Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

i. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . AZ MSZMP BACS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA fjggffiggss Ülésezett a SZOT Elnöksége A SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott. Az elnökség jelentést hallgatott meg a fizikai munká­sok kereseti arányairól, és állást foglalt a szakmai bérek országos táblázata kialakításának kérdésé­ben. Állást foglalt továbbá az ál­lami szektor iparon és építőipa­ron kívüli ágazataiban ipari, ki­vitelező építőipari tevékenységet végző munkások, s közvetlen ter­melésirányítók béremelésének, az ipar és kivitelező építőipar állami szektorában dolgozó kisegítő al­kalmazottak. valamint a színhá­zak és színház jellegű intézmé­nyek dolgozói béremelésének kér­désében is. Az említett témákkal kapcsolatos javaslatait a Minisz­tertanács elé terjeszti. Megvitatták a SZOT Elnöksé­ge 1973. évben végzett munkájá-. ról szóló jelentést, valamint a 'Tavaszra készülnek Kedvező az idő a mezőgazdasági munkára. Lehet szántani, műtrágyát szórni, a kertészetben melegágyat készíteni, a sző­lőben, gyümölcsösben metszeni. Mozgalmas a határ. Kecskeméten ' a Nemeskadar Szakszövetkezetben mára fejezik be két hektár spárga telepíté­sét. Kiss Mihály, ifjabb és idő­sebb Rekettyéi Gergely, Gubacsi • László és társai alakították a bakhátakat, Mák Istvánná, Tóth Sándorné helyezte el az értékes zöldségnövény szaporítóanyagát, amelyet Kelebiáról és az Örké­nyi Béke Szakszövetkezetből ka­pott a kecskeméti gazdaság. Há­rom esztendő múlva már ennek a területnek a spárgatermésére is számíthat a MEZÖTERMÉK, vagy a HUNGAROFRUCT kül­kereskedelmi vállalat. Egész télen át dolgoztak Kun­baján és Bácsszőlősön az állami gazdaság szőlőiben. Az őszi mun­kák befejezése után nyomban hozzáfogtak a metszéshez. Eddig 680 hektár nagyüzemi ültetvé­nyen készen van ez a fontos munka. A levágott venyigét zú­zával felaprították és belefor­gatták a talajba. Meggyorsította a metszést két pneumatikus gép munkába állítása, amelyekkel egyenként 12 metszőollót lehet működtetni. A gépeket házilag szerkesztették a gazdaság gépe­sítési ágazatának dolgozói. A Kunbajai Állami Gazdaság­ban télen is folytatták az ültet­vény korszerűsítését. Egyelőre 220 hektár szőlő támberendezé- ;sét cserélik ki, főképpen azért, hogy a szüretelőgépeket még nagyobb területen lehessen al­kalmazni. A régi beton támosz- lopok ugyanis kárt tehetnek a drága kombájn érzékeny szerke­zetében. A csávolyi határban ősz óta, szinte megszakítás nélkül tudtak dolgozni az Egyesülés Termelőszövetkezet tagjai. Ily módon ebben a gazdaságban is hamarosan elvégzik a nagyüze­mi szőlő metszését, amelyet ed­dig megkímélt a téli fagy. A szö­vetkezet szakemberei a tavalyi­nál nagyobb kárt még nem fez- leltek az ültetvényen. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban megalapozták a dolgo­zók állandó foglalkoztatását. Az érsekhalmi kerületben egyelőite ideiglenes helyiségben harminc­négy asszony készíti az oltványt. Az itt működő, alföldi szaporító­üzem 1974-ben 200 ezer szőlő­oltvánnyal látja el a törzstele­pet. 1976-tól kezdve évente más­fél millió kész oltvány hagyja majd el a telepet, ehhez azon­ban 4—4,5 millió oltványt kell készítenie az akkor már kétszáz személyt foglalkoztató üzemnek. Sükösd, Nemesnádudvar, Hajós- Érsekhalma asszonyai, lányai szívesen vállalkoznak e nagy szakértelmet kívánó munkára. K. A. ' szakszervezetek 1974. évi költség­XXIX. évf. 47. szám Ara: 90 fillér 1974. február 26. kedd vetéséről előterjesztett tájékozta- _____________________________________________________________ tót. (MTlV Felújítják a gépparkot Űj termékek a kecskeméti Reszelőgyárban A Kéziszerszámgyár kecske­méti Reszelőgyára 1969-ben vál­ságos napokat élt át. A piac te­lítettsége miatt nem kapott ele­gendő 'megrendelést i kapacitása . kihasználására, így az‘ évet vesz- * teséggel zárta. A mélypontot je­lentő évben bebizonyosodott, hogy az egysíkú profil hosszabb távon nem jelent biztos alapot a gazdaságos működéshez. Még akkor sem, ha az ország egyetlen reszelőgyáráról, van szó, amely gyártmányaival egyedül hivatott kielégíteni a belföldi keresletet. A nehéz helyzetből elsősorban a termékösszetétel bővítése jelen­tette a kiutat. Elősegítette ezt, hogy 1970-ben újra növekedett a reszelő iránti kereslet, s így lélegzethez jutva hozzáláthattak á kecskeméti gyáregység termékskálájának fo­kozatos kiszélesítéséhez. Egyik új gyártmányul megkapták a pesti vállalattól a franciakul­csot. Ebből a kéziszerszám- , toól jelenleg már évi 12—13 millió forint értékűt állí­tanak elő, melynek felét Lengyel- és Nyugat-Németországba expor­tálják. Üjabban francia és ju­goszláv vásárlók is érdeklődnek e termék iránt. Bővíti a gyárt- mányösszetételt — kisebb volu­mennel — a véső, a gyaluvas és a hamburgi csípőfogó készí­tése. A fő termék, a reszelő iránti kereslet esetlegés csökkenését is számításba vették., A termelés- kiesés megelőzésére többek között felületnemesítésre rendezkedtek be. Jelenleg a Zománcipari Mű­veknek zuhanykarokat és fürdő­kályha-tartozékokat nikkeleznek, .krómoznak bérmunkában. Egye­lőre azonban reszelőre szóló megrencíelésből sincs hiány. Mind a bel-, mind pedig a kül­földi kereslet akkora, hogy nem * tudják kielégíteni. 1973-ban a Reszelőgyár terme­lésének értéke elérte a 82 mil­lió forintot. Az idén mintegy 4,6 millióval kívánják ezt növelni, kizárólag a termelékenység eme­lése útján. A jobb munka- és üzemszervezés mellett az év fo­• lyamán néhány új gépet is be­szereznek. Ezekkel egyrészt bő­vítik a gépparkot, másrészt az elhasználódott, régi gépeket cse­rélik le. A reszelotesteket eddig szakmunkások készítették. A Szovjetunióból érkező magas ter­melékenységű kovácshengert azonban betanított munkások is kezelhetik, ily módon az szak­munkásokat is pótol. A francia­kulcsok -folyamatos gyártását gátolta, hogy csak egy dörzshe- gesztőjük volt. Most Lengyelor­szágból újabb dörzshegesztő-be- rendezést rendeltek. A reszelőgyár helyzetének sta­bilizálódását jól érzékelteti az is, hogy 1969 óta a szocialista mun- kaversenyben elért eredményei­vel a Kéziszerszámgyár kiváló gyáregysége címet is elnyerte. A. T..S. • Baracsi István a köszörűgépen vágáshoz készíti elő a reszelé­ket. • Hegedűs Imre a vágógépen egy műszakban mintegy 500 reszelő felületét munkálja meg. • A csípőfogók süllyesztéses kovácsolását végzi az egyik brigád. (Pásztor Zoltán felvételei.) Ikonkiállítás Kiskunfélegyházán A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei, valamint kiskun­félegyházi városi bizottsága teg­nap magyar—bolgár barátsági napot rendezett Kiskunfélegyhá­zán. A vendégek délelőtt érkez­tek meg Félegyházára, ahol a vá­rosi tanács épületében találkoz­tak a város párt-; tanácsi és nép­frontvezetőivel. Dr. Cseh László a népfront városi elnöke köszön­tötte a baráti ország képviselőit: Veszelin Filevet, a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi sajtó­attaséját, Toso Doncseyet, a magyarországi Bolgár Kulturális Központ titkárát, Todor Todo- rovot és Szvetlozar Vaszilevet, a kulturális központ igazgató- helyetteseit. Az üdvözlő szavak után He­gedűs Ferenc, a városi pártbizott­ság titkára és dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke tájékoz­tatta a bolgár elvtársakat a vá­ros fejlődéséről, eddig elért ered­ményeiről, s a következő évek legfontosabb feladatairól. A tájé­koztatót követően, még a dél­előtti órákban a BIK ajándék­boltjában megnyitották a bolgár áru- és ajándékkiállítást, majd városnézés következett, amely­nek során ellátogattak a börtön­múzeumba is. A délután folya­mán — 16 órakor — a Móra Fe­renc Gimnáziumban találkoztak a bolgár vendégek az iskola ne­velőtestületével és diákjaival, egy barátsági gyűlés keretében. A gyűlésen Kovács Sándor, a gimnázium igazgatója tartott megnyitót, majd előadás hang­zott el a bolgár ifjúság életéről, körülményeiről. Délután hat óra­kor a félegyházi városi művelő­dési házban megnyitották a Bol­gár ikon című kiállítást. Ugyancsak hat órakor tartot­tak barátsági gyűlést a kiskun- félegyháza melletti Gátér köz­ség művelődési házában, ahol a vendégeket Faragó Miklósné, a népfront községi titkára köszön­tötte, s ahol Toso Doncsev tájé­koztatta a hallgatóságot a ma­gyar és a bolgár nép történelmi, illetve mai kapcsolatairól. Az előadást követően, a gátériek egy filmet is láthattak a bolgár nép életéről, az ország természeti szépségű tájairól. A tegnapi magyar—bolgár ba­rátsági nap Kiskunfélegyházán, a városi művelődési házban az Állami Déryné Színház előadá­sával ért véget. A színház mű­vészei bemutatták Koljo GeOr- giev: önmagad bírája című szín­művét, amelynek ez volt az ős­bemutatója. Az előadás előtt dr. Sztojan Radev, a magyaror­szági Bolgár Kultúra igazgatója köszöntötte a résztvevőket: mű­vészeket és nézőket egyaránt. Az előadás végeztével baráti beszél­getés alakult ki a bolgár ven­dégek, a művészek és a város kulturális vezetői között. G. S Elutazott Serif Belkaszem Tovább mélyítjük az együttműködést Algériával Zöldségprogram 5000 hektáron Az algériai FLN küldöttsége, amely Serif Belkaszem. a forra­dalmi tanács tagja, államminisz­ter vezetésével a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására február 22—24. között látogatást tett ha­zánkban, vasárnap elutazott Bu­dapestről. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra búcsúztatta. Az elutazásnál je­len volt Ali Abdallaoui Algéria, valamint Sztoio Sztanoev, a Bol­gár Népköztársaság hazánkban akkreditált nagykövete. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására február 22—24-e között hivatalos baráti látogatást tett Budapesten az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) or­szágos vezetőségének küldöttsége Serif Belkaszem. a forradalmi ta­nács tagja, államminiszter veze­tésével. Az algériai delegáció vezetőjét fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára. A küldöttséggel találkozott dr. Bíró József, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi miniszter, Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára, s Ga- rai Róbert külügyminiszter-he­lyettes. (Folytatás a 2, oldalon.) Hétfőn délelőtt a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság köz­pontjában ülésezett a Tisza men­ti Zöldségtermesztési Társulás vezetősége. A társulás mint is­meretes, tíz termelőszövetkezet és egy állami gazdaság összefo­gásából jött létre, ötezer hek­táron kívánnak zöldségféléket termeszteni. A megbeszélésen részt vettek a tagszövetkezetek elnökei és párttitkárai. Jelen volt Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára vezette a tanácskozást. Tájékoz­tatta a részvevőket a zöldség­termesztési program végrehajtá­sával kapcsolatos eddigi eredmé­nyekről és utalt a további tenni­valókra. Hangoztatta, hogy a zöldségellátás nemcsak termelé­si, hanem politikai kérdés is. Fontos feladat, hogy a kormány zöldségprogramjának végrehaj­tása érdekében minden tőlünk telhetőt megtegyünk, . kiaknáz­zuk a lehetőségeket. Budai István, a tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet főagro- nómusa,* a közös vállalkozás igaz­gatótanácsának elnöke ismertet­te eddigi munkájukat. A tanács­kozáson a tagszövetkezetek és az állami gazdaság vezetői véglege­sítették a programtervben meg­határozott hathektáros, bolgár rendszerű üvegház létesítését. A Kecskemét-Szikrai Állami Gaz­daság által kezdeményezett pa­radicsomtermesztési rendszerhez 1974—75-ben további négy terme­lőszövetkezet kapcsolódik, mind­egyik egy-egy amerikai paradi­csomtermesztő gépsort vásárol. j A társulás tagszövetkezetei is­mertették, hogy milyen további fejlesztést kívánnak végrehajtani. A tiszaalpári szövetkezetek a zöldborsó és a zöldbab termelé­sének gépesítésével jutnak előbb­re. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság is zöldbabtermesztési géprendszert állít be az idén. Még az idén megvalósítják a fólia alatti termesztés tíz határ­ral történő bővítését. Meggyorsul az óvodai helyek számának . emelkedése 3. oldal „Most jó fiatalnak lenni.. 3. oldal Melléktermék­feldolgozó épül l oldal Forintban mérhető 4. oldal Kunadacsi tanya 4. oldal Miért megyünk múzeumba? 5. 0l4a, Sport 7. oldal 0 Telepítik a spárgát a kecskeméti határban. Magyar-bolgár barátsági nap # A vendégek megtekintik a múzeumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom