tevékenységét. Hozzájuk tartozik egyebek között a túlsú­lyos jármüvek úton vaió közle­kedésének engedélyezése, a kü-. lönféle engedélyek kiadása, il­letve hatósági felülbírálása. El­látják a közlekedésrendészettel, a közúti üzemeltetéssel és a biz­tonságos közlekedéssel kapcso­latos feladatokat. A kitüntető cím birtokosai Az utóbbi években szemmel láthatóan javult a munka szín­vonala. Ezt nemcsak olyan té­nyék bizonyítják, mint például az, hogy a versenymozgalomban az értékelési sorrend kiemelt he­lyére került az útesztétikai elbí­rálás, ösztönzőbb bérezési és ju­talmazási formákat vezettek be, a rugalmasabb és gyorsabb al­kalmazkodás érdekében szerve­zési intézkedéseket léptették életbe. A tevékenység javulását kifejezi egy hivatalos elismerés is. A tavaly elért eredmények alapján megkapták a minisztéri­umtól „A Kitüntetett Közúti Igazgatóság” címet. Ennek a nemes vetélkedésnek elindítása, a versenymozgalom kezdeményezése épp Kecskemét­hez kötődik. S nem kellett sokat várni ahhoz, hogy az. eredmé­nyek felmutatásával a megérde­melt siker is osztályrészük le­gyen. A Közlekedéstudományi Egye­sület keretén belül az országban elsőként megrendezett Bács-Kis- kun megyei útügyi napok záró­ülésén határozati javaslat hang­zott el. A kecskeméti igazgató­ság a versenymozgalom elindí­tását kezdeményezte azzal a cél­lal, hogy ez az olyannyira fon­tos közlekedési szakágazat se maradjon ki a szocialista mun­kaverseny egészéből. A tavalyi év tevékenysége alapján épp a kecskemétiek ünnepelhették elő­ször a „kitüntetett igazgatóság” cím megszerzését. A startnál nehéz helyzetből in­dultak, hiszen a megye 2225 ki­lométeres úthálózatának mind­össze 42 százaléka éri el a 6 mé­teres pályaszélességet, s a fele sincs ellátva megfelelő burkolat­tal. Ugyanakkor mind a sze­mély- mind pedig a teherszállí­tás zöme a közutakon zajlik le. Az egyre fokozódó forgalom és a gépkocsik számának ugrássze­rű emelkedése szükségessé tette a fontosabb összekötő és bekötő utak szélesítését, ami évente 50 —60 kilométernyi útszakaszon hajtanak végre. Ezzel csökken a keskeny utak száma, s gyara­podnak a biztonságosabb közle­kedést lehetővé tevő, hatméteres útpályák. A tervezettnél 20 ezer négyzet- méterrel több útalapot szélesítet­tek, a hengerlés, az aszfaltsző­nyegezés és a felületi bevonás ugyancsak túlszárnyalta az év eleji elképzeléseket. Az 1973-as esztendő feladattervéi tehát túl­teljesítettek, az önköltségi szin­tet ugyanakkor 88 százalékra szorították le. Nagy része van a sikerekben, hogy, a fenntartási munkákat idejekorán, már a téli hónapokban megkezdhették. Ez viszont nem utolsósorban a kész­letek beszerzését és a szervezett, séget dicséri. A munka termelékenységének emelése, a dolgozók anyagi ér­dekeltségének fokozása érdeké­ben új és a korábbinál ösztön­zőbb versenykiírást készítettek. Csupán érzékeltetésül, az új rendszer értékelési szempontjai a következők: útesztétika, terv- teljesítés, az önköltség csökken­tésének tervszerűsége, üzemszer­vezés, a szakosított brigádok tel­jesítménye, balesetvédelem. Min. den egyes részterületet , pontoz­nak. Erre épül a területi egysé­gek brigádjának értékelése, illet­ve az anyagi ösztönzés. A dol­gozók már az év elején ismerik a feladatokat és az elérhető ju­talmak, prémiumok összegét. Nem véletlen az sem, hogy az utóbbi években átlagosan hét százalékkal emelkedett a dol­gozók bére Munkák a megyében Az idei legfontosabb teendő az E—5-ös főútvonal alsó szakaszá­nak aszfaltszőnyegezése jelenti. Az eddigiek során Pest megye határától Kecskemétig haladták előre, ami összesen 35 kilométe­res útszakasz 7 méterre történő szélesítését, illetve aszfaltsző­nyeggel való leterítését eredmé­nyezte. Megkezdték a dunaföldvári út „szőnyegezését” is a Solti .elága­zástól a dunaföldvári hídig. A befejezés június végére váhható. Ugyanakkor folytatják a munkát az 51-es számú úton Sükösd és Dusnok között. Az idei tervek­ben szerepel egyebek között, hogy még az év vége előtt meg­kezdik az 53-as út korszerűsíté­sét Solttól a 9-es kilométerkőig. Ebben az esztendőben teljes egé­szében befejezik a Nagybaracs-. ka—Mohács közötti út korsze­rűsítését. Az igazgatóság a fenn­tartási keretéből házilagosan szé­lesíti a homokmégyi. illetve az 53-as számú utat Akasztó és Kiskőrös térségében, valamint a Kiskunhalas és Kisszállás közti szakaszt. Ugyancsak szélesítik Tiszakécske területén a révhez és az állomáshoz, Soltvadkerten pedig a Petőfi-tóhoz vezető utat. ami részben az üdülők igényeit szolgálja, illetve az árvédelmi biztonsághoz szükséges. A Szol­nok—kiskunfélegyházi út korsze­rűsítését a megye határaitól Al- párig végezték el, és már csu­pán az utolsó mozzanatot jelen­tő felületkezelés maradt hátra. Mindez az' üdülőtelepek jobb megközelítését teszi lehetővé. Igen jelentős, hogy az idén be­fejeződik a vasúti felüljáró híd építése Kecskeméten, az E—5-ös átkelési szakaszán. Hidat építe­nek a kiskunhalas—keceli úton, illetve hozzáfognak a kivitele­zéshez az 55-ös számú útón is, Kelebia térségében. Továbbra is folyamatban van a közös köz­úti—vasúti hidak karbantartá­sa. Az igazgatóság jó kapcsolatot tart fenn a Közűtépítő Vállalat­tal, amely az előbb felsorolt je­lentősebb kivitelezéseket végzi a megrendelések alapján. Az idén körülbelül 140 millió forint ér­téket hoznak így létre. Ehhez to­vábbi 65 millió forinttal járul hozzá az igazgatóság a házila­gos tevékenysége révén. Milliók a szociális körülmények javítására A közútépítést a nehéz fizikai munkák között tartják számon. Az igazgatóság nagy súlyt helyez a gépesítésre, s ma mára zúza- . lék terítéséhez sem föltétlenül szükséges kézi erő, ami észreve­hető az útpályák javuló minősé­gében. A kezdetben munkába ál­lított kisgépeket és egyéb be­rendezéseket szinte teljes egé­szében kicserélték.- A forgalom növekedése megkövetelte a fej­lesztést. A gépparkot szinte új­jávarázsolták. Mintegy 45—50 millió forint értékű gép segíti az embereket a feladatok teljesíté­sében. Viszonylag nagyon kevés fizikai munka, az anyagok le- és felrakása is billenő szerkezetek­kel, illetve markológépekkel tör­ténik. Ezzel együtt javult a szociális ellátottság színvonala. Az üzem­mérnökségi telephelyeken kor­szerű irodák, munkásszállások, pihenő- és étkezési helyiségek jöttek létre. Az új létesítmények hosszú távlatra betöltik a szere­püket. Az igazgatóság mégsem érzi befejezettnek a szociális kö­rülmények javítását. Erre a cél­ra évente 2,5—3 millió forintot fordítanak. Bár a KPM Közúti Igazgató­sága a legtöbb esetben azokkal az utakkal találja magát szem­be, amelyeket korszerűsíteni, szélesíteni, javítani kell — az elért eredmények azt mutatják, hogy jó úton járnak. (x) 9 A bal oldali képen: a kiskunhalasi gépesített asz- faltkcverő-telep. 9 Jobbra: az E—5-ös út aszfaltszőnyegezése. 9 Az alsó sorban balról jobbra: a felvételen meg­örökített szocialista brigád készíti a másik képen látható pihenőhelyeket, amelyek az E—5-ös fő­útvonalat szegélyezik. 9 A következő felvételen: az URH-szobából gyors összeköttetés teremthető bármelyik telephellyel. 9 Végül egy kép a jól felszerelt műhelyből, ahol a gépek, tehergépkocsik javítását és karbantar­tását végzik. £ V V ^.KÖZLEKEDÉSI VÉRKERINGÉS ORVOSAI lő úton jár a KPM # ; -V . í \ / ;v » # Kecskeméti Közúti Igazgatósága Fő szempont a közúti közlekedés biztonságának javítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom