Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-23 / 93. szám

1974. április 23. • PETŐFI NÉPI • * Dr. Romány Pál Moszkvába utazott Előadás-sorozat az izmusokról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn Moszkvába utazott dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB területi gazdaság­fejlesztést osztályának vezetője. A Ferihegyi repülőtéren Andrikó Miklós, a KB osztályvezető-he­lyettese búcsúztatta. Jelen volt N. Sz Oszipov, a budapesti szov­jet nagykövetség tanácsosa. (MTI) A modern művészetek, és az irodalom sokféle kapcsolatát igyekszik bemutatni, megismer­tetni a bajai József Attila Műve­lődési Központ tervezett előadás­sorozata. Az „Izmusok az iroda­lomban és a képzőművészetben” című sorozat előadásait Tóth Pál Zoltán, az Ady Endre könyvtár igazgatója tartja az intézmény ifjúsági klubjában. A vetítéssel illusztrált, érdekes­nek ígérkező előadásokból a hall­gatók többek között megismer­hetik majd az impresszioniz­must, futurizmust, expresszioni z- must, kubizmust és szürrealiz­must, s legvégül az absztraktot is. Az első előadásra április* hu­Miről tárgyal az országgyűlés? szonegyedikén este órakor kerül sor. tizennkilenc A felnőttvédelem eredményei Névad° es feladatai megyénkben Izsákon A szociális gondoskodással kapcsolatos tennivalókról, va­lamint az arra rászoruló felnőttek védelméről tanácskozott a Bács-Kiskun megyei Tanács egészségügyi és szociális bizottsága. E humánus kötelesség teljesítésére Bács-Kiskun megye állami és társadalmi szervei is nagy gondot fordíta­nak, igyekezvén a rászorulók helyzetét, életkörülményeit a társadalom többségének színvonalához igazítani. Mivel a fel­adatok évről évre gyarapodnak, a teendőket jól összehangol­va kell az elesettekről gondoskodni. Társadalmunkban számottevő réteg az önmagukat eltartani rtem tudóké, akiknek eltartásra köte­lezhető hozzátartozójuk sincs. Megyénkben egyébként a 60 éven felüliek aránya a népességen be­lül megközelíti a 20 százalékot, vagyis minden ötödik állampol­gár idős korú. Az is köztudott, hogy Bács- Kiskun az ország legnagyobb ta­nyás megyéje: a népesség. 28.7 százaléka él külterületen. A szo­ciálpolitika irányítói számára külön gond a tanyákon élő idős, jórészt egyedülálló emberek ellá­tása, a velük való törődés. A mezőgazdaságban foglalkoztatot­taknak is csaknem 43 százaléka 60 éven felüli. A szociálpolitiká­nak — a hatékony állami és tár­sadalmi intézkedések ellenére is — nyomasztó gondja és nem mindig kielégítően végrehajtott feladata a jövedelem nélküli öre­gek támogatása. A múlt év végén 1473 csökkent munkaképességű dolgozót tartot­tak számon Bács-Kiskun megyé­ben. Az ő újbóli munkába állítá­sukat elsősorban az üzemeknek, vállalatoknak kell elősegíteni, megfelelő munkalehetőség nyúj­tásával. A megyében 1973-ban 2900-an részesültek rendszeres szociális segélyben. Erre a célra több, mint 11 millió forintot fordítot­tak. A segélyezésen túl a helyi tanácsok két és fél millió forint­nál többet folyósítottak az arra rászorulóknak rendkívüli segély formájában. Az ilyen juttatásban részesülők száma egy esztendő alatt 1100 fővel emelkedett. Az öregek nappali gondozását jelenleg 35 napközi otthon látja el megyénkben, s ezekben mint­egy ezren vesznek részt az új tartalommal telített közösségi életben, és erősödik bennük a támogatás, az egymáson való se­gítés tudata. Több helyütt kitűnő, követésre méltó példákról szá­molhatunk be. Így Kalocsán ta­valy létesítettek — részben tár­sadalmi összefogásból — szép és jól berendezett napközi otthont. Izsákon ugyanez az intézmény szinte klubnak is megfelelne: az idős emberek közkedvelt, a sza­bad idejük kellemes felhasználá­sát szolgáló találkozóhelye. Ha­sonlóképp dicséretesek a császár­töltési, a keceli és a laki teleki eredmények, ahol a tanács és a tsz-ek közösen létesítettek nap­közi otthont. Ami Kecskemétet illeti, itt a jövő év végéig te­remtenek meg egy ilyen intéz­ményt, s a következő tervidő­szakban még két hasonlót hoznak majd tető alá. Szociális otthon 13 működik a megyében, 1435 hellyel. Legutóbb pár hete Lajosmizsén avatták fel a száz öregnek otthont nyújtó, korszerűen berendezett létesít­ményt. Végezetül az V. ötéves terv­időszakban előreláthatólag meg­valósuló szándékokról szólva em- - lítsük meg, hogy a megyeszék­helyen és Kiskőrösön százsze­mélyes, Kiskunmajsán 40 szemé­lyes általános. Baján pedig száz­személyes szociális otthon létre­hozását ígérik a tervek. Kecske­méten ezen kívül nyugdíjasok otthona is épül. s 5 millió forint ráfordítással korszerűsítik a meg­levő, 220 személyes szociális ott­hont. J- T. Az ötszáz éves fennállását ün­neplő Izsák nagyközség rendez­vénysorozatának első eseményére vasnámap került sor a központi iskolában. Családias hangulatú, meghitt ünnepség keretében az iskola felvette — születése 175. előfordulóján — Táncsics Mihály nevét, aki egy ideig Izsákon ta- nitóskodott annak idején. Bártfai Attila, a nagyközségi tanács elnöke ünnepi beszédében méltatta az esemény jelentőségét, s hangsúlyozta, hogy a szabad­ságharc nagy alakját milyen szo­ros szálak fűzték egykor a Du­na—Tisza-közi községhez. A név­adó ünnepségen a helybeli iro­dalmi színpad változatos és szín­vonalas összeállításban mutatta be az egybegyűltek előtt Táncsics életét. Az eseményen megjelent dr. Greiner József, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára, a nagyközség megyei ta­nácstagja és Budai József, a já­rási pártbizottság titkára is. Váratlan vendégek Laci fiatalkorú, Bayer Ignác pontosan húszéves. Laci tanulni sem szeretett, meg a munkát is utálja. Hat általánost végzett, kétszer osztályt ismételt és túlko- ' rosság miatt kimaradt az isko­lából. A pécsi bányában kapott munkát. Március elején elhatá­rozta, nem dolgozik, csavarogni fog. A munkahelyén szabadságot kért és Pécsről Mohácsra indult. Ott találkozott Ignáccal, akit a bányából ismert, s aki szintén „csövezett”. A két cimbora elha­tározta, hogy Jugoszlávián át Olaszországba, majd Franciaor­szágba szökik. Mohácstól Kunfe- hértóig — közel százötven kilo­méteren át — három napig gya­logoltak, miközben egy sor bűn- cselekményt követtek el. Laci és Bayer Dunaszekcső kör­nyékén egy présházban aludtak, majd amikor felébredtek, a prés­házat felgyújtották és továbbáll- tak. A fiatalabbik nagyon éhes volt már, s hogy az éhségét csil­lapítsa, a Duna-parton egy ka­csát agyoncsapott, tüzet rakott és a kacsa két combját megsütötte. Bayernak nem ízlett a sótlan ka­csasült, Laci viszont kedve sze­rint, teletömte a pocakját. A fiúk nagyon unták már a gyaloglást, Lacinak a lába is fájt. Baján egy őrizetlenül hagyott kerékpárt akartak lopni, de nem sikerült. Az egyik termelőszövetkezet gyümölcsösében — Jánoshalma és Kunfehértó között — a tavaszi munkát végzők holmijából két női táskát loptak, de a táskák üresek voltak, legalábbis enniva­ló és pénz — ami a fiúkat érde­kelte volna — egyik táskában sem volt. Teltek a napok, fogytak a ki­lométerek, meg a fiúk kedve és ereje is. Különösen az éhség gyö­törte őket. Kunfehértón Faddi Lajos lakása előtt megálltak. Faddiék udvarából meg a kony­hából fény szűrődött ki. — Menjünk be kaját kérni — kezdeményezte Laci. — örült vagy, nem akarok én lebukni j— tiltakozott Bayer. — Mit majrézol — hősködött a fiatalabbik —. majd én meg­játszom a tulaj előtt magam. Maradj a ház előtt, s ha minden rendben megy, neked is kiszó­lok — mondta határozottan Laci. — Kezeit csókolom, jó estét kí­vánok! — köszönt illedelmesen Laci, miután kopogására ajtót nyitottak Faddiék. A Faddi-család éppen vacso­rához készült. Babgulyás volt házikolbásszal. Az illatos eledel a konyha asztalán, egy tálban gőzölgött. A kellemes illatra Laci nyálkiválasztódása épp úgy be­következett, mint Pavlov kutyá­jának a csengetésre. Néhány má­sodpercig beszélni is alig tudott a fiú. — Mi járatban van fiatalem­ber? — kérdezte a házigazda Lacit. — A barátommal Pécsről Sze­gedre indultunk kirándulni — kezdte a legendát Laci. — És tet­szik tudni — folytatta — úgy terveztük, hogy autóstoppal uta­zunk, de senki sem vett fel a kocsijára bennünket. Így vonat­tal voltunk kénytelenek jönni, de fapadorsa is Mohácstól csak Kun- fehértóig volt elég a pénzünk. 0 Koril Gyuszi, a kunfehértói általános iskola IV. osztályos tanulója. Majd egy kis pihenés után újból autóstoppal próbálkozunk, vagy gyalog megyünk tovább. Egyelő­re azonban jártányi erőnk sincs, annyira elfáradtunk, meg aztán -4- fűzte a gondolatokat Laci — kegyetlenül éhesek is vagyunk. Laci. hogy sajnáltassa magát, Faddiéknak elmondta, hogy a bá­nyában két csille közé szorult, a gerince megsérült, így nem is­szabad gyalogolnia. Ügy véli — folytatta a hazugságot — a sze­gedi fürdőben segíteni tudnak majd rajta, vagy esetleg teljesen meg is gyógyítják és egészsége­sen mehet vissza a munkahe­lyére. A rafinált fiú a kiadós mese után ennivalót kért, s kapott ő is, meg Bayer is. Mert jószívű emberek Faddiék és babgulyás­sal alaposan jóllakatták a fiúkat. Miközben Faddiné az éheseket trak tál ta, a házigazda Koril szom­szédhoz. az önkéntes rendőrhöz sietett. De csak az asszonyt és a fiút találta otthon. Koriiné, ami­kor Fadditól megtudta érkezésé­nek célját, a kisfiát, Gyuszit a VOLÁN 9. SZ. VÁLLALAT AUTÓBUSZ-VEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZ 2 éves tehergépjármű- vezetői gyakorlattal rendelkezők részére. Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán. KECSKEMET, CSÁKTORNYÁI ü. 4—9. 1730 Továbbképzés Hétfőn négynapos tanfolyam kezdődött Solton a megye ta­nács Kali-majori üdülőjében, a városi tannácsok és a járási hiva­talok élelmiszergazdasággal fog­lalkozó munkatársai részére. A továbbképzésen — amelyet a me­gyei tanács szakosztálya kezde­ményezett — a mezőgazdasági ár- kérdéseket és az ezzel kapcsola­tos ellenőrző munkát tanulmá­nyozzák. Az előadásokat a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal szakembe­rei tartiák A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módo­sításáról készült javaslat — ame­lyet most, az országigyűlés tava­szi ülésszakán tesznek le a Ház asztalára — újabb bizonyítéka törvényalkotásunk mind széle­sebb körű demokratizmusának. A törvénytervezet nemcsupán nagy társadalmi érdeklődés közepette, hanem jelentős társadalmi közre­működéssel született, végső for­mába öntését társadalmi viták, a népfront, a nőtanács, a szak- szervezetek, társadalmi és állami szervek rendezte eszmecserék előzték meg. Ez az eljárás is jól illeszkedik az állami élet, a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztésének követelményeit szem- előtt tartó gyakorlatba, abba a sorba, amely az ifjúsági törvénny tervezetének társadalmi vitára bocsátásával kezdődött, s amely az alkotmánymódosítás szöve­gének — még az országgyűlés összehívását megelőzően — nyil­vánosságra hozatalával folytató­dott. A törvénytervezet természete­sen megjárta az országgyűlés bi­zottságainak fórumát is, az ott elhangzott javaslatokat, vélemé­nyeket éppúgy hasznosították a paragrafusok összeállítói, mint a korábbi társadalmi viták so­rán felmerült sokszáz észrevétel, indítvány közül jónéhányat Az „érdekeltek”, a népfrontfórumon felszólaló családanya, vagy ^ a nőtanács ankétján hozzászóló, családalapításra készülő fiatal véleménye egybevágott a törvény, alkotók, a képviselők megállapí­tásaival: a családjogi törvény készülő módosítása államunk tár­sadalmi rendjének és a szocialis­ta erkölcsi felfogásnak megfelelő­en szabályozza, védi a házassá­got, a család intézményét, bizto­sítja a házastársak e”venjogú- ságát, fokozza a gyermekekért érzett felelősséget. Ugyanakkor hangsúlyozni kell: az 1952-ben megalkotott család­jogi törvény rendelkezései az el­múlt több mint két évtized alatt beváltak, jól szolgálták a családi viszonyok szocialista tartalmának erősítését, fejlesztését. 1952 óta azonban gyökeres változások tör­téntek társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális életében, s e változásokkal párhuzamosan fejlődtek a családi viaszonyok is. Szükségessé vált tehát, 'hogy megteremtődjék az összhang a családi viszonyúkat egységesen rendező törvény és a szocializ­must építő társadalom családi vi­szonyainak továbbfejlesztése so­rán felmerült követelményeik kö­zött. Minthogy a jelenlegi tör­vény számos rendelkezése időt­állónak bizonyult, nincs szükség új alkotására,., csupán különböző mélységű módosításokra, kiegé­szítésekre. A tervezett módosí­tások főbb célja: a házasság in­tézményének fokozott védelme, a házasulok és a házastársak egy­más és a társadalom iránti fe­lelősségének növelése, a családi kapcsolatok, a társadalmi fejlő­déssel összhangban álló családi közösség további erősítése, • családtagok felelősségének növe­lése, a női egyenjogúság elvének további fejlesztése a családon belül, a gyermek érdekeinek fo­kozott védelme, családi környe­zetben való nevelésének hatéko­nyabb biztosítása, a testi és szel- lenä fejlődésének előmozdítása. Ennek megfelelően a tervezet új elvi megoldásokat is tartalmaz a könnyelmű, meggondolatlan há­zasságkötés megelőzése, a csa­ládi kapcsolatok erősítése és a gyermek fokozott védelme érde­kében. A módosító javaslatok a csa­ládjogi viszonyok széles körét ölelik fel, nem lépnek fel azon­ban azzal az igénnyel, hogy min­den részterületet szabályozzanak. A családjogi törvényhez szorosan kapcsolódó anyakönyvi, gyám­ügyi és egyéb jogszabályok^ fel­adata azoknak a részletkérdések­nek a megoldása, amelyek a ja­vaslat átfogó rendelkezésein ala­pulnak. A tervezetet elemző ország- gyűlési bizottsági ülésen mondot­ta dr. Korom Mihály igazságügyi- miniszter: a törvényjavaslat elő­terjesztésekor figyelemmel voltak arra is, hogy a családi viszonyok szabályozása, a felmerülő viták megoldása terén a jog csak az egyik eszköz. A házasság, a csa­lád intézménye, a' szülő-gyermek kapcsolata olyan mélyen gyöke­rezik társadalmi életünkben, hogy e téren a jogi szabályozás mel­lett kiemelkedő jelentőségű a szocialista erkölcs normája, az állampolgárok társadalmi felelős­sége, jogtudatunk fejlesztése és erősítése is. (MTI) Gyógyító és gyógyuló szivek között 0 Faddi Lajos és Dusnoki Já­nos rendőr fő­törzsőrmester. . rendőrség körzeti megbízottjának lakására küldte. Gyuszi versenyt futott az idővel, s percek alatt a rendőr bácsinál volt. Laci és Ba­yer éppen indulni készültek, amikor Dusnoki János rendőr fő­törzsőrmester a helyszínre érke­zett A két fiatalember a bíróság előtt felel majd az elkövetett bűncselekményekért Gazsó Béla Balatonfüredi jegyzetek I. A tavasznak még híre-hamva sem volt amikor megérkeztem Balatonfüredre. Szürke volt az ég, a kopár fák között fázósan bújtak meg a kisebb-nagyobb nyaralók, üdülők. Szürke volt a tó vize, ködpárába bújt a közeli tihanyi félsziget s a gyönyörű sétányon csak néhány bátrabb „üdülő” etetgette a felhőként kerengő, éhesen vijjogó sirályhadat... Az Állami Kórház — köznyel­ven szívkórház — előtti gyógy- parkban még a betegebbek és idő­sebbek is sietve igyekeztek az egyik épületből a másikba. Néha még kövér hópelyhek is rakódtak kabátjuk gallérjára. Azt hitlem, messze még a tavasz, de, kelleme­sen csalódtam. A főépület hatalmas előcsarno­kában már sokkal kellemesebb a környezet. Itt már pizsamában, köntösben üldögélnek az ittlakók a kényelmes fotelekben. Ki olvas, vagy levelet ír. az egyik asztal­nál „izgalmas” kártyacsata dúl, a másiknál pedig elmélyülten gon­dolkodnak néhánvan a sakktábla fölött. A csarnok túlsó végén presszóhangulat. Büfé. hatalmas hűtőpulttal, melynek üvege mö­gött sokféle sütemény kelletti ma­gát. Sziszeg a kávéfőzőgép cólás, Traubiszódás üvegek tartalma kerül poharakba. Itt a központ, ezen a csarnokon mindenki keresztül halad a fel­vételtől a távozásig, s közben ter­mészetesen a különböző kezelé­sekre igyekezve. Ha valaki isme­rőst akar keresni, leül egy ké­nyelmes fotelbe és szemlélődik. Tanúja voltam nem egy talál­kozásnak. Fiatal férfi igyekezett a fürdőbe, s ..összeütközött* a rönt­genből jövő, EKG-ra igyekvő falubélijével. Volt öröm, talál­kozás részletesebb beszélgetésre délután a csendes pihenő után ugyanitt... Dr. Debrőczi Tibor igazgató-fő­orvoshoz nem könnyű, de nem is nehéz bejutni. Jelen esetben az újságíró is „időmilliomos” és könnyen megérti, hogy egy ilyen hatalmas intézmény irányítójának váratlanul nem lehet ideje a hosszabb lélegzetű beszélgetésre. Amikor erre sor kerülhet, már elolvastam az igazgató tanulmá­nyát, melyet a gyógyfürdő és kór­iil r r m: 0 Sirályetetés a parton. ház történetéről írt. Nagyon ér­dekes olvasmánynak bizonyult, sajnos, nincs mód a részletes is­mertetésére. Ki tudja, s ki hitte volna, hogy a füredi gyógyító víz milyen régi múltra tekint vissza? Igaz, a ta­nulmány is „csak” feltételezi, hogy már a rómaiak is ismerték a füredi víz hatását. A legendá­ban — melvet az elmúlt száza­dokban a Balaton múltjával fog­lalkozó minden munka megemlít — szerepel az, hogy Galérius csá­szár tihanyi száműzetésben élő özvegyének, Valériának Prisca nevű anyja a füredi gyógyforrá­soknál nyerte vissza egészségét. Füred _‘neve először 1211-ben,, a tihanyi apátság birtokainak az összeírásában szerepel. Zeiller Márton 1632-ben és 1646-ban megjelent két munkájában rész­letesen ismerteti a forrásokat, melyek vizét akkor a gyomorbe­tegségek ellen használták. Ekkor még néhány halászkunyhón kívül nem volt más a környéken, a szénsavas forrásból fakadó víz szabadon ömlött a Balatonba. Tenkovics Miklós másfél nemesi telkén fakadt a forrás, s ő építette az első fürdőházat, melyben tíz kád volt. Halála után. 1741-ben Schuster József orvos vette meg a fürdőt, s ettől kezdve lehet em­lékezni az itt folyó „igazi” gyó­gyító munkáról. Lassan-lassan növekszik, fejlő­dik a fürdőtelep. Az új fürdőház építése 1834-ben kezdődik, s itt már 46 lakószoba és 9 fürdőszoba várja a vendégeket, akiknek — a régivel együtt — 23 fürdőszoba és 19 úgynevezett „parasztfürdő” állt rendelkezésükre. Az „egyszerű köznép” csak a „parasztfürdőbe” járhatott... A fejlődéssel együtt növekedett a fürdőzők száma is, 1889-ben még csak 471, de 1908- ban már 5769 ember fürdött a gyógyító szénsavas vízben. A két világháború között főurak, főtiszt- viselők és a nagytőke képviselői „üdülgettek” Füreden, akik __ jó pénzért a fürdő minden előnyét megkaphatták, míg a régi „pa­rasztfürdőben” néhány biztosított beutalt elkülönítve, külön lakó­részben. külön ebédlőben és tár­salgóban jutott csak kezeléshez... Délelőtt tíz órára volt kitűzve az interjú, s miután bőven ren­delkeztem idővel, már jóval előbb helyet foglaltam egy kényelmes fo­telben az iroda előtt. Kellemesen meglepődtem, amikor tíz óra előtt egy perccel kedvesen beinvitált a titkárnő. Opauszky László (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom