Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-22 / 68. szám

1974. március 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. március 19-20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A A Központi Bizottság szük- ségesnek tartja olyan átgon­dolt intézkedési rendszer kidolgo. zását, amelynek eredményeképpen fokozatosan növekszik a munkások súlya a társadalom mindennapi életében. Tudatosan arra kell tö­rekedni. hogy a munkában ki­emelkedő munkások egyszersmind közéleti emberré is Váljanak, sza­vuknak súlya legyen, s közéleti fórumokon is mind gyakrabban nyilvánítsanak véleményt üze­mük. az ország és a világ kérdé­seiről. Növelni kell a munkáspá­lya erkölcsi megbecsülését, javíta­ni kell a munkásokkal foglalkozó személyzeti munkát, és könnyíteni kell helyzetüket mindennapos ügyeik intézésében. El kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, vonzóerőt, megbecsülést és előrejutási lehe­tőséget biztosítson. C A Központi Bizottság rámu- tatott: a munkásosztály na­ponta bizonyságot szolgáltat arra, hogy osztályöntudatával, helytál­lásával. áldozatos munkájával, fe­gyelmezettségével. szervezettségé­vel a társadalmi haladás irányát meghatározó erő. Társadalmunk számbelileg is legnagyobb osztá­lyának. a munkásosztálynak a fe­lelőssége helytállása, a nemzeti jövedelemhez való döntő hozzájá­rulása jelentős szerepet játszott abban, hogy az utóbbi másfél év­tizedben rendszeresen emelkedett minden dolgozó osztály és réteg életszínvonala: az egész társada­lom érdeke, előrehaladásunk fon- tos záloga, hogy a munkásosztály életkörülményei is rendszeresen javuljanak. A Központi Bizottság leszögez­te: biztosítani kell. hogy a mun­kásosztály életszínvonalának ja­vítására a negyedik ötéves terv-' ben előírt célokat elérjük. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy a munkásosztály legszilár­dabb magja a nagyüzemi mun­kásság. A párt úgy véli. hogy a nagyüzemi munkásság helyzeté­nek fokozatos és rendszeres javí­tása a központi szervektől össze­hangolt. átfogó intézkedéseket és megkülönböztetett figyelmet igé­nyel. A munkásosztályon belül sa­játos helyzetük, s jelentőségük miatt külön is foglalkozni kell a munkásnők és a munkásfiatalok problémáival. /j A Központi Bizottság ismé. "• telten kifejezte, hogy társa­dalmunk szocialista fejlődésének fontos feltétele a dolgozók, min­denekelőtt a munkások általános műveltségének emelése, szakmai képzésének és továbbképzésének javítása. Fokozottabb támogatást kell nyújtani a szakmunkáskép­zés tökéletesítéséhez. Fontos fel­adat a felnőttkorú munkások fel­sőfokú képzésének és továbbkép- zéséiíek kiterjesztése és ösztönzé­se. A párt elvi. politikai kérdés­nek tekinti hogy a munkások, a fizikai dolgozók gyermekei is megkülönböztetett módon támo­gatást kapjanak a tanulásban és továbbtanulásban. H A Központi Bizottság elvár­' * ja. hogy a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésé­ről. helyzetének további javításá­ról elfogadott irányelveket az il­letékes párt-, állami éi társadalmi szervek a munkájukban követke­zetesen érvényesítsék. * A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot, az irány­elvekkel kapcsolatos konkrét ten­nivalók kidolgozásával. A jelen­tést. a határozatot az illetékes párt-, állami és társadalmi szer­vek rendelkezésére bocsátja ta­nulmányozásra és a szükséges in­tézkedések megtételére. III. A Központi Bizottság áttekin­tette a közművelődés helyzetét és határozatot hozott továbbfej­lesztéséről. 1 A felszabadulás a magyar • nép művelődéstörténeté­ben is új korszakot -nyitott azzal, hogy megszüntette az egy­kori uralkodó osztályok kulturá­lis monopóliumát. Népünk mű­velődési helyzete az ország tár­sadalmi, politikai, gazdasági át­alakulásával összhangban gyö­keresen megváltozott, műveltsé­ge jelentősen gyarapodott, gaz­dagodott. A társadalmat mind­inkább áthatja a marxista világ­nézet, a szocialista közgondolko­dás. Társadalmunkban olyan szo­cialista kultúra van kibontako­zóban, amely magában foglalja a hazai és az általános emberi kul­túra minden haladó hagyomá­nyát. A dolgozó osztályok, rétegek között legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége emelke­dett. A szocialista brigádokban mind teljesebben érvényesül a „szocialista módon dolgozni, él­ni, művelődni” követelménye. A mezőgazdaság szocialista fejlő­dése megváltoztatta a parasztság gondolkodásmódját, erősödött a közösségi szellem. Tovább emel­kedett az értelmiség általános és szakmai műveltsége, s növekszik a szerepe és felelőssége a kultúra, a műveltség terjesztésében. Az iskolai és ' közművelődési tevékenység kapcsolata erősödött és tudatosabbá vált a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspoliti­kai határozata óta. A műveltségi színvonal emelé­sében az iskolai oktatás mellett alapvető szerepet játszott a köz- művelődés területén dolgozók munkája. Jelenleg mintegy 40 ezer dolgozó tevékenykedik ezen a területen. A továbbtanulás, az önművelés széles körben az életforma részé­vé vált. Könyvtáraink 2,3 millió olvasót tartanak nyilván. A mú­zeumokat évente több mint 8 millióan látogatják. Az öntevé­keny művészeti, ismeretterjesztő, tudományos-búvárkodó mozgal­makban, a különféle szakkörök, klubok tevékenységében több százezren vesznek részt. Az országban ma 2825 műve­lődési otthon működik, ég mint­egy 8700 közművelődési könyv­tár, összesen 27 millió kötettel szolgálja a folyamatos művelő- . dés lehetőségeinek biztosítását. A műveltség terjesztésében; köz­vetítésében és a művelődés szer­vezésében kiemelkedő szerepet tölt be a Televízió és fontos fel­adatokat lát el a Rádió és a saj­tó. 'y A közművelődés azonban a jelentős eredmények elle­nére elmarad a szocialista építő- munka mai követelményeitől, a le­hetőségektől. Ezért a Központi Bi­zottság szűkítésnek tartja a köz- művelődési tevékenység tovább­fejlesztését. A közművelődésnek a kultúra, az ismeretek terjesztésén túl fon­tos feladata: a szocialista élet- szemlélet és magatartás kialakí­tásának segítése; a szakmailag jól képzett, a muifkáját magas fokú öntudattal végző, a közélet­ben szerepet vállaló szocialista ember formálása: az önművelés fontosságának felismertetése," le­hetőségeinek bővítése: a növekvő szabad idő hasznos, tartalmas el­töltésének előmozdítása. A művelődés központi kérdése: a munkásság műveltségének szín­vonala. Társadalmunknak érdeke és sürgető feladata a munkásmű­velődés következetes fejlesztése, ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni. Elsősorban a nagyüze­mekben. a szocialista brigádok­ban már kialakult, aktív művelő­dési igényekkel rendelkező kö­zösségekre kell támaszkodni. A munkáslakta városi peremkerüle­tekben, az új lakótelepeken mi­előbb létre kell hozni a még hiányzó közművelődési intézmé­nyeket. A falusi lakosság körében a közművelődési munkával elő kell segíteni, hogy a műveltségi szín­vonalban és a művelődési lehe­tőségekben meglevő történelmi hátrányt falun is leküzdj ük. A közművelődés akkor felelhet meg növekvő társadalmi felada­tának, ha a párt-, az állami, a társadalmi szervek és szervezetek együttesen készítik elő a gyorsabb fejlődést, ha határozott marxista eszmeiség és távlati koncepció alapján emelik magasabb szintre a művelődésügyi munkát. E célok érdekében a közműve­lődés egész intézményrendszerét, valamennyi eszközét összehangol­tan, nagyobb következetességgel és hatékonysággal kell felhasznál­ni, A településfejlesztési tervekkel összhangban — az 1990-ig terjedd hosszú távú népgazdasági terv ré­szeként — ki kell dolgozni a köz- művelődés távlati fejlesztési ter­vét. A művelődéspolitikai célok megvalósítását fokozottabban kell segíteni gazdasági, anvaqj eszkö­zökkel, s biztosítani kell. hogy az előirányzott pénzeszközöket ren­deltetésüknek megfelelően hasz­nálják fel. A folyamatos és állandó műve­lődés szükségességének felismer­tetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. Kötele­zettségei terjedjenek ki a dolgo­zók művelődésének segítésére. Nagy figyelmet kell fordítani a nők művelődési lehetőségeinek növelésére. Döntő kérdésnek kell tekinteni az ifjúság művelődési lehetőségeinek növelését, különös tekintettel azokra, amelyek a szo­cialista közösségi életre nevelik. • A Központi Bizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a közművelő­dési tevékenységben minden szin­ten következetesebben jusson ér­vényre a párt elvi, eszmei, politi­kai irányítása. A pártszervezetek a kulturális nevelést tekintsék a pártmunka szerves részének, te­remtsenek szorosabb kapcsolatot a közművelődés és a tömegpoliti­kai munka között. A Központi Bizottság kifejezve elismerését a fáradhatatlan és eredményes munkásságért, továb­bi céltudatos erőfeszítésre hívja fel a művelődésügy, a közműve­lődés minden-dolgozóját a szocia­lista tudatformálás szolgálatában. A Központi Bizottság felhívja a kormányt a határozatból adódó állami feladatok kimunkálására, a közművelődés egységes felügye­leti rendszerének kialakítására. Kéri a társadalmi és tömegszer­vezeteket. szövetségeket, hogy dolgozzák ki saját távlati közmű­velődési terveiket. A Központi Bizottság indokolt­nak tartja közművelődési törvény megalkotását. A Központi Bizottság a közmű­velődés helyzetéről szóló jelen­tést, valamint a Központi Bizott­ság határozatát nyilvánosságra hozza. IV. 1 A Központi Bizottság meg- • vitatta a párt soron levő kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot, és a szer­vezeti szabályzatból fakadó köte­lezettségének megfelelően elha­tározta: A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusát 1975. márciusra összehívja. A Központi Bizottság úgy ha­tározott, hogy ki kell dolgozni a párt új programnyilatkozatát. A Központi Bizottság a párt új programnyilatkozatának előké­szítésére Kádár János elvtárs ve­zetésével bizottságot küldött ki. A Központi Bizottság úgy dön­tött, hogy a kongresszus elé ter­jesztendő határozati javaslatát megfelelő időben a párttagság rendelkezésére bocsátja és nyil­vánosságra hozza. A Központi Bizottság kijelölte a kongresszus előkészítésével kapcsolatos politikai munka fő irányát és a pártszervezetek konkrét tennivalóit. A Központi Bizottság el- határozta, hogy a gyakor­lati munka követelményeinek megfelelően, egyes vezető tiszt­ségekben káder-átcsoportosítást hajt végre: Párt- és táp-gdalrpi. szerveknél a) Aczél. György elvtársat, a Politikai Bizottság" tagját' — más fontos megbízatás miatt — fel­menti a Központi Bizottság tit­kári tisztsége alól. — Győri Imrp elvtársat, a Köz­ponti Bizottság tagját megvá­lasztja a KB titkárának. b) Komócsin Zoltán elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, a KB titkárát, megbízza a Népsza­badság szerkesztő bizottságának vezetésével. — Sarlós István elvtársat, a Központi Bizottság tagját, fel­mentve a Népszabadság főszer­kesztői tisztsége alól, javasolja a Hazafias Népfront főtitkárának. — Tudomásul veszi, hogy Ben- csik István eltvársat nyugállo­mányba vonulása miatt felmen­tik a Hazafias Népfront főtitká­ri tisztsége alól. d) ‘Nyers Rezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját fel­menti a Központi Bizottsági tit­kári tiszségéből és javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatójának. d) Németh Károly elvlársat. a Politikai Bizottság tagját megvá­lasztja a Központi Bizottság tit­kárának. — Javasolja, hogy Katona Im­re elvtársat, a Központi Bizott­ság tagját válasszák meg a buda­pesti pártbizottság első titkárá­nak. A Minisztertanácsnál a) Ajtai Miklós elvtársat, a Központi Bizottság tagját java­solja felmenteni a Miniszterta­nács elnökhelyettesi tisztsége alól, és tudomásul veszi nyugál­lományba helyezését. b) Fehér Lajos elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, java­solja felmenteni a Miniszterta­nács elnökhelyettesi tisztsége alól és tudomásul veszi nyugál­lományba helyezését. c) Aczél György elvtársat, a Politikai Bizottság tagját, java­solja megválasztani a Miniszter- tanács elnökhelyettesének. d) Borbándi János elvtársat, a Központi Bizottság tagját, fel­mentve a Központi Bizottság osz­tályvezetői tisztsége alól, javasol­ja megválasztani a Miniszterta­nács elnökhelyettesének. A Központi Bizottság a mun­kaköri változásoknak megfele­lően módosította a Központi Bi­zottság mellett működő bizott­ságok és munkaközösségek ösz- sze tét elét. Ezeket a változásokat a Pártáiét című folyóirat közli. 1 A Központi Bizottság a XI. kongresszus előkészítése­kor abból indul ki, hogy a X. kongresszus határozatainak vég­rehajtása jelentős eredményeket hozott, a párt politikai vonala népünk túlnyomó többségének támogatását élvezi, s a kongresz- szusi felkészülés során is e vo­nalat kell követni. — A belpolitikában a párt alap­vető törekvése továbbra is a mun­kásosztály vezető szerepének erő­sítése. a munkás-paraszt szövet­ségnek. társadalmi rendünk szi­lárd alapjának fejlesztése, a szö­vetségi politika folytatása, a szo­cialista demokrácia további sokol­dalú. erőteljes kibontakozásának elősegítése. — A gazdaságpolitikában a párt folytatja a népgazdaság tervsze­rű, arányos fejlesztését, a nép életszínvonalának a termelőmun­ka eredménveivel összhangban történő rendszeres emelését. A párt továbbra is fontos feladatá­nak tekinti a szocialista mezőgaz­daság Vívmányainak megszilárdí­tását és továbbfejlesztését. Meg­erősíti és tovább tökéletesíti a gazdasági élet iránvításának be­vált rendszerét. — A kulturális Űblitikában az összes alkotóerőt tömörítve a párt folytatja a gyakorlat által igazolt tevékenységét. Az ideológiai mun­kában a szocializmus öntudatos híveinek széles körére támaszkod­va. az antimarxista nézeteket el­utasítva a párt folytatja a tudo­mányos szocializmus eszméinek terjesztését, a gyakorlatban fel­vetődő új kérdések megválaszolá­sát. — A külpolitikában a párt nemzeti érdekeink szolgálatában, az internacionalizmus talaján áll­va. továbbra is a hazai szocialista épitőmunka nemzetközi feltételei­nek megteremtésére, a szocializ­mus. a haladás, a béke ügyének elősegítésére törekszik. * A Központi Bizottság meggyő­ződése, hogy a párt XI. kongresz. szusa tovább fogja erősíteni a párt. a munkásosztálv vezető sze­repét, a dolgozó osztályok szövet­ségét. a szocialista nemzeti egysé­get. újabb lendületet ad majd a szocializmus építésének. A Központi Bizottság felszólítja a pártszervezeteket és a párt tag­jait, hogy a X. kongresszus hatá­rozatainak jó végrehajtásával, példamutató munkával, kommu­nista helytállással készüljenek a párt XI. kongresszusára. 1975. ta­vaszán. a kongresszus évében lesz hazánk felszabadulásának 30. év­Pártbizottsági Aczél György 1917-ben szüle­tett Budapesten, munkáscsalád­ból származik. 1935. óta vesz részt a munkásmozgalomban, az­óta párttag. Ä felszabadulás után évekig Borsodban és Baranyában a megyei pártbizottság titkári funkcióját töltötte be. 1956-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, Borbándi János 1923-ban szü­letett, munkáscsaládból szárma­zik, 1945 óta párttag. 1949-ig gép­lakatosként Csepelen dolgozott. 1949-től a Fémáru- és Szerszám- gépgyárban üzemi párttitkárként, majd a pártközpontban politikai munkatársként tevékenykedett. 1953-tól 1955-ig a Diósgyőri Le­nin Kohászati Művek pártbizott­ságának titkára. 1955. és 1958. között elvégzi az SZKP főisko­láját. 1958-tól 1961-ig a buda­pesti II. kerületi pártbizottság fordulója is. A Központi Bizott­ság felhívja a munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot, az értel­miséget. egész dolgozó népünket, hogy az évfordulóhoz közeledve az országépítő munka lendületes folytatásával, szocialista céljaink támogatásával segítse további elő­rehaladásunkat a szocializmus tel­jes felépítésének útján. (MTI) ülések 1958-tól 1967-ig mint a művelő­désügyi miniszter első helyettese dolgozott. 1967. április 12. óta az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. 1970 óta a párt Po­litikai Bizottságának tagja. 1958 és 1963 között Baranya megyét képviselte az országgyűlésben, 1971-ben Pécs 1. számú választó- kerületében ismét országgyűlési képviselővé választották. (MTI) első titkára, 1961-től 1966-ig hon­védelmi miniszterhelyettes, 1966- tól az MSZMP Központi Bizott­sága közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője. 1962- től 1966-ig országgyűlési képvi­selő, az MSZMP Vili. kongresz- szusán — 1962-ben — a Központi Ellenőrző Bizottság tagjává vá­lasztották, s 1970 óta tagja a párt Központi Bizottságának. Közgazdaságtudományi egyete­met végzett. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága március 21- ép ülést tartott, amelyen meghallgatta Biszku Béla tájékoztatását az "MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A pártbizottság Németh Károlyt, a Politikai Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből és megválasztotta első titkárnak Katona Imrét, a Központi Bizottság tag­ját. Ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen Pullai Árpád tájékoztatót tartott az MSZMP Központi Bizottságának 1974. március 19—20-i üléséről. A megyei pártbizottság Győri Imrét, a Központi Bizottság tagját — más fontos megbízatása miatt — fel­mentette első titkári tisztségéiül. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyula elnökletével március 21-én ülést tartott, amelyen meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1974. már­cius 19—20-i üléséről. Az elnökség elfogadta a nyugállományba vo­nuló Bencsik István felmentését a főtitkári tisztségből, s megválasz­totta az elnökség tagjává. Egyidejűleg Sarlós Istvánt megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanácsban javasolt sze­mélyi változásokról. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa március 21-én ülést tartott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javas­latára nyugdíjazásuk miatt felmentette a Minisztertanács elnökhelyet­tesi tisztségéből Fehér Lajost és Ajtai Miklóst, s egyben megválasz­totta a Minisztertanács elnökhelyettesévé Aczél Györgyöt és Borbándi Jánost. Losonczi Pál, az Elnölci Tanács elnöke előtt Aczél György és Bor­bándi János letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Fock Jertő, a Minisztertanács el­nöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Aczél György életrajza Borbándi János életrajza Rokonlátogatóban „Párizs” ezen a télen is csi­korgó, mínusz húszfokos hideggel és félméteres hóval fogadta a Magyar Televízió forgatócsoport­ját. No, nem a francia főváros, mert ott talán még sohasem mér­tek ilyen hideget, hanem a Komi Köztársaság fővárosának Szivtiv- kárnak, Párizs n,egyede. Nevét még az „alapítóktól”, a napóleoni háborúk ide száműzött francia, hadifoglyaitól — ahogy itt mond­ják a „zsakarok”-tól kapta. A komi földet, amelyet kilenc szélességi kör szel át, azelőtt messze elkerülték az utazók. A kutatók, de még a kereskedők sem láttak benne fantáziát. Aki ezen a zord vidéken kényszerült letelepedni, nem jószántából tet­te, hanem a cárok száműzetést parancsára. Nem is véletlenül nevezték ezt a földet évszáza­dokon át „rács nélküli börtön”- nek. A mintegy 420 ezer négy­zetkilométernyi területet a zűr­jének — nekünk, magyaroknak harmadfokú unokatestvéreink — lakják. Pontosabban a komik, mert a zűrjén szó oroszul „ki­taszította t” jelent, utalva a cári rendszer „persona non grata”-ira. Mait (fejezetten sértőnek talál­ják, ha a járatlan utazó vélet­lenül és tájékozatlanul zürjénnek nevezi őket. A Vicsegda és a Pecsora vidékén letelepedett ős­lakosok, a komik csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után kapták vissza zűrjén he­lyett a komi nevet. Mindenesetre „amikor felosz­tották a földgolyót az emberi nerp között, a komiknak nem jutott irigylésre méltó rész” — írta a Vicsegdára száműzött N. I. Nagyezsgyin, Puskin kortársa. Észak mélyén élnek, őserdők kö­zött, mocsaras vidéken, iszonyú hidegben. AN—24-es gépünk égszínkék rénszarvas-emblémával, egyenle­tesen húz a tajga zöld óceánja felett. A szó szoros értelmében óceánnyi területet borít itt az erdő, hiszen több száz kilomé­teres körzetben nem is látni em­beri települést Korszerű repülő­téren landol ismét a gép, ahol a helyi televízió vezetői váipak és azonnal egy terepjáróba dug­nak: indulunk a tajgára for­gatni. Rövid — mintegy 100 kilomé­teres — zötykölődés után elér­jük az erdőség szélét. Ha idáig zötykölődtünk, akkor innen a fa­törzsekből összerótt, hevenyészett úton, amelyen tovább utazunk, a legsúlyosabb vesekövcsek is megszabadulhatnak fájdalmas t,erhüktől. Itt ugyanis a mocsa­ras, ingoványos talajon utat épí­teni szinte reménytelen. A fatörzs- sztrádát is inkább csak télen le­het használni, amikor kőkemény­re fagy több méter mélységben mindéit. Természetesen dolgozni is egy­szerűbb igy, a fagy beállta után. Azt hittük, több száz favágóval találkozunk, de helyettük mind­össze három alaposan beöltözött komi „gyártotta” a fát, soha nem látott hatalmas, lánctalpas gé­pekkel. Az egyik — mint a me­sében — kivágja a fát, a másik hántolja és a harmadik „haza­viszi”, vagyis elszállítja. A le­hántolt ágakból, gallyakból to­vább épül az út a tajgá ban. A gépesített favágók havonta 300 rubel körül keresnek. A városi embereknek pedig a szivtivkári faipari kombinát — Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme — ad munkát. Az EZSVA gyár ukrán főmérnöke ismerteti a filmben a termelésre és a technológiára vonatkozó ada­tokat. Évente 1,5 millió köbmé­ter farostot dolgoznak fel a leg­korszerűbb finn és japán gépek­kel. Az üzem csak nyomdai pa­pírból naponta mintegy 900 ton­nát bocsát ki, melynek egy ré­szét hazánkba szállítják. A taj­ga tehát átalakul több mázsás papírtekerccsé, tejeszacskóvá, hul- lámpapirrá és még jó néhány más termékké. A papír a civilizáció kenyere. Ezen a vidéken az első könyvet 1920-ban adták ki, természetesen tankönyvet, az ABC-t. Most a „Szovremenyik” kiadó évente két nyelven — komi és orosz — több mint 7 ezer könyvet ad ki 23 millió példányban, a legtöbbet komi nyelven. Annak a népnek a nyelvén, amelynek azelőtt so­ha nem volt saját nyomtatott irodalma. Pethő Sándor (Folytatása következik)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom