Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 87. szám Ára: 90 fillér 1974. április 14. vasárnap Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa — az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alap­ján — az országgyűlést 1974. áp­rilis 24. napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. Előrelátható­lag az ülésszak napirendjére ke­rül a családjogi törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter be­számolója időszerű nemzetközi kérdésekről. (MTI) I Hazaérkezett Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminiszter szombaton délután hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett és felszólalt az ENSZ-közgyűléS rendkívüli ülésszakán. Fogadtatá­sára a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Marjai József külügymi- nisztóriumi államtitkár és a mi­nisztérium több vezető munka­társa. (MTI) Mindenütt tenni akarnak a hét elején kezdődött — Csepelről, a Dunai Vasműből, a Bólyi Állami Gazdaságból, a Cement- és Mészművekböl jött a hír: munkások, az építőipar, a mezőgazdaság dolgozói a párt XI. kongresszusának üdvözlésére és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére munkafel­ajánlásokat tettek; a IV. ötéves terv sikeres befe­jezéséért, az V. ötéves terv jó megalapozásáért, munkaversenyt kezdeményeztek. A hét végére a nagyipari munkások és más népgazdasági ágaza­tok dolgozóinak tízezrei csatlakoztak máris az elsőkhöz: a munkásság régi, tartalmas és szép ha­gyományainak folytatóihoz. Hagyomány, mert a munkásember régtől fogva munkájával is képes üzenni kormányoknak, pár­toknak, a társadalmi rendszereknek, hogy egyet- ért-e vagy elégedetlen a• politikával, az élet ala­kulásával, a haladással... Hagyományos, mert for­radalmi és félreérthetetlen módja ez a vélemény­nyilvánításnak, hiszen a szónál mindig egyértel­műbb, kifejezőbb a tett! Hagyomány.— rövid távon is: legutóbb a párt X. kongresszusának tisztelgett így az ország mun­kásnépe, kifejezve értését és egyetértését, bizal­mát, a párt politikája, a társadalmat és a gazda­ságot építő tervei, munkája iránt. Pontosan ez tör­ténik most is: ez a- belső, lényegi tartalma a mun­kafelajánlásoknak, versenycélkitűzéseknek. fj zenei a munkásság válasza az MSZMP nJ Központi .Bizottságának legutóbbi határo- • zatáirar—értjük és -egyetértünk azokkal, s bizal­munk a párt politikájában töretlen, cselekvő kész­ségünk ‘lankadatlan. EZ a változatlan és szilárd — mert változatlanul helyesnek bizonyult — po­litika talán legbiztosabb eredménye: a helyeslés, tettekben is, milliók részéről. A változatlanság és a változás dialektikus egy­sége pontosan megmérhető ebben a most kibon­takozó munkaversenyben is. A lényeg — a mun­kaverseny, mint az egyetértés kifejezési formája, mint a tulajdonosi tudat, s mint a hatalom tudatá­nak, az ezzel járó felelősségérzetnek kifejezési, megjelenési formája — változatlan. A verseny módja, eszközei, a helyi konkrét célok viszont el­térőek, mások, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Munkaverseny magasabb szinten, mert közben a gazdaság korszerűsége, nagysága, összetettsége, a fejlődéssel együttjáró munkamegosztás bővülése csak az utóbbi fél évtized alatt is óriásit változott. Ez a fejlődés oda vezetett, hogy ma a verseny mottója mindenütt csak így szólhat: verseny ön­magunkkal — valamennyiünkért. Ezt tükrözik az elsők között ismertté vált felajánlások: az egyik helyen (Csepel) 500 millió forinttal többet adnak a tervezettnél, de csak azokból a termékekből, ame­lyekből nagyobb a szükséglet, mint amennyit (még így is) adni >tud a gyár. A másik helyen (Dunai Vasmű) hamarább fejezik be a IV. ötéves tervet, így termékeik hamarabb jutnak el a megrende­lőkhöz, ezzel módot adva arra, hogy partnereik is nagyobb eredményt érjenek el 1975 végéig. A harmadik helyen fontos (építési anyagokról van szó) termelő beruházások kivitelezését gyorsítják. És így tovább. Tehát mindenütt önmagunkkal kez­deményezték a versenyt: saját, korábbi program­jukat tetézik meg, régebben előirányzott eredmé­nyeiket akarják felülmúlni, és abban, amire a gazdaság egészének a legnagyobb szüksége van. ftt a,több termék, ott korábbi szállítás, amott * az anyagfelhasználás csökkentése, egy hibát­lanul végzett, határidőre teljesített beruházás... Mindenütt más-más módon és eszközökkel lehet megtalálni, elérni a célt. A felajánlások sokrétű­sége rendkívül változatos volta igazolja: mindenütt tenni akarnak, többet és abból, amiből el is kell az egész ország számára a nagyobb eredmény. És lehet többet tenni a magasabb színvonalú, pontosabb tervezés mellett is, a tervszerűség ma­gasabb szintjén is. A tervek ugyanis a tudomá­nyosság és a matematika alapján csak a kézzel fogható, megmérhető, objektív tényezőkkel szá­molhatnak. Ettől reálisak. A szubjektív lendületet, a szívet, az akaratot, a lelkesedést — még a kom­puterek sem tudják kiszámítani. A kötelesség pontos' teljesítésével lehet számolni, de ami azon felül van, az a munkaszeretetre, hivatástudatra, hazaszeretetre, munkásöntudatra, at erőre és az akaratra tartozik. Hogy ezekből egy politikai ese­mény mekkora energiatöbbletet szabadit fel, ezt talán a néppel élő, azt jól ismerő politikusok fel­becsülhetik — de ez matematikailag és előre ki nem fejezhető ... Nem a tervek realitására cáfol tehát a verseny, hanem azt igazolja, hogy az automaták, a kom­puterek, a matematika korszakában is nagy sze­repet játszik a munkásszorgalom, és az egyéni el­kötelezettség lendítő ereje, amely képes még a pon­tosan kimérhető teljesítményhez is hozzátenni valamennyit. Ehhez a szocialista társadalom kell tehát. 'Természetes, hogy a munkahelyi szervezés * fejlesztése a szüntelenül gyarapodó szak­mai'ismeret, a tervek kivitelezése közben munkába lépő új technika gyorsabb kiismerése, egy-egy újítás, egy új módszer vagy munkafogás, megadja az objektív alapot ahhoz, hogy az akarat, az el­tökéltség, rálicitálhasson a különben pontos és reális vállalati éves tervekre. A döntő azonban a szocialista céljainkat igenlő akarat és szorgalom. Erről küldtek egymásnak üzenetet a magyar munkások, a héten, szehe az országban: én is, mi is igyekszünk majd többel tenni a korábban le­hetségesnek látszónál, a párt legmagasabb fóruma, ,a XI. kongresszus és az ország felszabadulási ün­nepe tiszteletére. Szakosodás előtt az ÉPGÉP kalocsai Kisgépgyára Az Építőgépjavító és Gépgyár­tó vállalat. Kalocsán települt kis­gépgyára — nttne azt a neve is jelzi — építőipari kisgépek gyár­tására rendezkedett be. Termék­listáján első helyen áünak a vib­rátorok amelyeket betonozásnál használnak a keverék rézegtetés­Erdős László vakológép szerelését végzi. (Pásztor Zoltán felvételek) Megyei ifjúsági napok: Emléktúra, baráti találkozók, kulturális műsorok A KISZ megyei bizottsága és a Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsa április 27—május 4-e között ren­dezi meg a II. megyei ifjúsági napokat. Ebből az alkalomból érdekes, változatos programot állítottak össze a KISZ-esek. KÉT HETET NYERT A MEZŐGAZDASÁG Utolsó órában jött az eső A Homokhátságra az utolsó órában érkezett az eső. Bács- Kiskun megye legszárazabb vi­dékén a talajnak olyan csekély volt a nedvességtartaléka, hogy a gabonafélék, a kertészeti növé­A városi, járási versenyeik után április 27-én, a Vegyiműveket Építő Szerelő Vállalat tiszak- kécskei gyáregységében rendezik meg a fiatal, esztergályosok szak­mai és politikai vetélkedőjének megyei döntőjét, melyben 30 ifjúmunkás vesz majd részt. A megyéi események közül kiemel­kedik az április 28-án megrende­zésre kerülő Lugosi emléktúra. Az ejgész napos tőserdei ifjúsági seregszemlére, kulturális bemuta­tókra, pbl-beat műsorokra több ezer fiatalt várnak. Április 29-én a Bajai Finom- posztó Vállalat munkásklubjá­ban ifjúsági nagygyűlést, ezt kö­vetően ifjúmunkás- és diáktalál­kozót tartanak. A Sugovica parti város KlSZMázottságának nagy­termében pedig Ifjúmunkások élete lencsevégen címmel fotóki­állítás nyílik. ' A KISZ megyei bizottsága tá­jékoztatása szerint megyeszerte nagy az érdeklődés az ifjúmun­kás klubok első megyei találko­zója iránt. Az eseményen részt­vevő fiatalok a kecskeméti, ifjú­munkás klubban tanácskoznak majd a gyárakban, üzemekben, vállalatoknál működő klubok helyzetéről, ezt követően pedig kulturális műsorokat rendeznek. A munka ünnepén ifjúsági nagygyűlésekre, felvonulásokra kerül sor. A kecskeméti vasút- kertben a megyeszékhelyen dol­gozó fiatalok majálist rendeznek. Az Aranyhomok Szálloda előtti téren amatőr képzőművészek al­kotásaiból nyílik kiállítás. Május 2-án Kiskunhalason a Tanácsköztársaság 133 napjáról rendeznek szellemi vetélkedőt Hazánk, megyénk és a munkás- mozgalom címmel. A nagysza­bású ifjúmunkás-seregszemle be­fejezéseként május' 4-én és 5-én megyeszerte kommunista műsza­kokat tartanak. A társadalmi munkáért kapott pénzt a viet­nami szakmunkásképző intézet felépítésére ajánlják fel a fiata­lok. T. L. Továbbra is öntözik a kalászost a Hosszúhegy! Állami Gazdaságban. nyék hetek óta alig fejlődtek valamit. Kecskemét környékén pénteken este elverte az eső a föld porát. Másnap néhány órán át ismét csepergett. A Magyar —Szovjet Barátság Tsz csapa­dékmérőjén szombaton déltájban öt millimétert mértek. Az ötezer hektáros gazdaság­ban ez a kis eső százezer forin­tokat jelent, hiszen átnedvesedett a talaj felső rétege, erőre kap­hat a növényzet. A szövetkezet öntözésre berendezett néhány- száz hektárján továbbra is mű­ködtetik a mesterséges csapa­dékszórókat, hiszen a Homok­hátságon 80—100 milliméter eső» nek megfelelő nedvesség hiány­zik a talajból, azzal a néhány milliméterrel, ami két nap óta lehullott, alig pótolt valamit a természet. Napról napra több a megmű- 1 veit szőlőterület a mélykúti Al­kotmány Tsz-ben. A szövetkezet traktorosai tárcsázzák, műtrá­gyázzák a szőlősorok közét, hogy erőteljesebb fejlődésre, maga­(Fölytatás a 3. oldalon) sei való tömörítésére. A hagyo­mányos választékot parkettcsiszo­ló-. vakoló- és betonkeverőgépek, valamint működtetésükhöz szük­séges villany- és benzinmotoros hajtóművek teszik teljessé. Ebben az évben újabb kisgé­pekkel bővül az ÉPGÉP kalocsai gyárának profilja: kézi csőhajlí­tóval, betonacél vágóval; - beton- acélhajlítóval és glettelögéppeL Az utóbbi három villamos meg­hajtású masina, igen jól alkal­mazhatók az építők munkájának könnyítésére. A glettelőgép — amelyet a. nyugatnémet Jäger- céggel kooperálva állítanak elő — műanyag falbevonat .készítésére szolgál. Az új termékek meghonosítá­sán kívül a tervezett beruházá­sok megvalósítása hoz majd vál­tozást az idén a gyár életében. A jelentős anyagi - ráfordítással részben a kooperációban végez­tetett munkát akarják csökken­teni. E célból már beállítottak egy 63 tonnás hidraulikus prést, egy olasz menetvágó berendezés megérkezése szintén esedékes. Az ÉPGÉP Kisgépgyára a hazai megrendelők kielégítése mellett évente mintegy tízmilliós export- tevékenységet is lebonyolít. Ter­mékei elsősorban szocialista or­szágokba jutnak eL A KGST- államok közötti gazdasági együtt­működés erőteljesen befolyásolja a kalocsai üzem jövőjét. Az évti­zed második felére szóló tervek szerint ugyanis — amennyiben a folyamatban levő tárgyalások megegyezéssel érnek véget — a Kisgépgyár fokozatosan csupán egyetlen alkatrész, a vibrátor haj­lékony tengelyének gyártására szakosodik. Évi termelése a je­lenlegi 85 millió forintos értékről 1980-ig 200 millióra fut majd fél. Az áttéréshez, bővítéshez elen­gedhetetlen beruházások összegét 40—50 millió forintra becsülik. A. T. S. • A Jäger céggel kooperációban készülő glet telőgépet műanyag burkolat készítésére használ­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom