Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

1974. március 10. • PETŐFI NÉPE • 1 Szimferopol 190 éves A notíórosszijszki főkormány­zó, G. A. Patyomkin 1784 feb­ruárjában írta alá a város ala­pítási okmányát. A „keresztapa” tisztét a herceg barátja, a kor ismert irodalmára, Je. Bulgarisz vállalta, tőle kapta a helység a Szimferopol — „hasznos város” — nevet. Nehéz lenne ma már eldönte­ni, mi volt a nagyhatalmú főkor­mányzó döntésének indítéka, bölcs előrelátás, a mindenható főúr szeszélye vagy pillanatnyi politikái érdek. Tény, hogy a város építéséhez hamarosan hoz­záláttak és a mai Ukrajna Szálló környékén, ahol 1771-ben a Krirá-félszigetért harcoló Dol­gorukov tábornok főhadiszállásá­nak sátrai álltak, megjelentek az új város első épületei. Hamaro­san elfoglalta helyét az újonnan szervezett „Tavricseszkaja” me­gye adminisztratív irányítása és Szimferopol szépen fejlődött. De nem sokáig. A rossz emlékű I. Pál cár halálra ítélte az alig tizenkétéves várost, meg­fosztotta nevétől, Ak-Mecset lett a lakóitól elhagyott, megyeszék­helyi rangjától megvont telepü­lés elnevezése. Nevét, rangját 1802-ben kapta vissza 1: Sándor cár jóvoltából. Ezután elég lassú, de folyamatos a fejlődése. A félsziget első gim­náziumát 1812-ben avatják. Újsá­got 1830-tól adnak ki Szimfero- polban. Bár jelentősége egyre növekszik, sokáig jellegtelen, po­ros, hivatalnokváros marod. Még 1913-ban is csak ezt írja róla egy útikönyv: „Szimferopol nagyobb állomás a l^ozovoe Szevasztopol útvonalon, bérkocsi­összeköttetése van a Krím több városával.” A kocsmák és temp- lomok városa — emlegették ak­koriban. Hatszáz munkás dolgo­zott 40 kisüzemben, a lakosság 42 százaléka analfabéta volt. A város igazi élete 1920 no­vemberében kezdődött, azután, hogy a Vörös Hadsereg csapatai felszabadították. Szimferopol 190. születésnapját 276 ezer lakosa ünnepli. Tucat­nyi nagyüzemének termékei a világ sok országába elviszik szorgos lakóinak jó hírét. Egyete­meinek, főiskoláinak falai közül kikerült szakembereket szívesen fogadják Ukrajna minden váro­sában. Orvostudományi egyete­mén afrikai fiatalok is tanulnak. A szimferopoli gyárban előállí­tott tv-készülékek a Szovjetunió legtávolabbi zugaiba elkerülnek. A város egyre szépül, fejlődik. Új lakónegyedek épülnek, három évvel ezelőtt a Kecskeméti utcát kitűzőkarók jelölték, ma több ezer ember talál itt kényelmes otthonra. Új gyárak, üzemek várják a fiatalokat, és a város minden évben valami újdonság­gal kedveskedik látogatóinak, kiknek többsége pihenni, gyó­gyulni jár ide. Szimferopol 190 éves — való­jában 50 ezer éve laknak ezen a területen emberek. Bronzkori település maradványait őrizte meg a Csokura-barlang. Neapo- lisz, a szkíta birodalom főváro­sa, a középkori Ak-Meszcsit — jelentős kereskedőtelepülés — voltak elődei a mai Szimferopol- nak mely fiatalos bizakodással ünnepli jubileumát. Sávolt Béla MUNKAÉRTEKEZLET, KITÜNTETÉSEK a gyógyszerésznapon A megye gyógyszerész-társa­dalmát képviselő, száznál több szakember jelenlétében nyitották meg tegnap Kecskeméten, a me­gyei tanács dísztermében az idei gyógyszerésznapot. Az - ünnepi munkaértekezlet elnökségében a megye egészségügyi és szakszer­vezeti vezetői, valamint a ren­dező Bács-Kiskun megyei Gyógy­szertári Központ vezetői mellett helyet foglalt dr. Bayer István egyetemi tanár, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazga­tója. Varga Gyula főgyógyszerész megnyitója után Vaskó Tódomé, a gyógyszertári központ igazga­tója „számolt be az elmúlt évi tevékenységről. Értékelte a gyógyszertárvezetők, assziszten­sek. technikusok munkáját, s szólott az egyre növekvő gyógy­szerforgalomról, amely értékét tekintve tavaly — a tervezettet 7,5 százalékkal haladva meg — 230 millió forintot tett ki. Ami a hálózatfejlesztést illeti, 1973-ban az új gyógyszertárak, szolgálati lakások létesítése mellett több­nek az építése is megkezdődött. Az idén a meglevő létesítmények korszerűsítésére, tatarozására mintegy egy és háromnegyed millió forintot fordítanak. A munkaértekezleten dr. Bayer István tartott szakmai előadást. Értékelték a szocialista brigádok munkáját is: 13 brigád közül 12 érdemelte ki a megtisztelő címet; két brigád immár harmadízben, egy pedig második alkalommal. A legkiválóbb brigádtagoknak jelvényt, illetve plakettet adtak át. Esküt tett 25, az elmúlt évben végzett gyógyszertári asszisztens is. A „rangelső” Madarász Krisz­tina, aki tanulmányait vörös diplomával fejezte be. A nőnap alkalmából tízep kaptak „Ki­váló dolgozó” oklevelet. Szombaton este megrendezték a hagyományos gyógyszerészbált az Aranyhomok Szállóban. J. T. Elkészült Európa legnagyobb csatornájának a terve Egy volgográdi tervezőintézetben elkészültek a Volga és Ural folyót Összekötő csatorna terve. Ez lesz Európa legnagyobb hidrotechnikai létesítménye. A csatorna lehetővé teszi majd 2,5 millió hektár szántó­föld és 8,5 millió hektár legelő ön­tözését és vízellátását. A 464 kilomé­ter hosszúra tervezett csatornaépít­kezés méreteire jellemző, hogy több mint 150 millió köbméter földet kell kiemelni, és mintegy 800 ezer köb­méter betont és több tízezer tonna fémszerkezetet építenek be. Magánfogyasztók, közületek! FEKETE VASHUZAL 0,6-tól 3,8 mm-ig HORG. HUZAL 0,6-tól 3,1 mm-ig, HÁZI VÍZELLÁTÓK, SZIVATTYÚK, NYOMÁSKAPCSOLÓK FORRCSÖlVEK 102, 108, 114, 133 mm-es korlátlan mennyiségben kaphatók az orosházi ÁFÉSZ 35, sz. mezőgazdasági szaküzletében. Orosháza, Ady Endre u. 1. sz. — Telefon: 537. Telex: 82-400. 496 • Motoros bárkák tolják a vízen ^haditechnikával megrakott kompot. *• A készenlétben áUó, rádióval felszerelt rocsóról figyelik az átkelés minden mozzanatát. Harci gyakorlat a Dunán A napokban rövid közlemény adta hírül a sajtóban, hogy a magyar néphadsereg kijelölt alakulatai, tartalékosok bevoná­sával —- az éves kiképzési tervnek megfelelően — harcászati gyakorlatot tartanak. Ily módon világossá vált a lakosság előtt, hogy miért kaptak a hét elején a tartalékállományba tarto­zók közül olyan sokan behívóparancsot, s öltötték magukra az egyenruhát. A honvédség gondoskodott arról is, hogy az ál­lampolgárok megfelelő tájékoztatást kaphassanak a nagy tért felölélő gyakorlat lebonyolításáról, ezért meghívtak szerkesz­tőségünket egy dunai átkelés megtekintésére. Reggel hat órai A sötétség már eloszlott, s jól látszott a folyam túlsó partja, amikor megjött a parancs az átkelés megkezdésére. A több száz kilométer távolságból érkezett gépesített alakulatok járművei egymás után gördültek a rájuk várakozó kompokra._A tisz­tek utasításait tervszerűén, fe­gyelmezetten hajtották végre a katonák. Minden, mozdulatuk har­monikusan kapcsolódott egybe r körülöttük zajló eseményekkel. A komp legénysége gondosan ügyelt a megfelelő terhelésre, és arra, hogy minden talpalatnyi hely ki legyen használva. Azután magas­ba lendült a vezénylőtiszt zász­laja. Gyors mozdulatokkal oldot­ták el a partról a vízi járművet, majd felbúgtak a kompot tolató bárkák motorjai, s néhány perc múlva már a folyam közepén úszott a szállítmány. Minden a legnagyobb rend­ben zajlott. Ez természetes — mondhatná bárki —. hiszen a honvédségnél nem is lehet más­ként. Ám ez esetben csak a fe­gyelmezettség kevés lett volna, a gyors alkalmazkodásra is szük­ség volt. A tartalékosoknak (akik még az előző napokban a polgári életben dolgoztak) a hivatásos ál­lománnyal kellett másfél-két nap alatt elvtársi-bajtársi egységbe kovácsolódni. Ennyi idő állt ren­delkezésre ahhoz is, hogy a be­vonulok a legújabb haditechni­kával megismerkedjenek. Most tűnt ki igazán, mennyire sajá­tították el annak idején a harcá­szat tudományát és pótolták is­mereteiket a továbbképzési anyagból. a tartalékos állomány mennyi idő alatt helyezhető teljes harcké­szültségbe. Délután a hatalmas mennyisé­gű haditechnika és az alakulatok nagy' része a legnagyobb rend­ben átkerült a Duna túlsó part­jára. Ekkor érkezett az átkelő­helyre a legkorszerűbb páncélos egység hivatásos és tartalékos állományú tisztekkel és legény­séggel. Ezeknek már nem volt szükségük a kompokra. Egyene­sen belehajtottak a folyóba, s úsztak át a túlsó partra. Akádt dolga a rádiósoknak és az irá­nyító tiszteknek, ugyanis ponto­san a szemben levő oldal kije­lölt térségében kellett partot ér­ni. A katonák nagy fegyelmezett­ségről és bátorságról tettek ta­núbizonyságot, hiszen a Duna Európa második legnagyobb fo­lyója, s azok jó része, akik a pán­célos járművekben foglaltak^ he­lyet, először szálltak ily módon vízre. A nagy szervezettséget és igen körültekintő biztonsági intézke­déseket igénylő — éjszakai órák­ba nyúló — átkelés tervszerűen zajlott le. A katonák között Jár­va azonban nemcsak a fegyelme­zettséget tapasztaltuk, hanem azt is, hogy — bár borongós, esős volt az idő, a terep valóban a hadiállapotokat tükrözte — a tar­talékosok jó hangulatban, szív- vel-lélekkel hajtották végre fel­adataikat. S azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül — amit a harci egységek tisztjei szinte meghatot- tan emlegették, —, hogy a la­kosság milyen nagy segítséget nyújtott megértő magatartásával. Egyik községben például friss lángossal vendégelték meg a ka­tonákat a sütőipari vállalat dol­gozói. Az ilyen, és ehhez hason­ló esetek igazolják népünk és hadseregének egybeforrottságát. A harci gyakorlatot irányító pa­rancsnokoknak pedig dicséretére legyen mondva, a nagymennyi­ségű gépesített állományt úgy mozgatták sok száz kilométeren át, hogy a vasúti, közúti és vízi forgalmat jelentősebb mértékben nem akadályozták. Nagy Ottó • Az utolsó eligazítás vízreszállás előtt. A hadgyakorlatot előkészítő és levezető hivatásos tisztek részére nemcsak a távolságok és a folya­mi átkelés okozott gondot, hanem az is, hogy a vállalatoktól beren­delt tehergépkocsik nehezebben birkóztak meg a tereppel, mint a katonai járművek. Ráadásul a hirtelen beköszöntött esőzés, s a felázott talaj is nehezítette a mozgást. Ilyen helyzetben fokozott jelen­tősége van a fegyelemnek, s eb­ből jól vizsgáztak az alakulatok. Annál is inkább fontos volt ez, mert igen nagy szerep hárult a tartalékos állományra. A tartalé­kos tisztek önállóan vezényelték, tartalékos legénységi állományból álló egységeket. Az eredmények­ből ily módon lemérhető, hogy Növekszik a növényiolaj-fogyasztás 1500 hektáron termesztik bácsalmási technológia szerint a napraforgót Dr. Horváth István nyilatkozata A nagyobb biológiai értékű, könnyen emészthető növényi zsí­rok hazánkban is egyre nagyobb vetélytársai az állati eredetű zsí­roknak. A lakosság étolaj- és margarinfogyasztása évente átla­gosan 8000 tonnával növekszik. Kielégítése azonban gondot okoz, mivel hazánkban visszamaradt az olajmag termesztése. Ezért van nagy jelentősége a Bácsalmási Ál­lami Gazdaságban kidolgozott napraforgótermesztési rendszer­nek, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is jó­váhagyott. Így a bácsalmásiak lettek az olajmagtermelés profil- gazdái. A napraforgómag előállítása ré­sze a bábolnai kukoricatermesz­tési rendszernek. E két növényt a modem, nagy teljesítményű gépek maximális kihasználására társí­tották. Így a CPS-en belül ezeröt­száz hektáron termesztik, a Bács­almási Államit, Gazdaság, irányítá­sával a napraforgót. E technoló­gia már bizonyított. Bácsalmásén, az országos átlagnál évek óta hektáronként kétszer több a mag­hozam a napraforgóföldeken. A rendszert kölcsönös anyagi elő­nyök biztosításával terjeszti a pro­filgazda. Alkalmazásától várják, hogy helyére kerül a magyar nap- raforgó-termesztés, amely eddig ki­szorult 'a szakosodó és koncent­rálódó mezőgazdasági üzemekből. Ezt sürgeti a növekvő növényi olajfogyasztás, ami világpiaci ke­resettségében máris jelentkezik. , A Bácsalmási Állami Gazdaság — az igények figyelembevételé­vel — a legmodernebb eszközök­kel sietteti a napraforgó-termesz­tés korszerűsítését. Az irányító központban. Bácsalmáson, vetés­hez készítik az olajos növény magvát. Kalibrálógépet helyez­tek üzembe, amely nagyságra és súlyra — gramm és milliméter­pontossággal — osztályozza a ve­tőmagot. l|y biztosítják az egyen­letes fejlődést, az egyszerre érést. A mag fémzárolva, csávázva ke­rül a partnergazdaságokhoz. Szombaton egyik fontos és lát­ványos mozzanatához érkezett a harcászati gyakorlat. Az ez alka­lommal sorra került mozzanato­kat megtekintette Pap János, áx országgyűlés honvédelmi bizott­ságának elnöke, Oláh István al­tábornagy, honvédelmi miniszter- helyettes, a magyar néphadse­reg vezérkari főnöke, Pacsek Jó­zsef vezérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, valamint a tá­bornoki kar több más tagja Ugyancsak ott volt V. K. Andrj uscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője. A harcászati gyakorlat szom­bati eseményei közül kiemelke­dett a „piros” — a saját csapa­tok — támadása, amelynek során — megfelelő előkészítés után — rohamot indítottak a feltételezett ellenség, a „kékek” csoporto­sításai, alakulatai ellen. A gyakorlat — az előzetes ter­veknek megfelelően — folytató-, dik, s befejezése után a behí­vott tartalékosok rövidesen ha­zatérnek. Dr. Horváth István, az ország- gyűlés honvédelmi bizottságának .tagja, a Bács megyei pártbizott­ság első titkára — aki szintén megtekintette a szombati harci eseményeket — így nyilatkozott az MTI munkatársának: ' — A kijelölt alakulatok között találhatók megyénkből valók is Tőlünk ugyancsak vonultak be találhatók megyénkből valók is, igénybe vQtt a hadsereg Így te­hát a gyakorlat közvetlenül érin­ti a polgári életet, a megye .la­kóit. Elmondhatom, hogy az ér­dekeltek — a megye Miami, és társadalmi szerveinek jól össze­hangolt tevékenysége nyomán — fegyelmezetten, öntudatosan tet­tek eleget állampolgári köteles­ségüknek. A megye Mete ilyen körülmények között is normális mederben megy tovább a gyá­rakban, az üzemekben, a válla­latoknál, a termelőszövetkeze­tekben és más munkahelyeken. Alkalmam volt beszélgetni a me­gyéből bevonult tartalékosokkal. Szavaikból kitűnt: tudják; mi­lyen fontos feladatot kaptak^ s hogy a harcászati gyakorlat mi­lyen nagy jelentőségű tovább­képzésük. katonai szakismereteik gyarapítása, a harckészültség kellő szinten tartása, végső so­ron a haza védelme szempontjá­ból. A látottak alapján meggyő­ződésem: ahogy eddig, a gyakor­lat hátralevő napjaiban is áldo­zatkészen, becsülettel helytáll­nak nemcsak a mi megyénkből bevonultak, de társaik Is, és si­keresen oldják meg a további harci feladatokat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom