Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

I 4 • PETŐFI NfiPE • 1974. május 17. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Megtalálni a saját tennivalót A Bajai Állami Gazdaság az ország egyik legnagyobb mező- gazdasági egysége. Területe mintegy 17 ezer hektár, állandó dolgozóinak száma meghaladja a háromezret. A tíz, önelszámo­ló kerületben foglalkoztatottakat 8 autóbusz, 5 ’ mikrobusz és 17 személyszállításra is alkalmas te­herautó szállítja naponta a mun­kahelyre és műszak után haza. ' E néhány adatot Muharos Sán­dor, a gazdaságban működő pártbizottság titkára említette, hozzátéve: nem csekély feladat ekkora gazdaságot irányítani, a munkát jól megszervezni. Így igaz. Hozzá kell azonban tenni: a szakmai feladatokon túl az sem közömbös; milyen a politi­kai munka, a dolgozók hangula­ta, hogyan érvényesül helyileg a párt politikája? Vagy még kö­zelebbről, hol tartanak a gazda­ság kommunistái a X. kongresz- szus határozatainak végrehajtá­sában? A határozat útja Vegyük szemügyre, hogy a pártbizottság milyen módszerek­kel alakította lei a helyi tenniva­lókat, s hogyan sikerült mozgó­sítani a végrehajtásra. Muharos elvtárs először a határozatok fel­dolgozásának mikéntjét említet­te. Egyszerű, célravezető módszert követnek. A testületi ülés előtt a pártbizottság mellett működő munkabizottságok „bonckés” alá veszik az éppen napirenden levő határozat pontjait és ajánlásokat tesznek a konkrét tennivalókra. Ezzel nemcsak a testületi döntés előkészítését szolgálják, hanem a határozat helyes, egységes ér­telmezését is. A testületi döntés után, a he­lyi tennivalókra adaptált határo- rozatot titkári ■ értekezleteken, taggyűléseken, s végül párt- csoport-értekezleteken ismer­tetik. Az alapszervezetek rö­vid feladattervekben rögzítik az egyes ágazatokban, kerületekben kínálkozó feladatokat. A feldol­gozás utolsó, de rendkívül fon­tos mozzanata a pártcsoportok- ban történik, ahol a határozat lebontott részleteit személy sze­rinti pártmegbízatássá formál­ják. Így jutották el a végrehajtásig például az üzem és munkaszer­vezésről, a pártbizottság irányí­tó munkájáról, az alapszervezeti pártmunka színvonalának javí­tásáról szóló központi bizottsági, illetve megyei, járási határoza­tok. Az egységes értelmezést nemcsak az egyes határozatok­kal kapcsolatban szorgalmazták. Arra is törekedtek, hogy a gaz­daság kommunistái a X. kong­resszuson megfogalmazott poli­tika egészét ismerjék, értsék, s a helyi részletfeladatokban is felismerjék. Aligha vitatható Muharos Sán­dor véleménye: ,,a, felsőbb párt­szerv határozatainak eredményes feldolgozása csak úgy lehetséges, ha megtaláljuk a magunk tenni­valóját.” Mert a gyakorlat iga­zolja, hogy a határozatokat nem lehet ■ általában megvalósítani, csak konkrétan, a sajátos, helyi viszonyok szem előtt tartásával. Tájékoztatás oda és vissza Következő témánk az, alap­szervezeti munka. A X. * kong­resszus egyértelműen meghatá­rozta a feladatot: segíteni kell az alapszervezeteket, hogy minél hatékonyabban működjenek, po­litikailag, szervezetileg egyaránt erősödjenek. Erről azonban már nem a központban beszélgetünk, hanem az egyik alapszervezet működési területén, a vaskúti borkombinátban. Abban a helyi­ségben, ahol a bel- és külföldi üzletfelek gyakorta kóstolgatják a jó fajta bácskai borokat Ez­úttal poharak, s üvegek helyét jegyzőkönyvek, ajapszervezeti emlékeztetők foglalják el. Tíz alapszervezet munkáját irányítja a pártbizottság. Az ágazatoknak, a szakmai elren­deződésnek megfelelően, összesen 28 pártcsoportot alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy a kommu­nisták a gazdaság valamennyi fontosabb munkahelyén jelen vannak. A pártcsoportok tagjai havon­ta megbeszélik az időszerű fel­adatokat. Ilyenkor a csoportbi­zalmi tájékoztat az adott mun­katerületen végzett politikai ténykedés részeredményeiről és a soron következő taggyűlés elő­készítéséről. A pártbizottság so­kat segített az alapszervezetek­nek a pártcsoportok munkája tartalmassá tételében. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a bizal­miak rendszeresen részt vesznek a -Vezetőségi üléseken. Előre tá­jékozódhatnak tehát a megtár­gyalandó témákról, sőt javasla­taikkal, észrevételeikkel segítik a vezetőség beszámolóinak konk­rétságát is. Ennek ellenére a pártbizottság elégedetlen az alapszervezetek­től, pártcsoportoktól érkező jel­zések mennyiségével. Miért? A választ erre egy korábbi példa helyettesíti: az egyik előadót, aki párt-tisztségviselő is, a munka­helyi felettese elmarasztalta, mert adott időpontban nem volt a helyén. Nos, az a bizonyos idő­pont egybe esett a járási pártér­tekezlettel. Mivel az illető kül­dött volt, ott kellett lennie. A folytatás: csökkent a prémiuma, máról holnapra rossz munkát végzett az, akiről korábban csak elismerései beszéltek. A pártbi­zottságnak kellett közbelépnie a különös „törlesztés” leállítása ügyében. Persze, e példából korántsem lehet' általánosítani. De figyelni rá, s ha szükséges, fellépni az ilyen jelenségek ellen, ezt fontos feladatnak tartják a Bajai Ál­lami Gazdaságban a tiszta, nyu­godt politikai légkör fentartása érdekében. Az „alulról” jövő jelzések, kritikai észrevételek csak ilyen feltételek mellett jut­hatnak el a Vezetéshez. Van-e vál­tozás azóta? Természetesen van. Az ösztönzés, a bátorítás azon­ban még ugyancsak szükséges. A hatékonyabb munka feltéielei Az alapszervezetek munkájá­nak hatékonyságát a pártbizott­ság más módon is segíti. A vég­rehajtó bizottság taigjai például rendszeres munkakapcsolatot tartanak fenn az alapszervezeti reszortfelelősökkel. Közremű­ködnek a módszerek kialakításá­ban, segítik a határozatok egy­séges értelmezését. Ugyanakkor területfelelősi munkát is végez­nek. Oly módon, hogy a fonto­sabb határozatok továbbításakor részt vesznek a taggyűléseken és esetenként a pártcsoport-érte- kezleteken is. Az alapszervezeti emlékezte­tőkben olvastuk, hogy nemrég néhápy pártcsoportban elmarasz­talták a passzíy párttagokat. Méghozzá nemcsak a' pártren­dezvényekről gyakran távolma­radókat érte jogos kritika, ha­nem azokat is, akik ott vannak ugyan a taggyűléseken, de poli­tikailag közömbösek. Mindez szintén beletartozik, sőt feltéte­le is a színvonalasabb alapszer­vezeti munkának. Szóba került a Központi Bi­zottság tagfelvételi munkáról szóló határozata is, A végrehaj­tás részeredményei biztatóak: ta­valy tizenkét fizikai dolgozóval erősödtek a pártszervezetek, s idén ugyanenyire számítanak. A pártépítés eredményessége szem­pontjából azonban a szemlélet alakítása is igen fontos. A szó­bán forgó határozat érvényesíté­sével a pártbizottság azért elé­gedett, mert tapasztalják: a pártba újonnan felvett fizikai dolgozók jelentős hányada fia­tal, s szinte kivétel nélkül mind- annyiuknak korábban isi volt már társadalmi megbízatásuk a KISZ-ben. a szakszervezetben vagy a szocialista brigádokban. S ha már a fiatalokról van szó, ide kívánkozik egy ellenkező előjelű példa is. A Mohács-szi­geti kerületben működő párt- szervezetnek egyetlen 30 évnél fiatalabb tagja sincs. Amikor a vb értékelte az ott dolgozó kom­munisták munkáját, ezt is a megoldandó feladatok közé so­rolta. Az elmondottak csak egy ré­szét, jelentik .annak,, .amit a párt-. bizottság irányításával a gazda­ság kommunistái 'ä X; kong­resszus határozatainak végrehaj­tásáért tettek. Hiszen az ered­mények közé tartozik az a szé­les körű felmérés és határozat is, melyben a gazdaság fizikai dolgozóinak élet- és munkakö­rülményeit, művelődésük helyze­tét elemezték. S ide sorolható az is, hogy legutóbb csaknem kétszázan vettek részt a szerve­zett politikai oktatás valamelyik formáján. A teljesebb számvetésig bő­ven van még idő, így nem egy területen további kedvező válto­zást lehet elérni. Az év végéig kitűzött cél egyértelmű: a X. kongresszus határozatainak kö­vetkezetes végrehajtásával ké­szülni a soron következő, XI. kongresszusra Sz. A. KERESKEDELMI VÁLLALAT közös kiállítást rendez a Hajdúsági Iparművek termékeiből május 15-től 21-ig a itg) vas-műszaki áruházban KISKUNFÉLEGYHÁZA, WESSELÉNYI U. 1. A gyár szakembere működés közben mutatja be a mosógépek, centrifugák, porszíyők különféle típusait és az univerzális padlókét élőt (öt műveletre alkalmas). 2194 Elektrovibrációs szivattyú Szovjet szakemberek mind­össze 9 kg súlyú elektrovibrá­ciós szivattyút konstruáltak, amely apróbb szilárd szennye­zéseket tartalmazó víz kiemelé­sére is alkalmas. 'Csupán az a feltétele a használatának, hogy a víz hőmérséklete nem lehet magasabb 30 C-íoknál. Vízszál­lító-képessége nem nagy ugyan — 0,3 m3/óra —. de teljesítmény, szükséglete is kicsiny, 0,3 kW. Mindamellett igen tekintélyes, 45 méteres emelőmagassággal üzemel. Egyfázisú 220 V-os 50 Hz-es váltóáramú hálózatról mű­ködtethető. Egyszerű szerkezete révén nagy Uzembiztonságú, ösz- szeszerelése és használatba vé­tele nem igényel különösebb szakértelmet. Űj erdők, felszabadulási emlékparkok Kétezer-négyszáz hektáron fásítottak egy év alatt t A tavaszi idény befejeztével összesítették a kecskeméti erdő- felügyelőség körzetében végzett új erdőtelepítéseket, fásításokat. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság jelentős terüle­ten létesített célcsoportos beru­házásokból parkerdőket. Kecske­méten 66 hektáron fásítottak. Kis­kunfélegyházán 13 hektárral bő­vült a városi zöldövezet. Csi­kóién, Csólyospáloson, Kéleshal- mán, Kisszálláson, Kömpöcön, Szánkon és Zsanán felszabadulá­si emlékparkot létesítettek az er­dőgazdaság közreműködésével. A Gemencl Erdő- és Vadgaz­daság a dunapataji Szelldi-tó zöldövezeténél bővítette az erdő­területet. Összesen 54 hektáron fásított. A kiskunmajsal Petőfi Szakszövetkezet kivitelezésében emlékpark létesült. Mindezt összevetve a célcso­portos beruházásokból létesített parkerdő területe 155 hektárt tesz ki. Társadalmi erők is bekapcso­lódtak a fásításba. Tíz községben ingyenes facsemete felhasználá­sával — társadalmi munkában — felszabadulási emlékparkot ültet­tél!* • csaknem 20 hektáron. A kecskeméti erdőfelügyelőség körzetében 22 város és község területén 175 hektár új parkerdő létesül hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A társadalmi munkában szervezett telepítések irányításában kiemel­kedő munkát végzett a Hazafias Népfront Kiskunhalasi Járási Bi­zottsága. A nyilvántartott' telepí­téseken felül még számos köz­ségben létesítettek kisebb facso­portokat, ligeteket, fasorokat, fő­leg ingyenes csemete és suháng felhasználásával. Közületek és magánosok részére 200 ezer fo­rint értékben utaltunk ki ingyen fásítási anyagot. Mindezeken felül még nagy területen erdősítettek a gazda­ságok. összesítettük az 1973 őszén és az idei tavaszon végzett fásí­tásokat. A Kiskunsági Erdő- éa Fafeldolgozó Gazdaság, valamint az állami gazdaságok mintegy ezer hektáron pótolták a régi erdőtelepítéseket, létesítettek úja­kat. 115 hektáron cellulóznyárt is ültettek. A termelőszövetkezetek ennél nagyobb területen fásítot­tak. összesen 840 hektár erdőt, és 370 hektár cellulóznyár-ültet- vényt létesítettek A kecskeméti erdőfelügyelőség körzetében tehát 1973 őszén és ez év tavaszán, a parkerdőket is számítva, több, mint 2400 hektá­ron fásítottak. • Erdőtelepítés a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben. (Tóth Sándor felvétele) DR. TÓTH KÁROLY az erdőfelügyelőség vezetője í A hidrogeodéziai napok könyv alakban A geodézia — más tudományokhoz hasonlóan — az el­múlt egy-két évtizedben addig nem tapasztalt ütemű fejlS- désnek indult. Ez a folyamat az alkalmazott mérési módok és eszközök állandó tökéletesítésén túl a korszerű számítási technika kidolgozásában, az új eszközök és eljárások beveze­tésében nyilvánult meg. A munkálatok jellege, területe sze­rint „szakosodik” a tudományág — a vízgazdálkodás és a geodéza kapcsolatából így alakulhatott ki a hidrogeodézia. Étlap, Ó! Azt, hogy a kenyér, a víz, a fűszer, a fogvájó, továbbá az etcetera hiányzik vendéglőink asztalairól, régóta megszoktam már. Érteni ugyan nem értem, de férfiasán tudomásul veszem. Az étlap után folytatott „ko- mámasszonyholazolló”-játékot játszva azonban mindannyiszor ökölbe szorul a gyomrom... Kiszállás. Déltáj. Éhség. Jó­magam nagyjából már végeztem a délelőtt munkafeladataival. A megye egyéb részein járó'; de ebédidőre visszatérő munkatár­saimmal viszont abban állapod­tunk meg, hogy felderítem: hol, mi kapható. Mintán, az egyik ét­terem éppen szünnapot tart, megcélozom a másik „egységet”. — Kérek egy étlapot — mon­dom udváriasan, a kassza elé lépve, amelynél a személyzet egyik tagja papírjaiba gabalyod- va intézi a tengeri kígyóként növekvő és üregi nyűiként sza­porodó vendéglátóipari admi­nisztrációból a ráeső aznapi „fe- jedagot”. Eközben tekintetem­ben egy hű eb minden ragasz­kodása, alázata benne van. Hi­szen tudom, nem olyan egysze­rű dolog ez. — Tessék helyet foglalni! — hangzik az ellentmondást nem tűrő utasítás. — Kérem, még nem fogyasz­tok, csupán a választék érde­kelne ... — motyogom. Bará­tunk ezek után többé már nem is foglalkozik velem. Reményte­len eset vagyok: parancsmegta­gadó, renegát, eretnek, aki nem érti meg az idők szavát. Csinibaba jő. A kérést megis­métlem. 0 az iménti választ visszhangozza: — Tessék helyet foglalni! — Értse meg, az majd később lesz esedékes. Most egyelőre ar­ra lennék kiváncsi, Tournedos á la Rossinit, vagy pacalpörköl­tet lesz-e módunkban délebédre elkölteni. Szélütötten csodál, majd egy fröccsöt ajánl, gondolván: aki úgyis részeg már, annak eggyel több, vagy kevesebb teljesen mindegy. Summázás: lehet, :■ hogy mo­narchia korabeli, avítt nézeteket vallók, s napjaink gasztronómiai dolgozóival azért nem juthatunk' közös nevezőre. Szerintem ugyan­is a vendéglátásban az étlap nagyjából ugyanannyi, mint egy áruház, vagy egy üzlet kirakata. Hivatása közölni, mi kapható, mire számíthat a vendég. (Még akkor is, ha a listát gyakorta az „elfogyott” szócskát helyettesítő x-ek tarkítják.) S ami még nyo- mósabb érv: egy kereskedelmi ügylet során a másik felet bi­zonytalanságban hagyni — me­rőben etikaellenes. Ne fukarkodjunk hát az oly sokszor — és oly hiába — szá- monjcért étlappal. Tegyük ki minden asztalra. Senki sem fog­ja ellopni, különösen nem egy harmad- vagy negyedosztályú üzem kézzel írott, általában he­lyesírási hibáktól hemzsegő „menükártyáját”. De az a frá­nya vendég igencsak szeretné tudni: mi közül választhat. Bűn ez? Aligha. És ha végképp nem talál fogára valót, legfeljebb to­vábbáll. Üsse kő! De legalább nem várt negyedórákig — a semmiért! —a —r Az MTESZ - Bács-Kiskun me­gyei Szervezete, immár hagyo­mányoséin, évenként Baján ren­dezi meg a hidrogeodéziai napok elnevezésű tudományos üléssza­kot, eimelyen a részt vevő szak­emberek számot adhatnak mun­kásságuk legújabb eredményei­ről. Az 1973-ban megteirtott kon­ferencia gazdag anyaga azóta nyomtatásban is megjelent. Az igényes kiállítású kötet a kecs­keméti Petőfi Nyomda dolgozói­nak munkáját dicséri. A vaskos kiadvány 24 tanul­mánya a hidrogeodézia aktuális kérdéscsoportjait tárgyalja. Az írások szerzőinek nagy érdeme, hogy a felvetett problémákat a gyakorlat szempontjából kiindul­va fejtik ki, s az jelentősen meg­könnyíti a közölt módszerek, el­járások szélesebb körű hasznosí­tását. A tanulmányokat a hozzá­szólások sok értékes adattal, gon­dolattal teszik teljesebbé. A tanácskozáson az alábbi főbb témaköröket vitatták meg: — a vízügyi létesítményekhez fűződő geodéziai munkák; — felmérések a hagyományos és korszerű, úgy­nevezett fotogrammetriai eljárás­sal; — mederfelvételek és érté­kelésük; — az öntözéssel össze­függő tereprendezések geodéziai igényei; — új műszerek és mód­szerek a kartográfiában; — a geodézia oktatásának gyakorlati kérdései; — a műszaki élet er­kölcsi vonatkozásai; — a kör­nyezetvédelem időszerű feladatai. A sok érdekes tanulmány és hozzászólás közül érdemes né­hányra külön is felhívni a fi­gyelmet. Közismert, hogy a víz- gazdálkodás hazánkban önálló népgazdasági ágazattá vált. Az egyes vízügyi szervek megfelelő működését kiterjedt és jól szer­vezett információs rendszer segí­ti. Ez a rendszer azonban — a jelenlegi formájában — nem ké­pes kihasználni teljesen a ren­delkezésre álló lehetőségeket, mert az adatok — hatalmas mennyiségük miatt — kézi úton nem dolgozhatók fel időben, s így nem is értékesíthetőek. Szük­ség van a vízügyi apparátus te­vékenységét kiszolgáló korszerű, számítógépes információrendszer kialakítására. Ennek egyik része a hidrogeodéziai adatokat tároló egység („bank”) lesz. Az ezzel kapcsolatos alapvető fogalmakat tisztázza „A hidrogeodéziai adat­bank kialakításának előkészítése című írásában dr. Honti Gyula — körvonalazva a, kiindulási fel­tételeket, szakaszokat. A komp­lex vízügyi adatbank 1978 végére készül el. Az utóbbi években egyre gyakrabban kerültek napirendre a szocialista erkölcs általános kérdései, s velük szoros össze­függésben megkezdődött az egyes szakterületek konkrét etikai elemzése. A műszakágazati eti­ka nem választható el az általá­nos etikától, hiszen annak szer­ves része, ugyanakkor azonban sajátos területe is. Dr. Faludi Gábor a „Gondolatok a műszaki élet etikai sajátosságairól” pí mű tanulmányában megállapítja, hogy a különböző műszaki terü­leteken a magatartásnak — az ál­talános erkölcsi normákon túl — sajátos követelményei is vannak. Ezek kifejtése után a szerző rész­letesen tárgyalja a beruházó, a tervező, a kivitelező és az üze­meltető erkölcsi » felelősségéből fakadó kérdéseket. Szenti János hozzászólásában a vízjogi ható­sági tevékenység etikai összefüg­géseit vizsgálja. Napjaink egyik legnagyobb gondja a környezet állandóan fo­kozódó szennyeződése, s így ért­hető. hogy a környezetvédelem problémái világszerte előtérben vannak. A kiadványban ezzel a témával — a vízgazdálkodáshoz kapcsolódva — ketten is foglal­koznak. Dr. Babós Károly („A hidrogeodézia és a környezetvé­delem kapcsolata”) azokat a fel­adatokat összegezi, amelyeket a- geodétáknak kell elvégezniük a vízrendezés során. Hangsúlyozza, hogy már a geodéziai munkák­nál figyelembe kell venni a kör­nyezetvédelem követelményeit. Orbán Vera „A Sió-csatorna víztömegénk vizsgálata a kör­nyezetvédelem tüKrében” című cikkében beszámol azokról a víz­minőségi vizsgálatairól, amelye­ket e vízfolyáson végzett. A Sió vize jelentős mértékben szennye­zett, s ez — többek között — a halállomány nagymérvű pusztu­lásához vezetett. A szerző elem­zi az egyes szennyező anyagok Időbeli és térbeli eloszlását, vala­mint a torkolati mű hatására a víz minőségében és mennyiségé­ben. bekövetkező változásokat. Azóta már megrendezték a hidrogeodéziai napok idei ülés­szakát is május közepén Báján, amelynek a központi témáját a környezetvédelem alkotta. K. J. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom