Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
A korszerű gazdálkodás útján Olcsó tömegtakarmány-termesztés Kalocsán Csaknem két esztendeje jelent meg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről szóló határozat. Az ágazat jövedelmezőségét előmozdító kormányintézkedés hatására Bács-Kis- kun megyében számos gazdaság fogott hozzá a takarmány termesztésének, tartósításának, felhasználásának, a korszerűsítéséhez. Figyelembe vették azt a körülményt, hogy a szarvasmarha tartásának 60 százaléka anyagköltség, és ennek a 90 százalékát teszi ki a tömegtakarmány értéke. 0 A holstein-friz és magyartarka keresztezésének Fl-es utódai a növendékmarha-teleo ' kifutójában. A Kalocsai Állami Gazdaságban jóval- a kormányprogram megjelenése1 előtt — még 1968— 1969-ben megkezdték a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. A gazdaság szakemberei a nagyüzem negyedik ötéves tervének az előkészítése alkalmával elemző munkát végeztek. Megvizsgálták többek között?a természeti és az üzemi adottságokat. Úgy találták, hogy jövője van a szarvasmarhatenyésztésnek. Jól lehet ebben az időszakban Kalocsán sem volt nyereséges az ágazat, hiszen. néhány régi épületen, a magyartarka állományon kívül az öntözésre berendezett terület szolgáltatta az alapot arra, hogy a szakemberek hosszabb, távra előre tekintsenek. Mivel az 1972-ben megjelent kormányhatározat a közgazdasági tényezőket megjavította, a kalocsai elképzelések megfontoltságát az Idő is igazolta A Kalocsai Állami Gazdaságban az egyetlen állattenyésztési ágazatra, a szarvasmarha tartására összpontosították az anyagi és a szellemi erőforrásokat. Sertéstenyésztés nincs ebben a mezőgazdasági nagyüzemben, csupán a kiskőrösi, a solti és a Kalocsai Állami Gazdaság évekkel ezelőtt megalakult társulásával létesített kiskőrösi seriéskombinátban. Ennek' a szakosított telepnek a takarmányellátására viszont minden évben jelentős mennyiségű terményt szállít a kalocsai gazdaság. Ilyen előzmények után készült el a szarvasmarha-ágazat komplex fejlesztési terve. Ebben a szakemberek többek között részletesen kidolgozták az állatállomány létszámemelésének, tbc- mentesítésének. valamint a hozamok növelésének az ütemét. A terv végrehajtása kétségkívül nagy anyagi áldozatot kívánt a gazdaságtól, a befektetés azonban nem volt hiábavaló. A korábbi évek 380-as létszámáról a múlt esztendő végére 380-ról 660-ra emelkedett a tehénlétszám. A kalocsai komplex tervnek egyik lényeges része a tömegtakarmány termesztése. Valamikor ebben a nagyüzemben is az volt a helyzet, mint másutt, hogy a szarvasmarha számára az egyenletes ellátást a megfelelő minőségű tápanyagot nem tudták előteremteni. Bár a szántónak 21 százalékát foglalta el a tömegta- karmány-termő területe, a hozam alacsony volt. ráadásul a betakarítási veszteséget alig sikerült csökkenteni. Tavaly a kalocsai gazdaságban a szántóterületnek 13 százalékán termett tömegtakarmány. jól lehet az állomány gyarapodott. hiszen 1250-ről 1449-re emelkedett a szarvasmarha-számosállat létszáma. A takarmányellátásban mégsem volt hiánv. Az új utat kereső kalocsai szakemberek ugyanis olyan takarmányozási rendszert választottak. ami a gazdaság adottságainak leginkább megfelelt. Kísérleti jelleggel még 1968-ban intenzív gyepet telepítettek öntözhető helyen. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy a kijelölt terület magas beltartalmi értékű, fehérjében és egyéb tápanyagokban gazdag zöldtafcarmánvt tavasztól, őszig tudott adni. Ezt legeltették, illetve jászolból etették. Télen és kora tavasszal azt a szenázst kapták az állatok, amit. ugyancsak az intenzív gyep terméséből készítettek és nagy gonddal tartósítottak. Ma a kalocsai gazdaságban a korszerű rét- és legelőgazdálkodás a tömegtakarmány. termesztésének az alapja, és ebben érték el az önköltség csökkentésének a leggyorsabb módját. Évek során át teljesen kiiktatták az egynyári szálast, valamint a fővetésű siló- kukoricát. helvette intenzív füvesherét és lucernát telepítettek. A tömegtakarmány termesztésének hatékonyságát igazolja Kalocsán az is, hogy íü^-ban 0,25 hektárra csökkent a korábbi 0,54 hektáros, szarvasmarha számosállatonként! takarmánytermő terület. Az Állami Gazdaságok Központja Bács-Kiskun megyei főosztálya a közelmúltban összegezte az állami gazdaságok szarvasmarha-tenyésztésének 1970—1972. évekre vonatkozó eredményeit. A megye kilenc gazdaságában egy- egy szarvasmarha átlagosan 732 forint veszteséget hozott, Kalocsán viszont 978 forintot tett ki a nyereség. A tömegtakarmány- termő területet a szarvasmarhatelepek közelébe, öntözhető területre helyezték és itt értek el kimagasló eredményt. Tavaly az intenzív kaszálónak szénaértékben számítva hektáronként 145 mázsa volt az átlagtermése. Az idén április 15. óta zöldtakarmányozást végeznek. A tehenészet istállóátlaga meghaladja a tíz. litert. A- tömegtakarmány-termesztés, felhasználás korszerűsítésével párhuzamosan növekedett a tehenészet tejtermelése. 1971-ben átlagosan 2727 liter tejet fejtek. Egy esztendővel később 3067 liter volt a tehenenként! tejhozam, ami tavaly már elérte a 3402 litert. Az idei terv 3500 liter, amelyet túl szeretnének szárnyalni, és a teljesítést változatlanul a magyartarka állományra alapozzák. A Kalocsai Állami Gazdaságban is megkezdődött a tejelő típusú marhafajta kialakítása. A bőtejelő holstein-friz és a magyartarka keresztezésének Fl-es utódai azonban még nincsenek tenyésztésbe állítva. A Kalocsai Állami Gazdaságban a tömegtakarmány termesztésének. begyűjtésének és fel- használásának a folyamatát egységes technológiai rendszerbe foglalták. Ezt az eljárást a gazdaság szakemberei közösen dolgozták ki az Állami Gazdaságok Társulása Bács-Kiskun megyei Szakszolgálati Állomásával. Jellemző például hogy minden egyes szenázs- kazlat, takarmányadagot laboratóriumban megvizsgálnak. A vizsgálat eredménye alapján állítják össze az adagot. Amit a műszeres vizsgálat kimutatott, azt biológiai kísérlettel is kipróbálják. Az az ely irányítja a Kalocsai Állami Gazdaság szakembereit, hogy a tej végsősoron a tömegtakarmány termőterületén keletkezik, az istállóban csak kifejik. A Kalocsai Állami Gazdaságban a takarmánytermesztés az állattenyésztési ághoz tartozik. Az épülő lucémaszárító. a gazdaság kalocsai kerületében az állattenyésztési ágnak egyik üzeme lesz. A ‘ gazdaságban eleinte gondot okozott a jó minőségű szenázs készítése. Hiányzott a szakmai gyakorlat, a technológiai fegyelem és a műszaki alap. a gépesítés teljes rendszere. 1973 óta mindez együtt van. A gazdaságban a különböző rendeltetésű gyepet a célnak megfelelő társításban állítják össze. Kaszálónak füveslucemát telepítenek. Fontos, hogy legeljen naponta néhány órát az állat, de a jászolból lakjék jól Ehhez kell nyáron a legelő, télen a szenázs. A kalocsai gazdaságban nagy kiterjedésű ősgyep és intenzív gyep van. A sziki legelőt, az ősgyepet legfeljebb egy-két hónapig lehet hasznosítani. Ezt a területet általában nem öntözik Kalocsán. Az intenzív gyepnek öntözött és száraz művelésű változata van több fűféle összetétellel telepítve. A szárazművelésű intenzív gyepet legeltetéssel, illetve a fűtermés begyűjtésével hasznosítják. - Az öntözött gyep is kétféle lehet: legelő és kaszáló. Ez utóbbi adja azt a zöldtakarmányt, amelyet tavasztól őszig a jászolból etetnek. illetve a szenázs. a téli tömegtakarmány alapját képezi. (X) 0 A kombájn gyűjti és aprítja a szenázsnak valót. 0 Öntözik a kaszálót a Kalocsai Állami Gazdaságban. Sikerült a hildpusztai kísérlet Kétszáz hektáron termeszt csemegekukoricát a Hosszúhegyi Állami Gazdaság A magyarországi tartósító ipar történetében egyedülálló termékkel jelentkezett a nemzetközi piacon a Kecskeméti Konzervgyár. Csemegekukoricából állított elő zöldségkonzervet. Az eljárást a gyár szakemberei dolgozták ki. Úgy eltalálták a külföldi vásárlók ízlését, hogy a 33 vagon nyersanyagból készített árut kedvező körülmények között mind eladta a gyár. A magas tápértékű, de a hazai ízléstől kissé eltérő zöldségkonzerv alapanyagát a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szállította. Á mezőgazdasági nagyüzem hild- pusztai kerületében a múlt évben először végeztek 50 hektáron termesztési kísérletet a magas cukortartalmú, aranysárga színű, külföldi csemegefajtákkal, amelyeket erre a célra nemesítettek. Ä kísérlet sikerrel járt, a termésből készített áru megfelelt a várakozásnak. Áz ötven hektáros terület termését fele-fele arányiban a konzerv- és a hűtőipar dolgozta fel. Az állami gazdasag vezetőit, szakembereit már régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogy milyen .zöldségnövény termesztésével vehetne részt a mezőgazda- sági nagyüzem a kormány zöldségtermesztési programjának a Végrehajtásában. Olyan növényt kellett választaniuk, amelynek termesztése legjobban beilleszthető a Hosszúhegyi Állami Gazdaság termelési szerkezetébe. A csemegekukoricát tartották erre a legalkalmasabbnak, amelynek a termesztését az egészségesebb táplálkozási szokások elterjesztése is indokolja. A termesztés agrotechnikáját azonban meg kellett találniuk és minden részletében kidolgozniuk. Annyit ismertek, hogy a. hildpusztai kerület éghajlati és talajadottságai kedvezőek az új növény számára. Öntözni is lehet, e nélkül ugyanis a csemegekukorica termesztése elképzelhetetlen. A kísérlet közben kellett meghatározni a legmegfelelőbb műtrágyaadagot, a vetés^ idejét, amelyet célszerű minél jobban széthúzni a különböző kukoricafajtáknál, hogy a betakarítási folyamatos legyen. A csemegéku0 A Kecskeméti Konzervgyár I. telepének készáraraktárában szállításra készítik elő a csemegekukorica zöldségkonzervet. Borbély Lajosné géppel címkézi, Ádám Katalin ládába gyűjti a konzerv1 dobozokat. körica rendkívül igényes növény. Az elmúlt esztendőben három Lehetőleg az éjszakai órákban, külföldi kukoricafajtát vetettek vagy kora hajnalban kell szedni az 50 hektáros kísérleti táblául, és reggelig befejezni, mert órák Az idén tizenkét fajtát alkal- alatt'változik a cukortartalma. A máznák, amelyeknek tenyészide- betakaritóeszköz megválasztása is je hetven és kilencven nap kö- gondot okozott. A mezőgazdasági zött ingadozik. A tavalyi tapasznagyüzemekben eddig használt ‘ tálatokat felhasznál a folytatják csőtörőgépek nem alkalmasak er- az összehasonlító kísérleteket, re, mert fosztják a csövet. Végül ezenfelül megnégyszerezték ater- is az amerikai gyártmányú FMC- mőterületet. 1974-ben 200 hektá- rendszerű önjáró betakarítógépre ron díszük a. csemegekukorica az esett a választás. Ez fosztatlanul állami gazdaságban. A termést töri le a kukoricacsövet és a ter- most is, mint tavaly felerészben mésben alig okoz kárt. a Kecskeméti Konzervgyár, illetve a Magyar Hűtőipar bajai gyá- Fontos volt a vetés sortavolsa- ra kapja, hogy feldolgozza zöld- ganak a meghatározása. A kísér- ségkonzerwé és mélyhűtött ter- leti tábláin John Deere típusú mékké. géppel, 90 centiméter távolságra vetettek. Ez egyezett meg a be- Az érés idején a szedésre leg- takarítógép munkaterületével. Az alkalmasabb napszak Mválasztá1973-as esztendőben végzett ki- sa mellett a termés szállításának sértetek a 'Hosszúhegyi Állami a megszervezése is lényeges fela- Gazdaság szakembereinek na- datpt jelentett a gazdaságnak. A gyarázatot adtak arra, hogy a betakarított -csöves kukoricáinak csemegekukorica alkalmas a ugyanis a legrövidebb idő alatt a nagyüzemi termesztésre, s ahild- feldolgozó helyre kellett kerülpusztai kerületben akár 1000 nie, .hogy megőrizze beltartalmi hektáron is vethető. A vetés értékét. A mezőgazdasági nagyüegyenletessége, azonos mélysége zem és a tartósító ipar szakemfő követelmény, mert azonos faj- béréi ebben is jól együttmüköd- ták termése akkor különböző idő- tek. Így kifogástalan minőségű ben érik és ez a feldolgozásnál nyersárut kapott a feldolgozó gondot okoz. üzem. (X)
