Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-07 / 55. szám

I 1974. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Szélsőséges időjárás Az utóbbi években — az idén is — alkalmunk volt él­vezni a februári tavaszt, s átélni a novemberi februárt, Vagy akár az áprilisi telet. Mintha felborulna a termeszét kiala­kult rendje, és bizony szervezetünk is nem kis igénybevé­telnek van ilyenkor kitéve. Mi az oka ezeknek a szélsősé­geknek és hogyan lehet, hogy hazánkban — amelynek terü­lete Európának csupán egy százaléka — kis távolságokon is nagy időjárásbeli különbségek A Meteorológiai Intézet jelen­tései naponta közlik, hogy 1871., a rendszeres megfigyelés kezde­te óta azon a napon, hány fok volt a legnagyobb meleg és a legerősebb hideg. E két szélső érték között - jelentős különbsé­gek lehetnek; nyáron 25—30 fok, télen ji és tavasszal 30—36 fok. Volt már például olyan jú­nius 3-a, amikor 35 fokos káni­kula volt (1947), de olyan is. amikor mindössze 3 fokig „me­legedett fel” (1928). 1920. már­cius 5-én + 22 fok volt a legme­legebb, 1890-ben —14 fok pedig a leghidegebb. Egy hónapon belül még na­gyobbak lehetnek az eltérések: 1927. feruár 14-én az ideihez ha­sonló 4- 18-ra emelkedett a hi­ganyszál, 1929. február 11-én vi­szont —23 fokra süllyedt: a kü­lönbség 41 fok! A szélsőségek megjelenéséhez azonban nincs szükség évekre vagy hónapokra: néha néhány óra leforgása alatt is előfordulnak hőmérsékleti kü­lönbségek. 1963. február 3-án például a Dunántúl délnyugati részén reggel —5 fok hideg volt, majd óránként 3 fokkal - emel­kedett, és delre + 17 fokig me­legedett ,fel. Ugyanakkor Oros­háza térségében —19 fokról -f- 6- ra, Szegeden —24 fokról + 3-ra emelkedett a hőmérséklet. Ilyen szempontból a világrekordot az Egyesült Államokban jegyezték fel: a Montana állambeli Browingben 1916. április 23-án 4 7 fokról —49-re hűlt le a le­vegő néhány óra alatt. Hazánkban a rendszeres megy figyelések óta 1950. július 5-en Pécsett mérték eddig a legna­gyobb meleget: 41,3 fokot —- ez megfelel Afrika földközi-tengeri partjainak a hőmérsékletének. A legnagyobb hideget. —34,1 fo­kot Baján észlelték, 1942. január 24-én —, ez Finnország északi tájain riormális érték. A két szélső érték között tehát 75 fok a különbség. A földön a legna­gyobb meleget a mexikói San Luisban mérték 1933. augusz- -‘tus^ll-éiv: ’“H58i fokot, a legna­gyobb hideget viszont a Déli sarki Vosztok kutatóállomáson, 1960. augusztus 24-én: —88 fo­kot. A különbség tehát világvi­szonylatban 146 fok, csaknem kétszerese annak, ami nálunk előfordult. Néha ugyanabban a pillanat­ban egymástól aránylag kis tá­volságra is nagy különbségek alakulhatnak ki. 1957. március 17-én például Somogybán 4-19— 20 fokra emelkedett a hőmérsék­let, ugyanakkor Borsodban mind- ! össze 2—3 fokót mértek. 1960. április 8-án Somogybán és Zalá­alakúinak ki. ban 24—25 fok volt, Borsodban pedig csak 8—9 fok. Ennek a földrajzi helyzetnek a fordított­ja is előfordult: 1962. május 20-án a Dunántúlon csak 10—15 fők alakult ki, az Alföldön vi­szont 28—30 fok, tehát csaknem 300 km-es távolságon belül 20 fok volt a különbség ugyanab­ban a pillanatban. Az első eset­ben délnyugatról szubtrópusi me­leg levegő érkezett, ugyanakkor az orosz síkságon át sarkvidéki levegő áramlott be északkeletről. A második esetben viszont az or­szág nyugati felét hűvös óceáni levegő árasztotta el, míg keleten . szárazföldi meleg levegő tartóz­kodott, amelyet a nap sugárzása még tovább melegített. A szeszélyesség úgy jön létre, hogy hazánk különböző éghaj­lat-módosító tényezők —■ Atlan­ti-óceán, Földközi-tenger, a ha­talmas kontinentális orosz sík­ság — középpontjában fekszik, és hol az egyik, hol a másik ha­tása jut túlsúlyra. De nemcsak a hőmérséklet, hanem a csapadék terén is nagy a ..következetlenség”. Néha; — szerencsére csak ritkán — trópu­si eső is előfordul nálunk, ilyen volt például 1953. június 9-én a Komárom megyei Dad község­ben: 12 óra leforgása alatt 260 milliméter csapadék hullott. Ez a mennyiség egy csapadékszegény évben 8—10 hónap alatt hull le. A víz súlyos károkat okozott, tönkretette a vasutat és az uta­kat, házakat döntött romba, le­mosta a termőföldet. Az egy nap leesett 100 mm- nél több csapadék már ka­tasztrofális következményekkel járhat. Hazánkban az elmúlt 30 évben 150 ízben jegyeitek fel ilyen jelentős csapadékot, és az mindig károkat okozott. Egy-egy 100 mm-es esővel minden nyá­ron kell számolni. A földön ed- ,dig nyilvántartott 24 órás csa­padékrekord 1952. március 16-án a Réunion-szigeten hullott: 1870 mm volt. Hazánk évi átfagöS csápadéka 500—600 mm. Ezen belül is elő­fordulnak szélsőségek, például 1937-ben Pécs-Misinatetőn 1290 mm csapadékot mértek. Ugyan­abban ad évben hullott le Bu­dapesten is a legtöbb csapadék: 1000 mm. Az éghajlati szélsőségek tehát hazánkban elég gyakoriak. A me­zőgazdaságban sokszor _ gondot okoznak, de számos terményünk- • nek (paprika, paradicsom, szőlő, gyümölcs stb.) éppen ezek az ég­hajlati sajátságok adják meg a máshol elő nem forduló kiváló minőséget és speciális jelleget. József Attila-versek A Hanglemezgyártó Vállalat bejelentette, hogy nagylemezt ké­szítenek József Attila legszebb műveiből. „Játszani is engedd...” — ez a címe az összeállításnak, amelynek lemezborítóját a költő szoborké- pe díszíti. Érdekessége, hogy a mintegy 30 vers — köztük rész­let és töredék — javarészét meg­hanglemezen zenésítve hallhatják majd a le­mez birtokosai. A Zolnay Pál rendezte felvételeken Berek Kati tolmácsolja a költő életművét bemutatni igyekvő válogatást, az összeállítás természetesen tartal­mazza József Attila legismertebb verseit, is mint például a Tiszta szívvel-t, a Levegőt címűt, a Du- nánSl-t, stb. (MTI) KRLEZA-BEM UTATÓ KECSKEMÉTEN A poéta, aki mindnyájunké • Drámai összetűzés a hajógyárban. A szívbetegek jobb ellátásáért Jogszabálytervezet a kardiológiai irányelvekről Elkészült és rövidesen jogsza­bály formájában is megjelenik a kardiológiai irányelveket tartal­mazó'miniszteri utasítás — tájé­koztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. A tervek szerint valamennyi megyé­ben és a fővárosban több helyen vezető kardiológusokat neveznek ki a szív- és érbetegek gondozá­sának irányítására. Az új szak- felügyeleti rendszer létrehozásá­val — amelyet később valameny- nyi orvosi szakmára ki kívánnak terjeszteni — országszerte jól képzett specialisták irányítása alá kerül .a szívbetegek ellátása. A minisztérium vezetői rragy reményeket fűznék az egész or­szágra kiterjedő új ellátási for­ma megteremtéséhez. Az intéz­kedéssel egyebek közt azt kíván­ják elérni, hogy megszűnjék a betegek gyakran tapasztalt fölös­leges küldözgetése és a magas szintű helyi szakvélemények biz­tosításával elsősorban azok jus­sanak ' a legjobban ellátott inté­zetekbe, akiknek arra a legna­gyobb szükségük van. Az új konziliáris betegellátási rendszerben a helyileg kinevezett specialisták az Országos Kardio­lógiai Intézet ellenőrzésével gya­korolják a szakmai felügyeletet a saját területükön levő kórházak kardiológusai fölött. Ezzel a mód­szerrel minden ellátási körzetben lehetővé válik a bejelentett be­tegek nyilvántartása, amely elő­feltétele a szívbetegségek megelő­zésének. A szervi szívbajok ugyanis megelőzhetők ha megfe­lelő penicillinvédelemben részesí­tik a reumás láz néven ismert streptococcus fertőzésen átesett betegeket. .(MTI) A címet Sinkó Ervintől kölcsö­nöztem. A hajdani 1919-es kecs­keméti városparancsnok több ta­nulmányban elemezte a monu­mentális hoi-vát művész életmű­vét. a barát, a szövetséges szere­tető vei. tiszteletével a tudós kér­lelhetetlen szigorával nézett szembe nagy műveivel, vallatta regényeit, drámáit, költeményeit­Lehangolóan keveset tud a ma­gyar közvélemény a huszadik szá­zadi irodalom egyik csúcsáról. Itt magaslik közel határainkhoz és évtizedekig alig-alig vettünk róla tudomást. A két világháború kö­zött a magvar kulturális fölény hangoztatása elzárta előlünk a szomszédos országok legjobb tel­jesítményeit. A velejéig konzerva­tív Horthy-rendszer az irodalom­ban. a művészetben is elutasította a korszerűbb áramlatokat. Ügyel­tek arra, hogv a fiatal éveitől po­litizáló. a szocialista eszméket szolgáló. . bármiféle elnyomást, előjogot megvető Krleza írásai minél kevesebb magyar olvasóhoz jussanak el. A Zágrábban. 1893-ban szüle­tett horvát művész Advhoz ha­sonló szenvedéllyel ostorozta ) a régmúlt idők bálványait, a gon­dolkodást. az életet béklyózó feu­dális maradványokat. Fékezhetetlen erővel bontotta ki mondandóját, ábrázolta a monar­chia széthullását, az itteni népek ostoba viszálvkodását és a horvat kisemberek életét. Három híres drámaciklusából a középsőnek utolsó darabját: mun­kások golgotás. tragikus küzdel­mét láthatiák a Szabadkai Nép­színház kecskeméti vendégjátékát pénteken este megtekintő nézők A dráma a szerző meghatározása szerint „valahol Közép-Európá- ban” játszódik. A tisztább, új vi­lágért küzdő proletárok elbuk­nak, mert árulók, opportunisták, szimatolók hígítják soraikat és végül a besúgó' is elnyeri méltó büntetését. Mindvégig sűrű. feszült légkör­ben robbannak az ellentétek, út­köznek a nézetek. Az ősbemuta­tót a kiváló Branko Gavella ren­dezte 1922-ben. A mű magyar for­dítójától. Csuka Zoltántól tydjuk, hogy az előadásról Sztanyisz- lavszkij is elismeréssel nyilatko­zott. Sime Vucsetics irodalomtör­ténész szerint: A Golgotánál^nincs a horvát irodalomban erőtelje­sebb mű. amelv a munkásság sor­sából meríti tárgyát, és minden bizonnyal nincs ilven az egyéb. Duna menti balkáni irodalmak­ban sem... A Golgota, hatalmas művészi szépségével ellen fog áll­ni az idő múlásának... A huszonkilenc esztendeje ala­pított Szabadkai Népszínház har­minc ősbemutatót tartott és újab­ban Jugoszlávia élvonalbeli együt­tesei között emlegetik. Ötször vet­tek részt a legjobb társulatok ré­szére szervezett évenkénti újvi­déki fesztiválon és háromszor nyerték el a Sterija-díjat. A magyarországi vendégszerep­lésen előadott Golgotát — a mű könyvalakban 1969-ben, Kálvária címmel jelent meg — Virág Mi­hály rendezte. A főbb szerepeket Pásthy Mátyás. Pataki László. Sa­lamon Sándor. Barácius Zoltán alakítja. Heltai Nándor Nőnapi köszöntők a tévében és a rádióban A nemzetközi nőnapot a ha­gyományokhoz híven az idén is számos műsor köszönti a rádió­ban. Március 7-én a Kossuth- adón 18.25-kor hangzik *ef Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a Hazafias Népfront elnökének nőnapi kö­szöntője. 16.30-kor „Asszonyar­cok” címmel Barát Apollónia há­rom forradalmár asszonyról szó­ló dokumentumműsorát közvetí­tik. Március 8-án i3.45-kor a Kos­suth-adón „ ... Áradó vagy ben­nem mint a lét” címmel Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós és Keresztúry Dezső ver­seiből- hangzik el összeállítás Sztánkay István és Tahi Tóth. László előadásában. A televízióban március 8-án 19.15-kor hangzik el Kállai Gyu­la nőnapi köszöntője, majd 20 órától jelentkezik a Ki mit tud- klub, ezúttal zárt körű rendez­vénnyel — csak hölgyeknek. (MTI) Ki tud többet Mozartról? Műveltségi verseny középiskolásoknak A Magyar Rádió március 10-e és április 8-a között rendezi meg a Mozart műveltségi versenyt a középiskolások számára. Az elő­ző versenyhez hasonlóan igen ta­nulságosnak ígérkezik ez a ve­télkedő, hiszen a vidéki és a fő­városi fiatalok a zenetörténet egyik legnagyobb alakjának éle­téről, munkásságáról való isme­reteiket bizonyíthatják. A Zeneműkiadó Vállalat ebből az alkalomból újra megjelentet két — régebben már kiadott —. nagy sikerű, Mozart életével, munkásságával foglalkozó köny­vet. így Valerian Tumius „Wolfgang Amadeus” című élet­regényét. A széles körű rádió­hallgató-tábornak bizonyára nagy szolgálatot nyújt ez a nép­szerű olvasmány. A másik kiadvány a Kovács János szerkesztésében megjelent nagysikerű Mozart-breviárium. (MTI) Kisállattenyésztést szakirányú üzemmérnökképzés a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán, a baromfi- és egyéb - kisállattenyésztési karon 1972-ben 3 éves képzés formájában kezdődött a szakosított üzemmérnökképzés. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán végző hallgatók üzemmérnöki diplomát szereznek és a szakosított baromfi-, nyúl-, prémesáilat-tenyésztő és halászati üzemek vezetésére alkalmas szakemberekként hagyják el a főiskolát. A kisállat- tenyésztés iránt különös érdeklődést tanúsító szakközépiskolai illetve gimnáziumi érettségivel rendelkező diákok jelentke­zésüket a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanulmányi osztályára adhatják be, március 31-ig. A hallgatók az első három félévben alapozó tárgyakat hallgatnak. A III. félévtől kezdve kezdődik a szakosodás, és a hallgatók igen jelentős óraszámban a következő kisállat­tenyésztési témakörű tantárgyakat hallgatják: haltenyész­tés, tyúktenyésztés, pulyka- és gyöngytyúktenyésztés, lúd- és kacsatenyésztés, valamint nyúl- és egyéb prémesállat­tenyésztés. A főiskolán elméleti oktatáson kívül igen korszerű gyakorlati oktatási bázis szolgálja a képzési célt. Számos állami gazdaság, és kutatóintézet is közreműködik a tantárgyi gyakorlatok színvonalának és hasznosságának növeléséhez. A kifejezetten kisállattenyésztési jellegű tantárgyak mellett a hallgatók egyéb állattenyésztési ágazatok elméleti és gyakorlati ismeretanyagával is megismerkednek. Rozsdatemetők • Tavaszi nagytakarítás után Soltvadkerten. Ilyenkor a tavaszi nagytakarítások idején veszi észre az ember, egy év alatt mi minden lim-lom összegyűlik a falusi házak udvarán, környékén. Mindenki szabadul a sok rossz holmitól. Kétszer- háromszor is fordulnak az ócskavassal megrakott kocsikkal. Viszik innen is, onnan is a szemetet. De hová? Hát ahová lehet... Például, ki a faluszélre. Mert ugyebán kijelölt hely, vagy MÉH-lerakat er­refelé nincs, így aztán a községjelző tábla környé­kén gyűlik, tornyosul a szemét. Az egyik ilyen rozsdatemetőre Soltvadkert hatá­rában bukkantunk. A rozsdamarta lyukas vödör, tucatnyi rossz hordóabroncs, vasvályú, használt zsák, s egyéb lim-lom társaságában nem kis meg­lepetésünkre még egy fejfát is találtunk. Hogyan került ide? Nehéz lenne kideríteni. Azaz — tisz­tesség ne essék — a jól olvasható feliratból ítélve, nem is olyan régi buzgalom során került eme hely­re... Érsekcsanádon megismétlődik a látvány, ami le- tagadhatatlanul bizonyítja, hogy az itteniek is elvé­gezték már a tavaszi nagytakarítást. Törött kocsi­kerék, ekevas, kályhacső. talicska, bádogeresz — napról napra gyarapodó faluszéli lomtár. Mi lesz a rozsdatemetők sorsa? Ezt egyelőre nem tudni. Lehet viszont, hogy már másoknak is szemet szúrt az itt is, ott is tornyosuló hulladék. Például a községbelieknek... Sőt, az is lehetséges, hogy valamilyen elképzelése is van már az ügy megoldá­sára. Mégis megkockáztatok egy javaslatot: sürgő­sen megfelelőbb helyre kellene szállítani a faluszéli szemétdombokat. Figyelemmel kísérjük, hogy kivi­telezhető-e az ötletv... \ —tárnái— • Faluszéli lomtár Érsekcsanádon. (Pásztor Zoltán felvételei) OLVASTUK A reggelitorna ártalmai Furcsán és nem éppen vidáman ért véget az ötvenesztendős párizsi da üde Du pontnak és családjának rövid, ám annál emlékezetesebb sporfcpályafutá- sa. Claude Önnön* elhatározta, hogy engedelmeskedik a rád ö ..sportoljunk és legyünk egészségesek!" felhívásá­nak és egy szép napon reggeli tor­nára ébresztette egész családját — tizenöt embert. Szerencsétlenségükre az első gya<- korlat helyben ugrálás volt. A Du­pont család a rádióból! hangzó induló pattogó ütemére egyszerre rugaszko­dott neki és egy emelettel lejjebb ért földet. A Dupont család öt tagját és az adattuk lakókat kórházba szállították. Furcsa vélellen „Vajon honnan ismerem ezt az ar­cot?” a 86 'éves Elisabeth ibsoti tette fed a kérdést magának, amikor a prestomi Sharoe-Green kórházba fe­küdt. Egy hét múlva döbbent rá a valóságra: a mellette levő ágyban a S7 éves Margaret, saját testvére fek­szik. akit több mint 40 éve nem lá­tott. Csókpótló kártérítés A londoni 26 éves Jacqueline Thomsont a közelmúltban autóbaleset érte. A baleset következtében egye­bek között megsérült az ajka is, ezért soha többé nem tud csókolni. A ká­rosult a bírósághoz folyamadott, hogy legalább némi kártérítéssel enyhítsen baján. A bíróság 9100 font kártérítést ítélt meg Jacqueline-nek. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom