Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
i»74. február 12. • PETŐFI NÉPE • Szalagházi disputa Csaknem félezer lakásban másfél ezer ember: Kecskeméten, a Kada Elek utcai két szalagházat — a régit és az újat — jellemzi, érzékelteti e két statisztikai adat. Nem akarunk a.számokkal játszani, de az ember önkéntelenül is alapokat keres az összehasonlításra. S akkor — a legutóbbi, 1970-es népszámlálás mutatóit böngészve — azt láthatjuk, hogy Bács-Kiskun megyében majdnem húsz olyan község akad, amelynek kisebb a lélek- száma, mint ezekben az épületekben élő, s összességében Ké- leshalom, Oregcsertő vagy Bács- szőlős lakosságával vetekedő népesség ! Ennyi embernek törvényszerűen kell hogy legyen — és van is — az élet megannyi területére terjedő jogos igénye. De vajon mennyit tud ezekből a közösség jóvoltából és segítségével kielégíteni ? Erről beszélgettünk Hegedűs lmrénével, aki egyiké az Ä-jelü épület első lakóinak, és Fülöp Gyulával, a 8. számú lakásfenntartó szövetkezet elnökével. • Mamég nép- telen a játszótér, de nemsokára — rend- betéve és még több játékkal felszerelve — benépesül majd. • A B-jelű épületnek a képünk bal sarkában látható földszinti részére rövidesen korszerű üzlethelyiség települ. (Ballal JózsetL felvételei.) . — Vegyük sorba, hogy jelenleg az épületekben vagy közélükben milyen boltok, szolgáltatások kellenének — indítjuk el a beszélgetést. — A közelben van ugyan egy kis önkiszolgáló bolt, ez azonban, ha nem is állandóan, de főként reggel igen zsúfolt — panaszolja Hegedűsné. — Nagyon elkelne egy zöldségüzlet is: ha szép árut szeretnénk vásárolni, meglejjető- sen messzire, nem egyszer a piacra vagyunk kénytelenek „elzarándokolni”. Gondoljunk arra, hogy a szalagházakban rengeteg kismama él... — Az ifjúsági klubot is régóta nélkülözi és hiányolja a fiatalság. Helyiség is akadna, ahol magnózhatnának, pingpongozhatnának. A meglevő játszóterünkön sem ártana több felszerelés. több mozgási lehetőség a gyerekeknek. — Ennek a falunyi embernek legalább egy kis ABC-áruházra is szüksége lenne, a szolgáltató létesítményekről nem is beszélve ... Hegedűsné feladta hát a leckét. örvendetes viszont, hogy másik beszélgetőpartnerünk, Fülöp Gyula a tervek, szándékok alapos ismeretében nyomban megnyugtató választ tud adni, legalábbis az elsorolt gondok, gondolatok egy részével kapcsolatban. — Mindjárt a sérelmek lég- elsőbbjén kezdve, mondjuk el, hogy a BÉK előreláthatólag az első félév végén önkiszolgáló boltot nyit az új szalagházban, „hivatalosan” szólva: a B-jelű ép- letben. Arról is szó van, hogy vas-műszaki bolt létesül itt... Zöldség—gyümölcs- és bajomfi- bolt is szerepel a tervekben. Nincs még eldöntve, hogy az ötödik üzlethelyiségbe presszó,, vagy egyéb kereskedelmi egység kerül-e. A szolgáltatásokkal kapcsolatos jogos kívánságokat egyelőre egy gyorstisztító mosoda létesítése oldhatná meg, amelyről azonban még bizonytalan, hogy az előbb említett — presszónak szánt — helyen, vagy esetleg a DÉGÁZ-nak a régi szalagházban levő jókora bemutatótermében foghat majd munkához. — A klub létrehozásában, amelyet egyébként nemcsak a fiatalság. de ,a felnőtt lakók is látogathatnának, a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ igen sokat segíthetne — folytatja az elnök. — Hogy a fényekhez ragaszokdjunk, már bírjuk is a MESZÖV-nek olyan természetű ígéretét, mely szerint bizonyos álapjából bizonyos ösz- szeget e célra rendelkezésre bocsát. Szövetkezetünk szeretné azt még ebben az évben igénybe venni. A megyei KISZ-bizottság is támogatja szándékunkat, amely az ifjak tartalmas szórakozási lehetőségeinek megteremtése mellett a lakásszövetkezet saját párt- és KlSZ-alapszerve- zetének, nőbizottságának is otthont biztosíthatna, a megvalósulás esetén. Megelégedésre ad okot a játszótérrel kapcsolatos tájékoztatás ««Ilii« „Szombat este” Lefogadom, ' hogy a szombat esti műsor szerkesztésén töprengtek a legtöbbet a tévé illetékesei. A rövidített munkahét bevezetése, mind általánosabb elterjedése óta megváltozott a hét utolsó előtti napjának a rimusa, jellege. Régebben kialakult a vasárnapok rendje, erős szokások szabályozzák a családok időbeosztását. A szombat? Átmenet az „ünnep” és a munkanap között. A pihenés, a tanulás, a felhalmozódott restanciák, a teljes kikapcsolódás napja: -kinek-kinek érdeklődése, hajlama, körülményei szerint. Ilyenkor ütköznek a legélesebben az ízlésbéli ellentétek. A nézők többsége úgy véli, hogy most azután igazán azt kell kapnia a képernyőn, amit ő szeret. Mit -tehetnek a műsorszerkesztők. Igyekeznek megismerni a közönség kívánságait és az eltérő óhajok közös nevezőjét megtalálva sokak számára elfogadható, kedves, szórakoztató összeállítást készíteni. A zenei és a szórakoztató főosztály fogott össze az új „Szombat este” kialakítására. Minden második hét végén jelentkeznek. Az eddig látottak igazolják a „színes kép.esújság” munkatársainak a reményeit. A Stúdió 11 muzsikája szolgáltatta a farsangi hangulatot. Ezt a zenét elszívelik, meghallgatják az idősebbek és még elfogadják a beat ritmus- fergetegében felnőtt-fiatalok. Muzsikájuk egyszerre melódikus és „ritmikus”. A műsorukban szereplő számok is a válogatásra csábították a hangulatot. Mindenki találhatott valami kedvére valót. A „Diótörő” zenei fejtörő érdekes kísérlet, nyilván a „Ki nyer ma?” népszerű rádiósorozat ösztönzésére jött létre. Érdeklődéssel várjuk a folytatást. A szerkesztők céljait a két Bartók-mű „tálalása” jelzi a legszemléletesebben. Tudott, hogy Bartók zenéjétől sokan idegenkednek és ha a nevét hallják, lecsavarják a készüléket. A cimbalom viszont a legkedveltebb . hangszerek közé tartozik. A Román táncok és az Este a székelyeknél cimbalomátirata úgy gondolom,, ’ hogy százezreknek jelentett élményt. Megfelelő „műsorkörnyezetben” — két komoly zenei műsor között — emlékezett meg a „Szombat este” Sárközi Györgyről. A menekülő herceg a történelmi kalandjátékok híveinek igényeit igyekezet teljesíteni. Bécs, 1934 fe A televízió elkényeztetett bennünket kitűnő történelmi doku- mentumfilmekkel. A szombat este, az osztrák munkásság felkelésének negyvenedik évfordulóján sugárzott „Bécs, 1934. február” is ebbe a kitűnő sorozatba tartozik. B. Révész László rendező úgy idézte föl izgalmas és elgondolkoztató dokumentumokkal a múltat hogy kimondatlanul is éreztük a mának szóló tanulságokat. Heltai Nándor is. A városrendezés távlati tervei sehol a közelben nem célozzák újabb játszótér kialakítá- tását, épp ezért a jelenlegit kell céljaira minél alkalmasabbá tenni. Ebben a törekvésünkben a szalagházak lakóit eddig is patronálta a SZIM, s rövidesen újabb felszerelési tárgyakat is kapnak majd a kicsinyek. Jó az együttműködés a városi tanács kommunális költségvetési üzemével is, amely a játszótérnek és környezetének kultúráltabbá tételéhez szintén sok segítséget adott és ad. Több száz embernek több tucatnyi az igénye. Bizonyára mind a szalagház „őslakói”, mind pedig már az új „fészektülajdono- sok” is még számos, méltánylást érdemlő további ötlettel, javaslattal, követeléssel állhatnának elő. Meggyőződésünk, hogy az itt említett — s a netán el nem mondott — hiányok a2 idők során egytől-egyig eltűnnek majd. A városfejlesztés tervei nem feledkezhetnek meg erről a lakónegyedről sem. De hogy a jövő évezredre tervezőknek mi mindenre érdemes és kell gon- dolniok, ennek az emlékezetbe idézésére hasznos és jó volt a szalagházi „kerekasztal-konfe- rencia”. Jóba Tibor Új váoóhíd Több ezfer sertést dolgoz fel ebben az esztendőben is a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet. A töltelék- és füstöltárut a közös gazdaság kecskeméti piaci elárusítóhelyén hozzák forgalomba, ezen kívül szállítanak az Élelmiszer-Kiskereskedelmi Vállalatnak is. Termékeikből a Sasad Termelőszövetkezet budapesti elárusítóhely éré is jut. A közeljövőben készül el a jelenleginél nagyobb teljesítményű vá- góhídjuk és húsfeldolgozó üzemük, ahol évente 12 ezer sertést lehet vágni, illetve 6 ezret feldolgozni. Mm ii£;jíJ£>£ VOCEPOVRCE SZÁZMILLIÓ FORINT ÁLLAMI TÁMOGATÁS GÉPESÍTÉSRE 150 önkiszolgáló iparcikküzlet A Belkereskedelmi Minisztérium a rövidített munkaidőt engedélyező kormányhatározat végrehajtására előírta, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetésének korszerű technikai eszközök fokozottabb alkalmazásával kell párosulnia. Felhívta vállalatait arra, hogy a műszaki fejlesztés céljait szolgáló anyagi alapokat, erőforrásokat átmenetileg elsősorban az élőmunkát helyettesítő technikai eszközök beszerzésére, korszerű technológiák alkalmazására fordítsák. Ezen kívül a minisztérium — az utóbbi években gyakorlattá vált műszaki fejlesztési pályázati rendszerben — a korábbinál magasabb ösz- szeggel, mintegy 100 millió forint állami támogatással segíti vállalatait a technikai fejlesztésben. Az 50 százalékos központi támogatást ezúttal kiterjesztették egyebek között a korszerű eladási, elsősorban az önkiszolgáló rendszerek bevezetésére az iparcikkszakmában is, támogatást ad a minisztérium a kiskonténeres áruszállítás bevezetéséhez, elterjesztéséhez, előrecsomagoló, tisztító. szeletelő gépek üzembe állításához. A kereskedelem technikai fejlesztését szolgáló eszközök bázisa a műszaki árut értékesítő vállalat. Az iparcikkszakmában még nagy tartalékai, lehetőségei vannak a korszerű árusítási formának, amely egyik alapvető követelménye a munkaidő-csökkentésnek. Ezért tervezik. hogy mintegy 100—150 iparcikküzletet alakítanak át önkiszolgáló rendszerűvé, s ehhez a MÜÄRT 80— 100 millió forint értékű különféle modul üzletberendezésről, s hozzá megfelelő pénztárpuítról, nagy teljesítményű pénztárgépekről, önkiszolgáló kosarakról, bevásárlókocsikról gondoskodott. Az áruutánpótlással járó szállítást és a belső ' anyagmozgatást az árusításra is alkalmas kiskonténerek segítik. A MÜÁRT az idén 15 000—20 0Ö0 ilyen kis szállítótartályt hoz forgalomba. (MTI) Defenzív közlekedés Távolmaradás és távolságtartás — ez a defenzív közlekedési tak" tika lényege, annak egyik meghirdetője, dr. Gerhard Munsch szerint. S közel háromszáz oldalas könyvben (benne a közismert „tízparancsolattal”) magyarázza a korszerű, a korábbinál biztonságosabb gépjárműhasználat és a helyes gépkocsivezetői magatartás legfontosabb összetevőit. Aki nem csupán tételeit kívánja „bevágni”, hanem tanulmányozza, sőt: készséggé is hajlandó elsajátítani a könyv szemléletét, alighanem kevésbé „ön- és közveszélyesen” közlekedik majd. Hogyan? Hát az országutakon, városi utcákon, tereken valóban ilyen fékeveszett lehet a másféle közlekedés? Nem túlzó merészség a nem; kellően korlátozott gépkocsit kényszerzubbony nélkül száguldozó őrülthöz hasonlítani? Ha nem tudjuk a kezünkre adott'gé- pet humanizálni, az legkisebb mulasztásunkat, idegességünket, pontatlanságunkat azonnal „felnagyítva”. megsokszorozva tükrözi vissza. A tükör mélye viszont — az utak, országutak valósága — mi magunk vagyunk: gyalogosok vagy gépkocsival haladók; valamennyien egyformán törékeny emberek. Akik akkor is bűnhődhetünk ebben az oly gyakran nem , kellően fegyelmezett ' közlekedési „ítélethozatalban”, ha teljesen vétlenek vagyunk! A defenzív vezetési szemlélet épp ez utóbbi okok miatt mellőzi a „kinek van igaza, kinek nincs?” című, a balesetek megtörténte után immár merőben elméleti kérdés-felelet vizsgálódást. Akit a forgalom egyszer is átpréselt a maga „húsdarálóján”, annak nincs alkalma többé mer ralizálni. A közlekedésben ugyanis nincs „erősebb” és „gyengébb”. Édes-keveset ér az agresszivitás, hiszen az áldozatok listáján egyaránt szerepelnek erőszakosak és határozatlanok. Aki tehát dodzsempályának nézné a mindig, valahová és valamiért igyekvő motorizált világot, az alighanem elfelejtette a közlekedést kétszerkettőt. Nem jogi harc folyik az utakon, amelyben mindenáron érvényesíteni kell saját vélt vagy valóságos érdekeinket, hanem puszta előrehaladás, mindenféle értelmetlen kivagyiság nélkül. Az összetört kocsi, az oly sokszor hallott-olvasott gyászjelentés vagy baleseti krónika a defenzív vezetés létfontossága melletti mindennapi, egyszerű érvelés. De talán még helyesebb lenne, ha nem is csupán az ilyen gépkocsivezetés hasznát bizonygatnánk. A korszerű és biztonságosabb közlekedéshez nem elegendő a négy keréken járók még oly kitűnő tájékozottsága, udvariassága, tehát szinte tökéletes „távol- maradás és távolságtartása”. Az utcákon és az utakon gyalogosan is ott vagyunk valamennyien, s valljuk meg, olykor a legelemibb közlekedési ismeretekkel sem rendelkezünk, hiszen nem kell a gyalogos KRESZ-ből vizsgáznunk. Ösztönös óvatosságunk segít át, szinte a legendás hályogkovács öntudatlan biztonságával a válságos közlekedési helyzeteken. A mai forgalomban autósnak és járókelőnek egyformán tudnia kell: olyan áramlás részei vagyunk mindannyian, amelyben valóban életre-halálra felelős mindenki mindenkiért! S miután ahány gépkocsivezető, annyiféle és természetesen gyalogos sincs két egyforma, ráadásul a közlekedés egyéb körülményei is szüntelenül változnak, valamilyen állandó készenléti és előzetes biz- ' tonsági állapotban kell közlekednünk. Ami természetesen korántsem jelent semmiféle különleges . felajzottságot, csak számos nyu- godt-jó .beidegződést, felkészült reflexeket, megfelelő gyakorlatot. Egyfajta általános közlekedési szemléletmódosulásról beszéltünk tehát. Olyan — járművezetőre és gyalogosra egyaránt vonatkozó — viselkedésről, amelyben az ésszerű és céltudatos közlekedési magatartás természetes része* az általánosabb erkölcsi előrehaladásnak. önismeretre és egvmás iránti tiszteletre gondolunk, amelyben a távolmaradás és távolságtartás voltaképp közlekedés. Egy Üticélhoz, felnőttebb önmagunkhoz. N. T. NYOLC MUNKÁSAKADÉMIA—KLUBOK, ELŐADÁSOK, KÖNYVTÁRAK Figyeljünk Kiskunhalasra Lapunkban többször beszámoltunk Kiskunhalas lendületes ipari fejlődésérőL Megírtuk, hogy a munkások száma 1950 óta az akkorinak ötszörösére emelkedett; jelenleg nyolcezren dolgoznak a város üzemeiben. Jogosan vetődik fel a kérdés: tesznek-e eleget, s ha igen, mit, hogyan annak érdekében, hogy ez a nyolcezer ember megfelelő mértékben tanulhasson, művelődhessen, s kultúrált körülmények közt szórakozhasson? Erre a kérdésre kerestük a választ a napokban. Tapasztalatainkat szívesen írjuk le és sietünk kijelenteni, hogy érdemes Halasra figyelni. Ebben, a városban a kulturális élet irányítói megtalálták a módját a gyümölcsöző összefogásnak. A legnagyobb feladatot magára vállaló szakmaközi bizottság kereste, s meglelte az utat Halas közművelődési intézményeihez. A könyvtárral, a TIT helyi szervezetével és más szervekkel rendszeresen együttműködnek. A szakmaközi klubkönyvtár így megkapja mindazt a támogatást (előadók, művészeti szakemberek, propaganda, szervezés stb.), amely nélkül eredményeit nem lenne képes elérni. A klubkönyvtár ízlésesen berendezett termei naponta várják a tanulni szórakozni vágyó fiatal és idősebb munkásokat. Irodalmi és nyugdíjas klub, kismamák akadémiája, nyelvtanfolyamok ; ismeretterjesztő előadások, vezetőképző tanfolyam; író—olvasó találkozók, kiállítások: íme néhány vonása sokszínű, változatos munkájuknak. Az üzemek közül a kulturális összteljesítményt alapul véve a faipari vállalat érdemel leginkább figyelmet. Vetélkedők, az irodalmi színpad működése, színvonalas műsorok, s az olvasási kedv növekedése mutatják az eredményeket. A dolgozók negyven százaléka beiratkozott könyvtári olvasó. A Kassák Lajos ifjúmunkásklub tevékenységére is felfigyeltek már. A Ganz-MÁVAG halasi gyáT estvér iség” 55 Bácskai cégtáblák. Tréfásan azt is mondhatnánk, ——1 hogy a három nyelvű felirat ilyesmit fejez ki: „Ké- jP*| rém, a mi boltunkban olyan príma árukat kapnak, I amelyek „több nyelven beszélnek”. De sokkal több van ebben a háromnyelvűségben. Nemzetisegeink egyenjogúsága, az irániul? tanúsított előzékenység, tiszteletTHa a hivatalos szervek nevét is annyi nyelven tesszük ki az épületek be- ! járatához, ahány nemzetiségű a lakosság, hogyne érvényesítenénk ezt az üzletek cégtábláin. Ahol a kenyértől, sótól kezdve mindennapi élelmicikkeinket szerezzük be. Márpedig mit tanul meg mindenki először anya- p nyelvén kimondani? Azon a két legszebb, legmelegebb szón kívül, hogy mama — apa — s ezek a legelsők —, táplálékaink nevét tanítja meg anyánk. (T. I.—T. S.) % rában KISZ szevezi két év óta az ifjúmunkás-akadémiát, amelynek előadásait sokan látogatják. A Pamutnyomóipari Vállalatnál rendszeresen tartanak TIT-elő - adásokat. A szakmaközi bizottság klubkönyvtára nyolc üzemben szervezett ezen a télen munkásakadémiát. A szakmunkásjelöltek kulturális igényeit igyekeznek ébren tartani, s kielégíteni. A járási könyvtár és a szakmunkásképző intézet szerződést kötött a gyümölcsöző együttműködésre. A fiatalok a közelmúltban új klubot avathattak. A szakmaközi körzeti könyvtár tízezer kötettel rendelkezik. Ebből a tizenkét. vállalati letéti könyvtár anyagát az igényeknek megfelelően cserélik. Űj és új olvasókat toboroznak, s a régieket igyekeznek megtartani. Ilyen irányú tevékenységükről az SZMT kulturális vezetői és a megyei központi könyvtár munkatársai egyaránt elismerően szóltak. A faipari vállalatnál, a Baromfifeldolgozó és a Fémmunkás Vállalatnál érték el eddig a legszebb eredményeket a könyvek, az olvasás megszerettetésében. V. M.
