Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

1974. február 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Űj sztereómagnetofon 22 milliárd forint nyereség Döntött a Legfelsőbb Bíróság a kohó- és gépiparban Megkezdték a ■ sztereómagne­tofonok gyártá­sát a BRG kecskeméti gyá­rában. Az új sztereómagne­tofonok még ebben az évben az fizietekbe kerülnek. Kénünkön:az MK—43 típusú sztereómagne­tofonok null­szériája. (MTI- foto — Karáth Imre felvétele — KS) INTÉZMÉNYESÍTETT LELKIISMERETÜNK a népi ellenőrzés Beszélgetés a kalocsai járási-városi NEB munkájáról Becsülete, rangja van a kalo­csai járásban a népi ellenőri munkának. Az üzemek, intézmé­nyek, vállalatok egyre inkább „intézményesített lelkiismeretűk­nek” tekintik a népi ellenőrzés munkáját, s igyekeznek elősegí­teni hatékonyságát. S hogy ez az igyekezet már eddig sem volt hiábavaló, bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt év eredmé­nyei között tallózva, sikeres mun­káról adhatott számot dr. Túri Dezső járási-városi NEB-elnök. Jól működtek a testületek — Elmúlt évi munkatervi fel­adataink megoldásában igen nagy szerepe volt jól működő el­lenőri testületeinknek — kezdte beszélgetésünket dr. Túri Dezső. — Járásunkban és a városban kilenctagú operatív * irányító testület, 4 szakcsoport 34 taggal, 13 községi és 3 üzemi népi ellen­őri csoport végzi az ellenőrzési munkát, az aktivisták száma pe­dig megközelíti, a kétszázat. El­lenőreink -jfélkészültsége, ráter­mettsége jónak mondható: több­ségükben közép- és felsőfokú végzettségűek és jelentős részük tagja az MSZMP-nek. Már az elmúlt évben is nagyon sok egy­szerű dolgozót, munkást és házi­asszonyt vontunk be vizsgála­tainkba. s \ az eredmények azt mutatták, hogy szükség is van élettapasztalatukra. A népi el­lenőri munka megbecsülését jel­zi az a tény is, hogy közülük mind többen részesülnek kor­mánykitüntetésben, erkölcsi és anyagi elismerésben. Az igazi megbecsülés azonban mégiscsak az, hogy a vállalatok, üzemek a szakemberek rendelkezésére bo­csátásával segítik munkánkat. Az élet ütőerén A népi ellenőrzés rajta tartot­ta kezét a járás és város életé­nek ütőerén. Vizsgálataik irányá­ról és eredményességéről kér­deztük a NEB elnökét. — Az elmúlt évben 1 mező- gazdasági, 2 kereskedelmi, és' 1 kulturális ágazathoz tartozó te­rület Vizsgálatát végeztük el, míg a több ágazatot érintő vizsgála­tok száma ,4 volt. Ezenkívül fog­lalkoztunk 7 közérdekű és 5 ma­gánérdekű bejelentéssel, kisebb súlyú ügyekben pedig 28 alka­lommal tettünk operatív intéz­kedést. Témavizsgálataink közül különösen eredményesnek bizo­nyult az, amely a járás mező- gazdasági üzemeinél a munka- és egészségvédelmet és a szociá­lis ellátottságot vette kritikai bonckés alá. Hasznosnak bizo­nyult és jó tapasztalatokat ho­A KGM előzetes tájékoztatása szerint 1973-ban jó évet zárt a kohó- és gépipar. A tárcához tar­tozó vállalatok nyeresége, előze­tes számítások szerint megköze­lítette a 22 milliárd forintot, vagyis több mint 2 és fél milliárd forinttal volt magasabb, mint 1972-ben. Főként az új termelő- kapacitások, a gyártmánystruk- * túra fokozatos átalakítása, a ja­vuló költséggazdálkodás tette le­hetővé a nyereség növekedését. Közrejátszott azonban — külö­nösen a kohászati termékek ex­portjában — a világpiaci árak emelkedése. A nyereségnek megfelelően a KGM-vállalatok részesedési alap­ja 15—16 százalékkal múlta fe­lül 1973-ban az előző évit. A gép­iparban a részesedési alap 1,1 milliárd forint, ami 33—35 napi keresetnek felel meg, a kohászat eredménye 34—36 napi kereset értéke, 300 millió forint. Az ösz- szeg egynegyedét jóléti, kulturá­lis, sport stb. célokra fordították a vállalatok. A megmaradt ösz- szeg jelentős részét évközben anyagi ösztönzésre használták fel, így évvégi részesedésként átla­gosan 11—13 napi keresetnek megfelelő nyereséget osztanak szét március közepétől április közepéig. Ez a tárca területén csaknem 400 000 dolgozót érint. Kiemelkedő eredményt ért el a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasá­gi Gépgyár, de az átlagnál -ma­gasabb részesedés várható a Du­nai Vasműben, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalatnál, az Ikarusban, a Magyar Vagon- és Gépgyárban és a Mátra vidéki Fémműben. (MTI) Húszéves a Rajkó-zenekar zott a népművelési vagyontár­gyak védelmét, a fogyasztói árak alakulását, az élelmiszerek mi­nőségét. a kereskedelmi vendég­látás helyzetét feltáró vizsgálat is. Külön örömünkre szolgál az, hogy a vizsgált egységek veze­tői szinte kivétel nélkül megér­tették: a vizsgálatok nem elle­nük, hanem értük folynak. Tallózás a példatárban A népi ellenőri munka haté­konyságát a vizsgálatok eredmé­nyeiről készült példatárak' is igazolják. Tallózzunk közöttük: „ ... a kalocsai Viski Károly Múzeumban 167 darab leltáro- zatlan tárgy van”, „ ... a duna- vecsei művelődési házban az állóeszközök egyedi nyilvántar­tása hiányzik”, „ ... a dunapataji Üj Élet Tsz-nél a tésztakészítő üzemben nem kielégítő az üze­mi higiénia” — és még folytat­hatnánk a sort. De ezekből a példákból is látszik, mennyire szerteágazó, sokrétű és felelős­ségteljes az a munka, amelyet a népi ellenőrök végeznek. Átgondolt munkaterv alapján Az új esztendő is számos ko­moly feladatot tartogat a járás és város népi ellenőreinek. Ezek­ről a feladatokról is szólt dr. Túri Dezső: — Ez évi tennivalóinkat ala­posan átgondolt munkaterv tar­talmazza, Az első félévben tűz-, zük napirendre például a zöld­ségtermesztés, -feldolgozás és -forgalmazás helyzetét. Megvizs­gáljuk a személyzeti munkát a gazdálkodó egységeknél, vala­mint elvégezzük a másodállású és mellékfoglalkozású munkavi­szonyokkal kapcsolatos ellenőr­zéseink utóvizsgálatát is. A má­sodik félév teendői közé tarto­zik a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek vizsgálata és ugyancsak utóvizsgálat keretében tűzzük napirendre a tömegtest­nevelés és -sport helyzetét. Je­lentősnek ígérkezik a gazdálkodó szervek felügyeleti és belső el­lenőrzésének fejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtásá­nak vizsgálata is. Témavizsgálatainkon túl ter­mészetesen továbbra is érzéke­nyen reagálunk a köz- és magán­érdekű bejelentésekre, a hozzánk beérkező egyéb információkra is, hiszen a törvényesség megóvá­sa terén nekünk szánt szerep ezt megköveteli tőlünk — fejezte be nyilatkozatát dr. Túri Dezső já­rási-városi NEB-elnök. ’ Csapai Lajos ® A KISZ Ku/.; . ' szegyfittesén belül működik a Rajkó zene­kar. A most 20 éves együttes 1973-ban Magyarországon 382-szer külföldön pedig 120-szor lépett fel. Képünkön: a Rajkó-utánpótlás nevelése. (MTI foto: Balaton József felvétele — KS) 0 Egy tsz-tag háztáji földjével szomszédos területen, több tsz-tag megbízásából, a saját háztáji földjeiken a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet traktorral^ vegy­szeres gyomirtást végzett. A gyomirtás után az eső a nitrocol vegyszert lemosta a földekről és az így szennyezett víz a tsz-tag földjére folyt és a tengeritermés egy részét elpusztította. Az illető kárigényét a szövetkezeti döntő- bizottság elutasította, mire bíró­sághoz fordult. A járásbíróság az­zal az indokolással utasította el, hogy a kárt a tsz hibáján kívüli körülmény: természeti erő okozta. A járásbírósági ítélet ellen be­nyújtott fellebbezési óvásban az ügyész a megyei bíróság előtt in­dítványozta, hogy a tsz-tag kere­setét azon az alapon utasítsa el, hogy a kár megtérítését a gyom­irtást megrendelő szomszédaitól igényelheti. A megyei bíróság azonban az óvásnak nem adott helyt és a járásbíróság ítéletét változatlanul jogerőre emelte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. „A gyomirtást végző gép üzem­ben tartója a szövetkezet volt” — hangzik a határozat, „ö szerezte, be a szükséges vegyszert, ármun­kát pedig saját embereivel végez­tette. Azokat a tsz-tagokat, akik az irtást megrendelték, és akik részére azt el is végezték, utasí­tási, vagy ellenőrzési jog nem il­lette meg. Csak az a kötelezettség terhelte őket. hogy a permetezés ellenértékét megfizessék. Ilyen kö­rülmények között kártérítési fe­lelősségükről nem lehet szó. A szövetkezet gépi erővel vegysze­res gyomirtást végzett és ez a te­vékenysége fokozott veszéllyel já­rónak minősül. Az ebből eredő kárt tehát megtéríteni köteles. A Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárás le­folytatására, valamint' új határo­zat hozatalára utasította. • A házaspár a válóperben megegyezett, hogy az akkor két­éves kisfiú az anyánál marad. Ké­sőbb az apa, a gyermek elhelye­zése ügyében pert indított. Arra hivatkozott, hogy az anyánál való elhelyezés a gyermek érdeke el­len szól. Ugyanis az asszony férj­hez ment. dolgozik, albérletben lakik, az anyai nagyanya pedig nem alkalmas a kisfiú gondozá­sára. Ezzel szemben az ő körül­ményei kedvezőek: szüleivel há­romszobás. komfortos, kertes ház­ban lakik, elfoglaltsága alatt pe­dig szülei megfelelő felügyeletet tudnak biztosítani a gyermekek­nek. Az aisófokú bíróságok helyt adtak a keresetnek és a kisfiút az apánál helyezték el. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következőképpen döntött: „A beszerzett környezettanul­mány adatai szerint a gyermek anyai elhelyezése megfelelő, a családi légkör nyugodt, az anyagi körülmények rendezettek, a kis­fiú ruházata kifogástalan, a csa­ládban jól érzi magát”. A bíróság gyermekpszichológust hallgatott meg arra vonatkozóan, hogy a kisfiú érdekeit milyen bá­násmódot és légkört biztosító kör­nyezet szolgálná. A szakvéle­mény szerint szeretetteljes, gyön­géd környezetre van szüksége, hogy helyzetét ne átmenetinek, hanem véglegesnek érezze. A Leg­felsőbb Bíróság korábbi elvi dön­tése szerint a gyerekeket a kör- nyezetváltóztatás izgalmaitól meg kell kímélni. A családjogi törvény az apának nem ad jogot arra, hogy a kötelezettségeit önfeláldo- zóan teljesítő anyától a fiúgyer­meket. pusztán azon az alapon eh. vehesse, hogy az a 6. életévét be­töltötte. A^ dolgozó anyák nem válnak kevésbé alkalmassá gyermekük nevelésére azért, mert amíg dol­goznak, gyermekük felügyeletét idegen személyekre, vagy intéz­ményekre bízzák. A mostohá szü­lő nevelése ellen sem lehet kifo­gást emelni, ha az a gyermeket őszintén szereti és vele jó kap­csolata van. Éppen ezért a me­gyei bíróságnak az anya lakásvi­szonyával. valamint a ..vér szerin­ti” rokonság és a mostoha apai környezet összehasonlításával kapcsolatos álláspontja helytelen. H. E. A mosómedve, mint nemkívánatos elem A mosómedve prémje kedvelt a kereskedelemben, ezért 1934- ben Európában megtelepítették. Számuk a két világháború között Németországban egyre emelke­dett. Napjainkban az NSZK-ban 40 000 mosómedvét tartanak nyil­ván. A kezdeti védelem után je­lenleg, mint nem kívánatos vad­faj, korlátozás nélkül vadászható. Az NSZK-ban 1969-ben mindösz- sze 3461 mosómedvét sikerült puskavégre kapni. Ebben az or­szágban egyébként a rhosómedve a borz élőhelyét foglalta el, így a borzok száma alaposan meg­csökkent. Az apróvadállományra a mosómedve igen nagy veszélyt jelent. A szárnyasok fészekaljá­nak elfogyasztása mellett a nyúl- fiókákat, sőt a fiatal őzgidákat is széttépi. Mindennemű földmunkát, ömlesztettanyag­szállítást vállalunk Költségvetési Üzem, Kiskunhalas, Garai S. u. 6. 102 A fák, a virágok, parkok SAJÁT MAGUK KÉSZÍTETTE RUHÁBAN A TANFOLYAMZÁRÓN Népszerű varrótanfolyamok Bácsalmáson Olyan sokan jelentkeztek a Bácsalmási Művelő­dési Központ által hirdetett varrótanfolyamra, hogy a jelentkezőket két csoportba kellett osztani. Ha­marosan újabb tanfolyamot indítanak a nagy ér­deklődés . kielégítésére. Meglepően sokan dolgoznak két műszakban a varrás fortélyaival ismerkedők közül. A különbö­ző napszakokban tartott foglalkozások lehetővé te­szik, hogy ők is hiányzás nélkül fejezhessék be a tanfolyamot. A résztvevők között olyan fiatalasz- szonyok is vannak, akik így is hasznosítják a gyer­mekgondozási segély nyújtotta szabad időt. Mit tanít, mire oktat Mészáros Istvánná tanío- lyamvezető? Elsajátítják a szabászat és a varrás „technológiáját”. A helyszínen elkészített szabás­minta-szerkesztés alapján saját méretükre szabják, állítják össze, próbálják és varrják készre a ruhá­kat. Áprilisban,, a tanfolyamzárón valamennyien a maguk készítette ruhában jelennek meg és kiállí­tást rendeznek a „vizsgadolgozatokból”. Szénási Lászlóné Január — február: itt a nyár — tartja a közmondás. Hogy tényleg így van-e, azt nem mi vagyunk hivatottak sem eldönteni, sem bizonyítani. Most csak arról van szó, hogy a fák, virágok — és éltetőjük, életre keltőjük a tavasz — milyen körülményeket találnak a következő hónapokban Kecskeméten; a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költségvetési Üzeme felkészült-e fogadásuk­ra. Ez persze — már mini a fel­készülés — pénzbe kerül, és az összeg, amit évente a város" szé­pítésére költhetnek nem elég. Ha elmondjuk, hogy évente félmillió forint kárt okoznak a parkrongálók, virágtépkedők és hasonló rontó-bontók, egyáltalán nem látszik könnyűnek a hely­zet. Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy tíz éve a város 230 ezer négyzetméter parkját 4 emberrel többen gondozták, mint most a 6Ö0 ezer négyzetmétert, munká­juk egyenesen nehéznek tűnik. A parkőrök — ez a városi fő­kertész, Darida József is, fájdal­mas szívvel ugyan, de elismeri — nem sokat érnek. Illetve a buz­galmuk. Tovább menve: még a buzgalom is megvan, csak az ere­jük, tekintélyük veszett el. Leg­többjük nagyapa kinézetű, szelíd, jóságos nagyapa, következésképp alig akad "olyan viráglopkodó, aki megijedne tőlük. A már le­szakított virág pedig aligha ra­gad vissza. Marad tehát a megelőzés. Ami­ről szintén nincs jó tapasztalat. Közömbösek vagyunk. Csak egyetlen példa. Homály fedi a tettesek kilétét abban az ügyr ben is, melyet alább bocsátunk az olvasók rendelkezésére. A kommunális és költségvetési üzem feladata a Marx tér ren­dezése után, a parkosítás. An­nak rendje, s módja szerint oda hordtak ezer köbméter barna hu­muszt a Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetből. A parkokat öntözni is kell, elhe­lyezték tehát a kerti csapokat is. Amikből szőrén-szálán tetemes mennyiség eltűnt — csapszárral együtt. — Mit tehetünk? — panasz­kodik Darida József főkertész. A sok fejtörésnek egy terv lett az eredménye. Szeretnék elérni azt, hogy a lakótelepek otthon tartózkodó lakói elvállalják a kö­röttük fekvő park őrzésé^, ka- pálgatását. Nyugdíjasok is jelent­kezhetnek. Akik például nyolc órai munkát vállalnának, havon­ta ezerkét-ezerháromszáz forin­tot kapnának. Aztán itt van a fametszés, mely többekből mélabút, másokból szi­laj örömet váltott ki. A környe­zetüket féltők homlokukat rán­colták a faágmetsző brigádok megjelenésekor — a fák lomb­jai lekötik a port, egészségeseb­bé teszik a levegőt —, azok vi­szont, akiknek csatornáit betömi a lehulló levél, teljes joggal örül­tek. Egészséges nyesegetésre per­sze — úgy mint az élet egyéb területein — szükség van. Egy éve sem múlt, hogy egy rakon­cátlan' faág lesodort egy sze­mélyszállító bódét egy pótkocsis IFÁ-ról, szerencsére az esetet a munkások néhány karcolással megúszták. A faágak megnőve veszélyesek a villanyvezetékekre is, szél esetén a vezetékeket össze­verve rövidzárlatot okozhatnak. Bárki azt hihetné: a nagy munkásvándorlás azt eredménye­zi, hogy nincs például törzsgárda- tag a kommunális és költségveté­si üzemben. De van, méghozzá három, ők valamennyien a Kivá­ló dolgozó kitüntetés tulajdono­sai. is. Megszokták ezt a koránt­sem könnyű munkát, nyáron öt­kor kelnek, igaz, déli egy órakor már leteszik a lantot, de télen, fagyban, nem irigylésreméltó a helyzetük, A köztisztasági részleg dolgozóinak már van öltözőjük, zuhanyzójuk, nekik még nincs. Talán ebben az évben ez is fel­épül a Jókai utcában. A szakmai továbbképzés a kí­vülállót esetleg mosolygásra kész­teti, de tény, hogy ebben az év­ben Szarvasra vagy Vácrátótra utaznak az arborétum megtekin­tésére. Szóval a parképítők, -gondozók meg a parkőrök szorgalmasan tevékenykednek, ők is várják a tavaszt. Az őrök talán új kar­szalagot kapnak, az utcaseprők lehet, hogy új seprőt, de azért az sem utolérhetetlen vágy, hogy mindenki a maga portája előtt söprögessen. Ugyanis ők csak az utakért felelősek. A járdák söp­rése továbbra is a házmesterek, háztulajdonosok feladata. Az uta­kat persze lehetne gazdaságosab­ban is söpörni — a több mint egy millióért tavaly vásárolt söp­rőgép nem vált be, rosszak az utak, ez az egyik baj, a másik az, hogy nagyon lassan dolgozik. Egy darabig tehát nem fenyegeti munkanélküliség a kommunális és költségvetési üzemének dolgo­zóit, sőt, örömmel vennének fel új embereket. Azzal kezdtük, január — feb­ruár: itt a nyár. Azonban ennek még semmi nyoma sincs. Lega­lábbis az időjárás-előrejelzés szerint. Darida József főkertész mégis bizakodik. Talán azért, mert az idő mindenféleképp őt igazolja. B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom