Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A könnyűipari üzemek helyzetéről tárgyaltak a minisztérium és a megye vezetői Illisz László látogatása Kecskeméten Tegnap délelőtt Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára a megyeszékhelyre láto­gatott. A megyei KlSZ-bizottsá- gon Németh Ferenc első titkár beszámolt az ifjúsági mozgalom elmúlt évi munkájáról, eredmé­nyeiről, az idei feladatokról, s tájékoztatta Illisz Lászlót a kö­zelgő forradalmi ifjúsági napok Bács-Kiskun megyei rendezvé­nyeiről. Ezután Városföldre látogattak: megtekintették a modem sertés­telepet, találkoztak az állami gazdaság KISZ-fiataljaival, akik­kel az idei évi feladatokról be­szélgetlek. Tegnap este a Köz- poriti Bizottság titkára a Vörös vándorzászlóval kitüntetett la- dánybenei községi alapszervezet taggyűlésén vett részt, amelyen A már kialakult hagyományok­nak megfelelően tovább folyta­tódnak a minisztériumok, illetve a megyei pártbizottság és ta­nács vezetőinek találkozói. Ilyen munkamegbeszélésre érkezett tegnap délelőtt Kecskemétre — az érdekelt osztályvezetők egy csoportjával — Földi László ál­lamtitkár, a könnyűipari minisz­ter első helyettese, aki áttekin­tést adott a jelenlegi ötéves terv ágazati feladatairól és az eddigi eredményekről. Egyebek között a ruházatipari rekonstrukcióról szólva elmondta, hogy a műsza­ki fejlődés és a termékszerkezet megújulása tovább tart a követ­kező tervidőszakban, sőt az 1980-as években is. Az ágazatnak szűkebb hazánk­ban betöltött szerepét Tokai László, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese elemezte. Mint mondotta, a könnyűipar igen fontos helyet foglal el Bács- Kiskunban. A szocialista iparban dolgozó nők 40 százalékát fog­lalkoztatják ezek az üzemek. A beruházásokat és a műszaki szín­vonalat tekintve viszont az orszá­gos átlagnál rosszabb kép tárni fel, jócskán akad tenni- és javí­tanivaló. A tanácskozás résztvevői ezt követően részletesen megvitatták az egyes témákat. A legtöbb szó Kiskunhalasról esett, ahol ki­emelt nagyberuházásként évi 550 tonna kapacitású. 1400—1500 em­bernek biztos keresetet nyújtó kötöttárugyár jön létre. A fel­készülés jegyében az idén ősszel megkezdődik a szakmunkáskép­zés is, és erre az időre tanmű- helyről kell gondoskodni. Ugyan­csak itt működik a Papíripari Vállalat egyik gyáregysége, ahol a soron következő ötéves terv­ben cserélik ki újakra az elavult gépeket. A lehetőségeknek meg­felelően folytatódik a bajai Fi­nomposztó Vállalatnál a most zajló, csaknem 200 millió forin­tos rekonstrukció. A miniszté­riumban mindemellett megvizs­gálják annak a lehetőségét, hogy közvetlenül a tárca felügyelete alá vonják a jelenleg tanácsi irányítású kalocsai Textilfeldol­gozó, a Kiskunsági Ruhaipari, a Bácska Bútoripari ' Vállalatokat, valamint a Petőfi Nyomdát, amit az erőteljesebb műszaki fej­lesztés és a piaci versenyképesség szempontjai indokolnák. A vendégek a megye vezetői­nek kíséretében délután Kiskun­halasra látogattak, és arról tá­jékozódtak, hogy milyen intéz­kedések szükségesek az országo­san kiemelt nagyberuházás meg­valósításához. H. F. xxix. évf. 33. szám Ara: 90 fillér 1974. február 9. szombat d luuctuaiuu iijuaagi unpuA készítésével és lebonyolításával kapcsolatos teendőket vitatták meg a fiatalok. Legyen presztízse a szakmunkásképzésnek Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége Borsodi György vezető titkár elnökletével tartott ülést tegnap délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának El­nöksége. Elsőként az ipari és kereskedelmi szakmunkáskép­zés helyzetéről, a tanulók körében végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól szóló jelentést vitatta meg — Urbán Pálné és Miklán Ferenc előterjesztésében. A tárgyilagosan, önkritikusan és nagy körültekintéssel összeállított jelentés alapján, valamint a témában közelről érdekeltek hozzászó­lásaira építve a testület megállapította, hogy a szakmunkás- képzésben az előző tervidőszakban kibontakozó fejlődés a IV. ötéves terv időszakában tovább folytatódott. Jelentős fejlődés történt a képzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában, az oktatási színvonal emelkedésében, a ta­nulókat érintő jogszabályok érvényesítésében. Az eredmé­nyeknek — a maguk tevékenységévéi, eszközeivel — része­sei a szakszervezeti szervek is. Mind a jelentés, mind a vita — amelynek során felszólalt Sza­bó Ferenc, Hegedűs József, Tóth Lajosné, Prats Vilmos, a SZOT munkatársa, Simaia István, Nagy Istvánná, Egyed Ferenc, Tóth László, Weither Vilmos, Ekker Lajos, Leskovszki Albert — az eredmények elismerésén túl — elsősorban a szakmunkásképzés­ben tapasztalható gondok elem­zésére, illetve a megoldásukhoz vezető feladatokra irányította a figyelmet. A sok tennivaló közül néhány. Tervszerűbbé kell tenni a vállalati munkaerő-gazdálko­dást, amiben jelentős segítség a szakszervezeti szervek pályavá­lasztási propagandamunkája. Így érhető el. hogy minél inkább összhangban legyen a társadalmi igénylés a fiatalok pályaválasz­tása. Nagyobb gondot kell for­dítani a kereskedelmi tanulókép­zés tárgyi feltételeinek biztosítá­sára. Az ipari és kereskedelmi tanulóképzésben egyaránt hang­súlyt kapott a véleménycserében a kollégiumi gondok megoldása. Több felszólalás tanúsította, hogy ezek enyhítésében sokat tudnak segíteni a termelő üzemek. A személyi feltételek további javítá­sáról, a szakmunkásképzés presz­tízsének növeléséről szólva ki­emelte a tanácskozás: megkü­lönböztetett gondot kell fordítani az ebben részt vevő pédagógu- sok erkölcsi elismerésére, a szakoktatói gárda pedagógiai mű­veltségének javítására, tovább­képzésük megszervezésére. A néhány érintett feladat is érzékelteti, mennyire szükség van szülők, gazdaságvezetők, tanárok, oktatók további szemléletváltozá­sára ahhoz, hogy az eddig is nagy gonddal kezelt szakmun­kásképzésnek igazi becsülete le­gyen a társadalmi megítélésben. Olyan presztízse, amely méltó & hatalmat gyakorló munkásosz­tályhoz, illetve az utánpótlással szemben támasztott várakozás­hoz, reményekhez. Ha ebben az irányban gazdagodik ez a szem­lélet, gyorsabban gondoskodnak akár a kollégiumok, akár a tan­műhelyek bővítéséről. A második és harmadik napi­rendi pont keretében az elnök­ség a szakszervezeti kereskedel­mi társadalmi ellenőrök műkö­désének helyi szabályozására vo­natkozó javaslatot, illetve Ko­vács Pálnak, a közgazdasági munkabizottság vezetőjének tá­jékoztatóját fogadta el a szocia­lista munkaverseny továbbfej­lesztésével kapcsolatos KB-hatá- rozat végrehajtásáróL T. I. Géppáros Az új kukoricatermesztési rendszer nagy teljesítményű eszköze • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság tavaly csatlakozott a bajai ku­koricatermesztési rendszerhez. A géppáros — a Dutra "»fl-keló és az IFA-ra szerelt mütrágyaszóró — rendszer nagy teljesítményű tagja. A gépkocsi tartálya 7—8 markolással telik meg, s egy nap alatt átlagban 60 hektáron végzik el a tápanyag-utánpótlást, öt nap alatt több, min 1700 mázsa műtrágyát szórtak ki a gazdaság szántóira. (Pásztor Zoltán felvétele.) Tízéves a Tessedik-brigád Segítik a takarmánytermesztést és a fehérjegazdálkodást Tíz évvel ezelőtt — 1964. ja­nuár 30-án — alakult meg az or" szágban az első tudományos szo­cialista brigád, mely a Tessedik Sámuel nevet vette fel. Tagjai a lucerna és a vöröshere nemesíté­sével. kutatásával foglalkozó el­méleti és gyakorlati szakemberek. A brigád munkájában jelenleg 19 megyéből csaknem háromszázan vesznek részt. Tegnap Kecskeméten, az MTESZ előadótermében a brigád elnöke dr. Mándy György a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára a lucernatermesztés ökológiai kérdéseivel foglalkozott. A ren­dezvényt a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztá­lya, a. MAE Bács-Kiskun megyei Szervezete és a Tessedik-brigád közösen szervezte. Résztvevői mezőgazdasági szakemberek vol­tak. Dr. Mándy György elmon­dotta, hogy a lucernát Magyaror- szágon, Szarvason Tessedik Sá­muel honosította meg. Munkáját nagy sikerrel végezte és így 1850 táján már Európa-szerte nagy árat fizettek a magyar lucerna vetőmagjáért. Köztudomású, hogy pillanatnyilag hazánkban a szűk" ségleteket importból elégítik ki. Már nedig az adottságaink meg­vannak ahhoz, hogy a növényi fehérjéket magunk állítsuk elő. A lucernát a gazdaságok sokféle ta­lajon termesztik sikeresen, azt azonban kevés helyen veszik fi­gyelembe, hogy a magtermesztés módszere eltérő a takarmánynö­vényétől. A magfogásnál jobban figyelembe kell venni a növény sajátos talaj-, hőmérsékleti- és nedvességigényét. Ellenkező eset­ben óhatatlanul bekövetkezik a fajtaromlás, fokozódik a meddő­ségre való hajlam. Dr. Virányi Sándor, a Tessedik- brigád titkára a Tápiószglei Ág- robotanikai Intézet tudományos osztályvezetője a fehérjegazdál­kodás jelenlegi helyzetével és a továbblépés lehetőségeivel foglal­• Befejeződtek Prágában magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottsági tárgyalások. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettest (balról) a magyar tagozat elnökét fogadta Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök. Ajtai Mik­lós nyilatkozatát a 2. oldalon közöljük. (Telefoto — CTK—MTI—KS) Visszatért a Skylab harmadik legénysége kozott. Emlékeztetett arra: a bri­gád megalakulásakor az volt a cél. hogy a magyar mezőgazdasá­gi termelés sajátosságait számba- véve tudományos megalapozott­sággal segítsék a pillangósok ter­mesztésével foglalkozó gazdasá­gokat. A terület és a hozamok növelését kívánták elérni. Most a növénytermesztéshez a fehérje­gazdálkodás is társult. Ahhoz, hogy növényi fehérjék­ből az ország önellátó legyen 580 —600 forrólevegős szárító szüksé­ges. Így, amennyiben 900 ezer hektárról takarítják be az évelő pillangóst és foglalkoznak a fe­hérjedúsítással is, az állatállo­mány ellátása Magyarországon többé* nem lesz gond. Dr. Virányi Sándor véleménye szerint 1978-ra a jelenlegi 17Ö millió dolláros kiadás helyett — mivel a fehér­jéket már nem importáljuk, ha­nem exportáljuk — már bevétel­re tehet szert a népgazdaság. A Tessedik-brigád tagjai 650 termelőszövetkezettel és nagyon sok állami gazdasággal dolgoznak együtt. Évente 120 bemutatót tar­tanak, amelyeken az évelő pillan­gósok termesztésének és a fehér­je előállításának legjobb módsze­reivel foglalkoznak. Figyelembe veszik minden esetben a helyi adottságokat is. Nem utolsósor­ban^ a Tessedik-brigád tevékeny­ségének köszönhető, hogy lassan­ként megszűnik a „vakon” való gazdálkodás, a gazdaságok elké­szítették és használják a talajtér­képeket. A tegnapi rendezvényen ú”á- szervezték a Tessedik Szocialista Brigád Bács-Kiskun megyei tago­zatát. Elnöke Petrányi Géza, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelő­adója, titkára, Tóth László, a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz főagronómusa lett. A tisztségviselők megválasztása után megszabták a megyei tagozat ez évi feladatait is. 'Pénteken befejeződött a Sky- lab-misszió utolsó szakasza, amelynek során az amerikai űr­laboratórium személyzetének har­madik csoportja az ember űrbéli tartózkodásának eddigi rekordját megdöntve, összesen 84 napot töl­tött az űrben. Gerald Carr. Edward Gibson és William Pogue Apollo-űrkabinja közép-európai idő szerint 16 óra 17 perckor szállt le San Diegótól 280 kilométerre délnyugatra a Csendes-óceánra, ahol a „New Orleans” repülőgépanyahajó várta őket. Orvosi vélemény szerint mind­hárman figyelemreméltóan jól megőrizték fizikái erőnlétüket: lé­nyegesen kevesebbet fogytak az űrlabóratóriumban eltöltött üdő alatt mint elődeik. Pogue és Gibson testsúlyvesztesége körül­belül egy-egy kilogramm, Carré pedig csupán fél kilogramm. Ugyanakkor — mivel tartósan a súlytalanság állapotában voltak, ízületeik lazább illeszkedése kö­vetkeztében — mindhármuk test- magassága egy-másfél centiméter­rel „megnyúlt”. A három amerikai asztronauta 84 napos űrtartózkodása során több mjnt 55 millió kilométernyi utat tett meg és 1300 napfelkeltét és napnyugtát megfigyelve, össze­sen 1214 ízben repülte körül Föl­dünket. Tudományos szempontból jelentőségteljesnek ígérkezik no­vember óta készített filmanyaguk, amelv szintén rekordot, dönt: Az amerikai űrhajósok 75 000 felvételt készítettek a Földről, 20 000 felvételt a Napról és több ezret a Kohoutek üstökösrőL Az amerikai televízióhálózatok, amelyek az amerikai űrprogram kezdete, a Gemini—V. űrhajósá­nak hazatérése óta minden eset­ben élő közvetítést adtak az aszt­ronauták leszállásáról, nyolc év után ezúttal először nem közvetí­tenek 'élő adásban az Apollo-űr- kabin vízbe csaoódásáról és a Skylab-program utolsó három űr­hajósának ünnepélyes fogadtatá­sáról. Ebben főként anyagi meg­fontolások játszanak szerepet — egy-egy ilyen élőadás egyenként 500 00Ü—500 000 dollárba kerül a tv-hálózatoknak. • ÜJ technológiát honosítanak meg Baján, a Finom posztó Vállalatnál. A végbemenő rekonstrukció keretében körkötőgépeket vásároltak az NDK-ból, amelyekkel igen keresett jersey szöveteket tenek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Egy évet fiatalodtak f. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora S. oldal Sport 7. oldal Strougal fogadta Ajtai Miklóst

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom