Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
i. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . AZ MSZMP BACS-KISKUN MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA fjggffiggss Ülésezett a SZOT Elnöksége A SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott. Az elnökség jelentést hallgatott meg a fizikai munkások kereseti arányairól, és állást foglalt a szakmai bérek országos táblázata kialakításának kérdésében. Állást foglalt továbbá az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban ipari, kivitelező építőipari tevékenységet végző munkások, s közvetlen termelésirányítók béremelésének, az ipar és kivitelező építőipar állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazottak. valamint a színházak és színház jellegű intézmények dolgozói béremelésének kérdésében is. Az említett témákkal kapcsolatos javaslatait a Minisztertanács elé terjeszti. Megvitatták a SZOT Elnöksége 1973. évben végzett munkájá-. ról szóló jelentést, valamint a 'Tavaszra készülnek Kedvező az idő a mezőgazdasági munkára. Lehet szántani, műtrágyát szórni, a kertészetben melegágyat készíteni, a szőlőben, gyümölcsösben metszeni. Mozgalmas a határ. Kecskeméten ' a Nemeskadar Szakszövetkezetben mára fejezik be két hektár spárga telepítését. Kiss Mihály, ifjabb és idősebb Rekettyéi Gergely, Gubacsi • László és társai alakították a bakhátakat, Mák Istvánná, Tóth Sándorné helyezte el az értékes zöldségnövény szaporítóanyagát, amelyet Kelebiáról és az Örkényi Béke Szakszövetkezetből kapott a kecskeméti gazdaság. Három esztendő múlva már ennek a területnek a spárgatermésére is számíthat a MEZÖTERMÉK, vagy a HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalat. Egész télen át dolgoztak Kunbaján és Bácsszőlősön az állami gazdaság szőlőiben. Az őszi munkák befejezése után nyomban hozzáfogtak a metszéshez. Eddig 680 hektár nagyüzemi ültetvényen készen van ez a fontos munka. A levágott venyigét zúzával felaprították és beleforgatták a talajba. Meggyorsította a metszést két pneumatikus gép munkába állítása, amelyekkel egyenként 12 metszőollót lehet működtetni. A gépeket házilag szerkesztették a gazdaság gépesítési ágazatának dolgozói. A Kunbajai Állami Gazdaságban télen is folytatták az ültetvény korszerűsítését. Egyelőre 220 hektár szőlő támberendezé- ;sét cserélik ki, főképpen azért, hogy a szüretelőgépeket még nagyobb területen lehessen alkalmazni. A régi beton támosz- lopok ugyanis kárt tehetnek a drága kombájn érzékeny szerkezetében. A csávolyi határban ősz óta, szinte megszakítás nélkül tudtak dolgozni az Egyesülés Termelőszövetkezet tagjai. Ily módon ebben a gazdaságban is hamarosan elvégzik a nagyüzemi szőlő metszését, amelyet eddig megkímélt a téli fagy. A szövetkezet szakemberei a tavalyinál nagyobb kárt még nem fez- leltek az ültetvényen. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban megalapozták a dolgozók állandó foglalkoztatását. Az érsekhalmi kerületben egyelőite ideiglenes helyiségben harmincnégy asszony készíti az oltványt. Az itt működő, alföldi szaporítóüzem 1974-ben 200 ezer szőlőoltvánnyal látja el a törzstelepet. 1976-tól kezdve évente másfél millió kész oltvány hagyja majd el a telepet, ehhez azonban 4—4,5 millió oltványt kell készítenie az akkor már kétszáz személyt foglalkoztató üzemnek. Sükösd, Nemesnádudvar, Hajós- Érsekhalma asszonyai, lányai szívesen vállalkoznak e nagy szakértelmet kívánó munkára. K. A. ' szakszervezetek 1974. évi költségXXIX. évf. 47. szám Ara: 90 fillér 1974. február 26. kedd vetéséről előterjesztett tájékozta- _____________________________________________________________ tót. (MTlV Felújítják a gépparkot Űj termékek a kecskeméti Reszelőgyárban A Kéziszerszámgyár kecskeméti Reszelőgyára 1969-ben válságos napokat élt át. A piac telítettsége miatt nem kapott elegendő 'megrendelést i kapacitása . kihasználására, így az‘ évet vesz- * teséggel zárta. A mélypontot jelentő évben bebizonyosodott, hogy az egysíkú profil hosszabb távon nem jelent biztos alapot a gazdaságos működéshez. Még akkor sem, ha az ország egyetlen reszelőgyáráról, van szó, amely gyártmányaival egyedül hivatott kielégíteni a belföldi keresletet. A nehéz helyzetből elsősorban a termékösszetétel bővítése jelentette a kiutat. Elősegítette ezt, hogy 1970-ben újra növekedett a reszelő iránti kereslet, s így lélegzethez jutva hozzáláthattak á kecskeméti gyáregység termékskálájának fokozatos kiszélesítéséhez. Egyik új gyártmányul megkapták a pesti vállalattól a franciakulcsot. Ebből a kéziszerszám- , toól jelenleg már évi 12—13 millió forint értékűt állítanak elő, melynek felét Lengyel- és Nyugat-Németországba exportálják. Üjabban francia és jugoszláv vásárlók is érdeklődnek e termék iránt. Bővíti a gyárt- mányösszetételt — kisebb volumennel — a véső, a gyaluvas és a hamburgi csípőfogó készítése. A fő termék, a reszelő iránti kereslet esetlegés csökkenését is számításba vették., A termelés- kiesés megelőzésére többek között felületnemesítésre rendezkedtek be. Jelenleg a Zománcipari Műveknek zuhanykarokat és fürdőkályha-tartozékokat nikkeleznek, .krómoznak bérmunkában. Egyelőre azonban reszelőre szóló megrencíelésből sincs hiány. Mind a bel-, mind pedig a külföldi kereslet akkora, hogy nem * tudják kielégíteni. 1973-ban a Reszelőgyár termelésének értéke elérte a 82 millió forintot. Az idén mintegy 4,6 millióval kívánják ezt növelni, kizárólag a termelékenység emelése útján. A jobb munka- és üzemszervezés mellett az év fo• lyamán néhány új gépet is beszereznek. Ezekkel egyrészt bővítik a gépparkot, másrészt az elhasználódott, régi gépeket cserélik le. A reszelotesteket eddig szakmunkások készítették. A Szovjetunióból érkező magas termelékenységű kovácshengert azonban betanított munkások is kezelhetik, ily módon az szakmunkásokat is pótol. A franciakulcsok -folyamatos gyártását gátolta, hogy csak egy dörzshe- gesztőjük volt. Most Lengyelországból újabb dörzshegesztő-be- rendezést rendeltek. A reszelőgyár helyzetének stabilizálódását jól érzékelteti az is, hogy 1969 óta a szocialista mun- kaversenyben elért eredményeivel a Kéziszerszámgyár kiváló gyáregysége címet is elnyerte. A. T..S. • Baracsi István a köszörűgépen vágáshoz készíti elő a reszeléket. • Hegedűs Imre a vágógépen egy műszakban mintegy 500 reszelő felületét munkálja meg. • A csípőfogók süllyesztéses kovácsolását végzi az egyik brigád. (Pásztor Zoltán felvételei.) Ikonkiállítás Kiskunfélegyházán A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei, valamint kiskunfélegyházi városi bizottsága tegnap magyar—bolgár barátsági napot rendezett Kiskunfélegyházán. A vendégek délelőtt érkeztek meg Félegyházára, ahol a városi tanács épületében találkoztak a város párt-; tanácsi és népfrontvezetőivel. Dr. Cseh László a népfront városi elnöke köszöntötte a baráti ország képviselőit: Veszelin Filevet, a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi sajtóattaséját, Toso Doncseyet, a magyarországi Bolgár Kulturális Központ titkárát, Todor Todo- rovot és Szvetlozar Vaszilevet, a kulturális központ igazgató- helyetteseit. Az üdvözlő szavak után Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titkára és dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke tájékoztatta a bolgár elvtársakat a város fejlődéséről, eddig elért eredményeiről, s a következő évek legfontosabb feladatairól. A tájékoztatót követően, még a délelőtti órákban a BIK ajándékboltjában megnyitották a bolgár áru- és ajándékkiállítást, majd városnézés következett, amelynek során ellátogattak a börtönmúzeumba is. A délután folyamán — 16 órakor — a Móra Ferenc Gimnáziumban találkoztak a bolgár vendégek az iskola nevelőtestületével és diákjaival, egy barátsági gyűlés keretében. A gyűlésen Kovács Sándor, a gimnázium igazgatója tartott megnyitót, majd előadás hangzott el a bolgár ifjúság életéről, körülményeiről. Délután hat órakor a félegyházi városi művelődési házban megnyitották a Bolgár ikon című kiállítást. Ugyancsak hat órakor tartottak barátsági gyűlést a kiskun- félegyháza melletti Gátér község művelődési házában, ahol a vendégeket Faragó Miklósné, a népfront községi titkára köszöntötte, s ahol Toso Doncsev tájékoztatta a hallgatóságot a magyar és a bolgár nép történelmi, illetve mai kapcsolatairól. Az előadást követően, a gátériek egy filmet is láthattak a bolgár nép életéről, az ország természeti szépségű tájairól. A tegnapi magyar—bolgár barátsági nap Kiskunfélegyházán, a városi művelődési házban az Állami Déryné Színház előadásával ért véget. A színház művészei bemutatták Koljo GeOr- giev: önmagad bírája című színművét, amelynek ez volt az ősbemutatója. Az előadás előtt dr. Sztojan Radev, a magyarországi Bolgár Kultúra igazgatója köszöntötte a résztvevőket: művészeket és nézőket egyaránt. Az előadás végeztével baráti beszélgetés alakult ki a bolgár vendégek, a művészek és a város kulturális vezetői között. G. S Elutazott Serif Belkaszem Tovább mélyítjük az együttműködést Algériával Zöldségprogram 5000 hektáron Az algériai FLN küldöttsége, amely Serif Belkaszem. a forradalmi tanács tagja, államminiszter vezetésével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására február 22—24. között látogatást tett hazánkban, vasárnap elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Ali Abdallaoui Algéria, valamint Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság hazánkban akkreditált nagykövete. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására február 22—24-e között hivatalos baráti látogatást tett Budapesten az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) országos vezetőségének küldöttsége Serif Belkaszem. a forradalmi tanács tagja, államminiszter vezetésével. Az algériai delegáció vezetőjét fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A küldöttséggel találkozott dr. Bíró József, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi miniszter, Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára, s Ga- rai Róbert külügyminiszter-helyettes. (Folytatás a 2, oldalon.) Hétfőn délelőtt a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság központjában ülésezett a Tisza menti Zöldségtermesztési Társulás vezetősége. A társulás mint ismeretes, tíz termelőszövetkezet és egy állami gazdaság összefogásából jött létre, ötezer hektáron kívánnak zöldségféléket termeszteni. A megbeszélésen részt vettek a tagszövetkezetek elnökei és párttitkárai. Jelen volt Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára vezette a tanácskozást. Tájékoztatta a részvevőket a zöldségtermesztési program végrehajtásával kapcsolatos eddigi eredményekről és utalt a további tennivalókra. Hangoztatta, hogy a zöldségellátás nemcsak termelési, hanem politikai kérdés is. Fontos feladat, hogy a kormány zöldségprogramjának végrehajtása érdekében minden tőlünk telhetőt megtegyünk, . kiaknázzuk a lehetőségeket. Budai István, a tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet főagro- nómusa,* a közös vállalkozás igazgatótanácsának elnöke ismertette eddigi munkájukat. A tanácskozáson a tagszövetkezetek és az állami gazdaság vezetői véglegesítették a programtervben meghatározott hathektáros, bolgár rendszerű üvegház létesítését. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság által kezdeményezett paradicsomtermesztési rendszerhez 1974—75-ben további négy termelőszövetkezet kapcsolódik, mindegyik egy-egy amerikai paradicsomtermesztő gépsort vásárol. j A társulás tagszövetkezetei ismertették, hogy milyen további fejlesztést kívánnak végrehajtani. A tiszaalpári szövetkezetek a zöldborsó és a zöldbab termelésének gépesítésével jutnak előbbre. A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság is zöldbabtermesztési géprendszert állít be az idén. Még az idén megvalósítják a fólia alatti termesztés tíz határral történő bővítését. Meggyorsul az óvodai helyek számának . emelkedése 3. oldal „Most jó fiatalnak lenni.. 3. oldal Melléktermékfeldolgozó épül l oldal Forintban mérhető 4. oldal Kunadacsi tanya 4. oldal Miért megyünk múzeumba? 5. 0l4a, Sport 7. oldal 0 Telepítik a spárgát a kecskeméti határban. Magyar-bolgár barátsági nap # A vendégek megtekintik a múzeumot.