Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. február 26.

NEM MEGY VESZENDŐBE A FEHÉRJE

Melléktermék-feldolgozó épül a kecskeméti BARNEVÁL-ban

® Kép a zárszámadási közgyűlésről. Karászi János ismertette az ellenőrző bizottság tevékenységét. (Tóth Sándor felvétele.)

Kunadacsi tanya

Lapunkban nemrégiben cikksorozatot közöltünk arról, hogy mennyi állatá eredetű mellék- termék, fehérje megy veszendőbe a megyében egy év alatt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az eddig elásott, elégetett állati fehérjék megmentésére most külön programot dolgozott .ki, melynek keretében több olyan melléktermék-feldolgozó üzemet létesítenek, amelyek gazdaságosan dolgozzák fel hús- és csontlisztté az elhullott állatokat. Ennek a programnak megvalósítására a közeljövőben Kecskeméten és Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalatok telephelyein készülnek el ezek a feldolgozók.

E tények birtokában kerestük fel György . József, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat műszaki főmérnökét, akitől e melléktermék-feldolgozó berendezésről érdeklődtünk.

— Nem szívesen teszem, de mégis Nyugatra kell hivatkoznom, ugyanis ott valamennyi hús- és baromfifeldolgozó vállalatnál már korábban létrehozták éppen a fehérje megóvása érdekében a mellékterméket feldolgozó üzemeket. Köztudomású, hogy fehérjét csak fehérjéből lehet előállítani, ezért a MÉM számunkra is juttatott egy berendezést. A Dáuglas—Rownson Limited angol cégtől vásárolták meg a gépi berendezést és a technológiát. A gépek és az épület mintegy 50 millió forintos beruházást igényel. Itt Kecskeméten egy 18X12 méteres épületben helyezzük el a főző-szárítót, a három keverőedényt, a kondenzátoregységet, a vízhűtő tornyot, a szag- és gázégető berendezést. Már a felsorolásból is kitűnik, hogy ez a melléktermék-feldolgozó üzem teljesen szagtalanul végzi munkáját.

A Kecskeméti Barqmfifeldol- gozó Vállalatnál évente 4800 tonna hulladék keletkezik, nedves toliból, baromfibelsőtészből és vérből. Az angol gépsor, amely szinte teljesen automatizált — kezeléséhez elég 3—4 munkás — 18 óra alatt 30 tonna ilyen nyersanyagot képes húslisztté feldolgozni. Az előzetes információk

szerint még ebben az évben megkezdik az épület falainak felhúzását, s az angol cég a megrendelést követően hat hónapon belül szállítja a gépeket. György József műszaki főmérnök reméli, hogy 1975 második felében üzembe állíthatják a melléktermék-feldolgozót.

— Kettős célt valósítunk meg ezzel az új üzemrésszel. — folytatta György József. Hasznosítjuk a gyár hulladékát, s megszüntetjük a környék meglehetősen kellemetlen bűzforrását. Jelenleg ugyanis a melléktermék feldolgozása, hasznosítása a következő módon történik: Füllesztő beren- dézéssel a vizet kiszivattyúzzuk a nyersanyagból, s zárt kocsikon szállítjuk el az ATEV-nek Ez okozza tulajdonképpen azt a kibírhatatlan bűzt, amely már sok panaszra adott okot. A városi tanács elvi hozzájárulását adta a melléktermék-feldolgozó építéséhez, üzembe helyezéséhez, ezt azonban három feltételhez kötötte. Az ÉVM rendelkezése szerint ezt a melléktermék-feldolgozót a várostól ezer méter védőtávolságra kell elhelyezni. Itt a távolság ugyan kevesebb lesz, de miután teljesen szagtalanul működik, az engedélyt megkapjuk. A tanács szabja meg az újjonnan létesített üzem „szagintenzitását”, éppen a környezet- védelem miatt, ezt azonban — mint már említettem — könnyen tudjuk teljesíteni. A harmadik feltétel, hogy csakis saját melléktermékünket dolgozhatjuk fel. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a gyáron belül is teljesen elkerített részen dolgozik majd az üzem. meggátolva ezzel a fertőzés veszélyét.

A fehérje rendkívül értékes tápanyag, enélkül nincs emberi élet. A már előállítót fehérje megmentésének egyetlen megoldása az ilyen vagy hasonló berendezések. széles körű elterjesztése. Ez az automatizált gépsor, amely a jövő évben már üzembe áll, kis- és nagyüzemre egyformán telepíthető. A Kecskeméten és Békéscsabán kísérleti jelleggel üzembe állított gépsorokat feltehetően még újabbak követik majd.

Gémes Gábor

A mezőgazdasági szövetkezetek zárszámadási közgyűlésein az ellenőrző bizottságok is beszámoltak munkájukról. Az elmúlt év tevékenységét összefoglaló elemzések, amelyeket a bizottságok elnökei ismertetnek, azt bizonyítják. hogy a belső ellenőrzés sokat javult.

Ezt tükrözte a dusnoki Egyesült Munkás-paraszt Termelőszövetkezet ellenőrző bizottsági elnökének. Karászi Jánosnak az összefoglalója is. Egy éve _ van a bizottság élén és tizenhárom esztendeje szövetkezeti tag. A több mint egy évtizedes közösségi élet sok tapasztalatot nyújtott. Segítette az alapósabb munkát.

A bizottság sokféle ellenőrzést végzett.

□ □ □

A tavasszal a testület valamennyi tagja megszemlélte ahatárt. Megállapította, hogy a talaj-előkészítés, a vetés és ültetés minden eddiginél jobb minőségű volt, Ellenőrziték a betakarítást, Megállapították, hogy az egyik mérleg hibásan mért, Azonnal jelezték, mire az intéz- > kedés gyorsan megtörtént a kijavítására. Két alkalommal fedeztek fel lopást.

Az állattenyésztésen is rajta volt a szemük. A tehenészetben egyszer elmulasztották a fejést, mert elromlott a gép. Intézkedni kellett volna, hogy ez alkalommal kézzel végezzék a fejést. mert a kimaradás sok kárt okozott. Rájöttek arra is, hogy egyes gondozók a telepen használt fehér gumicsizmában jártak haza. Az ilyen gondatlanság elősegíti a betegségek terjesztését.

Forintban mérhető

Megállapították, hogy a törzskacsák takarmányellátása rend- szertelen volt. Ezt is észrevételezték.

□ □ □

A zárszámadási előkészületekben alaposan kivették a részüket. Többek,, között ellenőrizték a . leltározást. Megállapították, hogy zökkenőmentesen történt a termelőszövetkezet vagyonának számbavétele. A mérleget és az eredményfelosztást felülvizsgálták. A tiszta vagyon az utóbbi öt év alatt több mint kétszeresére nőtt. A halmozott termelési érték 54 millióról csaknem 120 millióra emelkedett. A tagság jövedelme személyenként évi átlagban számítva ötezer forinttal gyarapodott. Mindez a jó irányítást és a tagság szorgalmát bizonyítja.

Gondok, mulasztások előfordulnak itt is. A belső ellenőrzés nagyobb részüket időben felfedi, s a jelzések alapján igyekeznek azonnal intézkedni.

□ rj

Karászi János: — A hibák feltárása csak a tagsággal együttműködve lehetséges. Mi mindig kérjük a gazdákat, hogy jelezzék nekünk a rendellenességeket, a segítőtársat, a közösség védelmezőit lássák bennünk.

A belső ellenőrzés, a menet közben jelentkező feszültségek, hibák feltárása segíti a gazdálkodás színvonalának emelését és sok ezer forintban mérhető többletjövedelmet hoz a közösségnek.

K. S.

Betonúton, kövesen, s aztán már a sárgásbarna pusztán billeg, döccen a gépkocsi. Terepjáró ugyan, de a puszta valamikori útjainak mély kátyújába mégsem merészkedik. Kopasz facsoportok szürkélleriek a februári napsütésben fehéren vakító tanyafalak körül. Kontyba kötött tetejű boglya, halomba rakott szárízek, megkezdett szénakazal áll egymás mellett. Megfeketedett nádtetők homorodva, domborodva védik még a házat. Mázsányi hízók emelik fekete pofájukat a szolkatlan zajra, jókora, tarka tollú kakasok lépkednek sok színű tyúkok között. Kidőlt- bédőlt, vesszőből, ágakból állit- gatott kerítések foghíjain átbújva kóricálnak a szántásokon. Loncsos, sárga szőrű kutya, háta felgörbedve, gyűlik benne a düh a nem odavaló látványra, az autóra. Aztán ívként feszül a teste, rugó a hátsó lába, s nekiiramodik ugatva, vicsorítva, elűzni a hívatlanokat."

. Egy ideig csak a rugók csikorgása, a motor duruZsolása hallatszik, a távolban látni egy legelésző ló szép lépegetését. Akáccal kerített tanyák maradnak el, életnek jele sincs. Csillog az alig- ablakok üvege, csukva az ajtó, magasban himbálódzik a gémes- kút rozsdás vödre, bele-bele kap a szél. Ide még visszatérnek nyárára, mert amit végképp odahagytak, másként árva. Tábla nem jelzi, csak a térképről látni, egymás után következik, Alsó- adacs, Felsőadacs, Középadacs.

Kerékpárt toló, nagykendős asszonyok maradnak ei, piros arcú, homlokba húzott sapkájú gyerekek néznek kíváncsian a terepjáró után. Lovasfogat fordul ki a tanyaudvarról, kinyújtott nyakkal, fejét előre fúrva, mérgesen iramlik utána a gúnár. Arrébb csonka-tanya. Teteje nincs, mered a kéménycsonk, hiányzik az ajtó, s az ablak is. Beljebb érve a pusztában mind több akad az ilyenből. Megépült a ház valamelyik községben, ami haszntt- vehető volt, elvitték a pusztáról. Az eső, a szél majd leveri, om- lasztja a tető nélkül maradt, rokkant falakat. Sokan elmentek már erről a vidékről.

Két alacsony épület áll egymás mellett, módosabb tanyánál talán nyári helyiség lehetne a nagyobb. Szalma, szürkésfekete nád a tetejére feldobálva, rá nehezéknek tégla, deformált rozsdás kerékpárabroncs, edények. Vert falából tüskésen ágáskodik a szalma. Jó másfél lépés a széle, négyszer annyi a hossza, s a kémény teteje sincs magasabban két és fél méternél. A féltenyérnyi üvegablak csupaszon feketéink, a keskenyre hagyott bejáraton nem látni ajtót. Kiflivé hajlott, zsíros, fekete kalapot viselő öreg, óvatos-darabos, hátrafelé feszülésekkel próbálja lát- tunkra egyenesítgetni a derekát. Piros nyelű fűrészt tart a bakra fektetett fadarabra. Az acélfogak még alig vájtak ki belőle valamennyit.

— Megvan hát, Mihály bácsig — így az erdész, kiugorva a terepjáróból. Természetes itt a kérdés, mert sokan élnek egyedül, öregen- a pusztán, seniki se néz rájuk. Vagy csak későn, mikor segíteni már nem lehet.

— Meg még. — fordul a hang felé Szűcs Mihály. Hegyes végű bajúsza sárgásfehér, s fogatian ínye fölött beesett az ajka. Tétován leeresztett karja már a térdéig ér, jókora kézfején görcsössé' csomósodtak az ízek, . erre- arra állnak az ujjpercek. Nadrágján a foltok, hónaljban szétnyílt kabátján a varrás raffiával megerősítve. Hetvenkilenc év görnyeszti előre a vállát. Kis sóhajjal emlékezik arra az időre, amikor Kiskunhalason kőműveslegényként hordta a maltert. Aztán kijött a pusztára. Először Bodakútra, aztán 1945 után ide, Kunszentmiklós—Kunadacs határára. Itt vert tanyát második feleségével — az elsőtől elvált — meg a fiával. Az asszony régen elhalt, a fiú felnőtt, megnősült, beköltözött Kunadacsra. Szűcs Mihály dolgozott, míg bírt akun- szentnnklósi Kiskunság Tsz-ben. Onnan kap most minden hónapban 469 forintot, harminccal többet, mint tavaly. A háztáji egy hold, ide látszik, a tsz nem számított érte semmit, felszántotta, bevetette a múlt évben is, letörte, hazahordta a kukoricát. Közben a fiií kapálgatta, meg a meny — a szárért.

Fekete kerékpár támaszkodik az ólnak, azzal jár Szűcs Mihály a boltba. Amolyan lábpótlék, elgurul a pusztán kevés erővel, ha meg le kell szállni, támaszkodni lehet rá. Keddenként a bodakúti boltban megveszi a kenyeret, meg ami még kell, egy hétre valót. Kevés étel kell már az élethez. A maga főztjét eszegeti. Tart még az ősszel vágott malacból. Szemet szedegetnek a mezőn a tyúkok, tojást is adnak elegendőt. Nagynéha egy-egy csirke a fazékba kerül, eltart pár napig. Nem messzi a kút: kávája egyre süllyed, föld színével egyenlő már jószerint. Az aprójószág is belelát. Elkelne legalább a korlát, hisz elég egy rossz mozdulat, váratlan megroggyanó térd, s nincs, ami felfogja a testet.

Fogy a fa, lehetpe most öreg gyümölcsfákat kiszedni majd télire, de kevés már az erő. Egyet- dűl aligha bírja vágni, hazahozni. A könnyű munka is sokáig tart már, lassú a mozdulat. Egész nap tud tenni-venni a ház körül.

Emeli a fűrészt, folytatja, ahol elhagyta, aztán búcsúzóul még odamondja: — Ma hiányzik négy. Tizenkettő szokott lenni. S magyarázatként bök bütykös újjával a puszta felé, ahol az apró tanyától vagy négyszáz méternyire nyolc .őz lépeget élelmet keresve. Csillogó kék szeme éles még, s esze is fürge. Tavaly beteg voít, kórházban ápolták, most meg fáj a melle. Maga hajol a mosnivaló fölé, a varrást se vállalja más. A fia néha kijön, hozzájuk a faluba, a menye miatt nem megy.

Apró óljából — nyakán lánccal — csillogó szőrű, fekete kiskutya bújik elő. Vékony ugatása nyomába se - ér a dühödt környékbeli komondorokénak. Kerekre tágult sárga szemében visz- szatükröződik a puszta kis darabja, az út, amin néha elhalad egy messzi szomszéd, rátekintve a rozzant házikóra, amin elmegyvisszatér gazdája, mindig egyedül. Nemrégiben öröm állt a házhoz, kapott Szűcs Mihály segélyt a zárszámadáskor, s abból lett az új elfoglaltság — két malac —, s egyben élelem télire. Vigyázni kell rájuk, figyelni a puszta hangjait", megugatni az induló terepjárót — még ha csi- títva szól is a gazda.

Dénes Éva

TÉLI MŰTRÁGYÁZÁS

9 A Budaörsi Növényvédő Állomás repülőgépei a Gödölöi Egyetemi Tangazdaság kartali üzemegységének búzatábláin megkezdte a téli fejtrágyázást.

(MTI foto: Danis Barna felvétele — KS.)

S't Edit különös gonddal öl- tözködött fel a hétfői estén. Hat órára már teljes parádéba vágta magát, úgy várta Frankot.

De a férfi nem jelentkezett.

A percek teltek, és Edit egyre türelmetlenebben feszengett a fotelben, majd fölpattant és le s föl járt a nagyszobában.

Már. csak másodpercek választották el attól a pillanattól, amikor menthetetlenül sírva fog fakadni — ő legalábbis így érezte.

Ekkor döntött úgy Dannemé, hogy felhívja telefonon a szállodát.

— Frank Róberttel szeretnék beszélni. — mondta a főportádnak.

— Elutazott, kérem.

— Hogyhogy elutazott? Az : em lehet. Ugyanis arról van Í.1Ó ...

A főportás hideg, hivatalos hangon vágott közbe: — Még szombaton este kiegyenlítette a számláját, és elutazott, kérem.

— És nem hagyott hátra semmi üzenetet? — kérdezte most- már kétségbeesetten Dannerné.

— Nem kérem.

Az asszony még egy utolsó lehetőséggel próbálkozott: — És nem hagyta meg, hogy hova utazott?

— Nem, kérem.

Edit ekkor már a rekamién feküdt és egész testét rázta a zokogás, amely egyik pillanatról a másikra teljesen eluralkodott rajta.

Szabadságot vett ki. Majd amikor kissé rendbeszedve magát, idegeit, visszament dolgozni munkahelyére, igyekezet úgy viselkedni mintha mi sem történt volna.

A körülmények szerencsére némiképp kezére játszottak. Olyan rövid idő alatt bonyolódott le ugyanis a Frankkal való, végül fiaskóval végződött idill, hogy nem sikerült dobra verni.

így - ' x.. egy hónap múlva a

főtéri eszpresszóba is visszamerészkedett.

Olyannak mutatta magát, mint régeben. De a szíve .mélyén — noha ezt senkinek nem merte volna soha bevallani — még mindig reménykedett egy kicsit abban, hogy Frank Róbert egyszer csak életjelt ad magáról és megjelenik.

Egyik esztendő múlt a másik után, és. Edit huszonöt éves volt már amikor Gál Ferenc a köny- velőségről megkérte a kezét.

Ekorra túljutott már az illúziókon. S letett arról, hogy Frank valaha is jelentkezni fog.

Ami húszéves korában történt vele az egy különös és egyre valószínűtlenebbül ható álomnak tűnt számára. Mindazzal együtt amit akkoriban vágyként, ■illúzióként magában melengetett.

Letett már a nagyvilági életről. Arról, hogy majd külföldön nagy életet fog élni egy gazdag férj oldalán. Hogy olyan élete lesz, mint amilyen a magazinokban szokott lenni a filmsztároknak.

Ezért aztán, amikor némi gonr dolkodás után igent mondott Gál

Ferinek, mindjárt el is határozták, hogy- gyűjteni fognak egy szövetkezeti lakásra. ,

Kilenc hónap múlva egészséges leánygyermeket szült, és ettől kezdve a vele való gond lefoglalta mindén erejét, idejét, energiáját.

Egyszóval Danner Edit, akit gőgös, rátarti lánynak ismertek a városban, s aki valaha nagy j álmokat táplált, egyik napról a másikra kezdett beilleszkedni azoknak a dolgos átlagembereknek a világába, akiknek Reményen meg kellet dolgozni, harcolni az élet minden apró öröméért, eredményéért.

S. a kislány egészséges volt, szépen fejlődött.

*

A hat ’villa utcájában pedig ezután már nem történt többé soha semmiféle titokzatos dolog.

Senki nem fejtette meg, hogyan került egykor az a halott férfi Gedeonék . pdncelejáratába. A rendőrségen végül az elévült

ügyek dossziéjába süllyesztették, az aktát.

De Dannerék sem jöttek rá, hogy amíg ők azon a bizonyos nyári hétvégén a Balaton mellett víkendeztek. valaki járt az alagsorban. Sőt, nemcsak járt ott, hanem ellapátolta a szenet, kiásott egy ládát Majd minden nyomot eltüntetett.

Frank Róbert is végérvényesen eltűnt az élet nagy süllyesztőjében. Nem ismerte senki titkát, azt sem tudta senki hová távozott, és hogy él-e még egyáltalán.

Így aztán arról sem lehetett az égvilágon senkinek sejtelme, mi történt azon a bizonyos vasárnap estén a város legrégibb szállodájának egyik szobájában.

Hogy két izgatott férfi sokáig bajlódott ott egy páncélkazettával, mire végre sikerült elfordítani zárjában a kulcsot és felnyitni a tetejét.

S ez erős világításban rögtön észrevehették, hogy a láda színültig van rakva fehéresszürke zúzalékkővel.

(Vége.)