Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

1974. március 20. • PETŐFI NÉPE • 5 NOTESZLAPOK Ami a riportokból kimaradt Az, újságíró utazik erre, arra, mindenfelé; megis­merkedik emberekkel, té­mákkal. Legtöbbször leírja mindazt, amit lát, hall. ta­pasztal. Elsősorban a job­bítás, javítás szándékával. Hisz a tiszta szó erejében; abban, hogy változnak a dolgok, s ezt a mondatokba foglalt észrevételekkel is elősegíthetjük. íme, néhány töredék. Falusi művclődésiház- igazgató panaszkodik; — Ugyan, kérem! Az em­ber a lelkét kiteheti itt! Ki­nek kell a kultúra? Ki szomjas rá? Kinek fáj. ha nincsen? Nem, kérem, ez alvó falu, itt a művelődést csak hírből ismerik! (Megtudom: a kétezer la­kosú faluban négyszáz té­vé-előfizető van. Több száz lapot járatnak. Húsz sze­mélygépkocsi. Utazások. Az új lakásokban a díszes füg­gönyök. szőnyegek mellett könyvek, képek is. Kinek van igaza? Neki? Vagy an nak a helybeli tanárnak, aki szerint szellemileg is szépen fejlődik a község?) Egy városi értelmiségi: — Azt' hallottam egy „il­letékestől", hogy mi nem akarunk fejlődni. Szerin­tem ez nem így van! Akar­ja tudni, hogy hány köny­vem van otthon? kétezer­ötszáz. Tévét nézek. Buda­pestre járok színházba. Operáha is, néha. Készítem a doktori disszertációmat. Feljárok a Széchényi Könyvtárba. Könyvtárközi kölcsönzés útján megka­pom a kért műveket, fgaz. a művelődési ház rendezvé­nyeit nem látogatom. De kérdezem: mikor? Mikor? Arra már nincs időm. Ám, ha lenne olyan színvonalas rendezvényük, amire „fáj­na a fogam", nyilván el­mennék. De mikor van olyan? Egyik községi művelődési házunk bejárata. Törött ab­laküveg. Nyárról ittmaradt légypiszkok az üvegeken. Sok régi plakát, elkopot- tak; rég-idejüket-múlták. Lehangoló látvány. Belül ugyanaz. Rendetlenség. Füstös, hulló-vakolatú fa­lak. Félórával később megta­lálom a mű velőd ésiotthon- igazgató lakását, házát. Szép — gondolom. Tágas, modern, tiszta, fejlett ízlés­re vall. Ez igen! De hirte­len keresztbe áll bennem, felágaskodik a kisördög: igen ám! De miért nem le­het legalább fele ennyire szép, tiszta, modern, csalo- gatóan kedves » művelődés háza? Miért, miért? Falusi utam alkalmával benézek a tiszta, szép presz- szóba. Dicsérni lehet érte a községbelieket és a vendég­látó ipart, olyan kedves, hí­vogató, gusztusos. Nem messze innen az italbolt A legjobb indulattal sem le­hetne kedvesnek, meghitt­nek, szépnek mondani. Zsú­folt. Sokan vannak benne; koccintanak, nevetnek, Isz­nak. S Iám, a szép presszó csaknem üres. Rajtam kí­vül egyetlen lélek tartózko­dik benne. Varga Mihály INTERJÚ SZAKFELÜGYELŐKKEL Sok az összevont tanulócsoport Az általános iskola alsó tagozatára igen nagy felelősség há­rul a nevelő-oktató munkában. Nemcsak megalapozó, előké­szítő szerepe van az alsó tagozatnak, hanem itt kell folytatni a gyermekek öntevékenységre, alkotásra nevelését. Farkas László alsó tagozatos vezető szakfelügyelőt kértük fel, tájé­koztassa a lap olvasóit az alsó tagozat céljairól, problémáiról. — Hogyan valósítják meg Bács- Kiskun megyében az iskolára való előkészítés igen fontos fel­adatait? — Szinte általánossá vált- a megyében, hogy az első osztályba kerülő gyermekeket óvodában helyezik el. egy évig tehát járhat a gyerek óvodába, ha szülei be­íratják. Az óvoda az új nevelési program bevezetése óta sokkal többet tesz az iskolára való elő­készítésért. Ez főként a képessé­gek fejlesztésében mutatkozik meg, jobban felkészít az óvoda a manuális munkák végzésére, jobban felkészít az olvasástanu­lásra, a számolásra, és egyálta­lán a gondolkodásra. Sajnos, még nem minden gyer­mek járhat a megyében óvodá­ba. Ezért már harmadik éve azervezünk iskola-előkészítő fog­lalkozásokat, bekapcsolódtunk égy országos kísérletbe, és .ta­nyás területeken is szerveztünk ilyen „tanfolyamokat”. Az idén mintegy, nyodcszáz tanyai gyer­mek jár Bács-Kiskunban iskola- előkészítőre. A városokban is nőtt az előkészítő csoportok szá­ma. ' , ■ ' ­— Az alsó tagozatban két te­rületen a legfontosabb a készsé­gek kimunkálása: az olvasásban és a számolásban. Mi a vezető felügyelő tapasztalata ezeken a területeken? — Az olvasással nincs különö­sebb probléma. Elmondhatjuk, hogy az első osztályban minden iskolaérett gyermek jól megta­nul olvasni. Jó / dolog, hogy a tananyagcsökkentés kapcsán ki­alakulhat az a gyakorlat, hogy nem kell „visszafogni” a jól ol­vasó tanulókat, tehát aki képes rá, már az első osztály végén is olvashat folyamatosan. Az olvasóvá nevelésben sokat segíthet, hogy nem egy iskolá­ban külön kis könyvtára van az alsó tagozatos osztályoknak. Míg a nevelő a gyengébben olvasó tanulókkal gyakoroltatja az ol­vasás készségét, a jobbak önálló­an olvasnak, szövegfeldolgozást végeznek, s így mód nyílik a dif­ferenciálásra. Számtanból két kísérletben vett részt néhány Bács-Kiskun megyei iskola alsó tagozata. Az egyik a komplex matematika ta­nítási kísérlet, ez Kecskeméten, az ének-zenei és a leninvárosi iskolában folyik. A Lénárt-féle kísérletet is több iskolában vé­gezték. Most már mindenki kí­váncsian tekint az új matema- tika-tanterv felé. A legnagyobb feladat; a nevelők matematikai szemléletének kialakítása lesz. — A megyében igen sok az összevont alsó tagozatos tanuló- csoport. Milyen segítséget lap­nak ezekben az iskolákban a gyerekek és a tanítók? — örvendetes, hogy az utóbbi időkben egyre nagyobb figyel­met fordítanak a kisiskolákra. £s ez jó, mert azokon kell első­sorban segíteni, akik a legjob­ban rá vannak szorulva a segít­ségre. Ennek egyik bizonyítéka a tanyai gyerekek részére szer­vezett iskola-előkészítő. Persze, sok a gond az összevont tanuló- csoportokban. A tananyagcsökkentéskor meg­jelentek az új útmutatók az ösz- szevont tanulócsoportok tanítói számára. A hetitervek elkészíté­se így is igen időigényes, fárasz­tó feladat, hiszen rendkívül sok változást kell bevezetni a heti­tervekbe. Gond az iskolákban az önálló foglalkozások megszervezése is. Ismeretes, hogy ebben a tanév­ben már ötven iskolában mag­netofon, feladatlapok segítik a tanulókat az önálló munkában. Ez a megoldás azonos színvonal­ra próbálja emelni az önálló fog­lalkozásokat a közvetlen órák­kal. Különösen hasznos a mag­netofon az elsőben, hiszen az el­sős kisgyermekek olvasni még nem tudnak, de a magnetofonon kapott feladatokat meg tudják oldani. — A kisiskolák többségében még hagyományos módszerekkel tanítanak. Mi növelheti ezeken a helyeken a munka eredmé­nyességét? — Igen jók a munkafüzetek, nagyon jó eszköznek bizonyultak az összevont tanulócsoportokban — sajnos, előfordult, hogy nem minden tanulónak jutott mun­kafüzet. Véleményen szerint a kereskedelem nem túlságosan ér­dekelt a munkafüzetek forgal­mazásában és ezért adódik oly­kor, hogy hiányosak a szállít­mányok, amelyek a könyvesbol­tokból érkeznek. Ez pedig a kí­vülálló számára szinte elképzel­hetetlen nehézségeket okoz a ta­nyai iskolákban. Kontra György Bajai fiatalok, bajai klubok A Bajai Műsor és a statisztikák tanúsága szerint mintegy 17—19 ifjúsági klub működik Baján, a lassan diákvárossá és ipari köz­ponttá fejlődő, sok nemzetiségű alföldi városban. Ezek munkájá­nak összehangolása, irányítása is feladata a József Attila Művelő­dési Központban működő közpon­ti klubnak. Igaz. sok az új tag. a klub vezetőie — Steiner Ágnes, a vendéglátó vállalat adminisztráto­ra — is csak ebben az évben kezdte munkáiét Mészáros Mag­dolna. a művelődési központ a klubért felelős munkatársa is „új ember”, tevékenységük máris eredményes. — tájékoztat Bánáti Tibor, a művelődési központ igaz­gatója. Nemcsak a klub — a cím. ben jelzett — rendezvényeink té­mája sokféle, sokfélék az idejáró fiatalok is. Varrónők, műszerészek, fogtech­nikusok, gépészek, középiskolás és főiskolás fiatalok adminisztráto­rok, elárusítók egyaránt látogat­ják a klubot. Vannak, akik az asztali labdarúgójátékot kedve­lik, s az itt-ott hangosan bömbölő magnetofonért. lemezjátszóért jönnek csak. de egyre többen akadnak közöttük olvanok is, akik érdeklődéssel figyelik az Illyés Gyula, Benjámin László, Juhász Ferenc költészetéről vagy éppen az elkötelezettségről és a művészi önkifejezésről előadást tartó Tóth Fái Zoltánt, a városi és járási könyvtár igazgatóját. De hallhat­tak a szép lakás titkairól, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa munkájáról is. s együtt néz­ték meg Shakespeare drámájából készült angol filmet, a Machbetet. — legutóbb pedig Boros Lajost látták vendégül. Tóth Pál Zoltán a szakszerve­zeti művelődési házban tevékeny­kedő ifjúsági irodalmi kör veze­tője is. ahol a részt vevő tíz-ti- zenkét fiú és lánv a stilisztiká­val. az irodalomtörténettel, a köl­tői képalkotással: az irodalom mesterségbeli részével ismerkedik. Tapodi László, a házigazda, arról beszélt, hogy bár teremgondokkal küszködnek, szeretnék az ifjúsági irodalmi kört 40—50 taglétszámú- klubbá bővíteni, természetesen megtartva a műhely magot: a ver­seket és novellákat író fiatalokat, biztosítva szereDlési lehetőségü­ket. időnként a megyei lap mű­velődési rovatának is küldve írá­saikból. Ottjártunkkor beszélgetett ép­pen a könyvtárigazgató és a klub­vezető Steiner Ágnes arról, hogy a fiatal alkotók műveit bemutat­ják a József Attila Művelődési Központ ifjúsági klubjában. A művelődési központ ..Prizma” iro­dalmi színpadának tagjai — ma­guk is dolgozó és tanuló fiatalok adják elő majd legtehetségeseb­bek verseit és elbeszéléseit. De az együttműködés nemcsak az említett csoportokra terjed ki, a központi ifjúsági klub a Kom­munista Ifjúsági Szövetség váro­si bizottságával közösen szervezi és rendezi a megemlékezéseket, jubileumokat. A most alakult vá­rosi klubtanács is Steiner Ágnest választotta elnökéül, s Így figye­lemmel kisérheti a többi ifjúsági klub munkáját, segítheti őket ab­ban, hogy munkatervük ne csu­pán terv maradjon, de irányítsa a fiatalok önművelését, szórako­zását. Ellátogattunk a klubba, beszél­gettünk a „Kenyeres Júlia” kö­zépiskolás leánykollégium lakói- vaL akik a klub rendezvényeire este kilenc óráig kannak kimenőt. A Déldát más kollégiumok, diák­otthonok is követhetnék!, hiszen tanulságosabb a lányok számára, s a fiúkéra is egy-egy előadás, rendezvény, mint az unásig ismert arcok, a viccmesélés és a hasonló módon eltöltött esték. Táncoltunk a szombati „lemezlovas” (itt „disz­kódnak mondják) esten visszafia­talodva a tizenévesekhez; láttuk a bajai amatőr képzőművészek tűz­zománc. faberakás, olaj-, tempe­ra-. és vízfestmények lemezdom­borítások. tusrajzok, litográfiák stb.) kiállításra összegyűjtött mű­veit. Megtudtuk azt is, hogy nem­csak a szakszervezeti művelődési ház. de a József Attila Művelődé­si Központ is teremhiánnyal küsz­ködik, hiszen az útszélesítés miatt már évekkel ezelőtt lebontásra Ítélték, s így lehetetlen az átépí­tés és a bővítés. Igaz. a lebontásra csak a kö­vetkező ötéves tervidőszakban ke­rül sor. s talán akkor építenek helyette újat is. S addig? Remek rendezvényekkel és kevésbé re­mek szabad estéken egymást za­varva (magnó. tévé. asztali lab­darúgás. lemezjátszó, beszélgeté­sek) szórakoznak a bajai fiata­lok. Legalább is azok. akik a köz­ponti ifjúsági klubba járnak a kocsmák, vendéglők helyett. Mert azok sem üresek esténként, még Baján sem. erről is meggyőződ­hettünk. Ízes Mihály PANNONHALMA KÖNYVTÁRA A híres pannonhalmi könyvtár könyvállománya meghaladta a 300 ezer kötetet. Külön részben tartják a középkori ősnyomtat­ványokat, valamint a kézzel írott, gazdagon illusztrált kódexeket. A könyvtár régi könyveiből, irataiból rendszeresen kiállításokat rendeznek. OLVASÓNAPLÓ Könyvek között Sarkadi Imrét többször fedez­tem fel önmagam számára. A nagy élmény: A gyáva című re­génye volt. Üjjongtam. Minden­kinek erről a könyvről beszél­tem. Később a tragikus halál irá­nyította rá a figyelmet: negyven­éves volt, amikor meghalt 1961- ben. S nem volt biztos, hogy mi­ként és miért választotta a ha­lált Esetleg meg akarta tréfálni barátait az emeleti párkány kes­keny meredélyén lépkedve? Vagy hirtelen magához vonzotta a mélység? ö választotta a ha­lált? De sok minden vitatkozik ezzel: miért hívta fel akkor a haláleset előtt nem sokkal Né­meth Lászlót telefonon, miért akart volna akkor találkozni ve­le?... Nekem Sarkadi Imre egy kitűnő koftársát is asszociálja: B. Nagy Lászlót is, aki A szö­kevény című kétkötetes Sarkadi Imre válogatott művekhez utó­szót írt:' „Állunk sírja körül, fe­gyelembe fagyva, bálvány-merev arccal a barátai, visszafojtott, vo- nagló fájdalommal a szerettei...” (Azóta már követte író-barátját a kiváló kritikus, B. Nagy László is...) Most Sarkadi Imre regényeit adta közre a Szépirodalmi Könyv­kiadó, melyet sorra követnek majd az egész munkásságot fel­ölelő kötetek (novellák, tanulmá­nyok, drámák, publicisztikai írá­sok). Újra kézbe * véve Sarkadi regényeit, fel kell vetnünk a kérdésit, hogy másképp látjuk-e korábbi vagy késői műveit? Vál­toztat-e alkotásainak megítélésén az idő? Határozott nem-mel kell felelnünk. Sarkadi — ezt újra és újra le kell szögeznünk — a felszabadulás utáni irodalom egyik legkiválóbb egyénisége volt. S talán még ma sem vilá­gos a nagyközönség előtt, hogy több műfajban milyen jelentősét alkotott pl. novella: A szatír bőre). Illyés Gyula úgy jellemezte Sarkadi Imrét, hogy „Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel”. Ez részben igaz. Örök lázadás fesziti hőseit, mint Dózsa Györgyöt. De ez a lázadás sokszor csak az anarchiz­mus mindent-tagadása. Krúdy impresszionista lágysága ritkán dereng fel egy-egy Sarkadi-írás- ban. Talán még jellemzőbb az, hogy Móricz Zsigmond írói örök­sége indítja el alkotói pályáján. Paraszti témáit Móricz szelleme járja át. De aztán tovább is lép, másfelé tájékozódik, nem idegen tőle a finom lélekrajzzal irt Iszony, Németh László műve. S ott kisért a Sarkadi-művekben a modern nyugati írók hatása: talán Camus közönyös hőseivel rokon néhány figurája. . A ha­gyományos parasztábrázolás után (Gál János útja) újat hoz iro­dalmunkba: a magányba süly- lyedő, életcél nélkül tengődő, olykor mindenbe belenyugvó, amoraiitásba csúszó hősök ábrá­zolásával. „Korunk hőseinek” ne­vezi nem kis iróniával az anya­gi tekintetben a többiek fölé emelkedő, de emberileg semmi­vé váló, tehetséges, lecsúszott hő­seit, negatív figuráit. Sebők Zol­tán, a Bolond és szörnyeteg cí­mű regény hőse: orvos. Tehetsé­ges. Többet kapott a sorstól, mint környezetének nagy része. De megszédül. Emberségéből so­kat veszt. Bár vívódik olykor. Szökni szeretne. Újrakezdeni. El­veszti biztonságát. Kicsúszik lá­ba alól a talaj. Sebők sorsát folytatja Sarkadi híres színdarab­jában az Elveszett paradicsom­ban. s a mű végén csaknem a börtön kapujában, de egy újra­kezdés reményével búcsúzunk tőle. A gyáva az egyik legtökélete­sebb Sarkadi-regény. Többen Flaubert-hez és Maupassant-hoz hasonlították. És nem ok nélkül. Éva, a neves szobrász felesége választás előtt áll: vagy a szere­lem nélküli jólétet választja fér­je niellett, vagy a bizonytalan anyagi helyzetet — az újrakez­déssel — egy'fiatal fiú oldalán, s ezt a kapcsolatot a szerelem szépítené meg. De Éva gyáva széttépni az őt befonó szálakat, gyáva lemondani a villáról és az autóról. S erkölcsileg lesüllyedve találkozunk vele a regény végén. A Sarkadi-köitet közli az Oszlo­pos Simeon című dráma korai regényváltozatát, melyben vala­miféle pokoljárásra hívja olva­sóit az író: János, a semmibe hulló festő még szeretőjét is ké­pes „eladni”, a rosszra rosszat halmoz, s a „magára maradt em­berek szomorú” arcával marad meg emlékezetünkben. B. Nagy László és Kónya Ju­dit tanulmányából ismerjük kö­zelebbről Sarkadi Imrét, az em­bert is. Debrecenből indult. A kisújszállási tanyavilágban, nya­ralt. Sohase felejtette, hogy egy­szer elfogták a nyilasok. 1946- ban Pestre költözött. A Szabad Szó munkatársa lett. Irt a Vá­laszba. Járta aZ országot. Sze­rette a Balatont. Vitorláséimé- nyeit megírta a Viharban című regényében. S közben ivások, gondok, megroppanások és újra­kezdések következtek. Végül az utolsó két év nagy magára talá­lása, a remekművek kora. S a tetőpont után a hirtelen halál. Szekér Endre Akár erről, akár arról... • Akár merről nézzük is: ez már tavasz. (Tóth Sándor (elvételei) RÓMAI KORI LELETEK ÓBUDÁN Az óbudai lakótelepen • Kórház utcai épület alapozásánál a régészek rábukkantak • római kori táborváros keleti kapujának maradványaira. Az értékes leletekből romkertet alakítanak M. (MTI foto — Fényes Tamás (elv. — KS) Szélalkotta sziget a Csendes-óceánon 1973. október 21-én nagy erejű szélvihar dúlt a Csendes-óceán déli részén levő Funafuti korall- szigeten. Ilyen erős szélviharra itt már 140 év. óta nem volt pél­da. A vihar emberáldozatokat kö­vetelt, elpusztította a szigetlakók kunyhóit, tönkretette a kókusz­ültetvényeket. Miután a tomboló szél elült, Funafuti lakosai csodálkozva vették észre, hogy a korallsziget dél-keleti részén a tengerben, a part közelében körülbelül 18 ki­lométer hosszú, hatalmas kősziget jött létre. Kiderült, hogy a sziget 10 centiméter — 7 méter nagy­ságú kődarabokból áll. Az „új földet” mindössze néhány méter széles, sekély vizű kis szoros vá­lasztja el a korallszigettöl. Ászéi által összehordott kősziget igen szilárd képződménynek bizonyult, ellenáll a hullámzás, a dagály és az apály pusztító hatásának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom