Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
\ I Kettős üzem»nyagszűrő. 0 1961. Üzem a Kígyó utcában. 0 1966. A Dózsa György úton kialakított gyár. A gyár kialakulása, fejlesztése A Kismotor- és Gépgyár 5. sz. Gyára Baján tíz évvel ezelőtt alakult. Ezt megelőzően több vállalatot vontak össze. Elődje a bajai Autójavító és a Mechanikai Vállalat 1953-ban egyesült, majd a tanács Bajai Fémipari Vállalat néven üzemeltette 1955- től. 1959-ben átszervezés után a Salamon-féle gépjavítóval együtt működött a vállalat. Ez az új tanácsi vállalat öt kisebb műhelyben, valamint a Türr utcai telepen 280 négyzetméter területen 20 munkással igen sok termékféleséget gyártva üzemelt. 1960-BAN a' füstcsövek és mezőgazdasági kisgépek gyártására Bácsalmáson telephelyet létesítettek. A bajai Fémipari Vállalat központja a Kígyó utca 21. számú épületbe költözött. Alkatrészgyártást vállalt az Ikarusz Karosszéria és Járműgyár részére. Jó eredményei elismeréséül ebben az évben elnyerte az Élüzem címet. 1961-BEN tovább fejlesztik a vállalatot, bővül a termékösszetétele és ekkor létesít először kapcsolatot a budapesti Kismotor- és Gépgyárral. (KMG.) 1963-BAN a javítórészlegeket, a mérleggyártást és az FVV csuklósvillamos alkatrészeinek készítését a bajai Vegyesipari és Szolgáltató Vállalatnak adja át, bácsalmási telephelye pedig önálló tanácsi vállalattá alakul. Ebben az évben — a tanácsi határozat után — ismét a Bajai Fémipari Vállalat (BFV) nevet; veszi fel. Kooperációs kapcsolatát szo-g rosabbrá. fűzte at,Kjsu>otor- és ^Gépgyárral.í Éves’ termelésének 35 százalékát szállította a gyár részére. Megkezdődik a Dózsa György úti telep kialakítása és ekkor előkészítő tárgyalások kezdődnek a KMG-vel, hogy a vállalatot a budapesti gyár vidéki bázisává fejlesszék. A vállalat termelése 1959-ben csupán 10 millió forint volt, négy évvel később a termelési érték 27,3 millió forintra emelkedett. A dolgozók száma megháromszorozódott, s így 344 munkás dolgozott már a vállalatnál. Az állóeszközeiknek értéke 3,4 millió forintról 5,3 millió forintra növekedett. Az 1963-ban elért eredmények alapján a vállalat újra elnyerte az Élüzem címet. Az eltelt évek dinamikus fejlődést tükröznek, kialakult a szakmunkásgárda, s mindez alapot szolgáltatott az új gyáregység kialakításához. Az eddig tapasztalt fejlődés m^ginkább jellemzővé vált a kö- véíkező években. . 1964-től 1966-ig A Bajai Fémipari Vállalat 1964. január 1-ével egyesült a budapesti Kismotor- és Gépgyárral. s annak 5. sz. gyáregysége lett. A KMG a bajai gyáregységet az egyesítéstől kezdve évről évre gyors ütemben fejlesztette. A közúti gépjárműmotorok alkatrész- és szerelvénygyártásának bázisegységévé alakította. A gyáregység korszerűsítésére 1967- ig — a közúti jármüvek kiemelt gyártásprogramjának elkezdéséig — a közúti járművek kiemelt millió forintot költött. Nagy lendülettel megkezdődött a Dózsa György úti gyár korszerűsítése, bővítése. Nagyteljesítményű gépeket állítottak üzembe és — az akkor még alacsony technikai színvonal ellenére — merészen a legkorszerűbb technológiákat alkalmazták. Az új gépek kezelésére, a feladatok ellátására megkezdték a dolgozók tanítását, valamint a szakmunkásképzést. Szociális helyiségeket is építettek, megteremtették a lehetőséget a kultúrálódási igényekhez. Kialakították a gyáregység profilját. Meghatározott típusú motorszerelvények, légfékszerel- vények, járműkarosszéria-szerelvények és alkatrészek gyártását kezdték el. A gyáregységben 1966-ban 522 dolgozóval már 53,4 millió forint termelési értéket állítottak elő, melyből 9,4 millió forint értékű terméket exportra szállítanak. Az állóeszközök bruttó értéke csaknem elérte a 22 millió forintot. 1967-től 1974-ig Miután a Gazdasági Bizottság javaslatára a Minisztertanács központi fejlesztési célkitűzéssé nyilvánította a közúti járműprog- lamot 1967-től a gyárra újabb feladatok vártak. 1967-BEN a gyáregység a Dózsa György úti telephelyét tovább bővíti, korszerűsíti. Üj épü_ letek készülnek és modern szociális létesítmények. A jó minőségű gyártmányok készítéséhez licencet vásárolnak és korszerű gépsorokon gyártják a RÁBA- MANN-motörok kenőolajszűrőit, -hűtőit. A legkorszerűbb technológiát alkalmazzák az impregnált szűrőpapír-, illétve szűrőbetétgyártásnál, valamint a keményforrasztásnál. Üzembe helyezik a galvanizáló berendezést is. Ebben az évben a Szegedi úton kijelölik a gyáregység új területét. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében elkezdődik a 180 millió forintos beruházás. 1970-BEN elkészült és részlegesen üzemel a Szegedi úti új gyár. 1971. januárjában ünnepélyesen átadják az 1500 munkás foglalkoztatására alkalmas gyáregységet, ahol elsőrendű feladatként a közúti járműprogramban vállalt feladatok megvalósítását határozták el. A gyáregység fejlesztése a következő években fokozatosan megvalósult és azóta is töretlen. 1973-BAN a gyár dolgozóinak száma 988 volt, termelése pedig meghaladta a 193 millió forintot. Exportra 75,2 millió forint értékű árut szállítottak. Állóeszközeinek értéke 213,4 millió forint. Az eltelt tíz év alatt a budapesti Kismotor- és Gépgyár a bajai gyáregységet országosan is egyik legjelentősebb bázisává fejlesztette, ahol a járműszerelvény-gyártásban vállalt feladatokat évről évre eredményesen valósítják meg. A Kismotor- és Gépgyár 5. sz. gyárának létrehozására jogosan büszke az egész iparág, valamint a gyár központi vezetősége. E gyár életre hívásával is hozzájárultak a vidéki iparfejlesztési politikához, Baja és környéke, s ezen keresztül Bács-Kiskun megye fejlődéséhez, iparosításához. A bemutatott intenzív, dinamikus fejlődés azonban csak a megyei és a városi párt-, KISZ-, tanácsi, valamint társadalmi szervek, a kivitelezők és vállalatunk kollektívájának példamutató szocialista összefogásával valósulhatott meg. Mindezért a Kismotor- és Gépgyár vezetősége és dolgozói minden közreműködőnek ezúton is köszönetét mondanak. 0 KGM-szerelvények a RÁBA- MANN Diesel-motorokon. • KMG-karosszéria és légfék- szerelvények az Ikarusz autó- j buszokhoz. 0 Kenőolajhűtő. 0 Kenőolajszűrő.
