Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-07 / 31. szám

1974. február 7. • PETŐFI NÉPE • 3 A káderpolitika rangja Amiről a Központi Bizottság 1973. november 28-i ülésén szó esett, az természetesen mindenütt ugyanazt jelenti, ám mégis mást és mást is mond mindenkinek. A párt káderpoli­tikája lényegében most is arra törekszik, amire korábban: azonos elvek és követelmények „alapállásából” kiindulva igyekszik korszerű igényeket támasztani. Ahhoz, hogy vala­ki „jó káder” legyen, ma is kell a politikai elkötelezettség, a szakmai felkészültség és a vezetői rátermettség. A hármas követelmény tehát nem változott, a káder szót lényegében ugyanúgy értelmezzük, mint keletkezése pillanatában. Csak­hogy azóta mindhárom összetevő más, magasabb minőséget jelöl. S hogy hol, ki és mennyire képes ezzel a „minőség­gel” lépést tartani, tulajdonképpen ettől függ a káderpoli­tika rangja és érvényessége. Más szóval: gyakorlati meg­valósulása. Említsük most csupán a káder­munka egyik legfontosabb ösz- szetevőjét: a kiválasztást, az utánpótlást, vagy még közkele­tűbb kifejezést használva: a ká- demevelést. Aki korszerűen, rea­lista módoh is gondolkodik, az jól tudja: a ma káderanyaga sokkal több, tágabb, összetettebb, mint valamikor az úgynevezett „kiemelések” idején volt. Politi­kailag, szakmailag, emberi tar­talomban sokkal érettebb a mai munkás. És persze igényesebb is. A tegnapi munkások fiai, lá­nyai is felnövekedtek új „más­fajta raj”-já, más minőségű ér­telmiséggé. Aki tehát ma a kádermunká­ról beszél, annak mindenekelőtt meg kell értenie e vállalkozás Bérlőtársi jogviszony megszű­nése esetén a jóhiszemű bérlő­társ olyan másik lakásra tarthat igényt, amely ugyanabban a hely­ségben van, mint a kiürítendő lakás, lakásigénye mértékének alsó határát kielégíti, de a ki­ürítendő lakásnál nem nagyobb szobaszámú, továbbá legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfoko­zatú, mint a kiürítendő lakás, legalább azonban komfort nél­küli. A lakásban jogcím nélkül la­kó rosszhiszemű személyek el­helyezésére vonatkozó szabályo­kat kell alkalmazni olyan sze­mély kiköltöztetése esetében is, akit a lakás bérlője (használója), jogszabály vagy szerződéstil- tó rendelkezése ellenére fogadott be a lakásba; altit felhívtak, hogy költözzék a tulajdonában levő beköltözhető lakásba és e felhívást követően ezt a lakást bérbe adta, másnak használatra átengedte, illetőleg az csak rész­ben idegenítette el. Ugyancsak ilyen elbírálás alá esik az a sze­mély is, akinek a tanácsi bér­lakásra fennálló lakásbérleti jog­viszonya a többletlakásokra vo­natkozó igénybevétel folytán szűnt meg. Az új rendelkezések kiszélesí­tették a lakásban jogcím nélkül lakó rosszhiszemű személyek kö­rét is. Így rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak tekin­tendő. aki annak tudatában köl­kötelező demokratizmusát. Ez pedig azt is jelenti: ma már nincs szükség hagyományos „ki­emelésre”. A párt figyelme, „jó szeme” naponta kiegészül a kö­zösség kiválasztó-képességével. A tudatos kádemevelő munkát ala­posan megkönnyíti, hogy a mai vezető már sokakkal összefogva, vagyis egy érett kollektíva se­gítségével választhatja ki új és új munkatársait, mind alkalma­sabb utódait. S még egy nagyon fontos korjelenség: a mai és holnapi káderek közül mind töb­ben tudatosan készülnek a ve­zetésre vagy a másféle „káder­nek való” közéleti tevékenység­re. Mindkét típus alkalmas ar­ra, hogy a holnap embere le­gyen. A holnap emberét pedig tözött a lakásba, hogy a lakás- bérleti (albérleti) szerződéses vagy más lakáshasználati meg­állapodása érvénytelen, illetőleg a bérlő a lakásból rövid időn belül elköltözik, illetőleg közeli halála, vagy lakásbérleti jogvi­szonyának megszűnése egyéb­ként várható. > Az eredetileg lakásban jog­cím nélkül lakó jóhiszemű sze­mély is rosszhiszeművé válhat és elhelyezésére az idevonatkozó jogszabályi rendelkezésekét kell alkalmazni. így ha a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy, vagy a vele együttlakó i Lakáshoz tartozó helyiséget (ijyárikpnyha, mosókonyha, pin-, cérekesz, fáskamra stb.) a bérlő albérletbe nem adhatja és más­nak használatra sem engedheti át. A nem állami lakás tulajdo­nosa — lakás céljára önállóan — bérbe (albérlétbe) az ilyen helyi­ségeket nem adhatja és másnak használatra sem engedheti át. Az utóbbi tilalom nem vonatko­zik a szükséglakás követelmé­nyeinek megfelelő helyiségre. . A minisztertanácsi rendeletek és a miniszteri rendeletek 1974. január 9. napján léptek hatály­ba. A rendeleteket a hatályba­lépéskor fennálló lakásbérleti jogviszonyokra és az egyéb cí­elsősorban arról lehet felismer­ni, hogy mennyire áll a valóság talaján. Ne kerteljünk tehát: minden­képpen a tehetséges ember a jó káder! A tehetség szó pedig köz- ismerten számos képesség és készség összege, eredője. A mai munkásnak például, aki közvet­lenül a gép mellől kerül a ve­zetői posztra, nemcsak termelési és munkahelyi-közösségi tapasz­talata van, hanem immár el­engedhetetlen politikai, szakmai és műveltségi előiskolával is rendelkezik. Nem „egyszerű” fi­zikai dolgozó már, hanem önma­gával és másokkal szemben is igényes ember. Korántsem kö­zépszerű tehát. Korunk munkás­kádere, társai közül valóban és minden vonatkozásban kiemelke­dik! Kiemelkedik — a párt, a kö­zösség és önmaga hívására —, de azonos marad korábbi köze­gével ! Azonos marad, mert a jó vezető vezetni akar, nem pedig uralkodni. A hatalom: a nép ügyének szolgálata. A káderpolitika rangját min­den munkahelyen, minden kö­zösségben a helyi vezetők rang­ja, vagyis politikai, szakmai és emberi tekintélye adja meg. Ez­zel a felelősségtudattal kell tehát új .és új vezetőket nevelni. Ezzel a felelősségtudattal kell kinek- kinek a megtisztelő káderszere­pet betöltenie. n. t. • • Uvegcsiszolók Az AMFORA Űrért Kereske­delmi Vállalat üvegcsiszoló mű­helyében 30 szakmunkás dolgo­zik. Kezük alól különleges egye­di ólomkristály dísztárgyak és készletek kerülnek ki. Különösen értékesek a gazdagon csiszolt, nagy méretű vázák és tálak. (MTI Fotó: Balassa Ferenc fel­vétele—KS) Énekelj velünk! Vass Lajos Lakiteleken A lakiteleki művelődési házban február 8-án, este 7 órakor kerül sor Vass Lajos önálló népdal- estjére. Műsorában olyan Kodály- feldolgozású dalok szerepelnek, mint a Rákóczi kesergője, a Megégett Rácország, a Siralmas volt nékem. Zongorán Kurtág Márta művésznő kíséri. Vass La­jos ezenkívül saját gyűjtésű nép­dalokat is bemutat, s feleleveníti a népdalgyűjtés során szerzett él­ményeit, végül pedig: közös ének­lés lesz. A III. járási népdalverseny sikere arra kötelezi a lakiteleki műve­lődési házat, hogy elősegítse a népdalkörök magasabb szintű munkáját. Már a következő nép- dalverseny lesz a témája annak a beszélgetésnek, ahol Vass La­jos a népdalkórusok, a citeraze- nekarok vezetőivel találkozik. A népdalest előtt, 6 órakor há­rom lakiteleki amatőr mutatko­zik be először. Bodomé, Csíszér Emese festményekkel, Gyöngyösi György gyökérszobrokkal, Tábori Ferenc grafikákkal lép a nagyobb nyilvánosság elé. Közös kiállítá­sukat Szíj Rezső művészettörté­nész nyitja meg. BESZÉLIK, HOGY... az ember teszi a ruhát Igazán nem hittem volna, hogy végül is bekövetkezik az, ami vé­gül is bekövetkezett. Előbb a sze­mem dörzsöltem meg. később a fülemet is. dé tényleg nem ér­zékszervi csalódásról lehetett szó, mert az illetékes szakember mon­dóké j át mások is úgy értették, mint szerénységem. A bejelentés így hangzott: — A konfekciós ruhák méretei nem tartottak lépést az emberek testalkatának változásaival. A vá­sárlók panaszai jogosak. A kon­fekcióipar által alkalmazott mé­rettáblázat még 1948-ban készült, jócskán elavult. Új mérettáblázat­ra volt tehát szükség. Elkészíté­sében végre sikerült az első ered­ményeket elérni. Ezzel a hivatalosnak tekinthető' nyilatkozattal feltehetőleg sokak szívéről esik le nagy kő. Eleddig ugyanis inkább a konfekciós nad­rág esett le róluk és főként nem a szívükről. Ezután azonban más­képpen lesz. nem nekünk kell al­kalmazkodnunk a kész ruhához, hanem annak mihozzánk. Az előz­mény pedig az, hogy több tízezer felnőttről és gyermekről vettek méretet, az adatokat antropoló­gusokkal. majd matematikusokkal elemeztették. És ezután elkészí­tették az úi testmérettáblázatot a készruhák nagyüzemi gyártásá­hoz. A közeljövőben tehát már nem kell drága szabóhoz men­niük a köpcösöknek, vagy az égi­meszelőknek. lehetséges hogy ké­szen is kapnak maguknak az álla­mi boltokban. Lehetséges, mondom velem szü­letett gyanakvással, mert sajnos, egyelőre még több az emlékem a régi konfekcióiparról, mint pén­zem az új készruhához. Ezt persze csak a magam nevében mondom, mások bizonyára nem így vannak vele. Elképzelem például, hogy sok embertársam az eddigi kon- fekciósméretekkel is elégedett volt. ök voltak a készruhák gyár­tóinak és eladóinak örömei, mert belepasszoltak a szabványba. Csak bementek a ruhaboltba, azt mond­ták, hogy kérnek egy ötvenes fér­fiöltönyt. rájuk adták és mintha rájuk öntötték volna. A ruházati szakemberek szerint ilyen szeren­csés alkat volt a vásárlók mint­egy negyven-negyvenöt százaléka, vagyis nem egészen,, a feig. ÉR Y\z szont nem •vágyók'ilyen szeren“ esés alkat mert magasságomhoz képest hosszú a lábam, meg a karom, kilóg a régi szabványból. Ráadásul vékonyabb is vagyok a kelleténél, emiatt a megfelelő hosszúságú zakók és nadrágok lö­työgtek rajtam, csak imitt-amott tudtam kitölteni őket. Mind ez ideig azt hittem, hogy bennem van a hiba. Emlékszem, amikor hosszas előkészületek után elindultunk szüleimmel, hogy megvesszük nekem az első hosz- szúnadrágos öltönyt, még mind­hárman tele voltunk reménnyel. Közösen kiválasztottunk egy amo­lyan jó strapabíró anyagot, aztán belebújtam a nadrágba, amelyben elveszett a fenekem, viszont elő­jött a bokám, ezzel szemben a za­kó hasban volt bő és vállbán szűk, míg ujj ban meglehetősen rövid. Elszömvedve néztem a tü­körbe. az eladó kedvtelve nézett rám és kijelentette, hogy nem baj, majd belenő a fiú. Szüleim nem nagyon hittek neki és rámu­tattak arra. hogy már jelenleg is kilóg az öltönyből a kezem meg a lábam, mi lesz akkor később. Mire az eladó három, vagy négy hasonlóan sikertelen ruhapróba után leszögezte, hogy nem tud rajtunk segíteni, az én testalka­tom nem normális. Ifjúkori megaláztatásomat szá­mos más kudarc követte, amely közül egyik sem járult hozzá ön­érzetem visszanyeréséhez. Több helyen már komoly, felnőtt férfi­nak tartottak, kivéve a ruhabol­tokat. Ha beléptem a készruha- boltba, az eladók egy ideig ugyan lelkesedtek hogy úgy állnak raj­tam az öltönyök, mintha csak rám szabták volna őket. aztán amikor kiderült, hogy mégsem rám szabták őket. akkor lemon­dóan legyintettek. És azt mond­ták. hogy hiába, nincs mit tenni, a kedves vevő alkata nem nor­mális. A statisztika szerint hasonlóan járt a vásárlók ötvenöt-hatvan százaléka. Így aztán nem csoda, hogy velem együtt sokan elveszí­tették az önbizalmukat, hiszen külön-külön mindannyian azt gon­dolhattuk. hogy bennünk van a hiba amiért nem igazodunk a szocialista ipar és kereskedelem szabványaihoz. Ezért érzem most úgy magam, mint aki lidércnyomástól szaba­dult meg. Nem tudom hogy sze­mély szerint kinek legyek hálás, de módfelett tisztelem azt az em­bert. aki kitalálta az új konfek- ciós mérettáblázatot. Mert az öt­let csakugyan eredeti: nem az embereket kell egyformává tenni, hanem a készruhákat különbözők­ké. Vagyis nem a ruha veszi az embert, hanem az ember veszi a ruhát.-aägjjrfoiirisbmfcogy az aiiogTérsts táljlá^k^^é^irtf készült JrüHS|$iij kísérletképpen már árusítják né­hány budapesti üzletben, vala­mint Debrecenben. Székesfehér­várott és Nagykanizsán, a jövő évtől kezdve pedig úgyszólván mindenütt. Ez csakugyan jó hir, de az emberek sajnos, telhetetle­nek. Mert máris hallottam olyan hangokat, amelyek szerint az élet más területein sem ártana felül­vizsgálni a régi szabványokat. Szerencsére fogalmam sincs, hogy mire gondolhatnak. Arkus József Lakásügyi jogszabályok módosítása III. Albérletbe adás tilalma személy a lakásból való kiköltö- 'zést elrendelő lakásügyi hatósá­gi, illetőleg fegyveres testületi határozat jogerőre emelkedése után olyan magatartást tanúsít, amelynek alapján a lakásbérleti (albérleti) jogviszony, vagy a la­káshasználat más jogcímen a kiköltözésre kötelezettnek felró­ható okból megszüntethető len­ne. Ilyen esetben a lakásügyi hatóság, illetőleg a fegyveres testület utólag határoz abban a kérdésben, hogy ilyenkor a rosszhiszemű személyek elhelye­zésére vonatkozó szabályokat kell-e álkalmazni. merj fennálló, lakáshasználatok“ ra, topábbá, a Jogerős .határozat­tal még el nem bírált folyamat­ban levő ügyekben is alkalmaz­ni kell. A lakásépítő szövetkezetekről szóló 6/1971. Korm. sz. rendeletet is módosították. Eszerint a la­kásépítő szövetkezet — a tagság elhatározásának megfelelően — a felépítendő lakóházak fenntar­tására is alakulhat: e tekintet­ben a lakásfenntartó szövetke­zetekre vonatkozó rendelkezések szerint működik azzal az eltérés­sel, hogy a felújítási alap cél­jára fizetendő hozzájárulás mér­tékét a közgyűlés állapítja meg. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész Februárban tartják az ÁFÉSZ-közgyűléseket Dr. Molnár Frigyes nyilatkozata A fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetek 1974. évi közgyűléseit február, illetve március hónapban hívják össze. A sok községet, több ezres tagságot átfogó szövetkeze­tek községenként tartják a részközgyűléseket, amelyeken a tagság, tulajdonosi jogait a legközvetlenebb formában gya­korolhatja. Az időszerű eseménysorozat jelentőségéről dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának: Tízéves az Iskolatelevízió Januári áruszállítási rekord A múlt hónapban több mint 9,7 millió tonna áru elfuvaro- zásával „januári rekordot” ért el a vasút — állapították meg a forgalomról készült gyorsmérleg alapján a MÁV-vezérigazgatósá- gon. A vasút januári teljesítmé­nye a tavalyihoz képest 8,5 szá­zalékkal, a saját tervhez viszo­nyítva 10,4 százalékkal növeke­dett. Az 1,8 millió tonnás tran­zit- és importforgalom is négy százalékkal volt magasabb a ta­valyinál. Az első hónapban szokatlanul magas — a legerősebb tavaszi hónappal is felérő és az őszi csúcsforgalmat megközelítő — forgalom, a szállítási feltételek optimális' találkozásának, a MÁV és a fuvaroztatók együttműkö­désének köszönhető. A kedvező, enyhe időt kihasználva a vasút pótolni tudta a. múlt év végi zsúfoltság miatti .elmaradását, az üzemek a folyamatos termelés­hez szükséges nyersanyagkészle­teiket most töltötték fel, s érez­tette hatását a kő, kavics, a kohósalak és a mészpor előszál­lítására adott vasúti kedvez­mény. A MÁV a tavalyinál több, összesen 63 nagyvállalattal kö­tött előszállítási megállapodást. Januárban nagy ütemben meg­kezdődött a műtrágyaszállítás, a beruházások korlátozásának eny­hülése nyomán szinte ontják a szállíttatok az építőanyagot. Az információk alapján ebben a hónapban a vasút a szállítási igények növekedésével számol. — Tavaly ezeken a gyűléseiken mintegy 800—900 ezer fogyasztási szövetkezeti és 450 ezer takarék­szövetkezeti tag vett részt. A múlt évihez hasonlóan az idén is a szövetkezeti tagság nagy több­ségének részvételére számítunk — mondotta. — Bízunk abban, hogy ezek a tanácskozások a szövet­kezeti önkormányzat erejével ha­tékonyan segítik elő a szövetke­zeti tevékenység tovább fejlődé­sét és a belső ellenőrzési rend­szer további erősödését. — A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának ajánlása nagy figyelmet szentelt a nő- és ifjúságpolitikai feladatokra. Ép­pen ezért örvendetes, hogy a köz­gyűlés bizottságai sorában a szö­vetkezeti nőbizottságok is számot adnak — ezúttal első ízben —, tevékenységükről. A gyűléseken értékelik az ifjúsági törvény vég­rehajtásának szövetkezeti tapasz­talatait is. — Nagyon érdekes eszmecserére számítunk a munkás fogyasztási szövetkezetekben és azokban az ÁFÉSZEK-ben, ahol ilyen szekció működik, mivel mozgalmunknak ez mindössze néhány éves múltra visszatekintő ága. Jelentősége ab­ban áll, hogy a munkás fogyasz­tási szövetkezetek célja kifejezet­ten a munkások ellátásának, élet- körülményeinek javítása. — Az ÁFÉSZ-ek keretében mű­ködő mintegy 1900 mezőgazdasá­gi szakcsoport százezres tagsága is részközgyűléseken tárgyalja meg a működéssel, a fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat. — Hasonlóképpen megtartják közgyűléseiket a lakásfenntartó és lakásépítő szövetkezetek, e té­ren is kiemelkedő jelentőséggel bír a munkás- és ifjúsági lakás­építő szövetkezetek közgyűlései­nek érdemi munkája. (— Mivel ez év második felé­ben sor kerül a megyei' szövet­ségek és tisztségviselőik újjává- lasztására, a mostani részközgyű­lések fontos mozzanata lesz azok­nak a küldötteknek a megvá­lasztása, akik a megyei fórumon képviselik majd szövetkezetüket. 1964 február 5-én sugározta el­ső adását az Iskolatelevíziő. A tíz­éves jubileum alkalmából Kele­men Endre, az Iskolatelevízió ve­zetője nyilatkozott az MTI mun­katársának az elmúlt időszak leg­fontosabb eredményeiről, s a táv­lati tervekről. — Az Iskolatelevíziő megszüle­tése szorosan összefügg az 1961-es iskolareformmal, ennek feladatait kellett a gyakorlatba ültetni. Ak­kor és most is legfontosabb fela­datunknak az általános iskola oktató-nevelő munkájának segí­tését tartjuk. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy az általános iskola minden tárgyához tudunk műsort mellékelni. összesen mintegy 25 ezer percben igyek­szünk a televízió sajátos eszkö­zeivel kiegészíteni mindazt, amit a gyerekek az iskolában tanulnak. Az általános iskolák számára 323, a középiskolásoknak pedig 112 alkalommal sugárzunk. Nyolcvan­hat adást szánunk a felnőtteknek és 45-öt a pedagógusoknak, illet­ve a szülőiknek.. Növekedett az adások nézőinek száma. Eleinte az iskolák körülbelül hat százaléka követte figyelemmel a nekik szó­ló műsorokat, később — elsősor­ban a Televíziót minden isko­lának című akció sikeres befe­jezésével — az általános iskolák 98 százaléka jutott készülékhez. Kezdetben havonta száz levelet kaptunk a gyerekektől, ma pedig több mint ezren küldik be cí­münkre a különböző feladatlapo­kat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat. A távlati tervekről szólva Ke­lemen Endre kifejtette, hogy az Iskolatelevízió is szüntelenül al­kalmazkodik az új oktatási kö­vetelményekhez. Tervezik például a honvédelmi nevelés, az állam- polgári ismeretek tantárgyainak bevezetését. Ugyanakkor jó né­hány meglevő műsort felújítanak, felfrissítenek, az új tantervekhez igazítanak. Hathatósabb támogatást kíván­nak adni a pedagógusok felké­szüléséhez is. Például matematikai továbbképző tanfolyam kezdődik a televízióban, ebből tíz adás az alsótagozaton tanító nevelőknek, tíz pedig a felsőtagozaton tanító tanároknak szól. Ugyancsak az ismeretek felfris­sítését, korszerűsítését célozza1 az a több folytatásból álló adás, amely pedagógiai, lélektani isme­reteket közöl majd. Az Iskolatelevíziő a következő időszakban új funkcióval bővül, fontos feladatokat vállal magára a felnőttoktatás gondjaiból is. Eb­ben a témában készül a vizuális nevelés elősegítésére egy 20 ré­szes színes sorozat A látás ha­talma címmel. Tévés kurzusokat szeretnének indítani az iskola­rádióval közösen a dolgozók is­kolájának támogatására. Tanfo­lyamszerű műsorsorozat válasz­totta témájául a gyermekneve­lést is. Az első sorozatban a szü­letéstől' hároméves koráig kí­sérhetik figyelemmel az érdek­lődök a kisgyermek növekedését. BETON- ÉS VASBETON- IPARI MÜVEK DUNAÚJVÁROSI GYÁRA pályázatot hirdet két ffi építész­mérnöki, két fö általános mérnöki beosztások betöltésére Műszaki főiskolát VÉGZETTEK IS PÁLYÁZHATNAK. HÁZASPÁROK ELŐNYBEN. JELENTKEZÉS J SZEMÉLYESEN. VAGY ÍRÁSBAN A GYÁR SZEMÉLYZETI VEZETŐJÉNÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom