Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

1974. március 14. • PETŐFI NÉPE • I A munkabiztonság nem lutri TÉSZTAGYÁR Pozitív a külkereskedelmi mérleg 1973-ban Hogy mennyire tűz- és robba­násveszélyes egy malom, takar­mánykeverő üzem, ha elhanya­golják a gépek, berendezések karbantartását és a levegő — mondjuk *— daraporral telítődik emiatt, Zentai Imre megyei mun­kavédelmi felügyelő érdekes pél­dával szemléltette. — Tudja, mit csinált a pék ez­előtt, mikor túlságosan elszapo­rodtak a legyek a sütödében? ... Fogott egy marék lisztet, feldob­ta — mutatta a szóró mozdula­tot a felügyelő —, meggyújtott egy szál gyufát, amitől abban a pillanatban lángra lobbant-rob- bant a lisztporos levegő. A le­gyeknek kampec... Ám ha ez „nagyban” történik, tehát egy egész üzem légtere lobban-róbban egy rágyújtástól, cigarettaparázstól, elektromos szikrától, ott már emberek pusz­tulhatnak el. No, és az anyagi kár is tetemes. Az üzem működését felfüggesztem A kis példa „fényében” gon- 1 dőljük hát végig azoknak a munkavédelmi intézkedéseknek a szükségességét, amik a Bajai Ál­lami Gazdaság mátéházi. bácsbo- kodi és központi takarmányke- - verő üzemeit érintették. Február 28-án tartott ezekben ellenőrzést Gróf István, az SZMT munkavé­delmi felügyelője, s olyan mun­kavédelmi hiányosságokat tapasz­talt, hogy intézkedései közt sor került a mátéházi és bácsbokodi üzem működésének felfüggesz­tésére. Milyen állapotokat talált a munkavédelmi felügyelő? Mátéházán 6 órai üzemelés után már 1 cm vastag darapor- réteg fedte a kábeleket, kap­csolókat, mert nincs megoldva a porgyűjtés. Nem kell, csak egy elektromos szikra, és... Aztán milyen hatásos „tűzoltó” az a homok, amelyet hasonló vastag darapor lepett be? Tele volt a porkamra, s a ciklon az udvarra szórta a port, ahol a keverő mel­lett már a 15 cm-es vastagságot is elérte. Nincs szociális létesítmény, ho­lott 3 műszak alatt 21 ember dolgozik. Dácsbokodon a ciklon alja hiányzik, nylonnal pótolták, de így is darapor lepi az egész terü­letet. A központi takarmánykeverő üzemben lécből készült, szegeit létrát használnak. A tűzoltó-rpo- torház ajtaját egy fából előállí­tott farésszel el torlaszolták. Ügy látszik, eszükbe se jutott a tűz­veszély. Ezt tanúsítja az is, hogy a keverőben lánghegesztést vé­geztek. Nem hisszük, hogy ne emlé­keztetne a felirat is mindhárom üzemben, mely szerint: Dohány­zás és nyílt láng használata tilos! Ami pedig közös hibasorozat mindhárom helyen. A forgó ré­szek védőburkolatait leszerelték, félredobták. Lógnak az elektro­mos kábelek. A daráló és ciklon közötti csővezetékeken nem tö­kéletesen hézagmentes a tömítés a rögzítéseknél, összeerősítések- nél, ezért száll a dara a levegőbe, s telíti azt olyan pormennyiség­gel, .amely már jóval túlhaladja a megengedett mértéket. Tehát tűz-, robbanás- és így baleset- veszélyes. Csak a termelés fontos? ’ A fennálló helyzethez mind- egyik üzemben a karbantartások, megelőző karbantartások hiánya, a munkát irányító. vezetők ha­nyagsága vezetett. Mert vajon karbantartásnak nevezhető-e az évi 306 munkanapra tervezett ter­melés í — takarmánykeverés — mindennapos 3x8 órás műszak­jára — műszakonként „szentelt” fél óra? Ami még a zsírozásra sem elegendő. Csak hajtsanak az emberek, járjanak a gépek éjjel-nappal. A jelek szerint ez volt a legfonto­sabb A gazdaság igazgatóját a leg­sürgősebb intézkedésekre hívta fel a megyei munkavédelmi fel- .ügyelőség, s kérte, hogy ezek megtörténtéről április 10-ig írás­ban értesítse a Szakszervezetek Megyei Tanácsát. Március 8-án már válaszolt is Németh Imre igazgató. Levelében valósnak ismeri el a 3 üzemben jelzett munkavédelmi hiányossá­gok tényét, mivel azokat maga is észlelte. Közli, hogy a mulasz- tókaffelelősségre vonja, s intéz­kedett a hibák záros határidőn belüli megszüntetéséről. Ha akarnak, tudnak gyorsan intézkedni Azt is közli, hogy azok több­ségét felszámolták máris, a meg­levőket pedig március 14-ig szün­tetik meg. Kéri ezért azon a napon a személyes szemle meg­ismétlését, s a vizsgálat eredmé­nyétől függően lehetőséget adni a mátéházi és bokodi üzem mű­ködésének folyamatosságára. „Ré­szünkről a gyors intézkedés azért is szükséges, mert e két^ takar­mánykeverő üzem termelőszövet­kezeteknek készít takarmányokat, és a leállás nem gazdaságunk-" ban, hanem a termelőszövetke­zeteknél okozna több irányú problémát.” A gyors intézkedés örveridetes és elismerésre méltó. De miért ■ kellett ezzel idáig várni? S ha a munkavédelmi felügyelő netán két év múlva ment volna ki? Ilyen helyzetre szokták monda­ni: játék a veszéllyel. Még pon­tosabban: életveszéllyel. Tóth István A Komárom megyei Gyerme- lyen a Petőfi Tsz tésztagyárá­ban új, olasz, automatikus gépsorral 22—23 féle tésztát gyártanak. Képünkön: szállí­tószalagon kerül a tészta a szárító alagútba. (MTI foto: Danis Barna felvétele — KS.) 1973-ban ismét pozitív volt hazánk külkereske­delmi mérlege. A behozatal értéke meghaladta a 37,3 milliárd devizaforintot, a kivitelé 42 milliárd devizaforintot ért el. A behozatal 58,8, a kivitel 61,4 százalékát rubel- elszámolású viszonylatban bonyolították le. Az im­port fontosabb tételei mindkét relációban energia- hordozókból (kőolaj és kőolajtermék), alapanya­gokból, félgyártmányokból (különböző műanyagok), alkatrészekből, gépekből álltak. A tőkés import leg­nagyobb részét növényi és állati eredetű fehérjeta­karmány képezte — 1 milliárd deviza forintnál na­gyobb értékben. A mágyar kivitelben 21 százalékkal növekedett a gépexport. Legnagyobb tételt komplett gyárbe­rendezések, élelmiszeripari gépsorok, járművek (6600 db autóbusz), híradástechnikai berendezések és műszerek adták. A tőkés forgalom 36 százalékos emelkedése élelmiszer-gazdasági termékekből (vá­gómarha, baromfi, kenyérgabona, kukorica, bor), félgyártmányokból (hengerelt áru, timföld) tevő­dött össze. A külkereskedelmi forgalom 4,7 milliárd deviza­forintos aktívummal zárt. A magyar export növe­kedését szocialista viszonylatban — különösen a gépiparban — a kínálat szélesedésében, míg a tő­Latin-Amarika Észak-Amerika Európai Azsi tőkés országú Ausztrália,Óceánia 037. .Szovjetunió Egyéb szocialista országok K6ST­egyOtt A I i magyaroaszAg 1973 évi külkereskedelmi forgalma 703 milliárd devizaforint kés relációban a valuta-árfolyamváltozás kereslet- növelő hatásában látják a szakemberek. —TERRA— BAJAI ÉS KECSKEMÉTI VEZETŐK NYILATKOZATAI Egészséges rivalizálást! A Baja—Bácska bemutatkozik Kecskeméten műsor befeje­zése után mindenki úgy érezte, hogy tulajdonképpen most kezdődik az együttműködés új szakasza. Közelebb kerülnek egymáshoz Bács-Kiskun megye városai. Egyre nyilvánva­lóbb, hogy az itt-ott eltérő részérdekek nem fedhetik el az „összedolgozás” előnyeit, a pillanatnyi ellentétek a távlato­kat. így vélekednek azok a közéleti személyiségek is, akiktől a nagy jelentőségű eseményről nyilatkozatot kértünk. — Örömmel fogadtuk Baja vá­ros és a bajai járás vezetőinek javaslatát, ök kezdeményezték ezt a találkozót, — mondotta dr. Kőrös Gáspár, a Kecskeméti ^Vá­rosi Tanács elnöke. — Mi művé­szetükben gyönyörködtünk, ok megismerkedtek a megyeszék­hellyel. A megye városai között formálódó kapcsolatok mindenki számára hasznosak. — A Bácska együttes életében fontos állomás. A, Jrgcg^eméti_ si­ker — hangöztáxfá^'dr.'NáCiy Ka­roly, a bajai jáí4sl fhgvatal .ve­zetője. — A csoport megszilárdu­lása - alapvetően két tényezőnek köszönhető. Az érdekelt közsé­gek tanácsai magukénak érzik az együttest, anyagilag és erkölcsi­leg támogatják. Két kitűnő ve­zető gondoskodik a színvonal ál­landó emeléséről: Kishegyi Simon iskolaigazgató, főként a szervezés­ben jeleskedik. Dr. Pálfi Csaba a művészi megformálásában, a ko­reográfiák készítésében szerzett érdemeket. — Régen dolgoztak együttese­ink ilyen szorgalmasan — ez Kincses Ferenc bajai tanácselnök véleménye. — Teljesen új, vagy egyszer-kétszer előadott számokat mutattak be. Mindenből a leg­jobbat akartuk hozni. Bízunk a folytatásban, várjuk jövőre a kecskemétieket, köszönjük a ked­ves fogadtatást. A „félig bajai, félig kecske­méti” Reile Géza nyugalmazott tanácselnök-véleményét is. tuda­koltuk.-'’— Egészen kecskeméti és egé­szen bajai vagyok. Jó volt látni ezt a találkozást, mint egy meg­újuló várospolitika, megyepolitika jelképét. Eddig többnyire egész­ségtelenül rivalizáltak a városok; pedig egészséges rivalizálás szük­séges. Mutassák meg mindenütt mit tudnak, mindenki azt adja, amiben a legjobb: így jutunk elő­re. Kövessék a példát mások is, másutt is. H. N. Napi jegyzet ÜGYVÉDEK Az országban elsőként Bács-Kiskun megye Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága tárgyalta meg (legutóbbi ülésén) a megyé­ben működő ügyvédi munkaközösségek tevékenységét, az ügyvédek helyzetét, munkakörülményeit, társadalmi megbe­csülését. Természetesen hiba volna ebből arra következtetni, mintha nálunk valamiféle baj lenne az ügyvédekkel, s ezért tűzte napirendjére a velük való foglalkozást a testület. Nem erről van szó, hanem a végrehajtó bizottság olyan, feltét­lenül dicséretes és tiszteletre méltó törekvéséről, amelynek lényege: mindenről tudni, mindenről tájékozottnak lenni, méghozzá „első kézből”. Ez elegengedhetetlen a jó, körül­tekintő vezetéshez, a reális döntések meghozatalához. Két­ségtelen, hogy ilyen elvek vezérlik más megyék hasonló tes­tületéit is, örvendetes viszont, hogy Bács-Kiskun megyében az elv együtt él a gyakorlattal ötszáz gyermekrajz Kecelen Egy idő óta évente megrende­zik Bács-Kiskun megyében a cso­portos gyermekrajz-kiállítást. Év­ről évre szebben, nagyobb mére­tekben, s nagyobb sikerrel. Az idén Kecel adott otthont a tárlat­nak, mely jelenleg is látható,. az Arany János Általános Iskolában. Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője szerint ez a község, ez az iskola — Baloghné Boros Ilona szakkörvezető tanár jó munká­jával elsősorban — kiérdemelte, hogy egy ilyen rangos kiállítást ott rendezzenek meg. A zsűri tagjaként közreműkö­dött a rendezésben Lisztes Lász- lóné, megyei rajzszakfelügyelő is. O tájékoztatott az alábbiakról. Huszonhat iskolai szakkör tag^ jai küldték be munkáikat, ösz- szesen mintegy ötszáz darabot. A műfaji-technikai sokszínűség, változatosság a jellemző. Akva­rell, varrott falikép, batik, tem­pera és linómetszet egyaránt ta­lálható a falakon és a tárlókon. Van több sajátos arculatú szakkör. A kéceliek köztudottan a batikolásban, a soltvadkertiek a kerámiában, s a kecskeméti „zeneisek” a linókészítésben .tűn­nek ki elősorban. Rajtuk kívül többek között a halasi és kun- szentmiklósi gyerekek értek el eddig kiemelkedő eredményeket, s ugyanígy a kecskeméti Zrínyi Ilona és a máxiavárosi általános iskola kis grafikusai. A kiállítás színvonalára való tekintettel az illetékesek úgy határoztak, hogy a megye több városában vándoroltatják a kö- ’ vetkező hónapokban a gyermek­rajz-kiállítást. A többi között Ka­locsán, Kiskőrösön, Kiskunhala­son és Kecskeméten akarják be­mutatni. V. M. • Részlet a kiállításból. # Molnár Andrea Kunszentmik­lós, 7 éves: Lány, macskával (L díj). Tanára: Mózes Albertné. (Tóth Sándor felvételek) Sáfrány Edina Kecel, 13 éves: Anya és leánya (L díj). Taná­ra: Baloghné Boros Ilona. • Gartner Mária Kecel, 13 éves: Gyerekek (különdíj). Tanára: Baloghné Boros Hona. • Hogy mennyire nincs baj az ügyvédekkel, azt érzékeltethetjük a tanácskozáson jelen volt és fel­szólalt dr. Kárpáti Lászlónak, az Országos Ügyvédi Tanges elnöké­nek szavaival is. Elmondta, hogy éppen Bács-Kiskun megye ‘ az, ahová mindig szívesen és öröm- . mel jönnek, mert itt az ügyvédi kamara vezetőitőL a munkaközös­ségek tagjaitól hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, s meggyőződhetnek arról, hogy jó . szellemben. helves vezetéssel, nemcsak a jogszabályok betűi, de azok szelleme szerint is végzik munkájukat az ügyvédek. S ez a munka nem kevés. A végrehajtó bizottságnak készített tájékoztató • szerint évenként átlagosan há­romezer büntető, négyezer polgári több. mint nyolcezer úgyneve- itt peren kívüli ügyben látják el feleik képviseletét a bíróságok és más hatóságok előtt. Sőt ezen túl ugyancsak évenként több száz olyan ügy keletkezik, amelyben — az ügyfél szociális helyzetére te­kintettel, vagy tanácsi ügygond­noki kirendelés alapján — díjta­lanul képviselik az állampolgáro­kat az ügyvédek. iga? hogy ehhez a tekintélyes munkához elsősorban létszám szükséges, de talán ennél is fon­tosabb — vagy egyenrangú azzal —, hogy milyen szakemberek azok az ügyvédek, akik a jogászok kö­zül a legtöbb esetben kerülnek közvetlen kapcsolatba az embe­rekkel, megyénk lakóinak nagy számával. A gondolatot tovább vi­hetjük. ha azt mondjuk, hogy a szakember kifejezésből igen nagy hányad esik — a jó ügyvéd fo­galmának meghatározásánál — a szó második összetevőiére, az em­berre. Tehát arra. hogy milyen ember az egyébként iól felké­szült, törvényekben, rendeletek­ben naprakész, járatos jogász, az ügyvéd. • Ez persze nemcsak rajuk ér­vényes, nemcsak tőlük követeli meg a közvélemény, hanem min­denkitől. aki „felekkel” találko­zik naponta, aki az állampolgá­rok ügyeinek hivatásos intézője. Az ügyvédeknél azonban fokozott jelentősége van & közvetlenség­nek, a megértésre irányuló törek­vésnek. s a törvények keretein belül lehetséges segítőszándékhak. S mintegy az elmondottak össze­foglalásaként idézhetjük a tájé­koztató egyik mondatát: „Az ügy­védnek tárgyalásai, eljárásai al­kalmával száz és száz lehetősége nyílik a dolgozók nevelésére, helytelen nézeteik tisztázására, a szocialista törvények és a jog propagálására...” Nem szabad azonban azt sem el­hallgatnunk^ hogy a kevésbé isko­lázott, jogkereső emberek tudatá­ban ma is él az ügyvédeknek egy olyan típusa — még a felszabadu­lás előtti időkben alakult ki ez a kép bennünk — amely szerint az a tó ügyvéd, aki mindig megtalálja a kiskaput, aki ravaszságával ad­dig csűri-csavarja a jogszabályo­kat. míg. végül is megnyeri a pert, függetlenül attól, hogy vé­dence vétkes vagy nem. Ezért van az — szerencsére egyre rit­kábban — hogy némelyek úgy gondolják: az igazság csak pénz kérdése. Holott ez nagyon régen nincs így, s hogy önmagukról ezt a noha csak -foltokban jelentkező gyanút az ügyvédek eloszlassák, naponta bizonyítaniuk kell — mint ahogyan bizonyítják is — a szocialista ügyvédség magasabb rendűségét. elvi-erkölcsi különbö­zőségét. Mondanunk sem kell, hogy a felszabadulás előtti idők­ben sem lehetett általánosítani. Hiszen éppen a végrehajtó bizott­ság elé került tájékoztatóban ol­vasható. hogy például a Kecske­méti Ügyvédi Kamara olyan hala­dó elődökkel dicsekedhet, mint Kada piek. Halmos Lajos és Mol­nár Erik. Mindhárman a haladó jögászértelmiség kiemelkedő egyé­niségei. voltak. 9 Keveset tudunk az ügyvédek­ről. Mert például tudjuk-e, hogy nekik nincs táppénz, a nőknek nincs szülési szabadság, családi pótlék, az ügyvédek nem része­sülnek fizetett szabadságban, ked­vezményes üdülésben. Azt is ke­vesen tudják, hogy az ügyvédek a bruttó bevételnek körülbelül 40—45 százalékát kapják meg fi­zetésként, s hogy szigorú tarifa határozza meg, milyen ügyben mennyit kérhetnek az ügyféltől stb. Ha ezekhez hozzá tesszük a tájékoztatóban olvasható jövedel­mi kimutatást, amely szerint átla­gosan hatezer forintot keresnek az ügyvédek, úgy gondolom, nincs okunk irigykedni, s nincs erkölcsi, jqgi alapunk úgy megítélni őket, mint akiket csak a pénz vezérel. Távol áll tőlem, hogy valami­féle sajnálatot ébresszek az ügy­védek iránt Erre nincs szüksé­gük. s ez ellen éppen ők tiltakoz­nának. Mert kétségtelen, hogy a hatezer forint komoly összeg ha­vonta. Az is igaz, hogy ennél az átlagnál jó néhánvan többet keres­nek. De tegyük hozzá azonnal: azok keresnek többet akik többet is dolgoznak, akikhez nagyobb bi-‘ zalommal fordulnak az állampol­gárok. mert jobb szakember, mert közvetlenebb, mert nyíltan meg­mondja, mi várható stb. Ugyan­akkor bizonyára közülük kerül­nek ki azok. akik az ügyvédi gya­korlat mellett előadásokat tarta­nak. termelőszövetkezeteknél jogi képviseletet, tanácsadást látnak el stb. • Így kell nézni az ügyvédeket ahhoz, hogy reális képet tudjunk iri alakítani munkájukról, minden­napi tevékenységükről, szocializ­must építő társadalmunkban el­foglalt helyükrőL betöltött szere­pükről. Róluk alkotott ítéletünk tehát csak akkor lesz .Jogerős”, ha mindezeket figyelembe vesz- szük. . _ . FIXl C Iniln*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom