Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1914. április 13. t Ivan Jakobcic: Zomborl motívum I. 9 Vladimir Spasic: Gazda udvara. Zombori üzenet - képeken Kedves vendégeket köszöntöttek Baján, amikor a KISZ Árpád téri székházában megnyílt a zombori képzőművészetet reprezentáló kiállítás. A jugoszláviai testvérváros kilenc al­kotója hozta, illetve küldte el képeit a tárlatra, amely ápri­lis 27-ig várja a látogatókat. A kiállítás egyben viszonzása is a bajai festők elmúlt évi, zombori bemutatkozásának. Táguló világunkban mindig meghitt és örömteli az a pilla­nat, amikor az emberi alkotások, azonos célokért dolgozó emberek, illetve csoportúik találkoznak egymással. S most ez ilyen alka­lom. Lehet, hogy- a két város képzőművészeti alkotói között a formák keresésében van. különb­ség. Azonban az elsődleges és meghatározó tartalom sokban megegyezik. A bajai és a zombori festők alkotásai korunk emberét és környezetét, a táj sajátos szép­ségét, vagy éppenséggel a dol­gozó nép történetét, gondolatvi­lágát mutatják be. A modem képzőművészéti irányzattól egyet bizonyosan nem lehet elvitatni. Nevezetesen: sok A A zombori képzőművészek bajai kiállításán. (Foto: Szabó Ferenc.) új elemmel, kifejezési eszközzel, tartalmi és formai érdekeséggel gazdagította a képzőművészetet. Az alkotók megpróbáltak lépést tartani a gyorsan fejlődő termé­szettudománnyal, kifejezni az új körülmények közé sodródott, vagy a forradalmak robbanásai által céltudatosan, tervszerűen épített új társadalmi formák kö­zött élő ember belső és külső vi­lágának változásait, problémáit. Ennek a forrongó, már sok vo­natkozásban ugyancsak „törté­nelmivé” vált, de a fejlődés tör­vényszerűségeinek megfelelően le nem zárult képzőművészeti vihar­zásnak egy szelvényéből kapunk itt színes összeállítást. Pavle Blesic képeit első pillan­tásra a művesség, az artiszti'kus megjelenítés jellemzi elsősorban. Külön értéke, hogy modernsége szervesen kapcsolódik az ősi nem­zeti hagyományokhoz is. Alkotá­sai mélyen gyökereznek az ószláv élményvilágban, amelyet korsze­rűen, a mai ember világképéhez közelít. Borislav Brankov a modern foltfestés eszközeivel gondolkod­tatja el a látogatókat. Színvilága sajátosan szomorú, lírai hangu­latot ébreszt. Branislav Brankov pedig leheletfinom pasztelljeivel hívja fel magára a ügyeimet. Az alkalmazott vortalritmusok növe­lik az alkotások belső feszültsé­gét, dinamizmusát. r^a^fsm A régi idők zombori tájait fes­ti meg Ivan Jakobcic. Képein a hajdan kisváros' szinte álombéli tájá alakult át. Ugyancsak a bács­kai táj ismerős mezői jelennek meg Vladimir Spasic egységes szín- és témavilágában. Dusán Masic finoman, megmunkált fe­lületei a dekoratív megjelenítést erősítik azzal együtt, hogy érez­zük a hagyományokhoz való kö­0 Pavle Blesic: Erem tődés tudatos jeleit. A képek egy részén feltűnik az ikonok vilá­gának egy-egy sajátos eleme. Bratislav Savovic érzékenyen kidolgozott — zöld, pirosra épí­tett színvilága igen jellegzetes. — Alkotásai a jelképekkel és mesével telített szürrealista kom­pozíciók. Radisláv Stanickov a legmo­dernebb iskolákhoz kötődő ké­pein izgalmas szín- és kompozí- ciós megoldásokat láthatunk. Az erősen folthatásokra épített mun­kák szinte vonzzák a látogatók figyelmét. . ...... .Zoran Stosíc-Vranjski rendkí­vül'finom hangulatú, a görög­keleti ikonok élményvilágát fel­idéző képein a mítoszok áhíta­tát, a csodák látomásait elevení­tik fel. Külön érdekességet je­lentenek a kozmikus látomásokat megjelenítő kompozíciók. A kilenc zombori festő mosta­ni ' bemutatkozása is hozzájárul ahhoz, hogy többet tudjunk meg egymásról, ami a további köze­ledés egyik fontos feltétele. (9.) Giulianónak szüksége volt „arra a zászlóra”, nem akarta .megszakítani a tárgyalásokat. Később azt mondta erről Gas­pare Pisciottának: — Ha akkor mee akartam vol­na gazdagodni és Hitekét is gaz­daggá tenni, annyi pénzt szerez­hettem volna, hogy vehessünk egy repülőgépet vagy egy hajót, megvesztegessük a tisztviselőket. Kivándorolhattunk volna, és egész életünkben gondtalanul vigadhat­tunk volna ha kiadom a paran­csot: elfogni mind! Ott volt Car- caci herceg. La Motta báró és ott volt Szicília leggazdagabb föld- birtokosa. dón Lucio Tasca, Bor- donaro hercege; százmilliós vált­ságdíjakat követelhettem volna, minden család kifizette volna. Ám épp ezek a dúsgazdag em­berek ajánlották fel Giulanónak az első zászlói;: és ő ki akarta elégíteni vágyát, részese akart lenni egy ügynek, meg akarta váltani az életét, bújkáló bűnö­zőből illegalitásban élő fronthar­cos akart lenni. A báró felajánlotta szakértel­mét. hogy milyen gazdag embere­ket raboljon el váltságdíjért Giu- liano. A bandita azonban vissza­utasította ajánlatát. — Ilyesmit egyedül is tudok csinálni. A keleti szeparatisták katonai vezetőjének sürgető ajánlatát is elutasította, hogy néhány csa­patát dobja át hozzájuk, és ve­gyen részt egy ütközetben Cata­nia környékén. Ez az összecsa­pás arra szolgált volna, hogy rá­vegye az állami katonai parancs­nokságokat, hogy erőiket erre a területre összpontosítsák, így könnyebb lett volna a sziget többi részén kirobbantani a ge­rillaháborút. Giuliano azonban nem volt hajlandó kimozdulni birodalmából. Végrehajtotta első támadását a bellolampói csendőrlaktanya el­len, és sikerült fegyverhez is jut­nia. Giuliano számára a csend­őrség volt „az ellenség”, az ál­lami elnyomás szimbóluma. Ha a csendőrök ellen harcolt, úgy érezte, azért1 küzd, hogy Szicíliát csatolják az Amerikai Egyesült Államokhoz. Szinte az összes nyugat-szicí­liai csendőrőrsön bombák rob­bantak, az épületek megrongá­lódtak, sok csendőr pusztult el az összecsapásokban. Giulianónak, mint a szepara­tizmus katonai vezetőjének, két terrorakciója volt különösen sú­lyos: a grisi laktanya elleni tá­madás és egy csendőrökkel meg­rakott teherautó csapdába ejté­se Montelepre területén. Ezt a két gerillaakciót Giulia­no akkor hajtotta végre, amikor a szeparatizmus már politikai válságba jutott. Az ellenállásból kiépült új római kormány elha­tározta ugyanis, hogy véget vet a zendülésnek és rendet teremt Szicíliában. 12. A Nemzeti Tanács közben le­fektette a tartományi önállóság alapjait, és tanulmányozta már a jövendő önálló tartomány par­tikuláris alkotmányát. A szeparatizmus két politikai vezetőjét, Finocchiaro Aprilét és Varvarót 1945 októberében tar­tóztatták le, és száműzték Ponza szigetére. A vezérétől megfosztott mozgalom egyre jobban elseké- lyesedett; az EVIS átalakult GRIS-sé (Szicíliai Forradalmi Függetlenségi Csoportok), és ter­rorakciókat hajtott végre.. Kelet-Szicíliában szégyenletes összeomlással végződő meggon­dolatlan akciókat hajtottak végre. Csak Giuliano bandája tartot­ta még magát Nyugat-Szicíliá- ban, talán mert sok tapasztalatot szerzett már a banditizmus te­rén. Giuliano egy zászló védel­me alatt működött, melyet csak a „győzelem” után szándékozott bevonni. És neki meg az em­bereinek a győzelmet az jelen­tette, ha visszatérhetnek a sza­bad emberek világába. Vezérkara székhelyéül egy • Montelepre környéki gazdaságot választott. Pénzben sose szenved­tek hiányt. A válságdíjjal járó emberrablások tekintélyes ösz- szegeket hoztak a konyhára. Az egyik legtöbbet jövedelmező fogás Papé di Pratameno herceg, nagybirtokos elrablása volt. A herceget. Giuliano később - is rendszeresen megadóztatta. A többi emberrablás kétmilliótól harmincmillióig terjedő összege­ket jövedelmezett. A . grisi csend^rlaktanya meg­támadása erőfitogtatásra szolgált: Giuliano harminc fiatal fegyve­res élén személyesen vezette ezt az akciót. A csendőröket lerohanták, az épületet elfoglalták: a bandave­zér betört a parancsnoki irodák­ba, legfőbb gondja az volt, hogy felgyújtsa az irattárat, a nyilván­tartókönyveket. Eltörölni a múl­tat, bűnei bizonyítékát — ezt akarta. Mielőtt embereinek kiadta, a parancsot, hogy hagyják el a lángokban álló épületet, fekete festékkel a falakra festette tér­képét: az Olaszországtól elsza­kított és hosszú lánccal Ameri­kához csatolt Szicíliát. És két feliratot: Éljen Giuliano! Éljen a GRIS! Ez volt a fontos neki. Hogy a hatóságok megtudják: igazi poli­tikai eszméért dolgozik, egy „ügyért” öl, rabol; nem bandita már, hanem a szeparatizmus fegyvereseinek vezetője. Másik komoly gerillaakcióját, mint mondtuk, Monteleprében, városkájának falai közt hajtotta végre. Be akarta bizonyítani az ere­jét, ezért nagyon kegyetlen csap­dát állított. A helyi csendőrőrsot új emberekkel erősítették meg, vezetőjük Calandra törzsőrmes­ter volt. Giuliano nem a mon- telepre-i altiszteket és csendőrö­ket akarta elintézni, akik állan­dóan a városkábán állomásoz­tak, hanem „a többieket", aki­ket a kormány a „kontinensről” küldött ellene. Nyugodtak állíthatjuk hogy ha Giuliano el akarta volna tenni láb alól azt a pár csendőrt, aki Monteleprében szolgált, könnyen megtehette volna. Jóval erősebb volt, mint az a vállalkozó ked­vű kis osztag és sokkal korsze­rűbb fegyverekkel rendelkezett. Giuliano tehát leadatott néhány sorozatot a helyi csendőrőrs ab­lakaira; azt akarta, hogy erősí­tést vezényeljenek a városkába. A figyelmeztető sortűz természe­tesen arra indította monteleprei csendőröket, hogy értesítsék a pa­lermói parancsnokságot, amely sürgősen Monteleprébe irányítóit egy teherautót vagy harminc em­berrel. Giuliano lehallgatta a telefon­beszélgetéseket. Csapatainak ki­adta a parancsot: tartsák szemmel az utat, és zavartalanul hagyják átmenni a teherautót; majd ör­dögi csapdát állított. A belváros­ban, oda, ahol a teherautónak feltétlenül meg kellett állnia, orvlövészeket állított az ablakok­ba, a tetőkre, a teraszokra. (Folytatása következik.) JÁTÉK AZ EMBERI KAPCSOLATOKRÓL, TESTKÖZELBEN Két színész a szerelemről négy tételben A hosszúra nyúlt próba feszültsége, fáradtsága, izgalma beszélgető társaim arcán. A négy egyfelvonásos alaposan igénybe veszi a rendezőt és a szereplőket. Időben, térben hatalmas távolságokat fog át a Találkozások... című szín­házi est. A spanyol Federico Garcia Lorca, az olasz Aldo Nicolaj, napjaink népszerű francia szerzője: Guy Foíssy és a magyar Balázs Béla egy-egy remekét láthatják az április 16-án este 6 órára hirdetett bemutató és a további előadások nézői. — Olyan műveket kerestünk — így kezdi az interjút Angyal Má­ria —, amelyben ugyanaz a gon­dolat jelentkezik más-más hely­zetben, stílusban. Előbb tisztáz­tuk, hogy miről szóljon ez az est és ezután kerestük a gondolat megvizsgálására és szemlélteté­sire alkalmas színműveket. Mi a választott eszme, ha lígy tetszik a téma? S— A plakáton is olvasható: mit jelenthet egymásnak a Férfi és a nő. Mik azok a dolgok, ame­lyek két embert egymáshoz köt­hetnek és miért bomlanak föl természetes kapcsolatok. Egy té­ma négy féle változatát adjuk. Az egységet már az is jelzi, hogy mind a négyben ugyanaz a két színész szerepel. Tehát nem négyszer két színész játsza a gro­teszket, az abszurdot, a roman­tikust, a szimbolikust, a mese­szerűt, a reálist: mindet. — Kedves Trokán Péter, mi­lyen szerepekben vizsgálja, hogy mit jelent a férfinak a nő? — Az elsőben (Foissy: Két sze­rető szív) egy mai fiatalember, egy gyári munkás, a másodikban (Nicolaj: Rend a lelke minden­nek) nyugdíjas katonatiszt leszek. Lorca művében, a Don Perlimp- lin és Belisa szerelme a kertben című erotikus hallelújában a pa­rázstestű Belisa férje és a Kék­szakállú. — Pécsi Ildikónak mit jelent a Kelemen László Színpad? — Másodszor kapok fórumát a stúdióban. Ügy érzem, hogy jól fogadta a közönség a sanzones­tet. Ezt a négy egyfelvonásost igen nagy feladatnak vélem. Minden lehetségest megteszünk a sikerért, próbatétel az est a mi számunkra is. — Minimális díszlettel, inkább csak jelzésekkel játszunk — ve­szi vissza a szót' az elmúlt év őszén Debrecenből visszaszerző­dött művész —1 a rendező így is szeretné rávenni a nézők fan­táziáját az aktívabb tevékenység­re. Két ember viszonyában a tár­gyi feltételek és a körülmények másodlagosak. Öltözékünk is csak a legszükségesebbekkel jelzi a szerepet, hangsúlyozván, hogy másodlagos tényező az évek szá­ma, a helyszín. Arra törekszünk, hogy a kon­centrációnak a lehető legmaga­sabb fokára jussunk. Testközel­ben ülnek a nézőik, nem szabad kizökkenni a játékból. Minél kö­zelebb a néző, annál nehezebb vele felvenni a kapcsolatot. Hi­ányzik a távolság biztosítéka. Az egyik férfi őszintén kere­si a boldogságot, a második is, csők kicsit groteszk módon, a következő hosszú-hosszú évek so­rán rárakódott kegyetlenséggel, a negyedik pedig olyan szépen, aho­gyan azti csak Lorca tudta meg­írni, olyan költőien, olyan férfi­szenvedéllyel, szeretettel. — Középiskolás diákok bevo­násával keretjátékot szerkesztet­tünk — újságolja befejezésül a rendező. — Szereplői részvételük­kel összefogják a négy művet, de mindig a mi korunkat kép­viselik, mert az igazi müvek időt­lenek, miint a Találkozások ... té­telei. H N. VÉEMESZ Munkavédelemmel foglalkozó emberek szakmai megbeszélései, egymásközti eszmecseréi alkalmá­val a kívülálló fület megütik ilyen titokzatosan hangzó utalások, hogy: „Az ábeó. illetve a véemesz szerint... Ezek például a következő rö­vidítések — élőszóra fordítva: ABEÖ — VMSZ. Magyarán — Általános Balesetelhárítási és Egészségügyi Övórendszabály. il­letve Vállalati Munkavédelmi Szabályzat. Újságcikkekben az ilyeneket jelöljük általában a munkavédelmi óvórendszabályok gyűjtőnévvel. A rtfcegyei munkavédelmi’ fel­ügyelőségtől kezdve a szakmakö­zi bizottságokon át a szakszerve. zeti társadalmi munkásokig sok száz ember töri magát szüntelenül — helyileg, hogy akár a gép mel­lett fáradozó munkás, akár köz­vetlen vagy távolabbi felelős ve­zetője olyan magától értetődő készséggel tartsa magát az óvó- rendszabálvokhoz. amivel megelő­zi, még pontosabban kizárja a baj bekövetkeztét. Ezt szolgálja jelenleg például az április eleién kezdődött és 20 napon át tartó ellenőrzés, mely­nek során szakmaközi bizottsá­gok, az SZMT társadalmi és me­gyei munkavédelmi felügyelői megállapítják, hogyan is állnak az üzemekben, gazdaságokban, válla­latoknál a vállalati munkavé­delmi óvórendszabólyok módosí­tásával. Miért akar erről átfogó képet kapni az SZMT vezetése? Miért van a hangsúly a VMSZ-en? — hogy mi is ezt a rövidítést használjuk. Amíg például az ÁBEÖ — az általános balesetelhárítási és egészségügyi óvórendszabály min­denütt és mindenkire érvényes, kötelező, addig a vállalati mun­kavédelmi szabályzat csak az adott termelési egységben. A Vegyipari Gépgyár VMSZ-ét pél­dául nem lehet átadni, kötelező­vé tenni a Ganz Villamosságiban. Ez a szabályzat tudniillik sajáto­san az adott üzem vállalat gépi, technológiai, egyéb körülmépyei- hez szabott. A gépek cserélődnek, korszerűsödnek, változik a tech­nológia, s a régebbi viszonyokra kidolgozott szabályzat ilyenkor már nem „garantálja” a munka­biztonságot. Módosítani kell. Ezt minden év április 30-ig elvégzik az erre illetékesek. Nos, hogy ez megtörtént-e — ebben vizsgálódnak most. Azután kerül majd sor az SZMT mun­kavédelmi felügyelősége ■ részéről a kontrollra — május, június hó­napban —, hogy vajon úgy haj­tották-e végre az előírásokat, mint ahogy a jelentésekben áll. Gróf István megyei munkavédel­mi felügyelő a jelenlegi ellenőr­zésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy igen fontos a módosítások eldöntésénél a kollektív munka, a társadalmi aktivisták, s a gé­peken dolgozó munkások vélemé­nyének. javaslatainak figyelembe vétele. Olyan munka ez, amit nem lehet íróasztal mellett vé­gezni, s főleg azok mellőzésével, akik a gépekkel bánnak. Hogy ez egyáltalán nem papír­munka. s az óvórendszabály, il­letve közvetlenül a vállalati sza­bályzat módosításának elmulasz­tása fájó következményekkel jár­hat, arra elég egy példát is em­líteni. Üj lemezvágó-hajlító gé­pet kapott a Fémmunkás Válla­lás kiskunhalasi gyáregysége. A szakipari óvórendszabály számos pontban írja elő. milyen védőbe­rendezést kell effajta gépekre felszerelni a veszély kiküszöbö­lése céljából. Hogy azonban pont . a Fémmunkáshoz került gépre milyen kell a balesetelhárítás vé­gett. ezt a vállalati munkavédel­mi szabályzat szabja meg — a kellő módosítással. Ezt ebben az üzemben elmulasztották. Egy munkás a kezefe.iének elveszté­sével „fizetett érte” Mások számára is példamutató lelkiismeretességgel intézte a mó­dosítást Taschner Alfonz, a Ba­jai Állami Gazdaság munkavé­delmi irodájának vezetője és Kos- tyál Alfréd, a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság biztonságtechnikai megbízottja, amikor az első szü­retelő kombájnok a megyébe ke­rültek. (Tudjuk, hogy az ország­ban először alkalmazott szőlő­kombájnok fele Bács-Kiskunnak jutott.) Nyomban kidolgozták a módosított szabályzatot, felküld- ték azt a megyei munkavédelmi felügyelőségre, ahol. a megfelelő szakmai ellenőrzés olyan jónak találta, hogy most már megyei utasításként küldték ki a sza­bályzatot a többi — szőlőkombáj- nos — gazdaságnak is. Sőt Gróf István felügyelő ezt terjesztette fel a MEDOSZ-központba is, ahol az új előírások szabályozásánál figyelembe fogják venni. Jó példa ez arra. mennyire szükségszerű ezen a téren az' alul­ról indult kezdeményezés, azok­nak a javaslattétele a módosítá­sokhoz, akik a gyakorlati munkából merítik tapasztalatai­kat. Az is kitűnik ebből, mennyire' élő — éppen ezért a fejlődéssel, változással együtt módosuló — intelem a vállalati munkavédel­mi szabályzat minden előírása. Így már mindjárt másként hang­zik: véemesz. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom