Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

1911, április 23. • PETŐFI NÉPE • 9 A magyar nyelv hete A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében minden év áprilisában megrendezzük a ma­gyar nyelv hetét. A budapesti Kossuth-klub kezdeti rendezvé­nyei után a hagyományossá váló nyelvi heteket mind gazdagabb, átfogóbb programmal rendezzük rfieg. A nyelvi hetek eredményessé­gét növelték a rádió és a tv előadásai is. Néhány év óta a vi- • dák ,is belekapcsolódott a rendez­vényekbe és az á szokás alakult ki, hogy minden évben más-imás megyeszékhely vállalta a nyelvi hét központi előadásainak rende­zését. Győr, Szeged, Salgótarján után az idén Veszprémben tar­tották az; idei nyelvi hét előadá­sait. E héten és a jövő héten a nyelvhéttel kapcsolatban’ me­gyénkben is -lesznek előadások Kecskeméten, Szabadszálláson és Tiszakécskén. A nyelvi hetek alkalmat nyúj­tanak édes anyanyelvűnkkel való behatóbb foglalkozásra. Jó tudni, hogy milyen értékek halmozódtak fel nyelvünkben. A világosság, szemléletesség, színesség, gazdag­ság, kifejező erő, tömörség, logi­kai kapcsolat, jó hangzás, a mon­datszakaszokat élesen elhatározó hangsúlyozás nyelvünknek az ide­genek által is megcsodált kiváló tulajdonságai, amelyeket évezre­dek folyamán fejlesztett ki. Ezzel az értékes nyelvi örökséggel jól kell tudnunk élni. De kötelessé­günk is, hogy óvjuk, ápoljuk, mű­veljük nyelvünket, hiszen a ma­gyar lelkiség pompás kifejezője. Története folyamán sok új szóval gazdagodott, , de ősi ízei, színei megmaradták. Nemcsak vettünk át szavakat, hanem adtunk is az európai népeknek. Többek kö­zött csikós, hajdú, huszár, kocsi nemzetközi szóvá lett szavainkat említjük meg. A nyelvi hetek jelentősen hoz­zájárultak ahhoz, hogy a nyelvi kérdések iránti érdeklődés foko­zatosan megnövekedett. A nyelvi külturáltság azonban még nem érte el az általános műveltségii színvonalat. Ünneprontás nélkül még kell villan unk, hogy sokan vannak, akik tudatlanságáéi, fele- ' lőtlenségből, nemtörődömségből a nyelvrontók táborát növelik. A rossz szóhasználat, a fogalmazási hibák, paz' kiesenvszayak,ijulzott használata,* sor újabban a iháflg- súlyozási, hanglejtési, szórend!, sőt kiejtési hibák említhetők egyebek között. Ezért van szükség mind széle­sebb rétegekben a nyelvi tudatos­ság fejlesztésére, anyanyelvűnk megszerettetésére. Anyanyelvi műveltségünket tehát úgy kell fejlesztenünk, hogy nyelvi közvé­lemény kialakításával másokat is ráeszméltessünk hibás nyelvhasz­nálatukra. A magyar nyelv hete jelentősé­gét Lőrincze Lajos szavaival így foglalhatjuk össze: „A magyar nyelvművelés, anyanyelvűnk meg­ismerése, a nyelvi kultúra eme­lése nem, kizárólag nyelvészeti kérdés, és nem is égy szűkebb ré­teg ügye. Közügy, fontos kérdése közművelődésünknek. A nyelv, anyanyelvűnk életének ismerete nélkülözhetetlen része, tárgya az általános műveltségnek, a. nyelv jó használatának elsajátí­tása pedig eszköze más isme­retek megszerzésének, s általá­ban a közösségi életben való rész­vételünknek. így tehát a magyar nyelv hete is túlmutat a szakmai rendezvények határain.’’1 Kiss István KELLEMES KÖRNYEZET, VONZÓ PROGRAM Egy igazi klub — Az Egészségügyi Dolgozók Klubját nézze meg — taná­csolták — ha igazi klubot akar látni. Igen jó a híre. Éppen emiatt voltak fenntartásaim. Rossz tapasztalatokat szereztem síppal-dobbal dicsért klubokban. Elmentem, s hol az otthonosan berendezett helyiség, hol a tartalmas program hiányzott. Háromszor összejött húsz fiatal táncolni és már kinevezték klubnak a mulatságot. Az énekkar tagsága ne­gyedére olvadt, s zenebarátok klubja néven folytatták tevé­kenységüket. Még meg is dicsérték őket a korszerű új mód­szer alkalmazásáért. érdemes példának. Dr. Fáy Ta- másné, a szakszervezeti bizott­ság titkára diákkorában részt vett a műkedvelő mozgalomban. Szépen szavalt. Azóta is rendsze­res hangverseny, és színházláto­gató. A „szervezés” során sze­mélyes élményekre hivatkozhat, tudja, hogy mit érdemes ajánla­ni. Dr. Kiinger Istvánná klubve­zető Vásárhelyről hozta magával a művészetek iránti érdeklődést. Fáradhatatlanul, nagy körülte­A kecskeméti megyei kórház­ban megvalósították a cél. a tar­talom és a forma összhangját, ízlésesen rendezték be a rendel­kezésükbe bocsátott helyiséget. Az egyik szögletben a bárpult körül tanyázhatnak, akik finom szeszek mellett témáznak a vi­lág dolgairól. Nagyobb teret kaptak a kulturális programok. A tervezésnél számítottak arra, hogy a képzőművészet érdekli a tagságot. Kiállítások rendezésé­hez alkalmas falfelületeket ala­kítottak ki, s gondoskodtak a. jó világításról. A kis asztalok körül kényelmesen elfér hatvan-hetven vendég A környezet is nyugtat, pihentet. Félévre készítik el a progra­mot. A legfőbb alapelvek: rend­szeresség és változatosság. A hét közepén az egészségügyi szak- szervezet szervez \ előadásokat, élménybeszámolókat, találkozó­kat, a hét elején a kórház KISZ- fiataljai. Természetesen vala­mennyi rendezvényen részt - ve­hetnek a tagok. A fiatalabbak szívesen látják az általuk kezde­ményezett összejöveteleken az idősebbeket és fordítva. Nyilván­való az is, hogy hiba lenne, ha figyelmen kívül hagynák az el­őtérő kívánságokat. Országos hírű szakembereket, művészeket és helyi, az egészségügy területen dolgozó kollégákat szívesen fo­gadnak, érdeklődéssel hallgat­nak. Legutóbb a bajai Éber Sán­dor tárlata vonzott nagy közön­séget. A művész munkásságát Telepy Katalin művészettörté­nész méltatta. A megyében dol­gozó alkotók többségét már jól ismerik a klubban. Bemutatko­zott munkáival és személyesen Pálfy Gusztáv, Goór Imre, Falu­helyi József, Túri Endre, Bozsó , János. Dicséretes, hogy keresik a í kapcsolata t-^®«J\Iűvésztelepen dolgozó 'képzőművészekkel Ko­vács Tamás grafikus tárlata ki­emelkedő eseménynek számítolt. Kedveltek a népművészek munkái. Megrendezték Nagy Kristóf kiállítását, sokan gyö­nyörködtek Pólyák Ferenc és Kerekes Ferenc helvéciai fara­gók munkáiban. Pécsiné. Acs Sa- roUa kalauzolásával tájékozód­tak a kalocsai népművészet vi­lágában. Az iparművészet ked­velői sem panaszkodhatnak. Ko­sa Klári, Probstner János szín­vonalas tárgyakat mutatott be. írók. költők is szívesen eleget tesznek az egészségügyiek klub­ja meghívásának. Fodor András, Buda Ferenc, Fekete Gyula, Zám Tibor, Kunszabó Ferenc sokáig emlékezik a jól előkészített „kór­házi” irodalmi estre. örömmel látott vendégek a he­lyi színészek, amatőr együttesek. A Ciróka bábegyüttes egy órára tervezett műsorát a nagy siker miatt kétszer is meghosszabbí-. tották. A modern zenéről több sorozat tájékoztatott. Dr. Jármay Árpád a dzsesszről tartott ismer­tetőit különösen nagy érdeklő­dés kísérte. A klubtagok politikai tájékozó^ dását elméleti előadások, konzul­tációk segítik. Dr. Benedict Já­nos főorvos például „A nemzeti és a nemzeten felüli a kutatás­ban és az orvosi gyakorlatban” címmel fejtette ki gondolatait. Katanics Sándorhoz, a megyei pártbizottság titkárához is sok kérdést intéztek, amikor idősze­rű kérdések megvitatására ellá­togatott a klubba. Dicsérhető, hogy a külföldet járt orvosok és meghívott kecs­keméti kutatók beszámolnak ta­pasztalataikról. Mi tagadás, szá­mos, főhivatású dolgozóval mű­ködő művelődési intézmény iri­gyelheti ezt a nagyon is vázlatos beszámolót. A klub vezetőségé­nek szenvedélyes ügyszeretét jog_ gal minősíthetjük, jő, követésre kintéssel buzgólkodik azon, hogy mind vonzóbb, tartalmasabb, kellemesebb legyen a klub prog­ramja. „Mellékesen” a megyei kórház gyógyszertárának a veze­tője és az egészségügyi dolgozók Bács-Kiskun megyei bizottságá­nak oktatási és kulturális felelő­se. Beszélgetésünkkor elhárított magától szinte minden érdemet. „Minden támogatást megkapunk a kórház igazgatóságától, párt- szervezetétől.” * Gondolom, felesleges tovább bizonygatnom, hogy érdemes volt közelebbről is megismerkedni <•/ egészségügyi dolgozók kecskemé­ti klubjával. Heltai Nándor • Tóth Sándor felvételei Nagy Kristóf és Csókos Varga Gyöngyi nép­művészeti kiállításáról. A múlt a divat • MOSTANÁBAN egy aranyos rajzfilmet vetítenek a mozaik. Gombnyomásra a címe és a meg­kérdezett négy-tizennégy éves gyerekek arra válaszodnak, ho­gyan képzelik el a jövőt. Szavai­kat azután saját rajzaikkal il­lusztrálják. Az egyik nagycso­portos óvodás a következő szelle­mesen aranyos választ adta: le­het, hogy a jövő megint a múlt lesz és akkor legyőzzük a törökö­ket. A gondolattársításra hajlamos felnőtt az első jóízű mosoly után azon meditálhat: a törököket ugyan még futballban is ritkán győztük le, de a múlt máris visz- szatért, legalábbis az öltözködés­ben. Egyre jobban megyünk hát­rafelé, nagyapáink divatjához és ha ez így megy tovább, pillana­tok alatt tigrisbőrben találjuk magunkat. Mert korunk másik jellegzetessége, hogy a divat egy­re gyorsabb tempóban avul el. Voltak szép idők, amikor négy-öt év kellett ahhoz, hogy egy kabát­fazon, vagy egy kalapdísz elter­jedjen egy-egy országban, manap­ság, ha a francia divatdiktátorok februárban bemutatnak egy új­szerű horgolt női sapkát, biztosak lehetünk abban, hogy márciusban már felbukkan Pesten és az őszi idényben az ország lányai és asz- szonyaí ezt a fajta- horgolt sapkát hordják. A divat teljes lesz, s mi­nél képtelenebbnek hat az új da­rab, annál biztosabb, hogy divat lesz belőle. Ilyenformán az újsze­rű holmikból pillanatokon belül egyenruha válik. Itt az ideje, hogy valaki megint más újdonságot ta­láljon ki. Létrejött már a divatellenes di­vat egyenruhája is: a farmernad­rág, majd most a farmering, vagy szoknya, lehetőleg kirojtozott szél­lel, esetleg klórmésszel előre ki- fakítva, sőt, foltosra fakítva. Va­laha kényelemszerető diákok — meg egy élelmes üzletember, bi­zonyos Lévy Strauss nevű úr, nem jelentéktelen propagandával — tüntetni akarván szüleik jól öltözött generációja ellen, felhúz­ták a tehenészlegények és épí­tőimunkások elnyűhetetlen nad­rágját. A polgári kereskedelem rendkívül gyorsan felfedezte az új divat lehetőségeit és ontani kezdte ennek a divatellennes di­vatnak a darabjait. Ma már ugyanúgy irányítják a fiatalok öltözködését a kereskedelmi pro­pagandával, mint a jól öltözködő öregekét. , Az már az eddigiekből is kide­rült, hogy az öltözködés divatjá­nak mindig vannak társadalmi vonatkozásai. Már csak azért is, mert évszázadokig az öltözködés a legfeltűnőbb külső jelzése volt annak. k:i milyen társadalmi osz­tályhoz. réteghez tartózott. (Köz­ismert, hogy Rómában a tógák ráncainak száma viselőinek rang­ját is jelezte.) • AZ A NAGY TÁRSADALMI mozgás, amely az első győztes szocialista forradalommal kezdő­dött- a XX. század Európájában, az elmúlt ötvenöt évben az egész földgolyón kitörölhetetlen válto­zásokat hozott az emberek gon­dolkodásában, szokásaiban is. Az egyik ilyen külső jegy, hogy a vi­lágon egyre több országban kül­sőre, az öltözködés alapján, ma már nem lehet megkülönböztetni az embereket egymástól. Mindennek persze nemcsak tár­sadalmi okai vannak. Itt is, mint a bútornál, a lakberendezési tár­gyaknál, alapvetően meghatároz­za a fejlődést a ruházkodás nyers­anyagainak bővülése, változása. Évszázadokig, amíg a selyem elő­állítása kínai titok volt, a legelő­kelőbb öltözködési kelme a se­lyem maradt. Rangját bizonyos tekintetben még ma is tartja, de a műanyagszál a mi évtizedeink­ben például forradalmasította az öltözködés divatját. S a nyersa­nyagok mellett az ipar, a kelmét és ruhákat előállító ipar fejlődé­se, változásai is alapvetően befo­lyásolták a divat alakulását. Igaz, de miért változik manap­ság oly gyorsan és miért fordul előszeretettel • vissza történelmi modellekért'? A gyors változások oka nyilvánvalóan a divatcikkek viszonylagos olcsóságában, a nagy szériában előállítható ipari ter­melésben keresendő. Viszonylag hamar, nagyon sokan hozzájut­hatnak és egyenruhává változtat­ják a korábban nem is látott da­rabokat. Ezért kell aztán mindig gyorsan új divatot kitalálni. A folyamatot persze tőkés viszonyok között az ipar és a kereskedelem szándékosan is gyorsítja. • A MÚLT FELÉ fordulásnak bdzonynára több oka van. Társa­dalmi, szemléleti. A legfontosabb azonban valószínűleg az, hogy az emberiség a történelmi korok óta rendkívül találékony, változatos, sok tekintetben praktikus divat­darabokat hozott létre. Ám éppen a gyors elavulás miatt sok érté­kes ötlet hamar veszendőbe ment. A divattervezők felfedezték elő­deik ötletességét, a kincsesbányát, amit a múlt divatja jelent. Ráa­dásul a régi divat soha nem úgy jelenik meg ismét, mint a maga idejében. Már az új anyagok is megváltoztatják a „felújított” di­vattermékéket, . arról nem is be­szélve, hogy legtöbbször csak vo­nalakat. formákat vesznek át, nem pontosan másolnak. Végülís akkor örüljünk a divat gyors változásainak, hátrafelé ka- csingatásának, vagy legyünk kon­zekvensek és „ne dőljünk be”? Ami megtetszett egyszer, ahhoz ragaszkodjunk, s ezzel vállaljuk a régimódiság vádját? Aki receptet vár ettől a soro­zattól, annak, ismét csalódást kell pkű^nQrn,. íiem. érdemes se elát­kozni a divatot, se lelkesedni ér­te. Hátat fordítani meg igazán kár lenne, hiszen mindig egy sor jó, gyakorlatias, szép ötlettel ta­lálkozunk az öltözködés divatjá­nak újabb és újabb hullámaiban. Meg aztán nincs is nagyon mó­dunk a változások elől elzárkóz­ni, hiszen egy-egy korszakban, mondjuk egy évtizedben, őrzi ugyan a divat több kor lerakódá- sátt a kereskedelem és az ipar, meg a kisipar mégiscsak korlátozott mértékben állít elő régebbi divat- darábokat. Már az ötven évvel ez­előtti divattal is csak új, éppen di- vatosított kiadásában találkozha­tunk. • SOKKAL FONTOSABB, hogy ismerjük egyéniségünk adottsá­gait. Külsőnk adottságait is, és a divat mindig szélesebb választék­köréből csak azt vásároljuk ká, ami nekünk jól illik, ami szá­munkra praktikus, s ráadásul tet­szik is. S ezt ma már nyugodtan tanácsolhatjuk a férfiaknak is. mert el ne feledjük: a mai dívái harmadik sajátossága, „egyenjo- gúsitotta” a férfiakat. Az ő divat­juk is elég gyorsan változik. B. L. FELICE CHILAIMTI HÁROM ZÁSZLÓT SALVATORE , 1J.G1U LIÁN ÓNAK ; (16.) Az új zászló nem volt más, mint az amerikai fasizmus, t Szicíliában „antibolsevista front­nak” nevezett mozgalom indult:, a nagy szicíliai—amerikai maffia foglalta el benne a kulcspozíciókat Közben az egész világon romlot­tak, a keleti—nyugati kapcsolatok, kiéleződtek az ellentétek. Űj há­ború kezdődött a keleti és a nyu­gati politikai rendszerek, elsősor­ban az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Hidegháború­nak nevezték. Bizonyos amerikai szervezetek jelentős összegeket fektettek hi­degháborús politikai mozgalmak­ba. Szicília, mint. már említettük, fontos figura volt á nemzetközi játszmában. És a Palermóban ala­kult antibolsevista front jelenté­keny támogatást kapott az ame­rikai pénzemberektől, hogy a kommunisták ellen harcoljon. Crozza Black állt a front élén. A nagyfőnök (Szicíliában Capo dei Capinak. Amerikában Kingnek nevezték), olyan hatalmas volt, hogy bizonyos amerikai szerveze­tek a háború alatt felhasználták tevékenységét, és most. a hideg­háborúban is éltek vele. urozza Black intézte a pénz­ügyeket. és természetesen a maga zsebére is dolgozott. Aztán vala­hogy el kellett számolnia az ame­rikai támogatókkal is. És hatal­mas hiányokra derült fény a számadás során. 1947. április 20-án. amikor a tartományi gyű­lés első választásain a kommu- nista párt vezetésével a baloldali pártokból alakult Népi Tömb erő­sebbnek bizonyult, és megszerezte a relatív többséget. Hogy a konzervatív pártok ve­reséget szenvedtek, a parasztok lelkesedéssel és újult reménnyel készülődtek május elseje megün­neplésére. Akkor véres megtorlás terve érlelődött Crozza Black sötét agyában. Fiatal korában bérgyil­kosaival Detroitban többször lőtt .sztrájkotokra, és mindig megju­talmazták érte. Kiment a texasi farmokra is. és halomra gyilkolta azokat a néger szakszervezeti ve­zetőket és Puerto Ricó-i napszá­mosokat. akik béremelést és mun­kaidő-csökkentést követeltek. És felbújtói értek is el bizonyos „po­litikai” eredményeket. Barátja és cinkostársa. Anastasia fölszámolta a New York-i kikötő becsületes szakszervezeti vezetőit, ő is segí­tett létrehozni a .kikötő frontját”, melyet a gengszterek az úgyneve­zett gyilkossági szindikátussal együttműködve ellenőrizték. Crozza Black tervei nem ma­radtak sokáig sötét agya mélyén. Az antibolsevista front rendszeres kapcsolatban állt a jobboldali és a konzervatív pártokkal. És Croz­za Black értésére adta ezeknek a pártvezéreknek, hogy véres ak­ciókra készül, merényletekre, ter­rortámadásokra. vérfürdőkre, Nem minden pártvezér beszélte le; volt aki várakozó álláspontra helyezkedett, mások titkon bátorí­tották. Crozza Black nagyon ra­vasz volt, összegyűjtötte a komp­romittáló bizonyítékokat. Hatalma egyre nőtt. a kompromittáltak so­ha többé nem menekültek zsaro­lásai elől Néhány összejövetel után, ame­lyeken Giuliano is részt vett (ott voltak a maffiavezérek, ott volt ügyvéd barátja, Geloso C., az öreg hétpróbás gengszter meg pár politikai személyiség), elfo­gadtak egy általános tervet. Giu­liano lett a front fegyveres erői­nek parancsnoka, a titokzatos személyiségtől, a mindig láthatat­lantól kapja majd a parancso­kat, ha itt' a cselekvés pillanata. Minden az 1947. április 24-i csü­törtök és a rákövetkező, a május elseji csütörtök közt zajlott le. Április 24-én este nagy ünnep-- ség volt Salvatore Giulianóék- nál. Mariannina tartotta esküvő­jét Pasquale Sciortinóval. Crozza Black értésükre adta, hogy nyu­godtan részt vehetnek a banditák a szertartáson meg a vacsorán. És csakugyan, semmi se történt. A Giuliano-banda teljes létszám­ban ünnepelte a vezér húgának lakodalmát: zene is volt, lányok is a tánchoz. A mónrealei püs­pök engedélyezte, hogy a banda­vezér otthonában tartsák a cere­móniát. A szertartást Di Bella tisztelendő úr, a monteleprei káp­lán végezte. Azon az éjszakán alakította meg Giuliano és barátja, Geloso C. a monteleprei malom és tész­tagyár igazgató tanácsát. Három nappal később Crozza Black elrendelte a május elsejei akciót. — 1947. április 27-én — val­lotta később Genovese Giovanni monteleprei bérlő Mauro vizsgá­lóbírónak Palermóban — Giulia­no velem volt Saracinóban, < Pianelli fivérek is ott voltak meg Salvatore Ferrer i, más né ven Fra Diavolo. Délután háron körül megérkezett Giuliano sógo ra, Pasquale Sciortino, levelet ho zott a bandavezérnek. Félrevo nullák, úgy olvasták el együtt Aztán Giuliano gyufával eléget te, majd odajött hozzánk, és az mondta: „Fiúk, ütött a szabad ság órája!” ' Az események ezután már eg tragikus film ritmusában pereg tek. Az 1947. május elsejére virra dó éjszaka. ­Cippiben, Montelepre közele ben két testes ember, egy hat mincöt körüli meg egy sokké idősebb beszélget halkan. Egyi kük a monteleprei maffiavezé: a másik Gnazio bátyám Mór reáléból — nagy tekintélyű mai fiás ő is. Testőreik a közeibe cirkálnak. — Aspano Pisoiotta azt monc ja, hogy a levél hamis volt - dünnyögi a monteleprei maffiá — És Giuliano mit mond? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom