Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-05 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kiskunfélegyháza kétszáz éves város Dr. Korom Mihály az ünnepi tanácsülésen - Díszpolgárokat avattak 0 Dr. Dobos Ferenc tanácselnök ünnepi beszédet mond. Tegnap a városi tanácsháza nemzeti színű, vörös és kék­fehér lobogókkal díszített nagytermében ünnepi külsőségek közt köszöntötték Kiskunfélegyháza várossá válásának 200. évfordulóját. Harsonák szava nyitotta meg az ünnepi ta­nácsülést, amelynek elnökségében többek között helyet fog­lalt dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke, a KB tagja, Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, a KB tagja, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke, Nagy Ferencné országgyűlési képviselő. Részt vettek a tanácsülésen számosán a megye és a város párt- és tanácsi szerveinek, tömegszervezeteinek, intézményeinek vezetői közül, s ott voltak Bács-Kiskun megye többi váro­sának küldöttei is. A Himnusz után az úttörők köszöntötték az elnökség tagjait, majd Sztanojev András, az MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának első titkára mon­dott megnyitót. — Mr, kiskunfélegyháziak sze­retjük városunkat, amelytől és amelyben otthont, munkát em­berséget kaptunk — mondotta. — Viszonzásul kötelességünknek tartjuk e 200 éves város további építését, szépítését. Ünnepi beszédében dr. Dobos Ferenc, Kiskunfélegyháza tanács­elnöke felelevenítette a város történelmi múltját. Szólott arról a 219 családról, akik a 18. szá­zad közepén emberi életet te­remtettek a pusztában, s ierak- ták Félegyháza alapjait. Az új település gyors fejlődésnek in­dult, s már három évtizeddel ké­sőbb, 1774-ben városi privilégiu­mot kapott Mária Teréziától. Meg­emlékezett az ünnepi szónok azon nevesekről — így Petőfiről, Móra Ferencről — is, akik erős szálak­kal kötődtek Kiskunfélegyházá­hoz, s emlékezetbe idézte a város eddigi díszpolgárait, akiknek so­rában olyan neveket találunk, mini Kossuth Lajos és Jókai Mór: Szólott a város szegényparaszt­ságának és proletariátusának for­radalmi megmozdulásairól, majd a felszabadulás óta létrejött vál­tozásokról. a korábban elképzel­hetetlen arányú és ütemű fejlő­désről. — A múltra való emlékezés adjon új erőt nagyszerű céljaink megvalósításához, a szocializmus, a kommunizmus felépítéséhez — mondotta beszéde végén dr. Dom­bos Ferenc. Ezután a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevé­ben dr. Korom Mihály igazság­ügyi miniszter köszöntötte a két­száz éves város polgárait. — Kiskunfélegyháza a népi ha­0 Az ünnepi tanácsülés résztvevői Sztanojev Andrásnak, a városi pártbizottság első titkárának megnyitó szavait hallgatják. (Tóth Sándor felvételei) talom éveiben többet fejlődött, mint egész megelőző történelme során — mondotta. — Tisztelet és elismerés illeti mindazokat, akik a múltban és jelenben ere­jüket nem kímélve építették a boldogabb életet. Dr. Körös Gáspár, Kecskemét Város Tanácsa nevében üdvözöl­te a jubiláló várost, s átnyújtot­ta a tanácselnöknek Kecskemét város aranykulcsát. Üdvözlő sza­vak kíséretében ugyancsak aján­dékkal kedveskedtek Baja la­kossága nevében Papp György, a városi pártbizottság első titkára és Kincses Ferenc, a városi ta­nács elnöke. A tanácsülés további részében dr. Belényi István elnökhelyettes olvasta fel a városi tanács ren­deletét díszpolgári cím alapítá­0 Iványi Iza­bella, Holló László és idős Agó József az ünnepi tanács­ülés közönsé­gének sorai­ban. sáról, illetve adományozásáról. Dp. Dobos Ferenc tanácselnök a jelenlevők lelkes ünneplése közt plakettet és oklevelet nyújtott át Kiskunfélegyháza város új dísz­polgárainak. Iványi Sándornak, a Tanácsköztársaság mártírjának kitüntetését leánya Iványi Iza­bella vette át meghatottan, majd Holló László Kossuth- és Mun­kácsy-díjas festőművész és idős Agó József, az Egyesült Lenin Termelőszövetkezet elnökhelyet­tese kapta meg a díszpolgárokat megillető oklevelet és verete A díszpolgárok nevében idős gó József mondott köszönetét. Az ünnepi tanácsülést az i: jú- sági vegyeskar és az íródó Imi színpad tagjainak műsora zarta be. J. T. Üj termékek, jelentős beruházás a Kismotor- és Gépgyár bajai üzemében A bajai márkás termékek egyik előállítója a Kismotor- és Gép­gyár 5-ös számú gyára. Jó hírne­vét már az ország határán túl is ismerik. Gyártmányainak válasz­téka szinte minden esztendőben újabbakkal bővül. A múlt hónap elején megkezdték az új típusú, 80 lóerős, szovjet MTZ-traktorok fékszerelvénveinek sorozatgyártá­sát. A fontos alkatrészekből az idén mintegy 10 ezer, jövőre pe­dig előreláthatóan több. mint 50 ezer garnitúrát gyártanak. Bizonyosan örömére szolgál a Polski Fiat 125-ös gépkocsik tu­lajdonosainak, hogy a gyakran hiánycikként emlegetett motor­olajszűrőket már nem kell kül­földről várniuk. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárában ugyanis megkezdték sorozatgyártását, s eb­ből a termékből év végéig mint­egy 100 ezer kerül kereskedelmi forgalomba. Az itt gyártott olaj­szűrők praktikusságát és kiváló­ságát dicséri, hogy egyaránt hasz­nálható a Polski 125-ös Fiathoz éppúgy, mint a torinói 1300-as és 1500 köbcentis kocsikhoz is. A tervezett 44 millió forintos beruházás egyik szakasza 1975-ig ÄfBi lii w ItiiUÍ befejeződik. Ennek keretében mintegy 18 millió forintot épület­re és épületgépészetre fordítanak. Modern automata gépsorokat vá­sárolnak és mintegy 1600 négy­zetméterrel bővitik a forgácsoló­gép-csarnokot. Huszonkétmillió forintért szerszámgépeket, nagy teljesítményű automata gépeket vásárolnak, bővítik az egyébként korszerű galvanizáló sort. Üj eloxáló automata berendezést ál­lítanak üzembe, mintegy 5 és fél millió forintos költséggel. Sz. F. 0 vlncze Judit a MAN-kenőolajszürő betctfedele- ket készíti elő galvanizálásra. Bárói hi Endréné laboráns a galvánlaboratórium- ban a zsírtalanító kémiai hatásának vizsgálatát végzi. Itt határozzák meg a galvanizálásra elő­készítő zsírtalanító fürdő összetételét. Az elmúlt évre visszatekin­tő statisztikai jelentés — amely vasárnap került nyil­vánosságra — mindenekelőtt két dologra figyelmezteti az olvasót: az idő múlására és a gazdasági cselekvés eredmé­nyeire, feladataira. Az előbbi óhatatlan, az utóbbiak viszont felettébb tanulságosak, mond­hatnánk, érdekesek, sót iz­galmasak, hiszen beszédes je­lei az idők változásának. És ez az, ami alighanem még az idő múlásáért is kárpótol. Szándékosan jelöljük meg most elsősorban a • jelentés kedvező voltát, a felsorakoz­tatott, jobbára örvendetes adatokat, tényeket. Mert etek­re joggal elmondhatjuk, hogy országunk gazdasági, társa­dalmi, kulturális fejlődésének többé-Icevésbé elvárt jelző­számai, amelyeknek megjele­nését, tényét a napi életben már szinte természetesnek vesszük. A jelentésekből kitűnik, hogy a főbb ipari ágazatok közül a legnagyobb mérték­ben a könnyűipar teljesítette túl termelési tervét. A széles körben végrehajtott bővítés és korszerűsítés eredményiékép­pen a textil-, a ruházati és cipőipar, valamint a bútor- gyártás mindegyike 10—15 százalékkal, vagy ennél is nagyobb mértékben növelte termelését. Ez, a kivitel fo­kozása mellett a belföldi kí­nálat lényeges javításit, gaz­dagítását tetté lehetővé, amit a vevőközönség amolyan ter­mészetes tárgyilagossággal fo­gad. Óvakodva a dicsekvéstől, itt említhetjük az energiater­meléssel, behozatallal és fel- használással kapcsolatos vi­szonylag nyugodt, kiegyensú­lyozott fejlődést — a jelentés­ben több figyelemre méltó adat utal erre —, ami az elő­relátó, tervszerű gazdálkodás igen megnyugtató, mindazon­által természetesnek vett bi­zonyítéka. És noha nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság termelés- eredményei manapság sem függetlenek a természeti kö­rülményektől, bízvást ide so­rolhatjuk a termésátlagok túlnyoihórészt örvendetes ala- kúlását, sőt az állattenyész­tés immár ismét felfelé ívelő irányzatát, mert magától ér­tetődőnek tekintjük, ha még olyan bonyolultak is a mo­dern élelmiszer-gazdaság bel­ső összefüggései, hogy a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzem bőséget teremt. Mindezt, sőt ezen túlme­nően a, népgazdaság ugyan­csak sokoldalú képét vázolja föl tények, adatok, mutatók fölsorakoztatásával a Közpon­ti Statisztikai Hivatal jelenté­se. Mint mondottuk, a sorok­ból kiolvasható tennivalók, feladatok életünk változásá­nak ugyancsak beszédes jelei. A külkereskedelemmel kap­csolatban például, a .kiviteli többletből adódóan — és mert az exportot tovább akarjuk növelni — szorgalmazni kell a behozatalt. Ez gazdaságos módon nem egyszerű feladat ugyan, de mégis csak kisebb, ha úgy tetszik, „kellemesebb" gond, mint az jexportképesség hiánya, amely — mindinkább a múltból — ugyancsak nem ismeretlen előttünk. Ide kívánkozik az is, amit a lakásépítésről mond el a je­lentés. A múlt évben 85 ezer lakás épült, a tervezettnél kö­rülbelül 4000-rel több. Az á- lami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel el­maradt az előirányzattól, a magánlakásépítés jelentősen — több mint hétezerrel — meghaladta azt. Nem kell bi­zonyítani, mekkora mennyiség a tízmilliós országban 85 ezer lakás, de azt sem, hogy mi­lyen sajnálatos az állami la­kásépítés csaknem háromez­res lemaradása. A magán- építés kimagasló erőfeszítési! viszont nagyrészt az újabb jelentős kedvezményeknek és ösztönzéseknek, másrészt a , még mindig nyomasztó szük­ségnek tulajdonítható. Ez a kép egészében mégis azért biztató — és egyben ez ben­ne a mai, az új —, hogy a magánépitkezést most már elégséges lesz megőrizni töb- bé-k,evésbé ezen a színvona­lon, az államit kell tovább növelni. Erre lehetőséget ad a megépült és épülő házgyári hálózat. Sok ilyesmit olvashatunk ki a jelentésből. Mondhat­nánk azt is, ilyen a statiszti­kai „átlag". Az élet persze . fi körül zajlik, fölötte és alat­ta, sokszínűén és fölfelé tö­rekvőén. B. J. HH ÁZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ixix. évf. 29. szám Ára: 90 fillér 1974. február 5. kedd Párt- és állami vezetők látogatása á Szovjet Tudomány és Kultúra Házában I ' Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának és titkárságánóik több tagja hétfőn ellátogatott a Szovjet Tudomány és Kultúra Házába. A vendégeket V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete, s a nagykövetség több ve­zető munkatársa, vóüamint az intézmény vezetői fogadták. Áz üdvözlés után a magyar párt- és állami vezetők I. 1. Bagyulnak, a Szovjet Baráti Társaságok Szö­vetsége magyarországi képviselő­jének kalauzolásával megismer­kedtek a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának sokoldalú te­vékenységével. A többi között megtekintették a központi Lenin Múzeum, a Ieningrádi Lenin Mú­zeum és a Tretyakov képtár grafikai anyagából rendezett Lenin-kiállítást, valamint a ház más kiállításait, nyelvi labora­tóriumait, könyvtárait, zene- * szalonját "Hosszasan időztek Bo- ’ risz Scserbakovnak, a Szovjet­unió képzőművészeti akadémiája levelező tagjának kiállításán is. Az egyes részlegek megtekin­tését baráti beszélgetés követte, V. J. Pavlov nagykövet köszöne­tét mondott a magyar párt- és állami szerveknek a segítségért, amelyet a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának létrehozásá­hoz, s a megnyitás óta végzett munkájához nyújtottak. Elmon­dotta, hogy minden feltétel biz­tosított az intézmény rendelte­tésszerű működéséhez, a szovjet tudomány és kultúra eredmé­nyeinek ismertetéséhez. A házat megnyitása óta több mint két­százezren keresték fel. Kádár János a baráti beszél­getés során hangsúlyozta, hogy a ház létrehozásának céljához méltóan tölti be rendeltetését, eredményesen mutatja be a Szovjetunió tudományos és kul­turális eredményeit hazánkban. Tevékenységével a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió ba­rátságának, együttműködésének további szélesítését, erősítését szolgálja. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házában folyó tevé­kenység igen jelentős népünk életében, s annak az ügynek a szolgálatában, amelyért a szov­jet és a magyar nép egyaránt dolgozik. Az intézmény munká­ja — bár rövid idő telt el meg­nyitása óta — máris megfelel a hozzáfűzött várakozásoknak. A Központi Bizottság első titkára további eredményes tevékenysé­get kívánt a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának, közös ügyünk javára végzett munkájá­hoz. Kádár János Vjacseszlav Szer- gejevnek, az intézmény igazga­tójának kérésére emléksorokat írt a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házának vendégkört/vébe. (MTI) Képernyő 3- oldal Kommunista építők felelősségével 4. oldal Kóruspróba az ebédlőben 5. oldal Sport ■ 7. oldal I

Next

/
Oldalképek
Tartalom