Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
V. . 5/i ’V > ; . c > • - • Kiváló Termelőszövetkezet címet kapott a kiskunhalasi Vörös Október Tsz A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet 1948 októberében alakult Kunfehértón. A füzesi területen gazdálkodó Vörös Zászló Tsz-szel 1951-ben, majd 1952-ben a rekettye! Béketábor Tsz-szel egyesült. Az így kialakult' területen 10 évig gazdálkodtak, de 1960-ban az inokai területen levő Magyar—Szovjet Barátság Tsz-szel, 1973. januar elsején, pedig a halasi Paprika Antal Tsz-szel egyesültek. Az 1948-ban .tizennégy nincstelen , agrárproletár által megalakított tsz területe nem volt 90 hektár. s a közös vagyonuk csupán 100 ezer forintot tett ki. A jelentős fejlődés 1962 után indult meg. A szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés növelése mellett hozzáláttak az ültetvények telepítéséhez is. őszibarackot 57, kajszit 70, egyéb gyümölcsöt 30 hektáron telepítettek. Növelték a gabona és ipari növény termőterületeket. Intenzíven ' foglalkoztak búza, fűszerpaprika és dohány- termesztéssel. Az egy hektárra eső termelési érték 1969-ben 1700 forint volt. A termelőszövetkezet életében nagy jelentőségű volt a tavaly januárban megtörtént egyesülés. A halasi Paprika Antal Termelőszövetkezet 1969 óta veszteségesen gazdálkodott. Másféltől .6,3 millió forintig terjedő veszteség volt éveken keresztül, 1972-ben 4,3 millió forint mérleghiánnyal zárta a gazdasági évet. Állami pénzügyi segítséggel a hiányok megszüntetése után is nagy munka várt a közös gazdaság vezetőire, hogy a már 7 055 hektáros szövetkezet fejlesztését megvalósítsák. A szorgalmas tagság, a dinamikusan dolgozó szakember- gárda tavaly példát szolgáltatott arra, hogy közös összefogással, tervszerű munkával az egyesülés után kialakult körülmények között eredményesen lehet gazdálkodni. A tavaly végzett jó munka eredményéként a Vörös Október termelőszövetkezet nemcsak túljutott a gondokon, hanem sikerült a legjobb gazdaságok sorába lépni, s ezért megkapták a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A gazdaság a gyenge termőhelyi,.adottságú szövetkezetek közé tartozik. Megtermelt termékei után 10 százalékos* árkiegészítést kap. Ez tavaly 4 millió 724 ezer forintot tett ki. Az összes árbevételük csaknem elérte a 83 millió forintot. A növénytermesztésből származó bevételük 34 százalékkal, az állattenyésztésből származó pedig 38 százalékkal nőtt. A ráfordítások költségei ugyanakkor a növénytermesztésben 3, az állattenyésztésben 17 százalékos emelkedést mutatnak. A beruházások összege meghaladta tavaly a nyolc millió forintot. A szövetkezet nyeresége 11 millió 967 ezer forint volt, amely a bruttó termelési érték 21 százaléka. A bruttó jövedelem 25 millió 71 ezer forintot tett ki, amely a halmozatlan termelési érték fele. A nagyobb gazdaságok sorába lépett Vörös Október Tsz-ben tavaly tervet dolgoztak ki a ho- mpk, illetve gyenge termőhelyek hasznosítására. A viszonylag jobb területeken az anyagi erők koncentrálásával intenzív gazdálkodást határoztak el, a közepes minőségű területeken külterjes gazdálkodással takarmányt termesztenek, a leggyengébb földeket kivonták a szántóföldi művelés alól és ití erdőt telepítenek, vagy legelőket alakítanak ki. Évente 150—200 hektáron cellulóznyárt, fenyőt és egyéb lombos fákat ültetnek. A következő ötéves terv végéig 1600 hektár erdővel gazdagodik a szövetkezet. Az 54-es főútvonal mentén * parkerdőt hoznak létre. A termelés szerkezetét úgy rendezték, hogy lehetőség nyíljon az iparszerű termesztésre. Az egymástól távolabb eső, jobb termőhelyi adottságú földeken kézi- munkaigényes növények részesművelését valósítják meg. A szövetkezetben a tagok és alkalmazottak száma összesen 877. Közülük 438 a nyugdíjasok száma. Minden dolgozónak lehetővé teszik az egész évi foglalkoztatást, így a nőknek is. A nők legtöbbje a paprikatermesztésben, a baromfigondozásban és a kertészetben kap munkát. Az idős, nem dolgozó tagjaikról sem feledkeznek meg. A szociális bizottság tagjai felkeresték a nyugdíjasokat, helyzetüknek megfelelően javasolták segélyezésüket. Tavaly szociális célokra 250 ezer forintot költöttek. Segítséget nyújt a termelőszövetkezet a családiiház-építőknek. Halastól 4 kilométerre tanyaközpontot alakítanak ki (a Babó-ta- nya mellett) aftol díjtalanul adnak telket és a lakások közművesítését — villany és víz — a szövetkezet elvégzi. Az építkezéshez még 20 ezer forint vissza nem térítendő pénz is megilleti a tanyaközpontban letelepedőket. Mindezért a közös gazdaságban feltételként szabták meg: tíz évig kell a szövetkezetben dolgozni a támogatás igénybevételétől. A tsz-gazdáknak lehetőségük van a művelődésre és szórakozásra. Évente ötnapos országjárásra viszik a tagságot 50 százalékos költségtérítéssel. Az idén birtokba veszik a Cserkeszőlőn felépített üdülőjüket. Díjtalanul töltheti itt pihenőnapját egyszerre tizenhat dolgozójuk. A tsz-nek évék óta van üzemi konyhája. Az elmúlt két évben már folyamatossá tették az étkeztetést mégr a távoli munkaterületekre is kiszállítják a meleg ebédet. Tervek 1980-ig A Kiskunhalasi Állami Gazdasággal kooperálva 1980-ig 350 hektáron szőlőt telepítenek. Az állami gazdaság szakmai irányításával kezdenek hozzá a telepítésnek és a későbbiekben is a szövetkezet segítségére lesz a növényvédelemben, a kombájnszü- retelésben és az értékesítésben az állami gazdaság. A szövetkezet a termést teljes egészében-az állami vállalatnak adja el. Városellátó tejüzem létrehozásán munkálkodik a 'tsz. A Szegedi Tejipari Vállalattal, valamint négy termelőszövetkezettel közösen szeretnék elkészíteni a következő ötéves tervben a naponta egy műszakban 20 ezer liter tejet feldolgozó üzemet. 0 tlt nevelik a paprikapalántákat. 9 Öntözés a fóliasátorban. Előtérben a paprikatermesztés és a városellátás A szövetkezetnek tavaly a növénytermesztésből 15 millió 645 ezer forint .árbevétele származott. Az átlagtermések emelkedtek annak ellenére, hogy 1 mázsa termék szűkített önköltsége csökkent. Búzából hektáronként 35,6 mázsa, rozsból 12,9 mázsa, kukoricából 45,5 mázsa termett. K növények termesztése teljesen gépesített. A termésátlagokat az idén növelni szeretnék, ezért fokozták a szervesanyag-utánpót- lást és a műtrágyázást. A növénytermesztés termelési értékének 30 százaléka a paprikatermesztésből adódott. A tsz- ben hagyományai vannak a fűszer- és pritaminpaprika-ter- mesztésnek, amely nemcsak gazdaságossága miatt hasznos, hanem munkalehetőséget ad a tavasztól őszig dolgozni akaró nőknek és családtagoknak. A 120 hektáron termelt paprika a legfontosabb árunövény. Pritamin- és fűszerpaprika „ vetőmagot is termelnek a Kalocsai Kísérleti Intézet és a Fűszerpaprika Termeltető Vállalat valamint a Szentesi Kutató Intézet részére. Az idén a tavalyihoz hasonló területen ültetik el a paprikapalántákat. Szeretnének prita- minpaprikából hektáronként 100 mázsát, fűszerpaprikából 70 mázsát termeszteni. E két növényből 6 millió forint árbevételre számítanak. A halasi városi tanács és a pártbizottság felhívására a Vörös Október Termelőszövetkezet — igyekszik a város zöldség- és gyümölcsellátásában segíteni. Termesztenek étkezési fehérpaprikát, káposztát, paradicsomot, karalábét, karfiolt, uborkát, zöUU séggyökeret és sárgarépát, salátát, retket, vöröshagymát ésdiny- nyét. A megtermelt árukat a Kiskunhalason levő hat üzletükben árusítják. Ugyanakkor forgalomba hoznak még tejet és tejtermékeket is. Tavaly készült el a gazdaság növényháza. Az üvegfelület alatt egész évben nevelnek virágokat, elsősorban szegfűt, valamint egyéb cserepes növényeket. Á megtermelt virág nagy részét szintén saját üzleteikben árusítják. Tavaly 5 millió 114 ezer forint értékű árut forgalmaztak a halasi üzleteikben. Modern baromfitelep épül * Jól jövedelmező melléküzemek Az egyesülés előtti Paprika Antal termelőszövetkezetben hagyományai voltak a baromfitartásnak. Az' egyesült tsz-ben felhasználták a régi baromfitartó épületeket, a dolgozók szakmai ismereteit a baromfinevelés folytatásához. A régi ólakba technológiai berendezéseket szereltek, erre félmillió forintot költöttek. A jó körülmények között az eredmény sem maradt el. Egy kiló súlygyarapodást 2,35 kiló takarmány fel- használásával értek el. Egy kiló baromfihús előállításának szűkített önköltsége 19,58 forint volt. Tavaly csaknem 100 ezer baromfit értékesítettek. Az idén kezdenek egy modern baromfi- telep megépítéséhez, amelyre 20 millió forintot költenek. Terveik szerint 1977-től kezd termelni a telep, és évente egymillió csirkét nevelnek majd itt fel. A termelő- • szövetkezet a bevételeinek gyarapítása érdekében kihasználja a melléküzemágban rejlő lehetőségeket. A villany- szerelőműhelyükben villamosberendezéseket, kapcsolókat, elosztókat gyártanak. Létrehoztak egy lémforgácsoló- részleget, és szállítással is foglalkoznak. A melléküzem- ágakból származó ösz- szes árbevételük tavaly elérte a 8 és fél millió , i forintot. Pecsenyebárányok exportra A szövetkezetben igen sok á gyenge homokterület, amit szántóföldi művelésre használni, sőt még egyéb telepítésekre is alkalmatlan. Ezeket a földeket legelőknek hagyják meg. Annál is inkább szükséges a legelőterület gyarapítása, mivel a szövetkezetben hagyományai vannak a juhtenyésztésnek és ez az ágazat gazdaságos, s az ilyen legelőket juhokkal jól lehet hasznosítani. Jelenleg 2 ezer magyar fésűsmerinó anyajuh van a gazdaságban, de 1976-ig szeretnék négyezerre fejleszteni az anyaállományt. Tavaly zömmel expressz pecsenyebárányt neveltek és szállítottak exportra. Összesen 1300 pecsenyebárány értékesítésére került sor. Az ebből származó árbevétel 2 millió 178 ezer forint volt, á nyereség pedig' meghaladta 800 ezer forintot. A jerke utódokból tavaly ötszázat hagytak meg az anyaállomány cseréjére és növelésére. A pecsenyebárányt | intenzív módon nevelik, de jelenleg még nincs megfelelő épületük, azért tervezik, hogy 1500 férőhelyes modern bárányhizlal- dát építenek a következő ötéves terv elején. Az idén 1500 bárányt adnak el. Gazdaságos a tehenészet A szövetkezet tehenészete 1972- ben 400 ezer forint 'ráfizetéssel zárta az évet. Tavaly már 156 ezer forint nyereséget értek el. Ezt elsősorban a jobb takarmányozásnak, a célravezetőbb tartásnak és a tej átvételi áremelésének köszönhetik. A szarvasmarha-állományt tavaly kétszázzal gyarapították. A régi Paprika Antal Tsz területén álló üres istállókban helyezték el az állatokat. Jelenleg 640 szarvas- marha van a gazdaságban. Jövedelmező volt tavaly a szarvasmarha-hizlalás, ■ az ebből szár» mazó nyereség meghaladta ■ másfél millió forintot. Egy kilő súlygyarapodás önköltségi ára a 25 forintot sem érte el. Az elkövetkező években céljuk, hogy javítsák az állomány minőségét — elsősorban selejtezéssel — és tovább növeljék a szarvasmarha^ létszámot. (X) f i
