Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

1971. március 16. • PETŐFI NÉPE • 3 SEGÍTETT AZ ENYHE TÉL: HAJRÁ NÉLKÜL, JOBB MINŐSÉG Jól kezdte az évet az építőipar A népgazdasági tervben előirányzott feladatok megvaló­sítása érdekében az idén 4 százalékkal kell bővítenie terme­lését az építőiparnak. 1974 első két hónapjában végzett mun­káról készített összesítés alapján jól kezdte az évet az építő­ipar: majdnem 600 millió forint értékű létesítménnyel épített többet, mint a múlt év azonos időszakában. Így az építőipar termelését 10,2 százalékkal bővítették. Mónika: a nyolcadik Igazoltatás A hét végén jóatyámmal és „Zsigánkkal” igyekeztünk hetényegyházi kiskertünk­be, hogy elvégezzük a sző- lőnyitást, A községet el­hagyva, a földút követke­zett, melynek egyik oldalán szőlők, a másikon az erdő- gazCaság facsemetéi élvez­ték az erőtlen napsuga­rat. Megpillantottunk előt­tünk egy fiatalembert, aki épp egy másik Zsiguliból szállt ki. Kissé bizonyta­lanul felénk intett, hogy álljunk meg. Gondolfuk, valami műszaki hiba tör­tént a gépkocsijával, s tő­lünk vár segítséget. Megálltunk. Erre az ed­dig bizonytalanul viselke­dő ifjú egycsapásra meg­változott. Apámhoz for­dult, aki a volánnál ülve várta a segítségkérés mi­benlétét. Igazolványát elő­véve, felszólított, bennün­ket, átvizsgálja a kocsit, hogy nincs-e nálunk fegy­ver. A szigorú felszólítás­ra nyomban kicihelőd- lünk a járműből. Arra gondoltunk, nyilván egy elvetemült bűnözőt keres­nek a környéken, aki fegyverrel garázdálkodik. Aztán újdonsült ismerő­sünk ismét barátságosra váltotta a szót, s szinte biztatva megkérdezte, hogy a közeli erdőben szoktunk-e légpuskával vadászni? Udvariasan felvilágosí­tottuk, hogy tűz- vagy lő­fegyverünk, így légpus­kánk még otthon sincs, és nem szoktunk vadászni a szőlő közelében levő er­dőben. Megkértem, hogy' mutassa meg' nekem is az igazolványát. Abból meg­tudtam, hogy erdész iahe- tényegyházi kerületben, s joga van egy kétcsövő va­dászfegyver viselésére, a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság terü­letén az igazoltatásra, a vadászók bekísérésére. Mikor kételkedtem ab­ban, hogy jogában állt a gépkocsi átvizsgálása, hi­szen az igazolványban er­re nem találtam felhatal­mazást, emelt hango% megszólalt, hogy akár a megyei rendőr-főkapitány- ságra is eltűnhetek stb. A ’’satöbbi itt a nyomdafesté­ket nem tűrő szavakat je­lenti. Nem mentem el a rendőrfőkapitányhoz, mert ilyen ügyekkel nem érde­mes őt zaklatni, de meg­írtam esetünket. Szalay Péter Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 9. A sz&nlcesztőség megjegyzése: A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságtól érdeklőd­tünk:. hogy az erdésznek, vad­őrnek van-e felhatalmazása az igazoltatásra. Bárányt László igazgató elmondotta, hogy az erdőgazdaság területén az utób­bi időben több orvvadászt, fa­lóival t lepleztek le. Nemrég a kelebíai erdészetben igazolta­tott a> vadőr egy járművezetőt. A Csongrád megyéből érkezett látogató gépkocsijából egy 2&-es mintájú, csőre töltött FÍSG kispuskát emelt ki, amely­nek engedélye sem volt. Az erdész vagy vadőr ilyen eset­ben hatósági személyként jár el, hiszen kétségtelen, hogy az igazoltatott személy jogtalan előnyhöz akar jutni. Más al­kalommal a gépkocsi csomag­tartójából kilátszott' az erdő­gazdaság területéről kivágott és sebtiben elhelyezett fenyő, amikor az erdész odaért. Mindez viszont nem jogosít­ja fel' az erdészt, a vadőrt, hogy igazoltatás közben meg nem engedett módon járjon el, s az általa feltételezett cselek­ményben teljesen vétlen uta­sokat becsmérlő szavakkal il­lesse. A növekménynek! tehát a ter­melési többletnek mintegy nyolc­van százalékát a korábbinál!job­ban gépesített, célszerűbben szer­vezett. hatékonyabb munkával, a termelékenység növelésével ala­pozták meg. Az eredményhez két­ségtelenül hozzájárult a kedyező időjárás, de egy évvel ezelőtt sem volt zordabb a tél. A kivitelező építőiparban az ÉVM-vállalatok és az építőipari szövetkezetek 12, illetve 14 százalékkal több mun­kát végeztek, mint múlt év első két hónapjában. A ió kezdet azért értékes, mert lehetőséget nyújt az éves feladatok egyenletes ütemű, hajrá nélküli megvalósítására, s a torlódások elkerülésével a meg­fontoltabb, jobb minőségű mun­kára. A lakásépítő vállalatok, szerve­zetek is éltek a tavaszias tél adta lehetőségekkel. S így már 61600 új otthon építését kezdték meg. Az az állomány 6600-al több, mint egy évvel ezelőtt. Elsősor­Tetőzik a tavaszi csúcsforgalom a Hermész ÁFÉSZ nagykereske­delmi telepén, ahol a vetőmagva­kat csomagolják, továbbítják a budapesti szakboltok és szerte az országban levő több mint 5000 AFÉSZ-bolt címére. A Hermész Fogyasztási Szövetkezet mint > a háztájik és - házikertek művelői­nek tegyik legfontosabb eszközel­látó . kereskedelmi szervezete, kü-, lönféle kertészeti eszközökkel is jól felkészült az idei tavaszra. Egyebek mellett ■ import útján is bővítette a gyümölcsfa- és szőlő1 ápoló szerszámok választékát. To­vábbra is nagy számmal hoznak be a hazai vásárlók körében már közismert osztrák gyártmá­nyú Stubai-szerszámokat. Mivel azonban meglehetősen drágák, ennek ellensúlyozására az idén már az NDK-ból is vásárolnak hasonló, versenyképes minőségű, de lényegesen olcsóbb kerti szer­számokat. Sokan keresnek kiskertművelés­re alkalmas egytengelyes kerti traktort. A Hermész már két évé árusítja a csehszlovák—magyar kooperációban. NSZK-beli licenc alapján gyártott Mepol-Terra ne­vű kerti traktort. Ehhez különféle ekék. talajmarók, fűkaszák és ka­pák kaphatók, s egy közúti köz­lekedésre is engedélyezett, 350 kg Májusban a Balatonnál több mint harmincezren kezdik meg üdülésüket. A szakszervezeti nya­ralóházakban átlagban. 10 turnus­ban fogadják a vendégeket! és így az idényben mintegy 140 000 be­utalt kéthetes nyaralásáról gon­doskodnak. A vállalati üdülőháza­kat is hozzászámítva az idén, a ban az ÉVM-vállalatok jelesked­tek. ebben a két hónapban 1364 új otthont építettek fel. s 382-vel adtak át többet, mint egy évvel ezelőtt. Az építőanyagipari vállalatok is a keresletnek megfelelően, átla­gosan tíz százalékkal bővítették termelésüket ebben a két hónap­ban. A kereslet megélénkülésével különösen ielerítősen növekedett az épületszerkezetek termelése. Előregyártott vasbetonszerkezetből '• 28 százalékkal bővítették a ter­melést. s így ebben a két hónap­ban összesen 153 000 négyzetméter alapterület beépítéséhez szállítot­tak ilyen termékeket az építők­nek. Egyebek között a variálható fe­szítő csavaros FV-vázszerkezetből megháromszorozták a termelést, s a mezőgazdasági épületek beton- váz-szerkezetéből pedig 67 száza­lékkal többet kaptak az építők, mint múlt év első két hónapjában. teherbírású pótkocsi is kapcsolha­tó utána. Az ügyes, sokféle módon használható gépalkatrész- és szer­vízellátását már megszervezte a szövetkezet. Egyébként ennek a gépnek az értékesítésével elsősor­ban az I. kerület Alkotmány ut­cai mezőgazdasági szakbolt foglal­kozik. Több kiállításon mutatták már be az SPS-típusú, japán gyártmá­nyú. hordozható motoros perme­tezőgépet. azOhban. jelenleg nehe­zen lehet kapni.' A Hérmész ugyan ma is importál ilyet, de sokkal kevésebb érkezik, mint amennyire szükség lenne. A beszerzési lehe­tőségeket tovább szűkítette, hogy a japán cég felemelte a gép árát. Ennek ellenére a Hermész felvesz megrendeléseket, s azokat a beér­kezés sorrendjében elégíti ki. Tár­gyalásokat kezdtek egy. újabb tí­pusú háti motoros permetezőgép importálásáról 'is. az első szállít­mányok várhatóan április elején érkeznek meg. Különféle kerti öntözőberende­zésekből meglehetősen széles a választék mind a Hermész bolt­jaiban, mind pedig a legtöbb Vi­déki ÁFÉSZ-üzletben. Csupán szórófejekből legalább tízféle kü­lönböző szerkezetű és teljesítmé­nyű kapható. 35 forinttól 500 fo­rintig terjedő áron. főszezonban összesen mintegy 400 000 vendég tölthet el két he­tet a Balatonnál. A SZOT hévízi és balatonföld- vári igazgatósága már az év ele­jén megkezdte az üdülőházak fel­újítását. Csaknem mindenütt újjá festett épületek, szobák fogadják a vendégeket. Újra napfényben 0 A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai január óta újait erővel dolgoznak a Budai Vár­palotában a Zsigmond-kori erődrendszer nyugati és északi szakaszának kibontásán. (MTI foto — Danis Barna (elv. — KS.) A fehér mackós kisbaba anyukájára nézett, és a marga­réta-cumi szirmai mögül máris előbújt a mosoly. A csodálatos gyermekmosoly. Az édesanya, apuka, a kistestvérek' öröipé- nek visszfénye. Meg a kis - társadalomé, amely körülvette a csöppséget a kis­kunfélegyházi tanácsházán meg­ült névadó i ünnepségen. Szabó József vegyipari, gép- ,gyári munkás és felesége, szü­letett Fekete Franciska nyolca­dik gyermeke — Mónika néven — így vönult be hivatalosan is a kiskun város polgárainak so­rába. Névadó anya — a családot patronáló szocialista „Verseny” brigád képviseletében — Bartha Józsefné volt, az üzemi TT el­nöke ... Úttörő pajtások kedves tavaszi dalocskákat döngicséltek Mónikának, s felékesítették őt égszínkék nyakkendőveL Volt ünnepi beszéd. Pezsgőt bontottak. Egy üveggel maradt is. Ezt pedig vigyék haza' —tet­ték Szabóné kezébe a vendégek. — De jó lesz — örült a fia­talasszony. — Ma van a házas­sági évfordulónk is... Eddig a líra... De nem ott tartunk már, hogy ilyen nagy családok újabb .és újabb gyere­kei születésekor megelégednénk az éférzékenyüléssel, pezsgőpuk- kantással aláfestett jókívánsá­gokkal. Megérti a mi társadal­munk, hogy „további erőt, egészséget” kívánni a sokgyer­mekes édesanyáknak, csupán a hangulatos külsőségekkel körít­ve — végeredményben . még pénzbe-se kerülne. Természetes, hogy ez is öröm­könnyeket csal az anya szemé­be, de nem volna jó, ha itt vé­get is érne az öröm. Mert ha valahol, azért a nagycsaládo­soknál még ma is eléggé szigo-' rú „prózából” állnak a hétköz­napok. Hatnak már a párt- és kor­mányhatározatok. Névadók előtt — és után is egyre szorosabban vagyunk a nagycsaládosok mel- letty Végh Pál, az SZMT társa­dalombiztosítási bizottságának elnöke: — A megyében több mint 1200 az olyan nagy családok szájna, ahol 6' vagy annál több gyermek van. Eddig 94 sokgyermekes csa­ládot látogattunk meg, hogy személyesen győződjünk meg életviszonyaikról. Kiskunfélegy­házán két családnál jártunk. Az egyik a Szabó Józseféké volt. — így nem élhetnek, minél előbb segíteni kell rajtuk! Ezt szűrte le a látottakból. Szívből jövő gyakorlatiassággal írta össze javaslatait, hogyan le­het az üzem, a tanács összefo­gásával gyorsan megváltoztatni a nagy család helyzetét.-T- Ami történt azóta, nem a mi „győzelmünk” volt — hárí­totta el szerényen érdemüket a megyei szakszervezeti vezető —. hanem a helyiek megértő segítő­készségéé. Mi volt az adojt helyzet, a status quo? A lakás: földes lakószoba, kö­ves konyhácska, apró előszoba, korhadt, megvetemedett ajtók, rozoga ablakok.' Mennyi kido­bott pénz! Hiszen a rosszul zá­ródó „szerkezetek nyílásán” át részben a kinti világot fűtöt­ték... Pb-gázt 2 éve igényel­tek, de még nem kaptak. Tél elejére várják az. új em­berkét. A gyerekek — koruk szerint: József (16 éves, az asszony első házasságából),' Judit (Í2)j Jó­zsef (11), Zoltán (10), Attila (9), Erika (7), Ildikó (4). Mint látjuk, öt iskolába jár. Napközibe egyet se vettek fel. Az apa dolgozik, egyik héten reggel 5-re, a másikon 6-ra Jár. Mit tud tenni, mikor átmeneti­leg magára marad? Hogy és hol esznek a gyerekek? Ki ta­karít, ki mos rájuk? ... Meg a ház körüli kis majorság: két sertés, meg néhány tyúk. . Elkezdődött a „kézfogás”, az okos munkamegosztás. Fősze­replő most már: a tanács és a Vegyipari Gépgyár. Az üzem pártirodáján a Csá- nyi Béláné vezette „Verseny” szocialista brigád két tagja, Nagy Istvánné és László Jár nosné emlékezik a kapcsolatfel­vételről. 1973 második felétől patronálják a családot. — Amikor a „problémák adód­tak”. A lakástatarozást a ta­nács végeztette. Mi a gázmeg­rendelést intéztük, s a napkö- zis elhelyezést szorgalmaztuk. — Két-három gyerekükről volt. szó... ■ Ruhaféléket, cipőt ajándékoz­tak a gyerekeknek. Segítettek rendet tenni a lakásban. Meg­látogatták az édesanyát, míg odabent volt, aztán már ott­hon is. Az üzemi szállítási osztály irodája a kapunál levő külön épületben van. Itt állandó a mozgás, papírokat kitölteni; bé­lyegeztetni ugranak be az em­berek. Kis termetű, orkánkabátos munkás jön elénk. Hozzám lép, vékony arca, kék szeme csupa jóindulatú mosoly. Várunk, míg lesz egy szabad gépkocsi, amivel hazaszaladha­tunk hozzájuk, Szabó Józsefék- hez. Van idő röpke életrajz­vázlatra. 1969-ig — tizennégy éven át Budapesten éltek, ám­bár félegyháziak. Hetven óta dolgozik a Vegyipari Gépgyár­ban, a szállításnál. A főváros­ban a Vörös Csillag Traktor­gyárban dolgoztak mind a ket­ten. Az asszony nem állandóan. Érthető. — Így indultunk reggel. Két karomon egy-egy csöppség, a harmadik meg elölről kulcsolt át a lábával... Hű de megcso­dáltak bennünket a pestiek!! De szeretettel szóltak hozzánk... — Mennyit keres, mi jön Ösz- sze havonként a családi pótlék­kal? — Kétezret—kétezerötszázat ke­resek. Ha sok a túlóra — mond­juk meg őszintén, sokat túlórá­zom — háromezerre felmegy, így jön a pénz... A családi pótlék kétezerkétszáz-negyven forint. Tavaly nyáron 1300 forintért vettek két ‘malacot. Az egyiket karácsonykor vágták le, a má­sikat a minap. — Ha megkapom a nyereség- részesedést, ahhoz teszünk még egy kis pénzt, s megint besze­rezzük a malacot. Másképp nem megy. Ha nem volna az a pár tyúk, meg néhány tojás, s nem vágnánk^ nem tudom, hogy jön­nénk ki. Sokan mondták: el nem tudják képzelni... A vállalat sürgetésére szintén karácsonyra kapták meg a pa­lackos gázt. Ezer forintot így is „standepé” ki kellett adni. Zseb­ből. Segélyt kétszer-háromszor kap­tak — 500—600 forintokat. Is­kolaév kezdetekor is. — De van ám OTP-nk is. Most szerencsére .csak 290 fo­rint. Volt, mikor 840-et fizet­tünk havonta. Akkor vettük a tévét, mosógépet, rádiót, olaj­kályhát. > A Dajka utca 41/a, sz. alatti házacska amolyan faluszéli épü­let. Mindkét végében más-más lakik. A szomszéd portán is sok baromfi, lábasjószág, kazlak, lá­dák, gazdasági eszközök. A fiatalasszony „szakasztott”, mint a fényképen. Csak most szürke, fehér mintiás blúzban és kék melegítőnadrágban. Kar­ján Mónika csodálkozik az ide­genre. A szobában példás rend. Ké­sőbb teszi fel az ember a kér­dést magában: tízen laknak itt, ki, hol alszik, hogy tanulnak, játszanak idebent a gyerekek, ha kint nem lehet? Mesterien rendezték el az öreg holmikat, hogy legyen hely. — Öcsikén, amit előkészítet­tem, keverd össze! A kisfiú pattan, csak úgy se­reg kezében a fakanál. — Zárd el a gázt a gríz alatt. Nemsokára bedugja fejét a lurkó. — Anyu, fut a leves! — Szeretnék majd dolgozni járni... — Int a gyerekekre fejével Szabóné. — De milyen papírt kaptunk az iskolától, pe­dig kérte a tanács is, meg az az aranyos brigád... Egy fiút tudnak a napközibe felvenni: Attilát, öt közül... Mintha semmit nem tennének. Üzem, tanács, patronáló bri­gád. Ugye, ütni kell a vasat, figyelemmel kísérni: közbenjá­rásuk . nem feneklett-e még va­lahol? Van már padló a nagyszobá­ban. A kis előszobát átalakítot­ták „gyerekszobának”. Ajtó, ab­lak másik van. — De tessék nézni, padlősze- gélyt még nem raktak. Mikor eloltjuk a villanyt, csak úgy lo­pakodnak elő a szárnyas han­gyák. s másznak a gyerekekre. Üzem, tanács, patronáló bri­gád, a kedves Endre Sándomé szocpol. főelőadó, a szakszerve­zet — mind-mind szervezett,. eljárt, intézkedett, sürgetett a lakásátalakításnál is, mégis nem. egyszer kellett „veszekedniük” Szabóéknak, hogy például az in­gatlankezelő embere elvégezze, amivel megbízzák. Szabó Józsefné hajnalban kel, hogy férjét reggelivel indítsa el, amikor az 5-re jár. Utána alig szundít egyet, követelőzik a lég-'' fiatalabb. Harmadik reggelizte­tésre a délelőttös iskolásokkal kerül sor. Az ebédet megint a „váltáshoz” kell igazítani. Este — ezt a férje ismerte el nagy szeretettel — mégis az édesanya kérleli a gyerekeket. — Hadd feküdjön le apátok legelőbb. Ö pedig a fürdő, visongó gyer­kőcök lármájában gyönyörkö-1 dik, míg utoljára anyuka is ágyba kerülhet. Aztán tervez­getnek. Hogy például melyik gyereknek vesznék nagyobb ru­hadarabot a legközelebbi ^„nagy- fizetésből” — amikor csak a legfontosabb élelmicikkekre 1000 forint is elmegy egyetlen vásárláskor —, s kire kerül sor legközelebb. Több mint másfél ezer forintot adnak ki havonta a legszükségesebbekre. Csak cu­korból 4—5 kiló kell hetente. Aztán, ha lemegy a mostani OTP. új bútort szeretnének már venni... S Ka egyszer családi házuk lenne, ahol sok-sok ba­romfit tarthatnának... Szabó József — még az üzem kapujában: — Van' gond, de csuda tudja, én boldog vagyok. Ki tudná azt pénzben kifejezni, hogy amikor hazamegyek, be se érkezek a kapun, már röpülnek elébem a. gyerekek. Utoljára mindig a legkisebb küszködik, m£g mokí Ildiké: „Engedj, én még nem adtam apunák puszit!” Az édesanya: — Olyan még nem történt meg, hogy valamelyikük puszi nélkül köszönt volna el tő­lem í.. Nap mint nap elken­nek, nézek utánuk, s aztán vá­rok, várok: jaj, csak jönnének már... Az anyák sorsa... Tóth István JÓL SZÓRAKOZHAT az Izsáki Miami Gazdaság hangulatos Pásztorcsárdájában (kecskémét—dunaföldvári betonút mellett a 33. km-nél.) Saját termésű fajborok, KitüníT alföldi ételkülönlegességek, Minden este cigányzene. Nyitva: szerda kivételével 12—24 óráig. 491 Import kisgépek és szerszámok a tavaszi kerti munkákhoz MÁR A NYÁRRA KÉSZÜLNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom