Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-26 / 96. szám
1974. április 26. • PETŐFI NÉPE • I Véget ért az országgyűlés ülésszaka Módosították a családjogi törvényt — A kormány külpolitikai tevékenysége — A második nap eseményeiből Púja Frigyes beszámolója Rauscher Györgyné felszólalása KülUgyminiszterüpk beszédének bevezetőjében elmondotta, hogy a nemzetközi helyzet fő jellemzője változatlanul az enyhülés. Ugyanakkor azonban hangsúlyozta. hogy a nemzetközi politikában ,egy idő óta olyan törekvések tapasztalhatók, amelyek az enyhülés megállítására és visszafordítására irányulnak. Az enyhülés ellen fellépő erők közé sorolta a nyugati katonai-ipari komplexumokat. a cionista lobbyt, a szélsőjobboldali ■ szervezeteket. Ezek mind az enyhülés ellen ágálnak. s állandóan a Szovjetunióval való együttműködés veszélyeit emlegetik. Az enyhülést hátráltatja a Kínai Népköztársaság nemzetközi politikája is. A kínai vezetők minden olyan javaslatot visszautasítanak, amelyet a Szovjetunió vagy valamelyik szövetségese kéz. deményez. így egy platformra kerülnek az imperializmus legag- resszívabb köreivel. Mindezen zavaró akciók ellenére a szocialista országok továbbra is aktívan munkálkodnak a nemzetközi enyhülésért, élükön a Szovjetunióval — mondotta Púja Frigyes. Az európai helyzet javulásában nagy fontosságú ae úgynevezett német kérdés megoldása. A szocialista országok kétoldalú szerződései. a kapcsolatok rendezése pontot tett Európa legvitatottabb kérdéskomplexuma után. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten számos fontos problémában kirajzolódtak a megegyezés körvonalai, és így megvannak a feltételei annak — mondotta külügyminiszterünk —, hogy a következő hónapokban befejeződjön a biztonsági értekezlet második szakasza, s összehívják a harmadikat. A szocialista országok álláspontja szerint az európai biztonsági értekezlet alapvető célja a béke és a biztonság megszilárdítása^ és^ ate európai országok együttműködésének bővítése, tartóssá tétele. Ebből kiindulva lényegesnek tartják az államok közötti kapcsolatok elveinek, a határok sérthetetlensége, az erőszakról való lemondás, az országok szuverenitásának tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének világos, félre nem érthető és félre nem magyarázható megfogalmazását. A szocialista országok ezeknek az elveknek az alapján készek a sokoldalú együttműködésre, kapcsolataik szélesítésére a tőkés országokkal. A szocialista országok a biztonsági értekezletet nem végső célnak, hanem kiinduló pontnak tartják, amellyel elkezdődik az európai államok új kapcsolatainak kialakítására irányuló munka.. Ezért nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a biztonsági értekezletet további lépések kövessék. Javasolják, hogy a biz- tpnsági értekezlet harmadik szakasza állandó konzultatív bizottságot, _,agy szervet hozzon létre az összes érdekelt államok képviselőinek részvételével. Határozott és ugyanakkor rugalmas politikánk ráébresztette a nyugati országok képviselőit, hogy a szocialista országok nem tesznek elvi engedményeket. Ez a felismerés is hozzájárult, ahhoz, hogy az utóbbi időben — bár még mindig sok fontos kérdés vár megfogalmazásra - - előrehaladt az okmányok szövegezése. A szocialista országok azt szeretnék, ha a politikai jellegű enyhülést katonai enyhülés egészítené ki. Ezt az álláspontot erősítette még a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ebben a, hónapban tartott ülése is. A tavaly Bécsben megkezdett haderőcsökkentési tárgyalásokon napjainkig már nagyjából kirajzolódtak a felek elképzelései. Ahhoz azonban, hogy a tárgyalások belátható időn belül pozitív eredményhez vezessenek, a NATO-ál- lamok részéről reálisabb megközelítésre lenne szükség. A Magyar Népköztársaság álláspontja ebben a kérdésben változatlan. Támogatjuk a Szovjetunió, a kengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közösen benyújtott javaslatát. Púja Frigyes ezután az indokínai népek küzdelméről beszélt. Az eddig elért eredményeket nagy megelégedéssel fogadtuk — mondotta de még mindig nem beszélhetünk a háború tényleges befejezéséről ebben a térségben. A fegyveres harcok kiterjesztéséért, a párizsi megállapodásban előírt békés politikai 'Rendezés megakadályozásáért, a saigoni adminisztráció a felelős. Hossz szolgálatot tesz az ügynek az Egyesült Államok kormánya is. amikor támogatja Thieu rendszerét. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a külügyminiszter megemlítette. hogy a korábbinál kedvezőbb! körülmények alakultak ki a válság rendezésére, de az első lépéseket feltétlenül továbbiaknak kell követniük, amelyek lehetővé teszik a Biztonsági Tanács idevonatkozó határozatainak maradéktalan végrehajtását. A Magyar Népköztársaság változatlanul támogatja az arab országok igaz ügyét — mondotta külügyminiszterünk. Latin-Amerikáról szólva Púja Frigyes hangsúlyozta, hogy a földrészen bonyolult, ellentmondásos helyzet alakult ki. A chilei puccs és a más országokban bekövetkezett reakciós változások azonban nem törhették meg a latin-amerikai népeket. A világ haladó közvéleményével együtt a mi népünk és kormányunk is határozottan elítéli a chilei terroruralmat és követeli a fogságban sínylődő chilei hazafiak szabadon bocsátását. A nemzetközi enynülés, a békés egymás mellett éles soha nem tapasztalt sikereiben a fő érdem a szocialista közösségé, hangsúlyozta Púja Frigyes. A szocialista közösség élén különösen rendkívül eredménves munkát fejtett ki a Szovjetunió Kommunista Pártja, élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssal. Az eredmények jók. de mégsem pihenhetünk meg. Fel kell készülni az újabb küzdel-1 mekre. a nemzetközi viszonyok további lényeges javításáért. Hazánk külpolitikájáról szólva Púja Frigyes hangsúlyozta, hogy az a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének szerves része. Pártunk és kormányunk iránymutatásának megfelelően külpolitikánk fő feladata a szocialista vívmányaink megvédelmezé- séhez és a szocialista társadalom építéséhez szükséges kedvező nemzetközi feltételek biztosítása. Ehhez'! feltétlenül szükséges, hogy tökéletesítsük a szocialista országok együttműködését. Ebben pótolhatatlan szerepe van a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének és a negyedszázada fennálló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Külpolitikánkban kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar— szovjet kapcsolatok és szüntelenül fejlődik együttműködésünk a Varsói Szerződés, illetve a KGST többi tagállamával is. Kapcsolatainkban igen nagy jelentőséget kapnak a magas szintű látogatások. Töretlenül fejlődnek kapcsolataink a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Magyar—albán viszonylatban csak a kereskedelem terén történt bizonyos előrehaladás. A Kínai Népköztársasággal való államközi kapcsolataink fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján továbbra is készek vagyunk és nem rajtunk, hanem a kínai vezetőkön múlt, hogy ez ideig kevés előrehaladást tettünk. Jók a kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal is. amelyeket a kölcsönös érdekeken alapuló, korrekt viszony jellemez. Itt megemlítette külügyminiszterünk a Finn Köztársaságot. Ausztriát. Francia- országot, s eredményesnek mondotta az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződd kapcsolataink rendezését is. Olaszországgal a kapcsolataink egyenletesen bővülnek, a Nagy-Britanniával való kapcsolat kialakítása és megalapozása még csak a kezdetén tart. A fejlődő országok közül legélénkebbek az államközi kapcsolataink az arab országokkal. Jól fejlődnek a magyar—indiai kapcsolatok is. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják — mondotta beszédének befejezéseképpen Púja Frigyes —, hogy pártunk és kormányunk külpolitikai irányvonala alapelveit és gyakorlatát, tekint ve helyes és jó. Ezt a külpolitikát folytatjuk a jövől>en is. Pártunk és kormányunk kipróbált politikája, országunk jó belpolitikai helyzete, tekintélyének növekedése biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat is eredményesen megoldjuk. Tisztelt országgyűlés! A társadalmi, gazdasági viszonyok fejlődése, mint oly sok más területen, a családjog területén is szükségessé tette, hogy a jogszabályt mai életünk igényeihez igazítsuk, oly módon, hogy a lehetőség szerint hosszabb időre alkalmas legyen feladatának betöltésére. A törvényjavaslatban szereplő, a házasságkötést megelőző 30 napos várakozási idő meggyőződésem szerint alkalmas lesz arra, hogy csökkentse a meggondolatlanul kötött házasságok számát, és megkímélje annak következményeitől a fiatalokat és a társadalmat. Köztudott azonban, hogy bíróságaink évente nagy számban kényszerülnek kimondani a házasságok felbontását. Ez olyan tény, amelynek következményeivel. többek között a gyermekelhelyezési problémákkal is számolnunk kell. A bíróságok már a házasság felbontásánál figyelembe veszik a kiskorú gyermek érdekeit, és az ezt követő esetleges gyermekelhelyezési perben is kizárólagos szempont, hogy hol vari inkább biztosítva a gyermek testi-szellemi, erkölcsi fejlődése. A javaslat szerint a gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a bíróság alaposan megvizsgálja az elébe tárt újabb kérelmet, bármily rövid idővel egy korábbi eljárást, döntést követően. Nagy lélekszámú választó körzetemben és közvetlen munkahelyemen is, ahol mintegy nyolcvan családos anya dolgozik, találkoztam már ebből eredő sérelemmel. Magam is kétgyermekes anya vagyok, tudom, milyen fontos a gyermekek nevelésében a kiegyensúlyozott családi élet, a nyugalmas légkör. Az a lány, hogy a gyermek elhelyezése, de főként az elhelyezés megváltoztatása iránt indult perek általában terjedelmes bizonyítást igényelnek, hosszadalmassá teheti az eljárást. Ez idő alatt — mint azt egy nekem panaszkodó anya elmondta — se éjjele, se nappala nem volt, a gyermeke nyugtalanná vált, tanulmányi eredménye romlott. Egyszóval a szülők — általában nem válogatott eszközökkel folyó harca a gyermekért — megviselte a családot. A döntést követően azonban nem tartott soká a nyugalom, mert alig három hónap múlva újabb pert indított az apa, ami — bár rö- videbb időre — de újabb tortúrát, izgalmat jelentett. Nem ritka, hogy az ilyen eljárást nem a gyermekért aggódó, hanem esetleg az anyagi érdekeit szem előtt tartó, vagy bosszúálló szülő indítja. A bíróságok munkája igen felelősségteljes a gyermek sorsáról való döntésnél. Hivatásuk magaslatán állva sem tudják azonban megakadályozni hasonló esetek előfordulását. A javaslatban írt módosítással is éppen a felelősség, a gyermek sorsáért való aggodalom vezetnet az újabb bizonyítási eljáráshoz. Ügy gondolom, jogi eszközökkel kellene biztosítékot nyújtani, gátat szabni az ilyen eseteknek, hogy valóban csak *a törvény- javaslatban szereplő lényeges változás esetén kerülhessen sor az újabb eljárásra, amit akár időbeli korlát felállításával, akár ezen belül egyéb megszorító rendelkezés alkalmazásával lehetne elérni. A törvényjavaslattal egyetértek és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javasolom. Üj sikerek előtt Szinte alig akad ország Európában, ahol ne tapsoltak volna még a Kalocsai Népi Együttes táncosainak, énekeseinek, zenészeinek. Az együttes klubszobája valóságos kis múzeum: itt kaptak helyet a külföldi turnék, vendégszereplések dijai, a legkedvesebb útiemlékek. A kalocsai táncosok idei terveiről, elképzeléseiről kérdeztük a híres együttes művészeti vezetőit, Tóth Ferencet és Pécsiné Ács Saroltát. Megújult együttes — Az elmúlt évi franciaországi, Dijonban tartott vendégszereplésünk után szinte megújult a Kalocsai Népi Együttes — mondta Tóth Ferenc. — Űj, fiatal táncosok kerültek közénk, akik szívós kitartó munkával igen hamar elsajátították az együttes repertoárját. Nagyon fontos részét képezte munkánknak az ez évi bemutatókra való felkészülés is. Több új kalocsai és Kalocsa-kömyéki táncot, táncjátékot vettünk fel műsorunkba, de bemutatjuk más vidékek táncait is. — Milyen új táncokkal gazdagodott a program? Nemzedékek tánca — Új műsorunk felépítését igyekeztünk úgy meghatározni, hogy abban együtt szerepeljen a népi mozgáskultúra és a népdal — veszi át a szót Pécsiné Ács Sarolta. — Műsorunkból kiemelném a Nemzedékek tánca című összeállítást, de igen látványos, temperamentumos a kukorica- fosztás emlékeit idéző „Csőrehú- zás” is. A kalocsai táncosok mozgáskészségét bizonyítja a sodró lendületű, bravúros Debreceni pásztortánc, amely legutóbb az IBUSZ olasz vendégei előtt aratott megérdemelt, nagy sikert. Az idei év, ha lehet, még nagyobb feladatokat állít a Kalocsai Népi Együttes elé. Megtudtuk a művészeti vezetőktől, hogy részt vettek az’ idén a Szóljatok játszók, regölők területi döntőin, valamint a Hódmezővásárhelyen rendezett szövetkezeti táncverseny elődöntőjén, ahol a zsűri a legmagasabb pontszámmal jutalmazta teljesítményüket. Gazdag műsornaptár Az együttes műsornaptárának további bejegyzései: április 21-én önálló est keretében mutatták be Kalocsán az I. István Gimnázium dísztermében új műsorukat, július 6—7-én pedig Bala- tonfüreden. Siófokon és Bala- tonlellén vesznek részt a szövetkezeti táncverseny országos döntőin. Természetesen ezenkívül megcsodálják kivételes tudásukat a Kalocsára látogató turistacsoportok is. A külföldi érdeklődést jelzi az a tény, hogy eddig, 6 országból érkezett meghívás: Franciaország, Lengyelország. Románia, Olaszország. Hollandia és a Szovjetunió szeretné vendégül látni a kalocsai táncosokat. Hogy a sok szíves invitálás melyikének tesznek majd eleget, az a közeljövőben dől el. Egy viszont bizonyos: a Kalocsai Népi Együttes táncosai, énekesei az idén is városuk kulturális nagyköveteiként viszik majd szét onszágba-világba Kalocsa ezerszínű népművészetét. Csapai Lajos Gyógyító és gyógyuló szívek között Balatonfüredi jegyzetek III. Nos, az újságíró látszólag be is fejezte a munkáját, részletes tájékoztatót kapott az itt folyó gyógyító, munkába visszairányító tevékenységről. Kicsi a világ, mindenütt akad ismerős, de azért nem ártott az igazgató titkárnőjének kedves segítsége. Néhány percen belül már a kezemben volt egy kis névsor, amiből kiderült, Bács megyében is vannak olyanok, akik itt keresik és tar lálják is a gyógyulást. Az egyik émeleti társalgóban teszek látogatást két „földinél”. Kényelmes fotelekben üldögélve beszélget Kollár Józsefné kiskun- halasi ápolónő és szobatársa, a kecskeméti Jónás Andor arany-, gyémánt- és vasdiplomás pedagógus felesége. Nagyon megörülnek jöttömnek, s bár Jónás néni éppen á fogorvoshoz készül, néhány percet elbeszélgetünk. Harmadszor vagyok már itt — meséli Jónás néni — és tudom, hogy most is valósággal újjászü-' letve utazom vissza Kecskemétre. Nagyon magas a vérnyomásom, de az itteni kezelés máris érezteti a hatását. Csend, nyugalom, kedvesség, nagyon jó itt... Kollárné másodszor van itt és „szakszemmel” mond véleményt. — Munkából jöttem ide, de sajnos, nem folytathatom egyelőre. Műtét előtt állok, s most itt felerősítenek. Érzem, hogy sikerülni fog. Főorvosunk, dr. Ludvig Károly és az osztály orvosa, dr. Szie- s bért Péter mindent megtesznek, nemcsak az én, hanem mindnyájunk gyógyulásáért. Szabadidőmében sokat sétálok a Balaton partján és egyre erősebbnek érzem magam. Most elkísérem Jónás nénit a fogorvoshoz... Kopogtatásomra azonnal érkezik a válasz, belépek az egyik „kórterembe”. Háromágyas, szépen, kényelmesen berendezett t A két kalocsai ismerős, Pécsi Fercncné és Podhraczki Dezső bácsi a kórház parkjában. szoba, olyan, mint bármelyik üdülőben. Nóti László, a BRK kecskeméti kirendeltségének a vezetője pizsamában „fogad”. — Olvasok — mondja — vége a vizitnek, s most már ebédig nem megyek le sétálni' Hogy vagyok? Köszönöm,, remekül. Először 1970-ben voltam itt, s most a télen ismét jelentkeztek asziv- bántalmaim. Munkából jöttem, s munkába megyek. Alig egy hete vagyok itt, de máris sokkal jobban vagyok. Gyógytorna, masz- százs, szénsavas fürdők és a többi kezelés mind nagyon sokat használt már eddig is. Dr. Bar- cza István igazgatóhelyettes az osztály főorvosa és az osztályos orvosnő, dr. Went Erzsébet nagyon biztatnak, de én is érzem, egyelőre nem lesz baj. Örülök annak, hogy igen jó az idő, sokat sétálok a Balcsi-parton. Az étvágyam „növekvő tendenciát” mutat, A- és B-menü között válogathatok. ízletes és elegendő... Nem zavarom tovább Nóti Lászlót, legyen ideje felöltözni az ebédhez. A két órakor kezdődő és négyig tartó csendes pihenő előtt sétát teszek a parton. Az egyik pádon ismerős. Rajnai Mihály nyugdíjas tűzoltó főtörzsőrmester piheni ki az ebéd „fáradalmait” — Harmadszor vagyok itt — mondja elgondolkodva. — Tíz éve vagyok nyugdíjban, s nyugodtan mondhatom, szinte újjászületve térek haza Kecskemétre. A városi tanácsnál igyekszem hasznosítani magam, mint tanácsi megbízott, s bízom abban, hogy hazatérve újult erővel láthatok munkához. Osztályunk főorvosa dr. Debrőczi Tibor igazgató, s csak a legnagyobb elismerés hangján tudok emlékezni gyógyitómunkájáróL Utoljára 1970-ben voltam itt, s három évig semmi panaszom sem volt, remélem, legalább három évig ezután sem lesz. — Élmények? — Az is akad. Éppen lenn voltam a mólón huszonharmadikán, amikor megindult az első hajójárat. A Siófokról érkező hajót ünnepélyesen fogadták, s azután barátságosan meghívták a közönséget tihanyi kirándulásra. Nagyon kellemes utunk volt. Vasárnap azután a kórház kultú- rosának szervezésében félnapos autóbusz-kiránduláson is meglátogattam társaimmal Tihanyt. Van még idő a csendes pihenőig. hátha sikerül még a parti sétányra tervezett randevú. Kellemesen süt a nap és a parkban már szorgoskodnak a kertészek, s szinte minden pádon élvezi valaki az ébredő tavaszt. Most már nemcsak Tihanyt látni innen, a túlsó part kontúrjai is élesen kirajzolódnak. — Én is éppen most érkeztem — mondja Podbraczki Dezső nyugdíjas kalocsai pénzügyi főelőadó, miközben letelepszek mellé a padra. — Csodálatos az idő. nem is hinné az ember, hogy még csak március vége félé járunk. — Járt már itt? — A Balatonnál sokszor, a kórháznak másodszor vagyok a „vendége”. Csodálkozik? Itt nincs beteg, osztályon felüli szállodában sincs olyan udvarias, előzékeny bánásmód mint amilyenben itt lehet részünk. Tudja, mikor voltam én itt először? Kereken húsz éve. Szinte megdöbbentem, amikor a két évtized alatti fejlődést „felfedeztem”. Akkor még olyan pihenőüdülő jellege volt ennek az intézménynek, s bizony, ha valaki idejövetelem előtt mondta volna, hogy milyen korszerű gyógyintézetbe jövök, talán el sem hittem volna. Kitűnő az ellátás és úgy az orvosokról, mint az ápolónőkről csak a legnagyobb elismerés hangján tudok szólni. Dr. Szodrai Erzsébet adjunktus. az osztályunk orvosa külön dicséretet érdemel kedves lelkiismeretességéért Opauszky László (Folytatjuk)
