Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA (XIX. évf. 102. szám Ára: 90 fillér 1974. május 4. szombat 1|9| * Ml A MÉM 9 W& $9 £ és a SZŐ VOSZ ■ vezetőinek megbeszélése Dr. Dimény .Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek és dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének vezetésével pénteken a SZÖVOSZ székházában megbeszélést tartottak a minisztérium és a fogyasztási szövetkezetek országos. tanácsának vezetői. Értékelték az eddigi együttműködés tapasztalatait és meghatározták az ÁFÉSZ-ek élelmiszer-gazdasági ágazatainak időszerű tennivalóit. A legfontosabb téma a zöldség-gyümölcs ellátás és a mezőgazdasági termékforgalmazás helyzete volt, figyelemmel a Minisztertanács e kérdéssel foglalkozó határozatára. Jelentős kérdésként tárgyaltak a többi között az ÁFÉSZ-ek élelmiszer-feldolgozó tevékenységének fejlesztéséről, a kistermelő gazdaságok korszerűsítéséről, a vetőmag-, a facsemete- és kertészeti, valamint kisállattenyésztési eszközellátottság javításának fontosságáról. (MTI) Ülést tartott az MSZMP Rács-Kiskun ' megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten, Horváth István megyei első titkár elnökletével, ülést tartott. A végrehajtó bizottság nevében javasolta megtárgyalni „Jelentés a párt káderpolitikájának végrehajtásáról, káder- és a személyzeti munka helyzetéről Bács-Kiskun megyében” című napirendet, amelynek előadója dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára volt. Az előterjesztett jelentést és a szóbeli kiegészítést beható vita kővette, amelynek keretében felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A jelentéssel kapcsolatosan a megyei pártbizottság meg. felelő határozatot hozott. Az ország legjobbjai S. oldal Rang és kötelesség S. oldal Pártmunka a lakóterületen i. oldal Húsz százalékkal több sertés «. oldat A tv és rádió jövő heti műsora |®á| fc oldal Sport 7. old»I A KGST megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelték a Parlamentben VÁLLALJÁK, HOGY AZ IDÉN TELJESÍTIK ÖTÉVES TERVÜKET Munkaverseny a Kiskunhalasi A párt XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított 1 munkaver- seny-felhíváshoz csatlakoztak a Kiskunhalasi Állami Gazdaság dolgozói is.. Vállalásuk lényege, hogy a negyedik ötéves terv végére előírtakat már az idén teljesítik valamennyi ágazatban. Búzából 43, kukoricából 53, szőlőből 95, kajsziból 76, szilvából 250. őszibarackból pedig 130 mázsás hozamokat érnek el hektáronként. Az átlagtermések kivétel nélkül magasabbak a tervekben meghatározottnál, a felajánlás reális voltát azonban az eddigi eredmények igazolják. A gazdaság szocialista brigádjainak tagjai emellett felajánlották, hogy a húsmarhaprogramot a tervezettnél gyorsabban valósítják meg, továbbfejlesztik a szőlő- és borvertikumot, takarékos- kodnak az üzemanyaggal, energiával. A már gazdaságban levő. illetve az idén megérkező hereford szarvasmarha-állomány szakszerű ápolásával elérik, hogy jobb legyen a vemhesülési arány, az eddigieknél több az élve született borjak száma, gyorsabb a súlygyarapodás. A szőlészetben és borászatban munkálkodó szocialista brigádok vállalták az élőmunka termelékenységének növelését, a kertészetben pedig a tervezettnél egy évvel korábban befejezik a szőlősök korszerűsítését. A borászatban dolgozók a piaci igényeknek, valamint Állami Gazdaságban 9 Nagy teljesítményű gépekkel végzik a munkálatokat az állami gazdaságban. a vásárlók érdekeinek jobban megfelelő kifogástalan minőségű, olcsó borokat adnak a kereskedelemnek. a fogyasztóknak. A gazdaság traktorosai, gépkocsi- vezetői felajánlották, hogy az elmúlt évihez képest 10 százalékkal kevesebb üzemanyagot használnak fel. A műszaki vezetők pedig tovább keresik az új energiahordozók — a földgáz — alkalmazásának lehetőségeit. Az építésben foglalkoztatottak a negyedik ötéves tervben esedékes beruházások határidőre történő, hibátlan kivitelezéséről gondoskodnak. A gazdaság szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére az újítómozgalmat is a vállalások megvalósításának szolgálatába állítják. Amennyiben a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kollektívája a célkitűzéseknek eleget tud tenni, a tervezettnél mintegy 36 millió forinttal több értéket ad a népgazdaságnak. D. É. Korszerű termékek az ÉPFA bajai gyárából Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat egyik legrégibb gyára a bajai, amelyben nyílászáró szerkezeteket készítenek. Az utóbbi években rekonstrukciót hajtottak végre. így az ajtó- és ablakgyártás feltételei korszerűek. Az ország legmodernebb szárítóüzeme áll rendelkezésükre. amely évente mintegy 25 ezer köbméter faanyagot készít elő felhasználásra. A jobb minőséget a technológiai színvonal emelésével, újítások és ésszerűsítések bevezetésével is elősegítették. A lakásépítés szolgálatában álló bajai gyár igyekszik lépést tartani a mai építészeti követelményekkel. A múlt évben gyártott ajtóknak, ablakoknak még csupán negyvenöt százaléka készült korszerű kivitelben. Ez az arány az idén már hatvanöt százalékra emelkedik. A kereslet különösen az újabb típusú erkélyajtók és ablakok iránt nagy. Az utóbbiak előnye, hogy méret, forma, nyitásmód. beépíthetőség szempontjából igazodnak a legújabb építési technológiákhoz, emellett a szokványostól eltérő homlokzatok kialakítását is lehetővé teszik. Ezekből a gyártmányokból az építőipar és a kereskedelem rendeléseit nem is képesek kielégíteni. A fővárosban sorban, állnak a hétvégi, családi és társasházat építők a ‘ korszerű bajai nyílászárókért, érdekes viszont, 'hogy a megyénkben TÜZEP-telepeken nem érdeklődnek e termékek iránt. Az első negyedévben egyébként csaknem 27 ezer ajtótokot 24 ezer ablakot és majdnem hatezer erkélyajtót és szakipari falat állítottak elő az ÉPFA bajai gyárában. ,A termékék értéke eléri a 33' millió forintot, ami az évi terv időarányos részének felel meg. A. T. S. • A gyárban hasznosítják a hulladékanyagot is. Fedor Józsefné gépével a deszkadarabok fogazás utáni összetoldását végzi. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa pénteken, a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. a Politikai Bizottság tagjai. Huszár István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Friss István akadémikus és Nyi- kolaj Faggyejev, a KGST titkára. Jelen volt a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak sok tagja, ott voltak az — Történelmi negyedszázadot ünnepiünk. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista országok együttműködésének jubileumára emlékezünk ma. Szocialista közösségünk és benne hazánk fejlődésének is rendkívül fontos szakasza volt ez a negyedszázad. Olyan korszak, amelynek eredményeire, sorsfordító változásaira, az ezekért folytatott harcainkra, küzdelmeinkre méltán lehet büszke egész nemzedékünk. S legyünk is büszkék, hiszen a KGST-ben megvalósított szocialista gazdasági együttműködésünk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy alaposan megváltozott a világ körülöttünk — és benne mi magunk is — ez alatt a huszonöt év alatt. Elég emlékeztetni arra, hogy amikor az európai szocialista országok 1949-ben megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, még mennyi nehézséggel kellett szembenézniök. De közös eszménket, a marxizmus —leninizmus erejét, s elszántságunkat, hogy a magunk választotta úton. a szocializmus útján megyünk előre, nem törheti meg semmi. Ma a szocializmus belső és nemzetközi helyzete alapvetően más. A szocialista világrendszer a világpolitika meghatározó tényezője, s ebben kimagasló szerepe van a szocialista országok gazdasági összefogásának. A szocialista közösség gazdasági kapcsolataiban, a KGST létrejöttében és működésében megkülönböztetett szerepe volt és van ma is a Szovjetuniónak, amely kezdettől fogva a legtöbb segítséget adta a KGST-orszá- goknak, mindig önzetlenül osztotta meg gazdag tapasztalatait a testvérországokkal. Ezért is lehet olyan imponáló a mi gazdasági közösségünk fejlődése. Népünk áldozatos munkája és szorgalma mellett éppen ez, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szoros együttműködés tette lehetővé, hogy az elmaradott agrárországok sorából történelmileg rövid idő alatt, a korszerű mezőgazdasággal rendelkező szocialista ipari államok színvonalára emelkedjünk, hogy visszavonhatatlanul megszilárdítsuk a szocialista vívmányokat, hogy törekvé— Huszonöt éve annak, hogy az európai szocialista országok kommunista- és munkáspártjai létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A nemzetközi együttműködés e szocialista szervezete történelmi küldetést teljesített a múltban, napjainkban pedig új távlatokat tár elénk. A mi közösségünk együttműországgyűlési bizottságok elnökei, vállalatok, intézmények vezető beosztású munkatársai, a szocialista országok budapesti diplomáciai képviseletének vezetői, tagjai. A Himnusz elhangzása után az ünnepi ülést az elnöklő Németh Károly nyitotta meg. Németh Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd a következőket mondotta: seinknek megfelelően növeljük dolgozó népünk életszínvonalát. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok együttműködése és gyors fejlődése, az államok és a népek békés együttmunkálkodására irányuló törekvés növekvő rokonszenvet kelt és mind nagyobb vonzerőt jelent a világ dolgozóinak szemében. Együttműködésünk sikere abban is rejlik, hogy a KGST-tag- államok kommunista és munkáspártjai mindenkor marxista— leninista választ tudtak adni az új kérdésekre. Szocializmust építő népeink nemzeti és nemzetközi érdekei egyaránt megkövetelik, hogy ezután is mindig keressük azokat a lehetőségeket, amelyek még hatékonyabbá, még tervszerűbbé teszik és magasabb színvonalra emelik együttműködésünket. Németh Károly megnyitója után Lázár György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Lázár György beszéde ködésének alapja a marxizmus— leninizmus eszméitől áthatott proletár internacionalizmus, az a testvéri szövetség, amely a közös cél érdekében egyesít bennünket. Ezért válhatott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa születésének első pillanatában olyan szervezetté, amelyben a részt vevő kis és nagy országok egyenlő jogokat élveznek, amelyben érvényre jut a szuverenitás, a nemzeti érdekek tiszteletbei) tartása. A fejlődés hatalmas méretett jól példázza, hogy a KGST-tagál- lamok összesített nemzeti jőve* delme 1948-hoz képest több mint nyolcszorosára, ipari termelése több mint 12-szeresére nőtt, e közben átalakult és minden országban korszerűbb színvonalra emelkedett a mezőgazdaság. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmi forgalma 1973-ban elérte a kb. 48 milliárd rubelt, vagyis az 1950. évinek tízszeresét Amíg az együttes részesedésünk a világ ipari termeléséből 1950- ben kb. 18 százalékot tett ki, addig napjainkban már mintegy 33 százalék. Érthető tehát, hogy a KGST-országok fejlődése a világgazdaság valamenyi szektorára növekvő hatást gyakorol. Hazánk — mint a KGST egyik alapító tagállama — negyed százada aktív résztvevője a szocialista országok gazdasági együttműködésének. Az egykor elmaradt magyar gazdaság felzárkózót- a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt súlyunk és szerepünk a nemzetközi munkamegosztásban. Termelő kapacitásaink több mint egyharmada közvetlenül nemzetközi szükségletek kielégítésére termel. Külkereskedelmi forgalmunk döntő részét — mintegy kétharmadát — szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezen belül is különösen fontos szerepe van népgazdaságunk számára a Szovjetunióval folytatott kereskedelemnek. Több, mint tíz éve, hogy az európai KGST-tagországok létrehozták a közös villamosenergiarendszert, amelynek jelenlegi hálózatta több ezer km hosszú, 20 fővezetékből áll. A „Béke” egyesített energiarendszer csupán 1973-ban mintegy 17 milliárd kW óra villamosenergia-cserét tett lehetővé. Hasonlóan kiemelkedő szerepet tölt be a „Barátság” kőolajvezeték, amelyen 1962-től napjainkig Magyarország, az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia számára mintegy 270 millió tonna kőolajat szállított a Szovjetunió. Tovább bővül a gázvezetékek hálózata. Napjainkban sikeres tárgyalások folynak az Orenburg körzetéből induló és a Szovjetunió nyugati határáig húzódó újabb hatalmas gázvezeték közös erővel való megépítéséről. Lázár György ezután rámutatott. hogy a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval kötött megállapodásaink szá- (Folytatás a 2. oldalon) Németh Károly megnyitója \
