Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 55. szám Ára: 90 fillér 1974. március 7. csütörtök A megyei nőbizottság ünnepi munkaülése A városi, községi nőbizottságok elnökeinek részvételével kibőví­tett ülést tartott,, tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei nő­bizottsága. Pankovits József né, a megyei nőbizotliság titkára üdvö­zölte a megjelenteket, majd Far­kas József, megyei népfronttitkár tartott előadást az V. népfront­kongresszus óta végzett munká­ról, a bizottságok nőpolitikái te­vékenységéről, s a feladatokról. Jóllehet — a nemzetközi nőnap előestéjén «rendezett tanácskozás demonstratív jellegűnek indult,* hiszen virágdíszes, fehérre terí­tett asztalok mellett, a székház dísztermében találkoztak a moz- galom vezetői —. a megjelentek hamarosan ..munkaértekezletté” tágították. Az előadás után szó­lásra emelkedett aktivisták — Fekecs Gézáné (Tiszakécske), Tóth Katalin (Ladánybene). dr. Szalóki Lászlóné (Kecskemét), dr. Kővárv Gáborné (Kisszállás), Lengyel Pálné • (Lakitelek), Gaj­dén Albertné (Akasztó). Szeren­csés Ferencné (Kiskőrös) — jó néhány olyan gondolatot, kérdést, talápásztaíat igazolta ötletet ve­tettek fel. amelyek a beszámoló­hoz "kapcsolódva már a ma és hol­nap tennivalóira mutattak. Nem hallgattak a nehézségekről sem. A szinte rögtönzött hozzászó­lások is — hiszen nem igen szá­mítottak vitára — annyi új kez­deményezésről. friss eredményről adtak számot, hogy alátámasztot­ták a tanácskozás folyamán nem­egyszer megfogalmazott megálla­pítást: a nőbizottságok munkássá­ga eleven lüktetést visz a helysé­gek életébe. Természetesen ott, ahol a népfrontelnökségekkel — s az üzemi szövetkezeti, lakóte­rületi nőbizottságoknak egymás­sal — való kapcsolat már gyü­mölcsöző együttműködésben feje­ződik ki. A felszólalók is beszél­tek a fiatalok további bevonásá­ról? megnyerésükről, a közéleti munkára. Példákon keresztül mu­tatták be. hogy ahol — mint Kis­kőrösön. Lakiteleken — okos szó­val. barátságos meggyőzéssel tu­datosították az asszonyok, lányok közéleti szereplésének fontosságát, ott a nőbizottságok jelentős helyi feladatok megoldására sorakoz­tatták fel \a lakosságot. A kibővített ülés a második ré­szében vált véglegesen ünnepivé. Az elnökség — a résztvevők ne­vében is — szovjet nővendégeket köszöntött, akik a megyei nőbi­zottság meghívására jöttek el ba­ráti találkozóra. A hangulat meg­hittségét emelte Major Pál szín­művész szavalata. Ezután követ­kezett az ünhepi beszéd, melynek során Farkas József emlékezett meg a nemzetközi nőnap jelentő­ségéről és tolmácsolta a megyei népfrontelnöksée — bizottság — szívből jövő jókívánságait a jelen­levőknek Emlékül, s kedves ajándékként egy-egy szál virágot vittek haza magukkal a nőmozgalom hűséges képviselői. A forradalmi ifjúsági napok meenvitóia Jánoshalmán A madarasi és mélykúti úttö­rőzenekar mozgalmi dalokat ját­szott, s közben honvéd ruhába öltözött lovasok hozták a főtérre a forradalmi ifjúsági napok zászlaját, melyet a kiskunfélegy­házi KISZ-esektől Simon Gábor, a KISZ Kiskunhalasi Járási Bi­zottságának titkára vett át. Zászlófelvonás után Tolnai Mik­lós, a Kecskeméti Katona József Színház tagja a Nemzeti dalt szavalta el, majd pol-beat mű­sor következett. A forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvényeit Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára nyitotta meg. Mint mondta, a KISZ Közpon­ti Bizottsága javaslatára a fia­talok nyolc évvel ezelőtt rendez­ték meg először a forradalmi ifjúsági napokat. Egyebek között ezek, az egyre tartalmasabb, szín­vonalasabb események is azt bi­zonyítják, hogy a mostani fia- talök a márciusi ifjak, a Tanács- köztársaságért, majd hazánk fel- szabadulásáért harcoló kommu*. nisták méltó örökösei. A felszabaduláskor született nemzedék ma 29 éves. A szocia­lista társadalomban nevelkedtek, tanultak, s ehhez méltón dolgoz­nak. Az ifjúkommunisták, a szo­cialista brigádokban dolgozó fia­talok nap mint nap bizonyítják tettrekészségüket, szorgalmukat. • Németh Fe­renc, KISZ megyei első titkár megnyi­tó beszédéi tartja. Munkájukban, problémáik meg­oldásában az idősebb kommunis­ták segítik őket. Érdekeik, jo­gaik érvényesítését célozza a párt ifjúságpolitikája, s a fiatalokról szóló törvény. A felnőttek bizalma, gondosko­dása megsokszorozza a fiatalok erejét. A tavaszi ünnepségek mel­lett ezek az események arra is jó lehetőséget adnak, hogy a KISZ-esek meghatározzák a to­vábbi feladataikat. Lényeges ten­nivalójuk, hogy tudatos politikai munkával továbbfejlesszék szocia­lista hazafiságukat, internaciona­lista szemléletüket. A három ta­vasz ünnepén ez a legszebb elha­tározás. A megnyitó beszéd után sza­valat következett, majd a KISZ- esek. koszorút helyeztek ^el a Ta­nácsköztársaság emlékműnél. Dél­ben az általános iskolában ren­dezett helytörténeti kiállítás meg­nyitásával folytatódott a prog­ram. Sok látogatója volt a köz­ségi könyvtárban elhelyezett po­litikai karikatúra és plakátkiállí­tásnak. A jánoshalmi KISZ-esek által meghirdetett pályázatra mintegy negyven alkotás érkezett be. A tanácsháza dísztermében a Változó falu című kiállítást nyi­tották meg Délután az ifjúgárdisták lö­vészversenyére, sakkszimultánra és filmvetítésre került sor. Ezt követően ifjúsági fórumon a ha- zafiságról, forradalmiságról, in­ternacionalizmusról beszélgettek a jánoshalmi fiatalok és a sze­gedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola KISZ-esei. Az esti program keretében a jánoshalmi énekkar, népitánc­együttes és a szegedi főiskola folk-beat együttese, valamint ka­marakórusa jól sikerült műsorral mutatkozott be a közönségnek. A Fegyveres Erők Klubjában pedig irodalmi színpadok előadá­sára került' sor. Baráti találko­zóval, tánccal fejeződött be a for­radalmi ifjúsági napok megyei megnyitója. Mint Mednyánszky festményein, tegnap reggel borús, esős volt a táj. Kilenc óra után megelevenedett a kép, esernyőkkel a kezük­ben innen is, onnan is fiatalok érkeztek Já­noshalma főterére. A nagyszabású ünnep­ségre a községbelieken kívül eljöttek a kecs­keméti, szegedi, bajai, kiskunmajsai, félegy­házi, tompái fiatalok is, hogy részt vegye­nek a forradalmi ifjúsági napok megyei meg­nyitóján. Ifjúgárdisták, fiatal munkásőrök köszöntötték a vendégeket. • Honvédruhába öltözött lovasok hozzák a forradalmi ifjúsági napok zászlaját. • A három történelmi évfordulóra örökösei. emlékeznek a márciusi ifjak (Pásztor Zoltán felvételei) A kommunális ellátásról, a műemlékek védelméről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A „kommunális ellátás” kifejezés igen sok feladatot fog­lal magába. így többek között egy-egy település vízellátását, a csatornázást, köztisztaságot, közvilágítást, parkok gondozá­sát, az ingatlankezelést stb. E témák közül tegnapi ülésén csupán a közművesítési és városgazdálkodási feladatokkal foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A kérdést tárgyaló tájékoztató jelentés — amelyet az építési és közlekedési osztály készített — elöljáróban megállapítja, hogy a negyedek ötéves terv legfőbb cél­kitűzései a vízellátás, a csatorná­zás további, dinamikus fejleszté­se és az egyes kommunális fel­adatok átfogóbb, szervezettebb, minőségileg is javuló ellátására irányulnak. A jelentés ezután részletesen tárgyalja a jelenlégi tervidőszakban tervezett és még várható fejlesztéseket, majd rá­tér az ötödik ötéves terv ilyen jellegű feladatainak tömör vá­A készülő Kodály-intézet udvari része Kecskeméten. zolására. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a tájékoztatót tudomásul vétte és elfogadta, egyben elismerését fejezte ki az osztálynak és Sándor Bélának, az osztály vezetőjének a tájé­koztató összeállításáért. Második napirendi pontként — ugyancsak Sándor Béla elő­terjesztésében — megvitatta a végrehajtó bizottság azt a tájé­koztatót, amely Bács-Kiskun me­gye műemlékvédelmi helyzetéről készült A téma tárgyalásánál je­len volt mint meghívott dr. Bar- cza Géza, az Országos "Műemléki Felügyelőség osztályvezetője és Horváth Aliz, a felügyelőség munkatársa is. Az előterjesztés a végrehajtó bizottság 1972. évi augusztus 16-án tartott ülésén el­fogadott határozatnak megfele­lően a megye műemlékeinek vé­delmére vonatkozó tervet tartal­ma.., amely magában foglalja a helyreállítás, az állagmegóvás és a hasznosítás irányelveit, s az ezekkel összefüggő feladatokat. Megállapítja a továbbiakban a tájékoztató, hogy Bács-Kiskun megyében összesen 203 védett épület és szobor van. Közöttük 73 épületnél semmiféle helyre- állítási munka nem szükséges, további 17 az olyan, épület, ame­lyeknél kisebb tatarozásra van szükség. A többi .113 műemlék viszont helyreállításra, állagmeg­óvásra szorul részben a rossz műszaki állapot miatt, részben, pedig mert a jelenlegi, vagy a tervezett hasznosítás, bemutatás ezt igényli. Elmondhatjuk azon­ban azt is, hogy az említett 113 műemlék közül 79-nek a helyre- állítása, fenntartása folyamatban van, vagy az ilyen irányú mun­ka a közeljövőben kezdődik meg. (Folytatás a 2. oldalon.) A nemzetiségi nyelvoktatás eredményei, gondjai, tervei „Jellemző, hogy alig öt-hat évvel ezelőtt Bács-Kiskun me­gye egyik községében szinte senki nem vallotta magát hiva­talosan nemzetiséginek; ma már elmondhatják abban a hely­ségben, hogy rendszeresen ápolják az anyanyelvi kultúrát, a sajátos nemzetiségi hagyományokat. Több dologban is példát mutatnak más olyan községnek, városnak, ahol nemzetiségi lakosok élnek. Ez arra mutat, hogy szaporodik azoknak a száma, akik egyre jobban felismerik annak fontosságát, hogy e kérdéssel hathatósan foglalkozzanak.” A fenti mondatok is elhang­zottak tegnap Baján, amikor a járási hivatal épületének tanács­termében abból a célból gyűltek össze a nemzetiségek által lakott községek, városok tanácselnökei és iskolaigazgatói, hogy megvitas­sák a nemzetiségi nyelvoktatás eddig elért eredményeit és az ezzel kapcsolatos, soron következő feladatokat. A megbeszélésen negyvenen vettek részt, a megyei tanács művelődésügyi osztályának meg­hívására. Kiinger Ádám, a me­gyei tanács nemzetiségi ügyekkel foglalkozó munkatársa tartott előadást a Bács-Kiskun megye .területén folyó német, szlovák és szerb-horvát nyelv oktatásával kapcsolatos tapasztalatokról. Utá­na vita következett. A felszólalók közül többen is hangsúlyozták, hogy a vitathatatlan eredmények mellett több vonatkozásban is ja­vítani kell még az oktatás szín­vonalán. Javasolták, hogy az il­letékesek igyekezzenek jobb fel­tételeket teremteni az ezzel kap­csolatos célkitűzések tökéletesebb megvalósítása érdekében. Az a fontos javaslat is elhangzott több felszólaló részéről, hogy az egyes délszlávok, szlovákok illetve né­metek által lakott helységek könyvtárait az eddigieknél job­ban el kell látni nemzetiségi nyelvű művekkel. S ami szintén nagyon fontos, javítani kell a nemzetiségi pedagógusok képzé­sét és továbbképzését. A vitában felszólalt Mándics Mihály is, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára, valamint dr. Kő­vágó László, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osz­tályvezetője. Bíráló, sürgető meg­jegyzéseik jjiellett mindketten el­ismeréssel szóltak a Bács-Kiskun megye területén folyó nemzetiségi munkáról. A megbeszélésen a szlovák és a német szövetség munkatársai i$ részt vettek. A sok szempontból értékes, az ügyet előre lendítő tanácskozás Bodor Jerlő, megyei művelődés­ügyi osztályvezető összefoglaló zárszavával ért véget. V. M. Üzemlátogatás, magyar-NDK barátsági gyűlés Tegnap Kiskunhalason folyta­tódtak a háromnapos magyar— NDK barátsági napok megyei eseményei. Délelőtt a városi ta­nács vb-termében dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság titkára, Táncos Sándor, a városi tanács elnöke, valamint a tár­sadalmi, politikai és tömegszer­vezetek vezetői fogadták a ven­déget: Günter Gawein elvtársat, a Német. Demokratikus Köztár­saság magyarországi nagykövet­ségének másodtitkárát, akit rö­viden tájékoztattak Kiskunhalas gazdasági, társadalmi és politi- -• kai életéről. A tájékoztatót kö­vetően városnézés következett, amelynek során felkeresték a Csipkeházat, a Thorma-múzeu- mot is. A délutáni órákban a Papír­ipari Vállalat halasi gyárába lá­togattak el, ahol 14 órakor ma­gyar—NDK barátsági gyűlés volt a gyár dolgozóinak részvételével. Itt Günter Cawein tartott elő­adást a magyar—NDK kapcsola­tokról, az NDK kül- és belpoli­tikájáról. A gyűlést követő ba­ráti beszélgetés után Kelebiára utazott a Német Demokratikus Köztársaság képviselője, ahol a tanácsházán fogadták a község vezetői, 18 órakor pedig a mű­velődési házban barátsági gyű­lésre került sor. A gyűlésen Baunoch György, a népfront járási alelnöke .tar­tott előadást a két ország kap­csolatáról. Felszólalt Günter Cawein elvtárs is. A barátsági gyűlés filmvetítéssel, illetve be­szélgetéssel ért véget G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom