Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-16 / 63. szám
A korszerű gazdálkodás útján JÖVEDELMEZŐ A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS Eredmények és tervek Városföldön A Városföldi Állami Gazdaság az utóbbi tíz esztendőben különösen sokat tett a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztéséért. Tehát jóval a kormányprogram meghirdetése előtt számottevően foglalkozott az ágazat bővítésével. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. A negyedik ötéves terv eddigi időszakában jelentősen nőtt az állatállomány létszáma. További célkitűzés: az anyaállomány növelése. Nemcsak a negyedik ötéves terv hátralevő részében, hanem az ötödik ötéves tervidőszak alatt is. Jelenleg 1075 a tehénlétszám, a jövő év végére eléri az 1150' darabot. Az ötödik ötéves terv befejezésekor pedig 1350 tehén lesz. Érdemes szólni a fajtamegoszlásról is. A tejelő magyarbarna létszáma 624, a húshasznosítású magyartarkáé 363. Ezenkívül van még 88 húshasznosítású magyarszürke. A tejelő magyarbamáról any- nyit, hogy változatlan tehénlétszám mellett fokozatos keresztezéssel átalakul hungarofrizzé. Ennek a fajtának nagyobb a tejtermelése, és viszonylag alacsonyabb tejének zsírtartalma. A húshasznosítású magyartar- ka-állomány létszáma 1980 végére 626-ra gyarapszik, a magyarszürke pedig 100 darabos tehénlétszámmal szerepel majd. Ehhez jön a hungarofriz 624 darabbal, így jön ki az összes tehénállomány 1350-re. A számokból következik, hogy milyen jelentős a tehénlétszám növelése, ami számos további intézkedést követel. A növekvő termelési szint csakis a szakmai színvonal emelésével, műszaki fejlesztéssel, beruházásokkal valósítható meg. A gazdaság vezetői arra törekednek, hogy segítsék a népgazdaság célkitűzéseit, a szarvasmarha-program megvalósítását. Eddigi eredményeik biztatóak. Tavaly a szarvasmarha- ágazat 6 millió forint tiszta nyereséget hozott. Ha a gazdaság eredményeit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy 1973-ban a nyereség több, mint 50 százalékát az állattenyésztés adta. Érdemes néhány adatot még ismertetni. Az említett 624 ma- ; gyarbarna tehén átlagában az egy tehénre jutó tejtermelés 3218 liter volt tavaly, a tejzsír 4,67. Ez Mm, 9 Jól bevált a Manett-rendszerű borjúszoptaló. 9 Fejés a karusszelben. a hagyományos magyartarka állomány tejzsírtermelésére Számítva 4100 literes teljesítménynek felel meg. Egy liter tejre 58 fillér munkabér jutott, az összköltség 5,22 forint volt. Egy liter tejért viszont 7,60 forintot kapott a gazdaság. A fejlesztési programban egy tehenészeti istálló szerepel 200 férőhellyel, a húshasznosítású növendékállomány számára pedig egy 400 férőhelyes istálló. A tejelő hasznosítású növendékek számára egy 300-as istálló épül. Már eddig is alkalmazták a belga rendszerű karüsszeles fejést. Két úgynevezett Roto—6 üzemel jelenleg, ezenkívül még egy Roto—9-et építenek be. Átalakítják a kötött-tartású istállókat, kötetlen, fekvő boxos technológiára. Fokozatosan áttérnek a két műszakos munkabeosztásra. 9 _ Tejelő magyar barna növendékek a legelőn. Az állattenyésztés fejlesztésének fontos feltétele a takarmánytermesztés. Háromszáz hektáron öntözött tömegtakarmányter- mesztést irányoztak elő. További feladat a rétek, legelők javítááa. Ezenkívül váltólegelők telepítése révén — részben az öntözés segítségével — a nyári tömegtakarmány bázist és a téli tartós- takarmány-igényeket igyekeznek az igényeknek megfelelően előteremteni. Arra törekednek, hogy az egynyári takarmányok termesztésének költségeit mérsékeljék. Az egész szarvasmarha-létszám meghaladja a 2500-at. A vegyes korú és ivarú állomány szakszerű tartása eddig is nagy erőfeszítéséket kívánt. A továbbiakban — mint az eddigiekből is látszik — a tehénállomány nagyarányú felfutása várható. Ebből következik, hogy a munka termelékenységének fokozása és az általános korszerűsítés mellett számottevően fejlesztik a húshasznú szarvasmarhatartást, (x) Együttműködés a kölcsönös előnyök alapján A gazdasági fejlődés gyorsuló üteme szükségessé teszi a munkamegosztás során elkülönült, önálló gazdasági egységek kapcsolatainak bővítését, a gazdaságok közötti kooperáció fejlesztését. Hazánkban a gazdasági reform lehetővé tette az elkülönült egységek termelési közeledését, kapcsolataik kiépítését. Olyan ösztönző intézkedések születtek, amelyek az együttműködésre serkentenek. A IV. ötéves terv időszakában létrejött anyagi feltételek, a megváltozott gazdálkodási körülmények, a jogi és közgazdasági szabályozók módosításának hatására a kooperációs lehetőségek kiszélesedtek. 9 Korszerű szőlőültetvény az Agárdy-telepen. Az Izsáki Állami Gazdaság már megalakulása óta ápolja a község termelési hagyományait,' a kertészeti növénytermesztést, ezen belül a szőlőművelést. A nagyüzemi szőlőültetvények létrehozásával, a hagyományos szőlőskertek korszerűsítésével lehetővé vált a termelés szakosítása. Az Agárdy-telepen felépült egy borászati üzem. ahol a szőlő feldolgozása, a borok tárolása történik és az 1971-ben üzembe állított palackozó gépsornak köszönhetően a végtermék előállítása is lehetővé vált. Más szóval: a termeléstől a palackozásig megvalósították a teljes vertikumot. A borászati üzem megteremtésével, a szőlő-, borvertikum kiépítésével megteremtődtek a termelés koncentrációjának feltéted lei. Ez egyúttal szükségtelenné tette a párhuzamos — egy községen belüli — nagyberuházásokat. Az Izsáki Állami Gazdaság a borászati üzem fejlesztésével elérte azt, hogy egyszerű társulás révén kooperációt tudott > létrehozni szőlőtermesztő gazdaságokkal. Még 1971 nyarán ilyen megállapodást kötött a helyi Aranyhomok Termelőszövetkezettel, az orgoványi Sallai Termelőszövetkezettel, valamint a Felgyői Állami Gazdasággal. A közös tevékenység az anyagi eszközök koncentrálása mellett felöleli a szőlőfeldolgozást, a bor- kezelést, a tárolást és a forgalmazást. Az állami gazdaság beruházásai, fejlesztési tevékenysége eredményeként új termékek, a szénsavas italok gyártását is megkezdhették. A közös tevékenység kibővült a gyöngyöző, habzó- és pezsgőborok készítésére, ezek forgalmazására. A termelés szakosodásával, a környező szőlőtermelő üzemek koncentrálásával tehát teljes körű vertikális kooperáció jött létre, Az eredményesebb tevékenységhez szükséges a termelő gazdaságok bevonása mellett a forgalmazó intézmények segítése is, a gazdasági együttműködésben. A résztvevők száma e szükségszerűség felismerése kapcsán a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal bővült. Feladata elsősorban a piackutatás, az exportra szánt termékek elhelyezése, vagyis a korszerű kereskedelmi tevékenység. Ennek két fő iránya van: egyrészt a kielégítetlen piaci igények feltárása, másrészt új igények felkeltése. Ehhez az együttműködéshez az elmúlt évben a Jászsági Állami Gazdaság is csatlakozott. A kooperációs partnerek az anyagi eszközök koncentrálásával a fejlesztésben is együttműködnek. Részt vesznek a végtermék előállításában. A feldolgozás, értékesítés tiszta jövedelméből a társulásba bevitt álló- és forgóeszközeik arányában részesednek. Az együttműködés a közös érdekeltségen alapszik. Az orgoványi Sallai Termelőszövetkezet például kétmillió forinttal segítette a tárolótér bővítését. A partnerek a leszállított szőlőért, borért előleget kapnák, a tiszta jövedelemből a behozott eszközeik arányában részesednek. Az állóeszközök arányában a nettó jövedelem 30, a forgóeszközök arányában a nettó jövedelem 70 százaléka illeti meg őket. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy mind a gazdaság, mind a partnerek számára előnyös az együttműködés. Az évről évre növekvő termésmennyiség elhelyezése nem okoz gondot. A szürethez kézi munkaerővel, szállítóeszközökkel nyújt segítséget az Izsáki Állami Gazdaság a kooperációban részt vevő üzemeknek. A kapcsolat tehát segíti a partnerek munkáját olyan formában is, hogy jobban meg tudják szervezni a szüretet, idejében, sőt előbb be tudják fejezni. Érdekük a termelőüzemeknek, hogy a szőlő, bor és palackozás vertikumának megvalósításában részt vegyenek, mert a végtermék értékesítésével nagyobb jövedelemhez jutnak. Az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet például tavaly az 1972. évi szüretkor beszállított szőlőjének feldolgozása és az ebből készült bor palackozása révén kétmillió 375 ezer forint tiszta jövedelemhez jutott, illetve az értékesítés után ennyi tiszta haszonrészt kapott. A beszállított szőlő értéke egyébként tízmillió 267 ezer forint volt Az orgoványi Sallai Termelőszövetkezetet mivel 2 millió forinttal a pincebővítésben is részt vállalt 876 ezer forint illette meg. Érdemes szólni arról is, hogy a partnerek által behoiott szőlő mennyisége évről évre emelkedik. Az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet 1971-ben 10 022, 1972-ben 20 300, tavaly pedig már. 28 677 mázsa termést szállított az állami gazdaság feldolgozó telepére. Az orgoványi Sallai Termelőszövetkezet 1971-ben 3601 mázsa, 1973-ban már 5794 mázsa szőlőt adott át az állami gazdaságnak. A Felgyői Állami Gazdaság pedig tavaly az 1971-ben szállított mennyiségnek több mint kétszeresét adta. A kooperációban részt vevők elhatározták, hogy tovább fejlesztik a szőlőtermesztésben, borászatban kialakult együttműködést, növelik a terméseredményeket és javítják a minőséget. Ennek érdekében az ügyintéző, a kooperációt vezető Izsáki Állami Gazdaság az eddiginél még több segítséget ad partnereinek. Célul tűzték ki a termelési rendszerek fejlesztését, a technológia tökéletesítését, az anyagok, eszközök beszerzésében való közreműködést, a szaktanácsadást, a szakemberek továbbképzését Hasonlóképpen a nagy erőgépek, a szüretelőkombájn, a légi növény- védelem alkalmazására az együttműködési terv kidolgozása is a gazdaság feladata. Fontos része a kooperációnak a szerviz, a gépek karbantartása. Az együttműködésben részt vevők a termelés további fejlesztésére távlati tervet dolgoznak ki. Az eddigiekből kitűnik, hogy az Izsáki Állami Gazdaság él azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a megváltozott gazdasági körülmények teremtettek, igyekszik a kölcsönös előnyök alapján olyan együttműködést kialakítani, amely nemcsak az üzemeknek,' de a népgazdaságnak is hasznos. (x) 9 A gazdaság korszerű pincéjében készült ez a kép. Az Idén három, egyenként ötezer hektoliteres, rozsdamentes acélból készült tartályokkal bővül a tárolótér. Ily módon már 110 ezer hektoliter bort tudnak egyszerre tárolni. 9 A pezsgőüzem. A gazdaság palackozó üzemében az idén nyolcmillió üveget töltenek meg finom nedűvel. Ebből négymilliót pezsgővel és habzó-
