Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

1974. április 10. • PETŐFI NÉPE • 5 Élmények a Szovjetunióból Forrd fogadtatásban ^részesültünk Korábbah írtunk már arról, hogy a közelmúltban több, mint háromszáz tagú, zömmel idős pártmunkásokból álló küldöttség utazott a Szovjetunióba, baráti látogatásra. Haza­érkezésük ultán lapunk munkátársa felkereste Papp Györ­gyöt, a bajai városi pártbizottság első titkárát, a küldöttség vezetőjét, s kérte beszéljen erről az útról, a Szovjetunióban szerzett élményekről, tapasztalatokról. — Nehéz elfogulatlanul nyilat­kozni egy ilyen sűrű programú, felejthetetlen élményeket nyújtó látogatásról, amelynek még hosz- szú ideig hatása alatt , lesznek i nemcsak az utazásban részt vett internacionalisták — veteránok, de jómagam is. A Bács-Kiskun megyei pártbizottság hazánk fel- szabadulásának fordulója jegyé­ben indította ezt a vonatot. A megye internacionalistái, a párt veteránjai, a magyar munkásmoz­galom Bács megyei harcosai kér­ték, hogy életük alkonyán szeret­nének eljutni a Szovjetunióba. Ennek a kérésnek tett eleget a megyei pártbizottság, amikor Ki- jevbe és Moszkvába indította a veteránok különvonatát. A részt­vevők között száz nő is utazott, akiket szintén internacionalisták, a párt leghűbb harcosaiként tart nyilván a megye. — Elöljáróban elmondhatom, hogy vendéglátó szovjet bará­taink szerint 10 éve nem láttak ilyen vonatot a Szovjetunióban. Először azt hitték, hogy a 310 küldött között szép számmal ..akadnak” veteránok is. Amikor azonban megtudták, hogy uta­saink átlag életkora a 70> körül van. olyan tisztelettel, féltő sze­retettel vették körül a küldött­séget, hogy sokakon a meghatott­ság, az elérzékenyülés látszott. — Már maga az útra való fel­készülés is izgalommal töltötte el a delegáció tagjait. Bajáról éjjel fél kettőkor indult a vonat, s többen Kecskeméten csatlakoztak hozzánk. — Kijevbe hálókocsiban érkez­tünk. Az első forró fogadtatás itt ért bennünket. A pályaudvaron megjelent a Háborús Veteránok Szövetségének elnöke, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság uk­rajnai tagozatának egyik vezető­je és két kijevi 18-as párttag. Megjelent a magyar kpnzulátus két vezetője is. Delegációnk tag­jait elhalmozták virágokkal. Jel­vényeket. kijevi képeslapokat kaptunk» ipáid .városnézésre men­tünk Veteránjaink meghatottan néz­ték az ismeretlen katona sírját. Este búcsúvacsorán vettünk részt, ahol pohárköszöntők hangzottak el. A kijevi rádió három inter­nacionalistánkat megszólaltatott akik régi harcos . múltjukról és jelenlegi élményeikről nyilatkoz­tak. Még aznap este tovább in­dultunk Moszkvába ahová más­nap reggel 9 órakor érkeztünk. — A hatalmas pályaudvaron fúvószenekar fogadott bennünket. Női küldötteinket komszomolisták üdvözölték virággal. Fogadásunk­ra megjelent az Interturist moszk­vai osztályvezetője, az SZMBT el­nöke. aki meleg szavakkal kö­szöntötte a magyar internaciona­listák—veteránok küldöttségét. A szívélyes baráti fogadtatásra a Veteránok nevében én válaszol­tam megköszönve őszinte forró, jóleső vendégszeretetüket. — A további program itt is városnézéssel folvtatódott. Ma­gyar Ikarus panorámás buszok-, kai indultunk körsétára. Min­den autóbuszhoz tolmácsot kap­tunk. akik előzékenyen ismertet­. (7.) Csakhogy ebben az időben a zeparatizmusnak, nevezett új po­litikai mozgalom kapott lábra. Sokrétű, zavaros mozgalom volt, némi idealizmussal keverve és megtetézvé kártérítés- és terület- követelésekkel az elszenvedett sérelmek és igazságtalanságok fe­jében. Azok közé a mozgalmak közé tartozott, | amelyek homályos, általánosságokba vesző kinyilat­koztatásokra támaszkodva indul­nak és erősödnek meg, de aztán szétesnek, néha egészen el is tűn­nek, mihelyt az általánosságokba vesző érzelmi síkról politikai­gazdasági programokra térnek át. A szeparatizmus egyetlen alapja az a fennen hirdetett kívánság volt, hogy Szicília legyen füg­ték Moszkva nevezetességeit. Kül­döttségünk szinte nem tudott be­telni a sok szép látnivalóval. IA Kreml-kincstár. a Tretyekov-kép- tár lebilincselő látványt nyújtott. A Lenin-múzeumban filmet is vetítettek Lenin életéről. A Mau­zóleumban koszorút helyeztünk el. Á gazdag élmények * után a Moszkva Szállóban ebédeltünk. Mondanom sem kell, hogy kitűnő ellátásban volt részünk nemcsak itt. de mindvégig. — Külön élmény volt szá­munkra a zsdánovi kerület go- lyóscsapágygyárában tett látoga­tásunk. amelv baráti nagygyű­léssel fejeződött be. Veterán­jainkat kissé meglepte, hogy a golyóscsapágygyárban nem fogad­ták őket veteránok. Mint kide­rült, egyszerűen nem voltak vé- teránok. mert fiatal maga a gyár és szinte valamennyi alkalma­zottja. A barátsági nagygyűlésen meg­jelent a kerületi pártbizottság el­ső titkára is. Felszólalt egy óra­gyári munkásnő és egy csapágy­gyári komszomolista is. A meleg hangú üdvözlésekre a delegáció nevében felszólaltam. A nagygyűlés végén átadták a ke­rületi pártbizottság ajándékát, egy értékes Lenin-szobrot. A golyóscsapágygyári baráti ta­lálkozóról beszámolt a moszkvai rádió magyar nyelvű adásában. Tudósítást közölt a Pravda és más szovjet lap. A nagygyűlést követő díszebé­den megjelent a kerületi párt- bizottság másodtitkára. Kedves színfoltja volt a találkozónak, amikor egyik veteránunk az idős Bérivi bácsi elmondta, hogy 55 évvel ezelőtt járt a Szovjetunió­ban és szinte leírhatatlan az a nagy változás, ami azóta itt tör­tént. Szavait így fejezte be: Sze­retném mégegyszer látni ezt a gyönyörű országot 10 év múlva. A többiek megértő mosollyal fo­gadták a távoli kívánságot. De a kerületi pártbizottság másodtitká- rá kapott az alkalmon és' nyom­ban meghívta vendégükként a ma­gyar internacionalistát. Sokat lehetne még mondani er­ről az útról; a látottakról, a szov­jet emberek páratlan vendégsze­retetéről. kedvességéről. Befejezésül kérem feltétlenül említse meg —r, s ezt a veteránok megbízásából mondom — köszö­netét mondunk elsősorban a me­gyei pártbizottságnak, hogy lehe­tővé tette számunkra ezt a fe­lejthetetlen utat. Köszönetét a vállalatoknak, ta­nácsoknak, intézményeknek, akik anyagilag hozzájárultak az uta­záshoz. A kitűnő szervezésért, sokirá­nyú figyelmességért, köszönet az Interturistnak az. IBUSZ-nak és azoknak a pártbizottsági tagok­nak. akik elkísérték a küldött­séget. közreműködtek a progra­mok nagyszerű lebonyolításában, és elismerés a két okosnak, aki féltő gondal óvta az internaciona­listák egészségét. Kívánom, hogy minden, résztvevő hosszú évekig őrizze meg ezt az utat legszebb emlékei között. • Lejegyezte: Szabó Ferenc getlen állam, szakadjon el az anyaországtól. Ebben a sommás és felületes jelszóban ellentétes érdekek és érzelmek keveredtek: általában a szicíliaiak történelmi múltú elégedetlenségét fejezte ki, ne­heztelést arra az államra, amely szenvedésre Ítélte, gyötrelme» há­borúkba sodorta, megtagadta tőle a munkát, a kenyeret is sokszorj a szabadságot pedig mindig. Az elégedetlenségnek és a kollektív népharagnak ebbe a folyamába azonban más is vegyült, v A főúri nagybirtokok tulajdo­nosai jól tudták, hogy Olaszor­szág az ellenállási harc után de­mokratikus, megújulásokra és re­formokra kész ország lesz. Azel­A pedagógus képzőművészek IX. megyei kiállítása több évvel ezelőtt indított, hagyományossá váló sorozatnak az idei bemutat­kozó alkalma, amelyen a Bács- Kiskunban élő és dolgozó rajz­tanárok, pedagógus képzőművé­szek tárják közönség elé újabb munkáikat. A címben jelölt fo­galompárból most számunkra az első a fontosabb, noha a kiállí­tók napi tevékenységében és gya­korlati munkájában az utóbbi tölt be nagyobb szerepet. A rajztanárok általában arra törekszenek, hogy minél jobban megszerettessék a gyerekekkel a művészeteket, és a tanulás mel­lett — az arra kedvet érzők — szakkörben is elmélyíthessék is­mereteiket, kipróbálhassák a rá­juk szabott képzőművészeti kife­jezési módokat. Itt, ezen a pon­ton — hogy mit és hogyan raj­zol, fest, mintáz, vagy éppen korongozik a tanuló — a peda­gógus egyéniségének, közvetlensé­gének döntő szerepe van. Ha a rajztanár állandó készenlétben és töretlenül munkálkodik a látás formálásán, a gyermek kifejező- készség felélesztésén és fejlesz­tésén, akkor talán ő maga is job­ban megőrzi alkotói érzékenysé­gét, frisseségét. Tevékenységének nagy részét ugyan a tanítás, a pedagógiai munka foglalja le, de az alkotónapján, szabad idejében, sokszor az éjszakából kihasít­va egy-egy darabot, maga is dol­gozik, választott hivatása mellett a művészetnek él, fest, metsz, rajzol, vagy éppen varr. A varrást azért említjük, mert a kiállítás keretében egy kisebb gyűjteménnyel mutatják be B. Boros Ilona varrott textil fali­képéit. A jövőben ehhez hason­lóan, a tárlatokon helyet kap egy-egy kiállító pedagógus önál­ló kamaraanyaga is. Boros Ilo­na fáradhatatlan kézzel és nagy szorgalommal varrja (nem szövi!) a textiljeit. Most, tucatnyi mun­káját együtt látva, élesebben ki­ütközik műveinek jó és kevésbé jó oldala. Legszebb darabjai még mindig a munkát megjelenítő Szőlődomb és a Cantáta profana interpretáció, örvendetes, hogy a szegélyeket is funkcionálisabban díszíti, mint korábban, - de egy- egy felületen belül még akadnak szín- és formaképzési esetleges­ségek. Gál Sándor művei az utóbbi évek terméséből mutatnak fel szép eredményeket. Aljár a vö­rösen izzó őszi erdeje, a nagyvo­nalú tanyaképe, a jól összefogott, kontúrokba zárt csendélete, vagy saját belső alkonyát is fájdalma­san fölsejdítő Este című munká­ja a művészi magatartásnak és emberségnek tisztaságát hordoz­za Kalmár Sándorné művei a tár­lat egyik súlypontját jelentik. Üjabb alkotásai egyaránt mutat­ják a szecessziós elemek sajátos állapotrajzot támogató képi sze­repét (öregség) és a természeti formák, illetve az emberalakok egymásba való áttűnését. A gubbasztó öregséget, a születés misztériumát és az ember-szik­lák egymásba kövesülő kapasz­kodását egyéni kifejező készség­gel, . szétfeszülő, de mindig föl­felé tartó belső erővel jeleníti meg. Dudás Andrásáé tavaly látott munkái után a mostaniak erőt­lenek, bizonytalankodóknak tűn­nek. Honli Lászlónál pedig a ha­tározott és következetes térértel­mezés, a lendületes fogalmazás válik fontossá. Weintrager Adolf most talán kissé saját színvonala alatt sze­repel. Azért is így van ez, ső demokratikus kormányok már meg is hirdették az agrárrefor­mot, és a kormányokban részt vevő majd minden párt felvett a programjába ilyen reformot. Tehát a szicíliai birtokos arisz­tokrácia számára a szeparatiz­mus azt a lehetőséget kínálta, hogy megmeneküljön az agrár­reform bevezetésétől. 10. Kelet-Sziciliában, Messina és Catania tartományban 4 viszont, ahol már modern burzsoázia nőtt föl, a szeparatizmus kidol­gozottabb ideológiai köntösben jelent meg: egyrészt nyitva állt a föderalista politikát hirdető Ri- sorgimento-hagyományok* felé, másrészt hajlandó volt tárgyal­ni az állammal egy sajátos al­kotmányon alapuló tartományi önállóságról. A szeparatizmus katonai vezére Canepa egyetemi tanár volt Es Giuliano? Olvasgatta az új­ságokat, hallgatta a buzdító be­szédeket és tanácsokat, s várta, hogy meggyőzzék, és elhatároz­hassa magát. Zsoldosvezér volt tulajdonképpen, aki zászlót vagy urat keresett magának, hogy az »Risorgimento — az olasz nép nem­zed felszabadulásáért és országa egyesiléséért a XIX. században foly­tatott harcinak irodalmi elnevezése. mert csak fejeket, állapotportré­kat látunk tőle, amelyeken a drapéria erősebb hangsúlyt kap. A Szüret idején súlyos érettsége azonban a legjobb festői erényei­ből villant fel. B. Gáti Csilla, Gál István, Kiss Ernő, Paizs Éva,"’Szabó Klára és' Vincellér Imre művei még ha­tározatlanok, alakulóban levő művészi törekvéseket sejtetnek. Koiiács László színeinek ke­ménysége, Schnur József mun­káinak pedig az összefogottsága és egységessége tűnik szembe. Baráth József olajfestményei — különösen a Padfestő —1 nem tudnak leszámolni teljesen a pla­kátszerűséggel. Benköváriné, Mé­száros Mariann színvázlatai élén­kek és üdék. örvendetesen gazdag a tárlat grafikai együttese. Szappanos István, Klossy Irén, Palkó József és Lisztes Cser Éva a legjobb színvonalukat mutatják. Szappar nos metszeteinél a fogalmazás nagyvonalú összefogottsága, a művészi ötletesség (Cantata pro­fana) és az antik görög világ megragadó ábrázolása (Akropolis) tart fogva. Klossy Irén lapjai közül a Nagy István emlékére készültek a legemlékezetesebbek. A festő mélyértelmű és súlyos világát hűen, a szeretet és a személyes tisztelet hitelességével idézi meg. Palkó Józseftől az utóbbi évek­ben most láthatjuk a legegysé­fölfogja és megvívássá vele há­borúját. Voltak rajta kívül is banditák, még Kelet-Szicíliában is, például az Avila vagy a Niscemi környé­kiek bandája és más rettegett csapatok, a. szeparatista mozga­lomnak azonban velük nem volt szerves kapcsolata. Giuliano sa­játos jelenség volt. a bandavezér sajátos egyénisége miatt. Salva­tore Giuliano haramia volt ugyan, de érződött benne az intelligen­cia, volt benne valami vonzó: valami pontosan meg nem hatá­rozható dologra törekedett. Canepa professzor meggyilko­lása után —" egy ..asendőrsortűz oltotta ki életét — a szeparatiz­mus katonai felelőse egy fiatal kalandor, egy ügyvéd lett. A mozgalom vezetői azonban Giuli- anóra gondoltak arra az esetre, ha Nyugat-Szicíliában gerilla­harcra kerül a sor. És a maffia? Fölösleges is mon­dani talán, hogy a politikában mindig a legerősebb mellé áll, és mivel 1944—45-ben a szeparaitis- ták látszottak a legerősebbnek, a maffia melléjük állt. A maffiának nincsenek eszmé­nyei, amelyek fölébe kerekedhet­nének szabályzatának, fegyelmé­nek, cselszövényei hálózatának: a nagy maffiás egyéniség egyet­len vágya, hogy egyre tökélete­gesebb metszetanyagot. Irodalmi illusztrációin a szép és gondos metszés, a technikai biztonság látszik. Másutt nagyobb, egysé­ges felületeket alakít ki, akár fejet, madarat jelenít meg vagy egy piszokbap. tqrkgjpjppy^rt. El­tűnt munkáiról, a dpcpkegymás, mellé nyomásából származó aprói lékosság és 'kuszaság — ami a határozottabb és tisztább kife­jezést szolgálja. Marostordai Anna vegyes tech­nikájú művei tárlatról tárlatra ismerősek, megszokottak és azo­nos szintűek. Lisztes Cser Éva érzékeny raj­zolatú, harmonikus színvilágé lapjai szabadabb motívumtársi- tásokat alkalmaznak, és a népi építkezésből, vasművességből, mese- és hiedelemvilágból szár­mazó élményi feltöltődést példáz­zák. Havadiné, Kukovics Rózsa nagyméretű grafikái meglepően szép felületképzést és érzékeny foltalakítást mutatnak — alkal­mazkodva a kifejezés természeté­hez. A Pedagógusok Szakszervezeté­nek Bács-Kiskun megyei Bizott­sága immár a kilencedik alka­lommal rendezte meg a pedagó­gus képzőművészeti kiállítást, amely méltó fóruma a pedagó­gus-képzőművészek művészi al­kotómunkái ának. sédjén a bűnözés tudományában. A szeparatizmus sötét ügyek melegágya volt: szőtték cselszövé­nyeiket a nagyhatalmak titkos- szolgálatai. „érdeklődött” a rend­őrség. Hát ezért léptek a mozga­lomba a maffiavezérek. Később derült ki, hogy Don Calo, a nagy­főnök. a rendőrségnek dolgozott a szeparatista mozgalom kebelén belül, mindig a becsülettel, a tiszta szándékkal, a hazaszeretet­tel. a tisztességgel takarózva. A mozgalom legnagyobb poli­tikai szószólója két palermói kép­viselő volt: Finocchiaro Aprile és Varvaro. Finocchiaro Aprilo idealista, utópista ember volt, gyér valóságérzékkel; Varvaro a szicíliai társadalom megújulását siettető kérdések felé terelte a mozgalmat. A monrealei maffiavezéreket megbízták, hogy győzzék meg Giulianót: álljon a szeparatisták közé. A bandita meghallgatta őket. Elmondták neki, hogy C. herceg palermói palotájában gyű­lést tartottak, részt vettek rajta hercegek, bárók, neves ügyvé­dek és a mozgalom vezetői, még kelet-szicíliaiak is.' i — És ti, ti ott voltatok? — ér­deklődött Giuliano a monrealei maffiásoktól. (Folytátjuk.) VENDÉGÜNK VOLT Francisco Tejeda kubai ifjúsági vezető Néhány nappal ezelőtt tapasz­talatcsere céljából kubai vendé­gek érkeztek a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárba. Két hétig a technológiai eljárásokat, a gyár üzem- és munkaszervezé­sét. a vezetési, irányítási mód­szereket tanulmányozzák. A tizennégy tagú csoport kö­zül az egyik kubai fiatalember, Francisco Tejeda az ifjúsági mozgalomról, a KISZ-esek ered­ményéről. feladatairól is érdek­lődött. Éppen a gyár KISZ-iro- dájában voltam, amikor Tarjá­nyi Antal KISZ-titkár az ifjú­kommunisták munkájáról tájé­koztatta a színes bőrű fiatalem­bert. A beszélgetés után meg­kértem arra, hogy a Kubai If­júkommunisták Szövetségéről, az ottani ifjúsági mozgalomról, saját munkájáról, életéről nyi­latkozzon lapunknak. A kérés­nek szívesen elegei tett. — Szeretném, ha először ön­magáról mondana néhány szót. — Havannában születtem, 26 éves vagyok — kezdte a beszél­getést. — Miután elvégeztem az ipari szervezési technikumot, néhány évig katonai szolgálatot teljesítettem. A honvédségtől 1966-ban szereltem le. Azóta a ■havannai Enrique Varona vegy­ipari gépgyárban dolgozom. Je­lenleg a gyár szervezési osztály­vezetője vagyok Hároméves kis­lányom van. — A KISZ-titkárral folytatott beszélgetésük alkalmával emlí­tette, hogy ön a havannai gyár ifjúsági szövetségének titkára. — Igen, nemrég választottak meg a titkári teendők ellátásá­ra — folytatta. — Az Enrique Varona gyárban hatszázan dol­goznak. A munkások több mint harminc éven aluli, ifjúsá­gi szervezetünknek 32 tagja van. — Ez a létszám viszonylag kevés. — Ehhez hozzá kell tennem, hogy nálunk nincs olyan nagy különbség az ifjúkommunisták és, a -szövetségen. <.kívüliek közötti- minti imásutt.1 Egy példával szes rptném megmagyarázni, rtfire gondolok. Nagyon sok társadal­mi munkát végzünk. Cukornád­vágás idején például szinte az egész havannai ifjúság kommu­nista műszakban dolgozik. Eb­ben a munkában a tagkönyv nélküliek is élen járnak. A po­litikai oktatásokra is sok szö­vetségen kívüli fiatal jár. Ne­künk ez természetes. Az ifjúsá­gi szövetség tehát nálunk a leg­jobb, legaktívabb fiatal kommu­nistákat tömöríti, akik nevelik, szinte magukkal vonzzák a töb­bieket. — Tavaly milyen eredménye­ket értek el a havannai gyárban dolgozó fiatalok? — Mi is a világifjúsági talál­kozóra készültünk. Ebből az al­kalomból a társadalmi munkák, kommunista műszakok ráellett nagyon sok mini VIT-el. kultu­rális műsort, karnevált, fáklyás felvonulást rendeztünk. — A berlini Világifjúsági Ta­lálkozón sok kubai fiatallal ta­lálkoztam. ön részt vett a ber­lini fesztiválon? — Nagyon örültem, mert én is tagja voltam Havanna egyik kerülete VlT-kiildöttségének — magyarázta gz ifjúsági szövet­ség titkára. — Szinte az utolsó pillanatig úgy volt, hogy mi is utazunk Berlinbe. Már a cso­magjainkat is ■ elkészítettük, amikor megtudtuk, hogy' a nagy létszám miatt néhány unknak, sajnos, itthon kell . maradnia. Nagyon sajnálom, hiszen sok él­ményben lehetett volna részem. — A kubai fiataloknak jelen­leg mi a legnagyobb problé­mája? — Kuba fejlődő ország, nyil­vánvaló nagyon sok a probléma. A gondok nemcsak az ifjúság, hanem az egész nép vállát nyomják. Az ifjúsági szövetség legnagyobb feladata a politikai nevelés. — Hogyan tetszik Magyaror­szág, s mi a véleménye az itteni fiatalokról? — Most járok először Európá­ban. Még csupán néhány hetet töltöttem Budapesten, s pár na­pot- itt. Kiskunfélegyházán. Na­gyon tetszik, amit eddig láttam. Kedvespk, baráságosak az em­berek. Magamban mindig össze­hasonlítom az itteni, s a kubai fiatalokat. A két ország ifjúsága nagyon hasonlít abban, hogy ko­molyan veszik, a munkát, fele­lősséget éreznek és nagyon sze­retnek szórakozni — fejezte be a beszélgetést Francisco Tejeda. Tárnái László i Pedagógus képzőművészek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom