Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-03 / 78. szám

1974. április 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Csólyospálosi kezdeményezések Tavaly júniusban egyesült a csólyospálosi Kunsági és Arany­kalász Szakszövetkezet. A meg­nagyobbodott gazdaság területe eléri az 5 ezer hektárt, a tagok száma pedig a 850-et. Az egyesülés óta gyorsabb a fejlődés tempója. A szakszövet­kezeti lehetőségeket kiaknázva, jó kapcsolat alakult ki a közös és a tagok kisgazdaságai között. A szétszórt településen lehetőség van az állattartásra, a növény- termesztésre és egyre inkább fej­lődik. bővül a fólia alatti zöld- séghajtatás, A csólyospálosiak állatszerető gazdák, ez a magyarázata an­nak is, hogy itt több a tehén, mint a tanya. Évről évre jelentős mennyiségű élőállatot értékesí­tenek a közösön keresztül. Az idén várhatóan 200 hízott mar­hát és 2500 sertést adnak a tag­sági gazdaságok. A szakszövet­kezeti lehetőségekhez képest fej­lesztik a közös szarvasmarha­tenyésztést is. A következő esz­tendőkre jelentős beruházásokat fordítanak istállóépítésre. 1977-re 400 tehenet szándékoznak tarta­ni a közösben. A háztáji zöldségtermesztés fejlesztésére számos támogatást adnak. Az is jó kezdeményezés, hogy télen, gazdagyűléseken is­mertetik a tagokkal, hogy mit termeljenek, milyen jövedelemre számíthatnak egyes zöldségfélék-, bői. figyelembe véve a termesz­tési lehetőségeket. Már évekkel ezelőtt létesítettek a MEZŐTER- MÉK-kel közösen egy felvásárló­telepet, ezzel megkönnyítették a tagok számára az áruértékesítést. Innen különböző támogatást is' kapnak a gazdák, palántákat, fó­liát, műtrágyát. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés fejlesztésére a kisgaz­daságok az idén 40 vagon műtrá­gyát, havonta 6 vagon táptakar­mányt kapnak. A csólyospálosi Kunsági Szak- szövetkezet jó példa arra, hogy miként lehet kedvezőtlen gazda­sági körülmények között is el­fogadható megélhetést teremteni. Jó módszerek alakultak ki a ter­melés lehetőségeinek kiaknázá­sára. Nemrég a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének termelés- fejlesztési bizottsága tapasztalat- cserét szervezett a szakszövetke­zetben. A környező szakszövet­kezetek vezetői nagy elismerés­ijei szóltak a látottakról. Han­goztatták, hogy érdemes a példát követni. ■ K. S. • A takarmány gyár felújító brigádjának három tagja. Gáspár Imre elektroműszerész. Szanádi Imre villanyszerelő és Fodor Benő üzemmérnök. 9 Juhász Beadná és Molnár Mihály méri és zsá­kolja a karbavitidet. (Tóth Sándor felvételei.) Énekkari találkozó Izsákon „Tapasztalat szerint élénkséget, új lendületet visz a kórusi életébe, ha időnként valami másvalahoi történik. Az állandó egyforma­ságban könnyebbén ellankad a tagok érdeklődése... Hosszú hó­napok munkájának jutalmát kap­ja meg az énekes, ha időnként vonatra, autóbuszra ültetjük és tudását más vidéken mutathatja be. Hasznos melléktermék: az ilyen utak igen jól elősegítik az összekovácsolodást, az egységes karszellem kialakulását.” A magyar kórusművészet nagy mesterének. Bárdos Lajosnak itt idézett mondatai jutottak eszem­be, amikor hírét ,vettem, hogy március 31-én, vasárnap estére három vendég és egy neiybeii kórus adott egymásnak találko­zót az Izsáki Művelődési Ház­ban. Egy másik Bárdos-írás gondo­latai 'ugyancsak' felidéződtek em­lékezetemben : Közönség helyett — közösség! címmel szólott egy­szer a kiváló zeneszer7* és kar­nagy arról, hogy milyen nagy­szerű, ha az énekkarok nemcsak a közönségnek, hanem egymás­nak is együtt is énekelnek. Ezeknek a hasznos és szép gondolatoknak gyakorlati megva­lósítását láthattuk-hallhattuk az izsáki rendezvényen. Emellett — a kórusok belső életét érintő, •színesítő1 szerepe mellett — a nagyközség kulturális életében is bizonyára új kezdeményezést, érdekes színfolot jelent a vasár­napi esemény. A műsort az Izsáki Művelődé­si Ház úttörő-kamarakórusa nyi­totta meg Pálinkás Albertné ve­zetésével. Olykor még a kezdők elfogódottságával szólt a gyere­kek hangja, de egy-egy részlet biztatóan jelezte a fejlődés útját. Bárcsak minden faluban volna legalább egy ilyen gyermekkar! Akkor bizónyára nem maradna ki a járási úttörő-seregszemlé­ből a kórus kategória! A Tiszakécskei ÁFÉSZ Női­ÉRDEíVlES MEGNÉZNI karának igazi területe a népdal­éneklés. Kovács Gézáné vezeté­sével most is sikert arattak jó­ízű, hangulatos dalaikkal. Ehhez hozzájárult Demeter Györgyné szólójg is. Á többszólamú karté­telekben kellene hangvételüket még finomítani, árnyaltabbá ten­ni. , A Kiskőrösi Petőfi Kórus Szé­kely Miklós irányításával készült fel és szerepelt. Szíwel-lélekkel enekio társaságot hallottunk. Leginkább a Bárdos-darabok tet­szettek. Újdonság volt műsoruk­ban a Dávid Eta és Balogh Zol­tán zongorakíséretével előadott Brahms-mű (három darab a Sze­relmi dalkeringők sorozatból). A város kórusmuzsikát szerető fia­taljai sokat tehetnének az ének­kar további fejlődéséért, ha be­lépnének a tagok sorába. A Kecskeméti Pedagógus Ének­kar is részben új műsorral lé­pett a közönség elé. A Vörös Já­nos vezetésével működő énekkar ezúttal is színvonalasan szerepelt. Igényességüket, vállalkozóked­vüket dicséri Mihály András Vörösmarty-versre írott „A sze­retők” című karművének betanu­lása és Mérész Ignác közönség előtt most betanított „Madarak” című népdal-szvitje. Az, első elő­adás is sokat megmutatott a mü­vek értékéből. A kórusok műsorát színesítette Vivaldi d-moll kéthegedűs ver­senyműve. A darab első tételét Gátay Tibor és Jánosi Imre kecs­keméti diákok játszották Ladies Tamás zongorakíséretével. ;j A bemutató után a kórusok még egy ideig együtt maradtak, hogy most már ne csak a közön­ségnek és egymásnak énekelje­nek, hanem együtt is, a maguk örömére — egy rövid, de bizo­nyára mindenki számára kelle­mes emléket jelentő baráti talál­kozón. '■ • ”, A jó kezdeményezés folytatás­ra, a jó példa követőkre vár. Ittzés Mihály Keleti Éva fotókiállítása a fővárosi Ernst Múzeumban Koszorúzási ünnepségek hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából kedden meg­koszorúzták azoknak a katonahősöknek a sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadsá­gáért. A koszorúzási ünnepségek díszpompával zajlottak le, a kegye- letes megemlékezések színhelyén katonai díszegységek sorakoztak fel, csapatzaszlóval A rákosligetí temetőben a román hősök síremlékénél az Elnöki Ta­nács a kormány, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy követsége, a diplomáciai testületek részéről a Lengyel Népköztár­saság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete és kép. viselői, a Honvédelmi Minisztérium és az MSZMP Budapesti Bizott­ságának képviselői helyezték el a hála és a megemlekezes virágait. Ugyancsak koszorúzási ünnepség volt a solymári angol katonai temetőben, a felszabadító harcok során elesett angol,_ lengyel és kana­dai katonák emlékművénél, majd azt követően a fasizmus elleni har cokban hősi halált halt amerikai katonák Budaörsi úti emlékművet koszorúzták meg. Ifjú kereskedők sikere Az elmúlt héten rendezték meg Miskolcon a „Szakma kiváló ta­nulója” országos versenyt. A ve­télkedő megyénk fiataljai számá­ra kiemelkedő eredményeket ho­zott, amit az elért helyezések bi­zonyítanak. A cipőeladó szakmában Hor­váth Mária (Kecskemét) első, Ko­vács Katalin (Kecskemét) harma­dik helyezést ért el. A ruházati eladó szakma ver­senyének győztese Bodor Erzsébet (Kecskemét), míg a harmadik he­lyen Virág Mária (Kiskunhalas) végzett. Fórián László (Kecskemét) nyerte a híradástechnikai cikkek ifjú eladóinak versenyét, a má­sodik helyet Szabó Zsuzsanna (Kecskemét) érdemelte ki. A háztartási felszerelések el­adóinak versenyében. Horváth Já­nos (Baja) lett az első. Az élelmiszer-eladó szakmában Szabó János (Kecskemét) a har­madik lett, Fazekas Ágnes (Kecs­kemét) pedig különdíjat kapott. Az országos versenyen a me­gyénkből szereplő, fent említett versenyzők valamennyien két és fél hónappal korábban kapják meg a szakmunkás-bizonyítvá­nyukat. Az első helyezették ezen­kívül kéthetes külföldi jutalom­üdülésben és 700 forint pénzju­talomban, a második helyezet­ték kéthetes belföldi jutalom­üdülésben és ezer forint pénz­jutalomban, a harmadik helye­zettek pedig 800 foriht pénzju­talomban részesültek, valamint 250 forintos vásárlási utalványt kaptak. A színház a folytonos mozgás, az új kifejezések keresésének és ábrázolásának világa. A színházi fotó akkor jó, ha a mozgás, az alkotás élményét bele tudja sű­ríteni egyetlen, kifejező pilla­natba. Ha a táncosok elfogott mozdulata, a színészek szerepük­be áttűnő arca úgy hívódik elő a gép lencséjének művészi érzékkel irányított emlékezetéből, hogy ér­zékelteti az egész folyamatot, a felkészülés küzdelmét és a meg­valósítás örömét, a színpadi játék teljes ívét. Ilyen élményt kínálnak Keleti Éva fotóriporter képei, melyek két évtized eseményeiről tudósí­tanak. Színházi életünk legki­válóbb művészeit láthatjuk, pró­bákon, a szerepépítés munkájába elmerülten, öltözőtükrük előtt, vagy pihenés közben, fáradtan, „hétköznapian”, s szerepük szik­rázó fényeiben. Képeiről joggal írja Molnár Gál Péter, a kiállí­tási füzet bevezetőjében: „...a színháztörténeti kutatás számára kincsesbányát jelentenek. Az em- lékezőknek hiteles felidézést. ,A művészeknek fényből-ámyból pa­pírra képzett emlékművet. A nagyközönségnek gyönyörűséget.” Felszabadulási műsorok a rádióban és a televízióban Gazdag választékot kínál a te­levízió és a rádió azoknak, akik az áprilisi ünnepeket odahaza készülékeik mellett kívánják el­tölteni. Április 4-én a televízió 11 órától helyszíni közvetítést ad a budapesti ifjúsági nagygyű­lésről. a forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeiről. Délután a világifjúsági találkozón részt vett szovjet delegáció nemzeti estiéből láthatunk részleteket, maid dokumentumfilm pereg Leo- nyid Brezsnypv 1972-es magyar- országi látogatásáról. Este „A költő felel” című sorozatban „Em­berséget az embernek” címmel hangzik el összeállítás neves ma­gvar művészek tolmácsolásában. Ezután a Jókai Mór regénve nyomán készült a Bolondok gróf­ja című tv-film következik. Április 5-én jelentkezik ..Hogy képzeli 2073-ban” címmel Kállai István műsora, este pedie a Fabri Zoltán-sorozatban. a ..Húsz óra című filmet vetítik. A 2-es mű­sorban Derkovits Gyulára emlé­keznek. születésének 80 évfor­dulóján.' ív rádióban a meséli órákban cn«ároz7ák . Ahol a köves út vé­nát ért” címmel - Berta Béla es Csekő Ágoston 'dokumentum™* sorát. e?v tős tpipoülcs sorsáról a délu+áni Vprtfl *or a Knssuth-adón az Éneklő Hinság- mn-mainm ne^vedik évadjának nyitó haneversenvére. Foto pet- rovics Emil nortréműsorát ad5ák „m'anesak ekkor télen+kezik Rá­kos Sándor rádióra alkalmazott oratóriuma .Az emlékek i»Ie”e _ 1044" rímmel. A Petőfi-am» m űsorában a Debreceni Csokonai Szín házból közvetítik Verdi: Attila című háromfelvonásos ooeráiát. Barát Apollónia doku-* rnen tűm műsora is fimrelmet ér- (jomei . Pesti házak titkai” cím­mel. a felszabadulást közvetle­nül megelőző időszakról Aorilis 5-én a Kossuth-adőn délelőtt a ..Szóliátok játszók, re­pülőié'” vetélkedő V. kerületi kö­zépdöntőiét sugározzák Tatáról, a Komárom megvei művelődési központ színházterméből. Ked­venc lemezeivel áll a mikrofon elé Polgár Dénes. A Petőfi-adón folytatódik az Operaház törté­veiét bemutató sorozat. Radnóti Miklós írásai Miniatűrök címmel kerülnek a közönség elé. A har­madik műsorban „Fölöttem csak n csillao-világok” címmel rádió­kompozíció hangzik el Goethe művei nyomán. Ahol a valutát gyártják Az Állami Gazdaságok Társulása Kunfehértói Borkősav- gyárának faliújságján néhány levél, cikk és tájékoztató mel­lett az alábbi hír olvasható: Világpiaci árváltozások: az utolsó félévben a gyógyszer- könyvi minőségű borkősav tonnánkénti ára 1080-ról 2800 dollárra emelkedett. Februárban már 3200^dollár volt. Az ipari tiszta szesz hektoliterenkénti ára 17-ről 94 dollárra, a borpárlaté 36-ról 110 dollárra változott. A hír végén egy rövid megjegyzés, amely szerint jó ezt a termelés során figyelemmel kísérni. A gyár dolgozói így is tettek. A gépész-, vegyészmérnökök, be­tanított és szakmunkások megis­merkedtek az úi berendezéssel, a hazánkban soha azelőtt és ma sem oktatott szakma rejtelmei­vel, s rövid idő alatt felülkere­kedtek a kezdeti nehézségeken. Az 1973-as évet már félmilliós nyereséggel zárta az az üzem, amelyet 1971-ben még egyes, a gyáron kívül álló kishitűek elhi­bázott beruházásnak minősítet­tek. Ma ez a gyár a szőlőtörköly­ből a hígseprőből, seprőtésztá­ból gyógyszer- és édesipari alap­anyagot. valamint takarmányt állít elő. Nevezetessége, hogy Ma­gyarországon, de Európában is egyetlen ilyen jellegű, s teljesít­ményű vegyészeti gyár, amelyben a szőlőfeldolgozás melléktermé­kéből annyiféle ipari alapanyag, vagy késztermék lesz. A felsoro­lást néhány számmal egészíti ki Bács György gépészmérnök, az üzem vezetője. — Tavaly már teljes kapaci­tással működött a borkősavgyár. A tervezettnél 21 ezerrel több, összesen 281000 mázsa törkölyt, 77 500 hektoliter hígseprőt, 15 ezer mázsa senrőtésztát dolgoz­tunk fel. A társulásunk üzemei­nek ezenkívül 22 000 hektoliter alacsony cukortartalmú mustot sűrítettünk. A legfontosabb termékünk, a borkősav. amiből tavaly 1810 mázsa, átlagosan 99,8—99,9 szá­zalékos tisztaságú gyógyszer­könyvi minőségű árut állítottunk elő. A magyar gyógyszer- és édesiparon kívül Ausztria, Svájc, Svédország, a Német Szövetségi ’ Köztársaság cégei is feliratkoz­tak a vásárlók közé. A múlt évben egymillió hektoli­terfok párlat készült, ami megfelel 20 ezer hektoliter pálinkának. Saját magunk alakítottuk át a szeszfő­zőüstöket úgy, hogy a végtermék elérje a borpárlatminőséget. Ez lesz majd a konyakgyártás alap­anyaga. Az 1973-as esztendő mind ezek ellenére sem műit el izgalom nélkül. Év közben többször el­romlott. majd végképp tönkre­ment az olasz cég által szállított takarmánvszárító. Júliusban abba kellett hagyni a kasrbavitidgyár- tást. holott a fehérjetakarmányt nagyon keresik az állattenyésztő gazdaságok. Mit tettek ekkor a gyár vezetői? — A TMK-üzem szerelőivel, a gyár műszaki dolgozóival kö­zösen elhatároztuk, hogy az olasz berendezés -egyes részeit felhasz­nálva, házilag készítünk teljesen új szárítót. Kaposvárott gyártat­tuk az elégetőkemencét a Lenin Kohászati Műveknél a futóko- szorűt, Egerben a szállítócsigá­kat. Gáspár Imre tervei alapján a gyár villanyszerélői 25 motor közös vezérlésére alkalmas ve- zérlőszekrénvt készítettek. Más brigádok a 14 méter hosszú for­gódobot ' javították és szerelték össze az új egységekkel. A be­rendezés novemberben már az új törköllyel kezdte meg a kísérleti termelést. Az átalakításkor a munkakörülményeket is megja- . vitattuk, a régi; olasz gyártmá­nyú-berendezésnél gyakran pa­naszkodtak az ott dolgozók a porra és a nagy hőségre. 1971-ben 18 ezer. 1972-ben és tavaly 45 ezer mázsa karbavitidet gyártottunk. Az idén 80 ezer má­zsa fehérjepótló takarmányt ké­szítünk a kifőtt törkölyből és ér­téktelen hulladékból. K. A. Basztik Józsefné a borkősav beoúrlóúsWk műszereit figyeli. Baráti Péter vegyész főmérnök a hófehér borkésavkristáiyt riss gátja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom