Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 12. öt éve avatták a művelődési hálát. • Kis község apró postája. Két megye határán 9 Szilágyi József 18 esztendeig volt tanácselnök, a szakigaz­gatási szerv vezetője most Beregszászi Istvánná. « 9 A törpevízmű 1967-ben készült el. „A török hódoltság előtt egy Kömpötcz ne­vű vitéz kapta e területet. A község meg­alapítóinak tekinthető első betelepülők a sza­badságharc után 1850—52 körül jöttek Köm- pötczbe. Név szerint a Kurucsiak, Pintérek, Vancsó családok.” Az idézett sorok a kömpöci honismereti szakkör által összeállított monográfiából va­lók. Az északról Kiskunmajsa, keletről Csen­géié, délről Balástya, nyugatról Csólyospálos határolta kisközségben négyszázhuszonhárom ember él. Nyolcszázan a környékbeli tanyák lakói. A községi tanács titkára már tizenegy esztendeje a hajdani községalapítók leszár­mazottja Kurucsai Etelka, asszonynevén Be­regszászi Istvánná. Munkáját tizenhat tanács­tag, segíti, és Szilágyi Józséf^ áki 18eSzten- ■deíg volt tanácselnök^ tavaly óta pedig tár­sadalmi megbízatásként viseli ezt a tisztsé­get. Mindkettejüket a tanácsházán, a tanyák­kal foglalkozó ellátásfejlesztési tervet tanul­mányozva találtuk. Mert itt is nagy gond a külterületeken lakók sorsa. A községre — mint mondják — már nem ismerne rá, ki 10—15 éve járt erre, annyit változott. ■ÉSBraíh..' • Jóízű víz folyik mindenütt a kutakból. (Tóth Sándor felvételei.) Kiskunmajsa felől érkezve os­tornyeles lámpák sora szám sze­rint huszonhárom. Bal oldalt, az utca közepetáján fehér 'táblán fekete betűk hirdetik, hogy a kül­sőre mindennapi ház a kultúra központja: itt kapott helvet a i-iozi, a művelődési ház, a , József Attila klubkönyvtár. A nagyte­remben egyszerre kétszázan fér# nek el, a ritka színházi előadá­sokra mindig megtelik. Mostaná­ban meg esténként idpsek, fiata­lok fordulnak be a kapun egymás után, a nemrégiben újjáalakult irodalmi színpad tagjai. Ügy lát­szik, nincs hiány az összefogás­ban, nincs nemzedéki probléma. hSjjp ügyről van szó. A színját­szók közt van 65 éves, de.-az ál­talánost époen csak elvégzett is. És aki először a szervezés ügyé­ben mozgolódni kezdett: Máté Dezső, a nyugdíjas korára Buda­pestről hazatért iparos, meg Szari- ka Péter, a község KISZ-titkára. Hamarosan megalakították a cso­portot. és nemsokára sor kerül az előadásra is. A kultúrházzal csaknem szem-' ben zöldajtós kis épület, a posta. Piros postaláda, segélykérő tele­fon a falon; száz tévé-előfizetőt tartanak itt nyilván. A rádiókról is van adat, de az köztudomásúan nem megbízható, annyi a kis, hordozható készülék. Autóból harminc áll esténként garázsba, s a számtalan kerékpárhoz a vas­műszaki boltban kapható alkat­rész. Friss a kenyér az élelmiszer- üzletben, s jóízű ebédet tálalnak a kisvendéglőben. Itt jutnak me- | leg ételhez a pedagógusok, a ta­nácson, a szövetkezetekben dol­gozók, olyan is akad jó néhány, aki hazahordja. A statisztikai adatok szerint 781 a keresőképesek száma, közülük 592 azoké. akik a mezőgazdaság­ban, a helybeli Űj Élet Termelő- szövetkezetben, vagy a Kossuth Szakszövetkezetben dolgoznak. Otthon, a háztájiban, a kertben fólia alatt termesztik a retket, a salátát, küldik piacra a primőrt. Negyedszázaddal a községgé nyilvánítás után nincs miért szé­gyenkezni az idevalóknak. Külö­nösen, ha azt is figyelembe ve­szik, hogy a tanács fejlesztési alapja alig egy családi ház ára, az idén 230 ezer forint. Ez pedig sok mindenre kellene. Jó ivóvíz már mindenüvé jut, hét éve ké­szült el a törpe vízmű. Négy kilo­méter hosszú a járda, s csak a legújabb, az Arany János utcában nincs még egyik oldalon sem. Foghíjas még a házsor, hét épü­letben laknak, hatnak most húz­zák fel a falait. Olcsó a telek, 10 —20 forint négyszögölje. hogy a tanyákról beköltözni akaróknak így is segítsenek. Ügyes-bajos dolgokat intézni Kiskunhalasra járnak, nem kis vesződséggel. Órákat kell várni a buszra. Kömpöc, ha közlekedésről van szó, senkié. Amikor Kecske­méthez fordultak. Szegedre küld­ték őket, onnan meg vissza, végül azt a választ kapták, a járatokat nem tudják sűríteni, mert ráfize­téses lenne. Szerencsésebbek vol­tak, mikor orvost kértek. A stá­tusz megvan, de hiányzik még a lakás és a rendelő. Ügy tervezik, ez évben megveszik az építőanya­got, jövőre meg felhúzzák a fala­kat, és remélik, akad orvos, aki eljön Kömpöcre. Ha mindez meg' \ van, óvodát építenek, 1980-ra el­készül az is. D. É. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Mennyi legyen a műhely bére? A kisiparosok új mijhelybéré- nek megállapításával kapcsolat­ban az utóbbi időben sok per ke- keletkezett. Egy ilyen ügyben hangzott el törvényességi határo­zat a Legfelsőbb Bíróságon. Egy kisiparos magántulajdon­ban levő házban bérelte műhe­lyét. A háztulajdonos közölte ve­le: az új bért évi 4800 forintban állapította meg. Az iparos ezt tu­domásul vette és ezt a bért fizet­te. öt hónappal később újabb le­velet kapott, amelyben a háztu­lajdonos értesítette: korábbi bér­megállapítása téves volt, és a -bér­leti díj összegét évi 8000 forintra felemelte. Ezt azonban a kisipa­ros már nem fogadta el, mire a háztulajdonos a bérmegállapítás iránt pert indított. Az elsőfokú bíróság 'azzal az indoklással hozott elutasító ítéle­tet, hogy a háztulajdonos bérköz­lése a rendeletben előírt formák­nak nem felelt meg, mert az nem úgynevezett helyiségbérlő lapon, hanem levélben történt., Gondat- lánsága következményeit viselni tartozik. A fellebbviteli bíróság által jogerőre emelt ítélet ellen a legfőbb , ügyész tötvényességi óvást emelt, amelyet azonban a Legfelsőbb Bíróság elutasított. —' Tény, hogy a nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek bérét a rendeletben megjelölt nyomtatvá­nyon kell közölni — hangzik a határozat. — Ebben az esetben a háztulajdonos a kötelező előírás­nak nem tett eleget. A rendelet azonban nem a szerződés megkö­tésére ír elő kötelező alaki sza­bályt, hanem ^csupán a bérközlés módját rendezi úgy, hogy forma- nyomtatványt kell használni. Bár ezt a háztulajdonos elmulasztot­ta, ez mégsem volt jogi akadálya annak, hogy a kisiparos a nyom­tatvány mellőzésével közölt ere­deti helyiségbért elfogadja. A háztulajdonos a bérösszeget öt hó­napon át kifogás nélkül átvette, tehát közöttük érvényes szerző­dés jött létre. Ezekután a kölcsö­nösen elfogadott bér felemelését nem kérheti. H. E. Fontos kutatási főirány: a bioreguláció Mi a magyarázata a, szervezet szervátültetésekkel szembeni ter­mészetes védekező reakciójának? Milyen szerepet játszanak az en­zimek, hormonok és az idegek az élet szabályozásában? Mitől függ az ember emlékezőképessége és hogyan határozza meg maga­tartásbeli tulajdonságainkat az agy? Világszerte tudósok ezreit foglalkoztatják ezek a kérdések, s nem véletlen, hogy ehhez kap­csolódik a magyar ' tudomány egyik fő feladata, a bioregulá­ciós folyamatok kutatása is — mondotta az MTI munkatársának dr. Menyhárt János, az orvostu­dományok doktora, a Bioregulá­ció című országos kutatási fő­irány koordinációs tanácsának titkára. ♦ — Az élő szervezetek önszabá­lyozó képességeinek megismerése szoros kapcsolatban áll az orvos- tudomány és a mezőgazdaság sarkalatos problémádnak megol­dásával, s hatalmas távlatokat nyithat meg az emberiség előtt. Ki gondolna például arra, hogy ha felvesz egy gyufásskatulyát. ez az egyszerű mozdulat milyen bonyo­lult idegtevékenység eredménye­ként jön létre? Pedig az adatok millióit kellene a pillanatok tört része alatt összegyűjteni és kont­rollálni ahhoz, hogy egy ilyen vi­szonylag egyszerű mozgást egy géppel mesterségesen reprodukál­hassunk. Az ember által ismert legnagyobb teljesítményű kompu­terek sem képesek erre. — Hasonló elven megy végbe az élő szervezetek önszabályozása a hormonok segítségével is. (Ez utóbbi ugyan lényegesen lassúbb folyamat az Idegszabályozásnál.) Ilyenkor a belső elválasztású mirigyek — a meghatározott in­gerek hatására — különféle hor­monokat bocsátanak a szervezet­be. Ezek a kémiai anyagok a vér­áram útján a szervezet minden részébe eljutva fokozzák vagy csökkentik más szervek működé­sét: azokét, amelyeknél éppen szükség van erre.. Az élő szerve­zet önszabályozó képességeinek is­merete nélkülözhetetlen a nö­vény- és az állattan számára — niindenekelőtt a genetikai kuta­tások szempontjából. Olyan gya­•koflatt "óéldk 'megvalósítása mú­lik ezen, ‘^melyek" vhlósággal for­' TádálmáSifáriak ” az állattenyész­tést és a növénytermesztést, vagy a biológiailag hatékonyabb gyógyszerek, rovarirtó- és nö­vényvédő szerek előállítását. De fontosak más tudományágak szá­mára is. A műszaki és a társadalomtu­dományok művelőitől a közgaz­dászokig számtalan szakterület tudósai reménykednek abban, hogy az élővilág szabályozási mechanizmusainak megismerése olyan új tippeket, ötleteket, mo­delleket nyújthat, amelyek segít­ségével a jelenlegieknél nagyobb hatásfokkal, sokkal gazdaságo­sabban működő technikai társa­dalmi folyamatokat alakíthat ki. — Annyi bizonyos, hogy a tech­nika utóbbi évtizedékben elért eredményei — a biológiai kutar tások területén ígérik a legna­gyobb fejlődést. Ezzel — a lehe­tőségeinkhez mérten — a magyar tudománynak is lépést kell tar­tania. Ezt a célt szolgálják a ha­zai bioreguilációs kutatások, ame­lyeknek csaknem 200 témájával számos kutatócsoport foglalkozik, — mondotta dr. Menyhárt János. Ifjú kommunisták „Valami nem tetszik nekem. Többször tapasztaltam már, ülünk a gyűlésen, munkaértekezleten, vagy tesszük amit tennünk kell a Kovács-majorban, s látom, valaki megint „húzza az orrát”. Megbántották, vagy tudom is én miért. Kérdezem tőle, faggatom, segítenék neki, de a világért se mondja el a problémáját. Bizalmatlan, vagy errefelé ez a szokás? Nem tudom. De az az érzésem, sokkal többet kellene egymással törődnünk. Ez elsősorban a párttagok feladata, vagyis a mi kötelességünk.. Arra számítottam, hogy a fia­talasszony eme kijelentésére pil­lanatok alatt élénk vita kereke­dik a lajosmizsei Népfront Ter­melőszövetkezet pártirodájában. Tévedtem. Kisjuhász Sándorné állattenyésztési brigádvezető vé­leményét Makai Antal vontató- vezető is helyeselte. Mindketten fiatal párttagok. Beszélgetésünk során sok mindenről, a munkás hétköznapokról, életükről, jogok­ról, kötelességekről, eredmények­ről és tennivalókról esett szó. Közben azt is megfogalmazták, hogy szerintük milyen a kom­munista ember. — Tudatosan kerülöm a gyak­ran használt közhelyszerű kifeje­zéseket, már csak azért is, mert szerintem nem lehet néhány mondatos meghatározásba sűrí­teni a kommunista ember jellem­vonásait — mondta- Kisjuhász Sándorné. — Amikor valaki azt .mondja: a kommunista ember jól dolgozik, a közéletben aktív stb., i mindig arra gondolok, hogy mindez igaz ugyan, de éppen a lényeg sikkad el. Mi a lényeg? Erre talán néhány példát... Kisjuhász Sándorné az egyik budapesti gimnáziumban érettsé­gizett. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemre jelentkezett, nem vették fel. Egy évig dolgo­zott, aztán 1967-től a hódmező­vásárhelyi élelmiszeripari főis­kola állattenyésztési szakán foly­tatta tanulmányait. 1970-ben ka­pott diplomát. Azóta a lajosmi­zsei Népfront Termelőszövetke­zetben dolgozik. Állattenyésztési brigádvezető. — Egy, újpesti bérházból, szü­leim mellől vágtam neki a nagy­világnak. S mire megszoktaih a vásárhelyi környezetet, a főis­kolát, ahol sok barátot, segítő­társat szereztem, az államvizsga után ismét kezembe vettem a vándorbotot. Férjemet a vásár­helyi főiskolán ismertem meg, de amikor én végeztén), ő még csak elsőéves, yolt,. 1971-ben'kör töttünk házasságot. Férjem szü­lei Lajosmizsén laknak, s én ide költöztem. Rajtuk kívül sen­kit sem ismertem a községben. Az első munkanapok nem vol­tak túlságosan szívderítők. Haj­nali 3-kor kelt, s ^gyalog indult a községtől 5 kilométernyire le­vő Kovács-majorba, ahol jelen­leg is dolgozik. Hajdrik Béla 'párttitkár kezdeményezésére a fiatalasszony fizetéselőleget ka­pott és vásárolt egy kerékpárt. Mint mondta, ez volt az első olyan segítés, amelyből érezte, munkatársai között új dolgozó­ként sincs egyedül, magára utal­va. A következő hónapokban nagyon sok jó munkatársat, ba­rátot ismert meg a termelőszö­vetkezetben. És, noha akkor még nem volt párttag, a legtöbb se­gítséget, támogatást, bátorítást a termelőszövetkezet kommunis­táitól kapta. Sokat tanult tőlük. S ez a tudat segítette minden­napi munkájában. — Magamon tapasztaltam, hogy a párt nem elszigetelten működő szervezet, feladatai szervesen kapcsolódnak mindannyiunk teendőihez — folytatta a brigád­vezető. — Az emberekkel való törődés, munkájuk megszerve­zése, irányítása, a dolgozók jo­gaiért való kiállás a legfonto­sabb pártfeladat. De ez csak úgy lehet eredményes, ha min­denki őszintén feltárja a prob­lémákat. Szókimondásáért, bá­torságáért nagyon becsülöm pél­dául Őrlik Feri bácsit, a terme­lőszövetkezet mezőőrét, ö nem mond véleményt más háta mö­gött, nyílt, egyenes emjoer. De sajnos, még sokan vannak, akik azért hallgatják el, véleményü­ket, mert félnek, hogy bajuk lesz belőle. Meg kell győznünk az embereket. 1972 óta vagyok párt­tag. Ha megkérdeznék, miért je­lentkeztem a pártszervezetbe, ta­lán közhelyszerűen hangzik, de mégis ,ezt válaszolnám: nagyon sokat akarok segíteni az embe­reknek. — Ki a jó párttag? — Két példaképem is van a családban — vette át a szót a 20 éves Makai Antal. — Nagy­apám jelenleg is a pártszerve­zet tagja, apám szintén kommu­nista volt, ő azonban már meg­halt. — Nagyon sokat tanultam tőlük. Hetvenkét éves nagyapám még mostanában is sok történe­tet mond a munkásmozgalomról, a felszabadulás előtti nehéz éle­tükről. — Otthon mindenki természe­tesnek vette, hogy miután betöl­töttem a 18. évemet, jelentkez­tem a termelőszövetkezet párt- szervezetébe. Tovább kell foly­tatnom apám munkáját... A fiatal vontatóvezető 1967-ben végezte el az általános iskolát. Másfél évig lakatosipari tanüló volt. de mint mondta, nem sze­retett tanulni, s abbahagyta. Kár volt. Most már bánja, s igyekszik pótolni. Vontatóvezetői tanfolyamot végzett, most nö­vényvédő tanfolyamra jár. Rend­szeresen részt vesz a téli párt­oktatáson is, amelyen a munkás- mozgalomról, a párt történetéről, gazdaságpolitikáról, a párt alap­szabályairól nagyon sokát tanul­hat. Mert tudja, ismereteit irv.ég bővíteni kell. — A legutóbbi párttaggyűlé­sen a Népfront és a Petőfi Ter­melőszövetkezet pártszervezeté­nek , egyesülését beszéltük meg, miután a két gazdaságból ja­nuár 1-től egy szövetkezet lett — jegyezte meg a fiatalember. — A pártszervezetnek jelenleg negyvenöt tagja van. A nagy munkaterület, a sok üzemegy­ség miatt, sajnos, ritkán tudunk találkozni. Ez megnehezíti a po­litikai munkánkat is. Kisjuhász- né pártmegbízatása a KISZ-esek patronálása, s ebben segítek ne­ki. A közeljövőben ifjúsági klu­bot létesítünk, s így lehetőség nyílik arra, hogy esténként ta­lálkozzanak a fiatalok. — A párttagnak milyen köte­lességei vannak? — Elsősorban a példamutatás. Nagyapám és apám is ilyen szel­lemben éltek, dolgoztak. A Ma­kai család elveihez hű akarok lenni. A piros 'párttagsági könyv is erre kötelez... Tárnál László ÚJ VÁROS SZIBÉRIA ŐSERDEIBEN Ez a hatalmas papírüzem csak kisebb egysége a Bratszkbán létesülő óriási fa- és alumínium­feldolgozó ipari komplexumnak, amely a világ legnagyobb — az Angarán létesített — vízi erőmű­jének energiáját hasznosítja. A végtelen kelet-szibériai erdőségek között létesített új város lakóinak száma már meghaladja a százezret. (Foto: APN—KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom