Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

c.? A­IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Változóan felhős Idő, néhány helyen kisebb eső. Időnként megélénkttlő északnyugati, északi szél. Az évszaknak megfelelő hőmérséklet. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz X—plusz 6 -fok között, néhány derült, szél védett helyen gyenge talaj tnentl fagy. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet 1* * * *—19 fok között. (MTI) vásárol VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 83. szám Ára: 90 fillér 1974. áprUis 10. szerda magyar spárgát A szokottnál korábban és több friss áruval jelentkeznek a pia­cokon a Bács-Kiskun megyei ker­tészetek. A „zöldjáratok” — a szárazság ellenére — már szabad­földi salátát, retket szállítanak. Megjelent a spárga is. a gyorsan felmelegedő kelebiai és . kiskun­sági homoktalajokról érkeznek a hófehér sípok. A MEZ'ÖTERMÉK kecskeméti telepén, ahol az egész ország spárgatermését feldolgozzák, meg­kezdték a főzeléknövény osztá­lyozását, exportálását. Tizenkét- féle méretben kötegelik a hajtá­sokat, s nyolc országba indítják a friss árut. Legnagyobb megren­delője az NSZK, a legigényesebb vevők pedig az angolok és az osztrákok. Az utóbbiak félkilós csomóban. 16—24 milliméter vas­tagságú. kizárólag hófehér sípo­kat köttetnek. Az áru minősége most még kifogástalan, a későb­biekben a szárazság befolyásol­hatja a hajtások sarjadását, vas­tagságát. Vendégek a testvéri Krím-félszigetről Hétfőn délután ismét szovjet vendégeket fogadott Kecskemét. A testvérmégyéből a nemzetkö­zi kulturális és baráti kapcsola­tok ukrán bizottsága krími ta­gozatának szervezésében a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság tagcsoportjainak képviselői ér­keztek meg, akiket Vladimír Andrejevics Grisko, a- krími te­rület szakszervezeti titkára ve­zetett. Ipari, mezőgazdasági, borásza­ti'- és élelmiszer-feldolgozó üze­mek vezetői, dolgozói látogattak Bács-Kiskun megyébe. Az első napon városnéző sétájukon Kecs­kemét nevezetességeivel ismer­kedtek meg. A harmincöt tagú küldöttség kedden több kisebb csoportban a szovjet gyárak, ál­lami és szövetkezeti gazdaságok, vállalatok testvérüzemeit keres­te fel. Ellátogattak a Kecskemé­ti Konzervgyárba, a Volán 9. számú Vállalatához, a Lam- part Zománcipari Művekhez, a Fémmunkás Vállalathoz, a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gép­gyáriba. a helvéciai, az izsáki, a kiskunhalasi, a kunbajai, a szik­rai, a városföldi állami gaz­daságba, a Közép-magyarorszá­gi Pincegzdasághoz és, a hartai Lenin Termelőszövetkezeibe. A szimferopoli úttörőpalota igaz­gatóhelyettese a kecskeméti úttörőházat kereste fel. A testvérmegye képviselői ma Kecskeméten találkoznak ismét az ipari, mezőgazdasági üzemek­ben tett látogatásuk után. Szer­dán délelőtt az MSZMP megyei bizottsága székházában Kata- nics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára fogadja a dele­gációt. Délután a lajosmizsei ta­nyamúzeum megtekintése után utaznak tovább több napos fő­városi és dunántúli országjáró turnéra a szovjet küldöttség tagjai K. A. • A testvérmegye képviselői kecskeméti városnéző sétán. Az utóbbi években/ szinte ugrásszerűen nőtt a társa­dalom igénye az óvodák iránt.\ A harmadik ötéves terv vé­gén 227 ezer kisgyermek járt óvodába. 1972-ben már 270 ezer. 1970-ben az óvodás ko­rú i gyermekek .57,7 százaléka kapott elhelyezést az intéz­ményekben, 1972-ben ez a szám 62 százalékra emelke­dett. A növekedés természe­tesein együtt járt az óvodai helyek számának növelésével. Az ütem azonban lassúnak bizonyult, s a negyedik öt­éves terv közepe táján nyil­vánvalóvá vált, hogy a* társa­dalom erőinek összefogása nélkül kevés a remény arra, hogy 1985-ig — a célkitűzé­seknek megfelelően — az óvodás korú gyermekek 70— 75 százaléka részesüljön óvo­dai nevelésben. Az igények­hez igazodó óvodaépítést és a felszerelés bővítését a fenn­tartó tanácsok saját erejük­ből nem mindenhol | tudják megvalósítani. Az óvoda szociális funkció­jából következik, hogy . az üzemek, vállalatok, szövetke­zetek'dolgozóinak érdeke az óvodai helyek számának nö­velése. A tanügy szókincse újabb kifejezéssel gyarapo­dott: a „koordinációs bőví­tés’’ egyre gyakrabban szere­pelt a jelentésekben, sajtó- tudósításokban. Ahogyan szé­lesedett a társadalom óvoda­építő mozgalma, úgy kristá­lyosodott ki az összefogás újabb és újabb formája. A Bács megyei, Állami Épí­tőipari Vállalaf dolgozói az elmúlt év májusában kom­munista műszakot tartottak, s a munkabért átutalták a megyei tanács számlájára — óvodaépítésre, és a felszere­lés bővítésére. Nem telt el egy év, s a vállalat megismé­telte ezt az akciót; március 30-án, mint hírül adtuk, há­rom és fél ezer dolgozó fo­gott munkához az óvodák és az iskolák érdekében. Az ÉPSZER Vállalat épí­tette fel Kecskemét legújabb óvodáját a műkertváirosi la­kónegyedben. A vállalat a számla végösszegéből félmil­lió forintot engedett et, ezzel a jelentős összeggel járult hozzá az óvodaépítő moz­galom sikeréhez. A kecskeméti Fémmunkás 1973 szeptemberében kötött *szocialista szerződést a me­gyeszékhely tanácsával. A megállapodás értelmében a vállalat évente 100 ezer fo­rint értékben végez társadal­mi munkát a kecskeméti óvo­dákban — viszonzásul a ta­nács két óvodai helyet jut­tat. évente a Fémmunkásnak. E szerződés alapján a vál­lalat állandó patronálója a Leninváros óvodájának, kerí­tést készített több kecskemé­ti óvodának, udvari torna­szereket, játékokat gyárt. Folytatjuk a sort a szocia­lista brigádok vállalásaival. Szinte megszámlálhatatlan brigád segíti Bács-Kiskun megye óvodáit, üzemek szö­vetkezetek kollektívái végzik az apróbb-nagyobb javításo­kat. szerelési, festési és egyéb munkákat. Érdemes lenne felmérni az óvodákban, hogy ez a segítség mennyit jelent forintban — valószínű, hogy milliókról kellene beszélnünk. • Ezek az akciók viszonylag rövid múltra tekintenek visz- sza. S éppen pzért bizako­dunk, hogy az elkövetkezen­dő évek erősítik, szélesítik a mozgalmat, s hogy a társa­dalmi összefogás eredménye­képpen egyre több kisgyer­mek kerül jól felszerelt, jól működő óvodákba.' K. Gv. Tanácskozott a MEDOSZ küldöttértekezlete Az állami és erdőgazdaságok, kutatóinté­zetek, vízügyi igazgatóságok és társulatok, a MEZŐGÉP, valamint a Lajosmizsei Vízgé­pészeti Vállalat szervezett dolgozóinak vá­lasztott küldöttei tanácskoztak kedden Kecs­keméten a MEDOSZ megyei értekezletén. Retkes László, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja köszöntötte Bács-Kis­kun megye 23 és fél ezer MEDOSZ-tagjának 74 alapszervezetből érkezett képviselőit. Majd Szabó Ferenc titkár számolt be a szak- szervezet egyesztendős munkájáról. Elmondotta a MEDOSZ megyei titkára, hogy azok a nagyüzemek, amelyekben a MEDOSZ alap­szervezetei tevékenykednek, 1973- ban összesen- 5 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, s vállalati nyereségük meghaladta a félmilliárd forintot. Üj ter­mékekkel jelent meg a piacon az Izsáki Állami Gazdaság, Bács- szőlősön megkezdték a szeszmen­tes üdítő ital gyártását, szőlőből hektáronként 89 mázsás megyei átlagtermést szüreteltek, de volt gazdaság, amelyik tavaly már 109 mázsára emelte a nagyüzemi szőlőültetvényeik hektáronkénti termését. Kunfehértón egyenesbe lendült a b°rkősavgyártás, a Vá­rosföldi Állami Gazdaság 1973- ban tovább fejlesztette üzletháló­zatát, a szőlészeti, borászati, ker­tészeti, zöldségtermesztési kutató­intézetek új, nagyhozamú fajták nemesítésében értek el kimagasló sikert. A gabonatermesztő nagy­üzemekben hektáronként 45 má­zsa fölé emelkedett a búza át­lagtermése. Mindezekben a ter­melési eredményekben a mező- gazdasági nagyüzemek 600 szocia­lista brigádjában tevékenykedő tízezer szervezett dolgozó egész esztendei fáradozása is benne van. Keresett termékekkel jelentke­zett az elmúlt esztendőben a Víz- gépészeti Vállalat. A MEZÖGÉP- nél már készült a mezőgazdaság­ban annyira nélkülözött terepjá­ró krsautóbusz prototípusa, ame­lyet a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron mutat majd be a kecske­méti üzem. Tíz vállalat nyújtot­0 Szabó Ferenc ismerteti a beszámolót. t A MEDOSZ megyei értekezlet küldöttei. (Tóth Sándor felvételei.) ta be pályázatát a kiváló cím megszerzésére. A. jó termelési eredmény ala­pozta meg a mezőgazdasági üze­mek dolgozóinak béremelését, s többet fordíthattak a munkásvé­delemre, a szociális ellátásra, mint az előző esztendőkben. Is­mertette a MEDOSZ titkára az állami gazdaságok lakásépítő ak­ciójának eredményéi is. A Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban például másfél millió forintot költenek a. lakásépítésre, egymil­liót a tanyák megvásárlására. A vállalati szakszervezeti bizottság a közelmúltban huszonkét igény­lőnek hagyta jóvá a pénzügyi se­gítségnyújtást, rövidesen 14 OTP- lakás felépítéséhez folyósítja a nagyüzem az anyagi hozzájárulá­sát. Az Izsáki Állami Gazdaság­ban a tanyák villamosítására költöttek másfél . millió forin­tot. A Bajai Állami Gazdaság­ban 16 szövetkezeti lakást adtak át ebben az évben és 24 lakás építését kezdik meg. Megalakul a lakásépítő szövetkezet a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságban, .közreműködésével Hajóson, Sü- kösdön, Nemesnádudvaron épül majd családi otthon a gazdaság anyagi segítségével. Munkásgyűlések budapesti és vidéki nagyvállalatoknál Szervezettebb munkával készülnek a XI. pártkongresszusra és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára öt nagyvállalat ‘ szocialistabri- gád-vezetői és más dolgozói ked­den munkásgyűlésen áttekintet­ték üzemük munkáiénak mene­tét. s vizsgálták, hogy milyen módon segíthetnék még hatéko­nyabban a IV. ötéves terv sike­res befejezését, az V. ötéves terv megalapozását. A párt XI. kong­resszusa és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszteletére munkafelaiánlásokat tettek, vál­lalva a munka szervezettségének, a termelés gazdaságosságának és minőségének további javítását, a munkahelyi adottságok jobb ki­használását. A Csepel Vas- és Fémművek mintegy kétezer brigávezetője a Csepeli Sportcsarnokban tartotta gyűléséti A brigádok, üzemré­szek vállalásait összegezve elha­tározták hogv 1974-ben mintegy 500 millió forint értékű olyan terméket készítenek terven felül, > amelyekből egyébként nem tud­nák kielégíteni a belföldi és ex­portigényeket. A felszólalók azt is elmondták, hogy brigádjuk, üzemrészük miiven módon kíván ehhez a többleteredményhez hoz­zájárulni. A csepeliek nagy gondot fordí­tanak minden olvan megoldásra, amellyel az önköltséget csökkent- hetik, s egyben a minőséget is ja­vítják, ily módon nyereségüket 190 millió forinttal növelik. A többletnyereség elérésében fontos szerepet szánnak a termelési struktúra korszerűsítésének; ösz- szefognak, hogy a legkorszerűbb új termékeket a vállalat minél előbb kibocsáthassa. A Dunai Vasmű dolgozói 1975 végéig szóló felajánlást tettek, amelyben vállaljak, hogy a IV. ötéves tervre megszabott célokat 1975. október 30-ra elérik, nye­reségtervüket pedig még előbb. 1975. augusztus 30-ra teljesí­tik. Ehhez például nyersvasból az idén 800 ezer, jövőre pedig 830 ezer tonnát, acélból az idén 1,1 millió, jövőre pedig 1150 ezer tonnát kell gyártaniuk. Felaján­lásukban ennek módjait»is meg­szabták, s kidolgozták a gazda­ságosabb termelés megoldásait is. A Tiszai Vegyikombinát mun­kásgyűlésén a mezőgazdaság igé_ nyelvel, s a vállalat lehetőségei­vel számolva felajánlották, hogy. 1975 végéig terven felül mintegy 50 ezer tonna .műtrágyát állíta­nak elő (20,5 százalékos ható­anyagban számolva.) E felaján­lás értéke megközelíti a 17 mil­lió forintot. Ugyanakkor csök­kentik az önköltséget, s azt is el­határozták, hogy egyenletesen jó minőségű terméket bocsátanak a népgazdaság rendelkezésére. A Cement- és Mészművek munkásgyűlésein számot vetettek azzal, hogy a vállalat termékei­nek mintegy 50 százalékát még a meglehetősen elhasználódott be­rendezésekkel állítják elő, ezért minden lehetséges módon segítik a korszerű berendezésék üzembe, helyezését. A beremendi gyár termelését például fokozatosan növelik, s jövőre pedig teljes ka­pacitással dolgoznak. A hejőcsa- bai új cementgyár első termelő- vonalát 1975 első negyedév vé­gén, a második vonalat a máso­dik negyedév végén helyezik üzembe. A Cement- és Mészművek gaz­dasági-műszaki vezetői is megha­tározták, hogy milyen módon se­gítik a munkások vállalásainak teljesítését. Különösen a szerve­zési és fejlesztési munkát akar­ják tökéletesíteni, s gondoskod- ’ nak arról, hogy mindig kellő mennyiségű és minőségű anyag' és alkatrész álljon rendelkezés­re. Határozott lépéseket tesznek a munkafeltételek javítására, s gondoskodnak arról, hogy a bé­rek valóban kifejezzék a mun­ka eredményeit. Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a 22 ezer hektáros Bolyi Állami Gaz­daságban ugyancsak egész sor munka felajánlás hangzott el. A Kossuth szocialista brigád ve­zetője, Weber. György elmondot­ta, hogy a traktoros kollektíva tíz százalékkal kívánja növelni •eredményeit. Fodor Gyula tehe- .b észbrigád ja nevében a tejhozam növelésére tett felajánlást^ Érté­kes vállalásokat jelentették be egész sor más brigádvezető is. Walter Scheel elutazott Budapestről Walter Scheel, a Német Szö­vetségi Köztársaság alkancellár- ja és külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívá­sára hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon, kedden reggel el­utazott Budacestről. Walter Scheellel együtt elutazott felesége, valamint kísérete is. Búcsúztatásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Fri­gyes és félesége. Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúz­tatásnál Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete és Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Üzemek és óvodák *1? . ■ Wmm. vfizezren öoisöziisií • \ wr . Wm 1 's •' y- w. j£ ÍP|Mf9 '>4 A#n CB • űfcr3r^Xdd riFÍI Cl C? Cl CT1 \J*Jl § i €31 § ®J| |j ig ^»pfc£r%- W ^ ' . % C7AP121 IKfcííl kV M Jtyk W m r ■ ■ ■ v^» ■, JLfl. 9f h ■ ^IaIK ■ ■ ■• M. laAM ML'' >•■■ V~r*LU N-r w ww( , PV^ ■»-•, •*- VBfeww ^TJ ^ -- ■::■• Nyolc ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom