Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-05 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kiskunfélegyháza kétszáz éves város Dr. Korom Mihály az ünnepi tanácsülésen - Díszpolgárokat avattak 0 Dr. Dobos Ferenc tanácselnök ünnepi beszédet mond. Tegnap a városi tanácsháza nemzeti színű, vörös és kékfehér lobogókkal díszített nagytermében ünnepi külsőségek közt köszöntötték Kiskunfélegyháza várossá válásának 200. évfordulóját. Harsonák szava nyitotta meg az ünnepi tanácsülést, amelynek elnökségében többek között helyet foglalt dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, a KB tagja, Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, a KB tagja, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Nagy Ferencné országgyűlési képviselő. Részt vettek a tanácsülésen számosán a megye és a város párt- és tanácsi szerveinek, tömegszervezeteinek, intézményeinek vezetői közül, s ott voltak Bács-Kiskun megye többi városának küldöttei is. A Himnusz után az úttörők köszöntötték az elnökség tagjait, majd Sztanojev András, az MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának első titkára mondott megnyitót. — Mr, kiskunfélegyháziak szeretjük városunkat, amelytől és amelyben otthont, munkát emberséget kaptunk — mondotta. — Viszonzásul kötelességünknek tartjuk e 200 éves város további építését, szépítését. Ünnepi beszédében dr. Dobos Ferenc, Kiskunfélegyháza tanácselnöke felelevenítette a város történelmi múltját. Szólott arról a 219 családról, akik a 18. század közepén emberi életet teremtettek a pusztában, s ierak- ták Félegyháza alapjait. Az új település gyors fejlődésnek indult, s már három évtizeddel később, 1774-ben városi privilégiumot kapott Mária Teréziától. Megemlékezett az ünnepi szónok azon nevesekről — így Petőfiről, Móra Ferencről — is, akik erős szálakkal kötődtek Kiskunfélegyházához, s emlékezetbe idézte a város eddigi díszpolgárait, akiknek sorában olyan neveket találunk, mini Kossuth Lajos és Jókai Mór: Szólott a város szegényparasztságának és proletariátusának forradalmi megmozdulásairól, majd a felszabadulás óta létrejött változásokról. a korábban elképzelhetetlen arányú és ütemű fejlődésről. — A múltra való emlékezés adjon új erőt nagyszerű céljaink megvalósításához, a szocializmus, a kommunizmus felépítéséhez — mondotta beszéde végén dr. Dombos Ferenc. Ezután a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter köszöntötte a kétszáz éves város polgárait. — Kiskunfélegyháza a népi ha0 Az ünnepi tanácsülés résztvevői Sztanojev Andrásnak, a városi pártbizottság első titkárának megnyitó szavait hallgatják. (Tóth Sándor felvételei) talom éveiben többet fejlődött, mint egész megelőző történelme során — mondotta. — Tisztelet és elismerés illeti mindazokat, akik a múltban és jelenben erejüket nem kímélve építették a boldogabb életet. Dr. Körös Gáspár, Kecskemét Város Tanácsa nevében üdvözölte a jubiláló várost, s átnyújtotta a tanácselnöknek Kecskemét város aranykulcsát. Üdvözlő szavak kíséretében ugyancsak ajándékkal kedveskedtek Baja lakossága nevében Papp György, a városi pártbizottság első titkára és Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke. A tanácsülés további részében dr. Belényi István elnökhelyettes olvasta fel a városi tanács rendeletét díszpolgári cím alapítá0 Iványi Izabella, Holló László és idős Agó József az ünnepi tanácsülés közönségének soraiban. sáról, illetve adományozásáról. Dp. Dobos Ferenc tanácselnök a jelenlevők lelkes ünneplése közt plakettet és oklevelet nyújtott át Kiskunfélegyháza város új díszpolgárainak. Iványi Sándornak, a Tanácsköztársaság mártírjának kitüntetését leánya Iványi Izabella vette át meghatottan, majd Holló László Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és idős Agó József, az Egyesült Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyettese kapta meg a díszpolgárokat megillető oklevelet és verete A díszpolgárok nevében idős gó József mondott köszönetét. Az ünnepi tanácsülést az i: jú- sági vegyeskar és az íródó Imi színpad tagjainak műsora zarta be. J. T. Üj termékek, jelentős beruházás a Kismotor- és Gépgyár bajai üzemében A bajai márkás termékek egyik előállítója a Kismotor- és Gépgyár 5-ös számú gyára. Jó hírnevét már az ország határán túl is ismerik. Gyártmányainak választéka szinte minden esztendőben újabbakkal bővül. A múlt hónap elején megkezdték az új típusú, 80 lóerős, szovjet MTZ-traktorok fékszerelvénveinek sorozatgyártását. A fontos alkatrészekből az idén mintegy 10 ezer, jövőre pedig előreláthatóan több. mint 50 ezer garnitúrát gyártanak. Bizonyosan örömére szolgál a Polski Fiat 125-ös gépkocsik tulajdonosainak, hogy a gyakran hiánycikként emlegetett motorolajszűrőket már nem kell külföldről várniuk. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában ugyanis megkezdték sorozatgyártását, s ebből a termékből év végéig mintegy 100 ezer kerül kereskedelmi forgalomba. Az itt gyártott olajszűrők praktikusságát és kiválóságát dicséri, hogy egyaránt használható a Polski 125-ös Fiathoz éppúgy, mint a torinói 1300-as és 1500 köbcentis kocsikhoz is. A tervezett 44 millió forintos beruházás egyik szakasza 1975-ig ÄfBi lii w ItiiUÍ befejeződik. Ennek keretében mintegy 18 millió forintot épületre és épületgépészetre fordítanak. Modern automata gépsorokat vásárolnak és mintegy 1600 négyzetméterrel bővitik a forgácsológép-csarnokot. Huszonkétmillió forintért szerszámgépeket, nagy teljesítményű automata gépeket vásárolnak, bővítik az egyébként korszerű galvanizáló sort. Üj eloxáló automata berendezést állítanak üzembe, mintegy 5 és fél millió forintos költséggel. Sz. F. 0 vlncze Judit a MAN-kenőolajszürő betctfedele- ket készíti elő galvanizálásra. Bárói hi Endréné laboráns a galvánlaboratórium- ban a zsírtalanító kémiai hatásának vizsgálatát végzi. Itt határozzák meg a galvanizálásra előkészítő zsírtalanító fürdő összetételét. Az elmúlt évre visszatekintő statisztikai jelentés — amely vasárnap került nyilvánosságra — mindenekelőtt két dologra figyelmezteti az olvasót: az idő múlására és a gazdasági cselekvés eredményeire, feladataira. Az előbbi óhatatlan, az utóbbiak viszont felettébb tanulságosak, mondhatnánk, érdekesek, sót izgalmasak, hiszen beszédes jelei az idők változásának. És ez az, ami alighanem még az idő múlásáért is kárpótol. Szándékosan jelöljük meg most elsősorban a • jelentés kedvező voltát, a felsorakoztatott, jobbára örvendetes adatokat, tényeket. Mert etekre joggal elmondhatjuk, hogy országunk gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésének többé-Icevésbé elvárt jelzőszámai, amelyeknek megjelenését, tényét a napi életben már szinte természetesnek vesszük. A jelentésekből kitűnik, hogy a főbb ipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a könnyűipar teljesítette túl termelési tervét. A széles körben végrehajtott bővítés és korszerűsítés eredményiéképpen a textil-, a ruházati és cipőipar, valamint a bútor- gyártás mindegyike 10—15 százalékkal, vagy ennél is nagyobb mértékben növelte termelését. Ez, a kivitel fokozása mellett a belföldi kínálat lényeges javításit, gazdagítását tetté lehetővé, amit a vevőközönség amolyan természetes tárgyilagossággal fogad. Óvakodva a dicsekvéstől, itt említhetjük az energiatermeléssel, behozatallal és fel- használással kapcsolatos viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődést — a jelentésben több figyelemre méltó adat utal erre —, ami az előrelátó, tervszerű gazdálkodás igen megnyugtató, mindazonáltal természetesnek vett bizonyítéka. És noha nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság termelés- eredményei manapság sem függetlenek a természeti körülményektől, bízvást ide sorolhatjuk a termésátlagok túlnyoihórészt örvendetes ala- kúlását, sőt az állattenyésztés immár ismét felfelé ívelő irányzatát, mert magától értetődőnek tekintjük, ha még olyan bonyolultak is a modern élelmiszer-gazdaság belső összefüggései, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem bőséget teremt. Mindezt, sőt ezen túlmenően a, népgazdaság ugyancsak sokoldalú képét vázolja föl tények, adatok, mutatók fölsorakoztatásával a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Mint mondottuk, a sorokból kiolvasható tennivalók, feladatok életünk változásának ugyancsak beszédes jelei. A külkereskedelemmel kapcsolatban például, a .kiviteli többletből adódóan — és mert az exportot tovább akarjuk növelni — szorgalmazni kell a behozatalt. Ez gazdaságos módon nem egyszerű feladat ugyan, de mégis csak kisebb, ha úgy tetszik, „kellemesebb" gond, mint az jexportképesség hiánya, amely — mindinkább a múltból — ugyancsak nem ismeretlen előttünk. Ide kívánkozik az is, amit a lakásépítésről mond el a jelentés. A múlt évben 85 ezer lakás épült, a tervezettnél körülbelül 4000-rel több. Az á- lami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés jelentősen — több mint hétezerrel — meghaladta azt. Nem kell bizonyítani, mekkora mennyiség a tízmilliós országban 85 ezer lakás, de azt sem, hogy milyen sajnálatos az állami lakásépítés csaknem háromezres lemaradása. A magán- építés kimagasló erőfeszítési! viszont nagyrészt az újabb jelentős kedvezményeknek és ösztönzéseknek, másrészt a , még mindig nyomasztó szükségnek tulajdonítható. Ez a kép egészében mégis azért biztató — és egyben ez benne a mai, az új —, hogy a magánépitkezést most már elégséges lesz megőrizni töb- bé-k,evésbé ezen a színvonalon, az államit kell tovább növelni. Erre lehetőséget ad a megépült és épülő házgyári hálózat. Sok ilyesmit olvashatunk ki a jelentésből. Mondhatnánk azt is, ilyen a statisztikai „átlag". Az élet persze . fi körül zajlik, fölötte és alatta, sokszínűén és fölfelé törekvőén. B. J. HH ÁZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ixix. évf. 29. szám Ára: 90 fillér 1974. február 5. kedd Párt- és állami vezetők látogatása á Szovjet Tudomány és Kultúra Házában I ' Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának és titkárságánóik több tagja hétfőn ellátogatott a Szovjet Tudomány és Kultúra Házába. A vendégeket V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, s a nagykövetség több vezető munkatársa, vóüamint az intézmény vezetői fogadták. Áz üdvözlés után a magyar párt- és állami vezetők I. 1. Bagyulnak, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége magyarországi képviselőjének kalauzolásával megismerkedtek a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának sokoldalú tevékenységével. A többi között megtekintették a központi Lenin Múzeum, a Ieningrádi Lenin Múzeum és a Tretyakov képtár grafikai anyagából rendezett Lenin-kiállítást, valamint a ház más kiállításait, nyelvi laboratóriumait, könyvtárait, zene- * szalonját "Hosszasan időztek Bo- ’ risz Scserbakovnak, a Szovjetunió képzőművészeti akadémiája levelező tagjának kiállításán is. Az egyes részlegek megtekintését baráti beszélgetés követte, V. J. Pavlov nagykövet köszönetét mondott a magyar párt- és állami szerveknek a segítségért, amelyet a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létrehozásához, s a megnyitás óta végzett munkájához nyújtottak. Elmondotta, hogy minden feltétel biztosított az intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a szovjet tudomány és kultúra eredményeinek ismertetéséhez. A házat megnyitása óta több mint kétszázezren keresték fel. Kádár János a baráti beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a ház létrehozásának céljához méltóan tölti be rendeltetését, eredményesen mutatja be a Szovjetunió tudományos és kulturális eredményeit hazánkban. Tevékenységével a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió barátságának, együttműködésének további szélesítését, erősítését szolgálja. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házában folyó tevékenység igen jelentős népünk életében, s annak az ügynek a szolgálatában, amelyért a szovjet és a magyar nép egyaránt dolgozik. Az intézmény munkája — bár rövid idő telt el megnyitása óta — máris megfelel a hozzáfűzött várakozásoknak. A Központi Bizottság első titkára további eredményes tevékenységet kívánt a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának, közös ügyünk javára végzett munkájához. Kádár János Vjacseszlav Szer- gejevnek, az intézmény igazgatójának kérésére emléksorokat írt a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának vendégkört/vébe. (MTI) Képernyő 3- oldal Kommunista építők felelősségével 4. oldal Kóruspróba az ebédlőben 5. oldal Sport ■ 7. oldal I