Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-24 / 46. szám

1914. február 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Országos védelem a Szelidi-tónak Hazánk a nagyvilágban Külkereskedelmünk évről-évre szélesíti nemzetközi kap­csolatait, s árui megismertetésére, újdonságainak bemutatá­sára mind több nemzetközi vásáron vesz részt. Az 1973. évi vásári évad a részvételek számát és a bemutatott áruk meny- nyiségét tekintve egyaránt felülmúlta a korábbi éveket. Ma­gyarország hivatalos kiállítóként ötvenöt vásáron és önálló rendezvényen jelent meg, s ezenkívül az ipari és külkeres­kedelmi vállalatok rendezésében több mint 300 kiállítást tartottak. A bemutatók iránt mindenütt nagy érdeklődés nyilvánult meg, az 1973. évi magyar kiállításokat több mint tizenkétmillióan látogatták. Természetvédelmi szemlét tar­tottak a napokban Bács-Kiskun megye „kisbalatonjánál”, a du- napataji Szelidi-tónál az illeté­kes országos, területi és helyi szervek képviselői. Az Országos Természetvédelmi Hivatal által összehívott szemlebizottság meg­állapította, hogy a jelenlegi kö­rülmények nem nyújtanak kellő védelmet az eredeti élővilágnak. -A gyógyvizű tó az utóbbi tíz— Végre! — mondták egy kisebb­fajta sóhaj kíséretében a kecske­métiek. amikor lapunk hírül ad­ta, hogy a Kéttemnlom-közből a nyomda elköltözik. Nagyszerű! — lelkesedtek a megyeszékhely épülését-széDülését szívügyüknek tekintő emberek, amikor megír­tuk azt. hogy itt 'üzletutcát ala­kítanak ki. Izgalommal figyeltük a megyei múzeum régészeinek munkáját, akik a lebontott épü­letek helyén (kötelező régészeti feltárás miatti kutató árkot ás­tak. Örömmel indultam erre a sé­tára. Hogy bizonyos fokig érzelmileg is megalapozott legyen ez a séta, néhány pillanatra megálltam a Centrum Áruház előtt a Kossuth- szobornál. és elnéztem az „öreg- templom” és a mellé épült ká­polna történelmi hangulatot árasztó építészeti együttesét. — így van, így kellett lennie — mondogattam magamban —, tényleg le kellett bontani a lát­ványt eltakaró múlt század végi földszintes épületeket. Megérde­melték! A romok helvére már el is képzeltem a leendő parkot, amelynek zöldje, virágai még jobban kiemelik majd az ősi fa­lakat. Ilyen és hasonló gondola­tokkal indultam a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat sarki üzlete felé. Az utca másik oldalán, a temp­lom aljában még mindig folynak a régészeti ásatások. Az ekkori Ferenc-rendi kolostor még ugyan­úgy áll. mint amikor lebontot­ták előle a házakat. Lassan ké­szül. nagyon lassan. Itt kap majd helyet a Kodály-intézet, itt, eb­nen a méltóságot árasztó öreg épületben, amely Kecskemét leg­régibb műemléke. Valaha erődít­mény hivatást is betöltötték ezek a falak, mert az építészek töré­seket fedeztek fel a hozzáragasz­tott ház padlásán, amely még mindig takarja — .sajnos! —, in­dokolatlan döntés miatt takarni is fogja (?) a művelődés új kecs­keméti erődítményét. Cukrászda lesz ebben a házacskában, egy szép építészeti együttest, a tör­ténelmi falakat takaró cukrász­da! Nem. ez nem éri meg! Le kellene bontani előle az építésze­tileg is értéktelen házacskát. Ennyivel tartozunk történel­münknek. s erről azt hiszem, nem kell az illetékeseket meg­győzni. Az építészek „eklektikus” ut­cának mondják a Kéttemplom- • dulóhellyé fejlődött, s • e válto­zás sürgeti a tó természeti ér­tékeinek megóvását. A botanikusok több mint 150 — a tóban és környékén élő — növényfajt írták le, s ezek egy­ötöde különös figyelmet érde­mel. Mikronövényvilágának leg­alább harminc fajtája, illetve változata hazánkban csak e he­lyen található. A csendesebb parti részeken, s a tó északkele­ti végénél elterülő ős Duna-me­közt. legalábbis ezt a hatást kel­ti. Arrébb a járda fölé az AMFO­RA Üveg- és Porcelánértékesítő 'Vállalat február 20-án megnyílt új üzletének az utcaképbe egyál­talán nem illő fényreklámját rakták. Mellette készülőiéiben az UNIVER Szövetkezet pezsgőzője (kimérve csak ezt a pompás ne­dűt lehet majd kapni), ahol a bortermelő állami gazdaságok pa­lackozott áruit is árusítják —ki­zárólag bontatlanul, elvitelre, önkéntelenül is arra gondolok, hogy borozótúltengésben szenve­dünk, hisz néhány utcával távo­labb ott van a Jalta, az Arany­homok szállodában a Szikrai Bo­rozó. a Rákóczi út eleién pedig az Állami Gazdaságok Borozója. A Képcsarnok Vállalat pedig — hogy csak egyetlen intézményt említsünk — évek óta nem jut megfelelő üzlethelyiséghez a me­gyeszékhelyen ahol helyet kap­hatna a mai képzőművészet, ahol képeket, rangos dísztárgyakat vá­sárolhatnának az emberek. Ügy tudjuk, itt a környéken is nyitott ez a vállalat hasonló üzleteket. (Szolnokon, Szegeden, Dunaújvá­rosban). Imitt-amott dolgoznak már az építők. Cipő- és bőrdíszmű szak­üzlet, Aranypók divatáru szaküz­let, VOLÁN-iroda, COOPTOU­derben a különböző vízi mada­rak ezrei tanyáznak. A szelidi szemle természetvé­delmi, vízgazdálkodási, horgász­szövetségi, múzeumi, tanácsi szakembereinek egységes véle­ménye, hogy a Szelidi-tó és kör­nyéke országos jellegű védettsé­get érdeméi. A védelemnek a víztükörre, a közvetlen part­mentére, a szelidi várdombra, s az ős Duna-mederre kell kiter­jednie. RIST Utazási Iroda, illatszer- és kozmetikai szalon. ELEKTRO- METÁL souvenir (?) bolt és zenemű szakbolt nyílik majd. Azaz, hogy a legutóbbi, sajnos, nem nyílik meg! Minap olvas­tam lapunk apróhirdetései kö­zött, hogy — idézem — „Kecske­méten, a Kéttemplom közben át­adói!) 70 négyzetméteres üzlethe­lyiség” és érdeklődni a Katona József Könyvesboltban lehet.. Kár! A Kodály-intézet közelsége egyenesen előírja, hogy kotta­bolt, hanglemez-, zenemű-szak- üzlet nyíljon itt. Nagy örömmel indultam erre a sétára, mint általában minden, közügyek iránt felelősséget érző ember. Az a véleményem mint sokaknak, hogy ebben az új ut­cában — amely a kecskeméti belváros egyik büszkesége lehet­ne, megfontoltabb, gondosabb tervezéssel kellene elrendezni a dolgokat. A szép történelmi épü­letet méltó külsőségek között kel­lene bemutatni, hiszen szinte egyedülálló az Alföldön. Cuk­rászdából pedig van már néhány Kecskeméten. Ez nem lehet ke­reskedelmi kérdés, mert hiszen nem is az: városképi értékek megmentéséről van szó. történél-- mi kincseink megbecsüléséről. Csató Károly Több vásáron nagy elismerés­ben részesültek termékeink. Lip­csében például mind a tavaszi, mind pedig az őszi vásáron több magyar terméket díjaztak arany­éremmel. E legnagyobb elisme­rést kapta egy speciális réteg- vizsgáló műszer, az Ikarus gyár autóbusza, egy új típusú cement­szállító jármű, továbbá két tex­tilipari áru, az éghetetlen védő­ruha és a Concord elnevezésű textílanyag, amely igen előnyö­sen egyesíti a szövetek és kötött­áruk legjobb tulajdonságait. A hamburgi kertészeti világ- kiállításon a legtöbb érmet a ma- £ gyár kiállítók nyerték, és a be­mutatót szervező HUNGEXPO- nak ítélték a vásár főbizottsá­gának tiszteletdíját is. Itt egyéb­ként 53 arany-, 37 ezüst- és 17 bronzérmet kaptak a világhírű magyar zöldség- és gyümölcsfé­lék. A magyar húsáruk Veroná­ban elnyerték a nemzetközi zsű­ri aranyérmét, a brüsszeli élel­miszeripari kiállításon pedig a „Csárdás” elnevezésű dobozolt sonka kapott arany diplomát. A brüsszeli magyar kiállítást a vá­sár nagydíjával is kitüntették. A kiállítási lista arról tanús­kodik, hogy a szocialista piacok mellett változatlanul aktív volta magyar érdeklődés a fejlődő or­szágok iránt: ezek gazdaságfej­lesztési terveihez elsősorban gép­ipari termékek kínálatával, szál­lításával kívánnak vállalataink hozzájárulni. Tizenegy fejlődő or­szágban jelent meg hivatalos ki­állítóként Magyarország. Algír­ban önálló magyar gépipari ki­állítást rendeztek. Bej rútban ugyancsak önálló magyar kiállí­tás nyílt, Kuvaitban pedig „Ma­Az átlagosnál rosszabb ter­melési feltételekkel rendelkező termelőszövetkezeteknek a IVu ötéves terv hátralevő éveiben az állam mindenekelőtt a termelé­si szerkezet egyszerűsítéséhez, továbbá a kiegészítő tevékeny­ség megszervezéséhez nyújt tá­mogatást. E két szempont szo­rosan -összefügg, mert hiszen a termelési szerkezet egyszerűsíté­se szinte mindenütt a közvetlen mezőgazdasági termelésben fog­lalkoztatottak számának csök­kentésével jár együtt, s _ az emiatt kiesők kereseti lehetősé­gét a kiegészítő tevékenység fej­lesztésével lehet megoldani. A cél, mint látható, az, hogy a tagság foglalkoztatását ahol csak lehet, az adott termelőszövetke­zetek keretein belül oldják meg. A gazdasági célok ily módon szorosan összefonódnak a társa­dalompolitikai célokkal: az új rendelkezések azt segítik elő, hogy a falvak lakossága helyben találjon, munkalehetőséget. Ez különösen a nők és az idősebb korúak vonatkozásában nagy je­lentőségű. A kiegészítő tevé­kenység megszervezése ugyan­akkor sokirányú társadalmi vál­tozást is eredményezhet: mér­sékli a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen ta­laj- és éghajlati adottságú vidé­keken a falvak elnéptelenedését, hozzájárul a már meglevő laká­sok, kulturális és kommunális létesítmények kihasználásához. gyár hét” rendezvénysorozatra került sor. A fejlett tőkés orszá­gokban megrendezett több mint húsz kiállításon kiemelkedő ese­mény volt a magyar élelmiszer- ipari bemutatósorozat Kanada öt nagy városában és az NSZK 100 áruházában megszervezett ma­gyar élelmiszeripari hét. A Minisztertanács által jóvá­hagyott 1974. évi vásárprogram immár mintegy hatvan hivatalos részvételt tartalmaz, ezenkívül még körülbelül háromszázötven vállalati bemutatóra kerül sor külföldön, összességében tehát ez évben több mint 400 bemu­tatóval, kiállítással jelentkezik hazánk gazdasága a nagyvilág­tett, gazdasági és társadalompo­litikai célokat egyaránt szolgáló feladatok szolgálatában olyan ipari üzemek létrehozásához nyújt visszafizetendő fejlesztési támogatást a kedvezőtlen adott­ságú termelőszövetkezeteknek, amelyek termelési adót kötele­sek fizetni. A támogatást azon­ban épp e termelési adóból kell letörleszteni, tíz év alatt. A támogatási rendszer alap­vető formája azonban a továb­biakban is az árkiegészítés lesz. A szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése érdekében a rende­letmódosítás a IV. ötéves terv hátralevő éveire az árkiegészí­tést a szőlő- és gyürnölcsterme- léü árbevételére is kiterjesztette. A támogatási rendszer kiala­kításánál — mutattak rá g mi­nisztériumban — eleve tekintet­be lett véve, hogy a kedvezőtlen termőhelyi feltételek mellett az érintett termelőszövetkezetek nem mindig tudnak saját ere­jükből társadalmilag elfogadha­tó szintű jövedelmet biztosítani tagjaiknak. Ez különösen szembetűnő az olyan közös gazdaságok esetében, ahol az átlagosnál több tag jut azonos területű földre. Az ilyen szövetkezetek mintegy 50 száza­léka már 1971-től jövedelemlkie- gészítést is kap az árkiegészítés mellett. Ez a jövedelemkiegészí­tés a kedvezőtlen termőhelyi kő­bán. Gazdag áruválasztékkal ve­szünk részt ismét a szocialista országok nemzetközi vásárain, s több önálló bemutató is szerepel a programban. Az 1973. évi ti­zenhárommal szemben most 19 ilyen kiállításra kerül sor. A fej­lődő országok tizenkét nemzet­közi rendezvényép jelenik meg hivatalos kiállítóként a HUNG- EXPO. Ott lesz Tripoliban, Kai­róban, Bagdadban, Lagosban és Üj-Delhiben a nemzetközi vásá­rokon, s részt vesz a limai bá­nyászati vásáron és Sao Paulő- ban megrendezik az önálló ma­gyar gépipari kiállítást. A program szerint a jelentő­sebb európai vásárokon kívül kü­lön kiállítással jelenik meg Ma­gyarország a düsseldorfi műszer- kiállításon, a New Orleans-i ba­romfi világkiállításon, a londoni férfidivatvásáron. Az év során három helyen — Strassbourgban, Tokióban és Ausztriában — ke­rül sor a magyar hetek rendez­vénysorozatára. Ezek a sokszínű, a magyar gazdaság termékeinek színe-javát bemutató kiállítások újabb országokban, szakmai kö­rökben ismertetik meg népgaz­daságunk eredményeit. N. L. zös gazdaságokat — eredeti be­sorolásuknak megfelelő öszegben — a jövőben is változatlanul megilleti. Kivételt csupán egyes szőlő- és gyümölcstermelő szövet­kezetek képeznek. Azok a közös gazdaságok viszont, amelyek nem a mostoha természeti felté­teleik miatt tartoznak a kedve­zőtlen adottságú termelőszövetke­zetek kategóriájába, már csak akkor kaphatnak jövedelemkie­gészítést, ha szántóterületek át­lagos aranykorona értéke 8—10 között van. A gyenge minőségű földekkel rendelkező termelőszövetkezetek­ben nyilvánvalóan, s indokoltan kisebb a felhalmozási lehetőség, mint az összes termelőszövetkeze­tek átlagában. Emiatt az adott­ságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása a kívána­tosnál lassabban halad előre. Az új rendelkezés éppen ezért szá­mottevően bővíti a fejlesztési hozzájárulást. Ezt a termelési szerkezet átalakítására, haté­konyságának növelésére, egysze­rűsítésére, új munkalehetőségek biztosítására, átfogó intézkedése­ket tartalmazó üzemi fejlesztési terv megvalósításának finanszí­rozására kaphatják a termelőszö­vetkezetek. A fő követelmény e tekintetben a hatékonyság. En­nek szigorú érvényesítése miatt az olyan közös gazdaság, amelyik jövedelemkiegészítést is kap, a véglegesen adott fejlesztési hoz­zájárulás után két évvel ebben a kedvezményben már nem ré­szesülhet. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező terme­lőszövetkezeteket — hangsúlyoz­ták végül a Pénzügyminisztéri­umban — sokan és helytelenül azonosítják a veszteséges közös gazdaságokkal. Ez pedig, bár az ilyen közös gazdaságokban is előállhat veszteség, két különbö­ző kategória. A támogatási rend­szer ezt a lehetőséget is igyek­szik ellensúlyozná. E törekvés eredményességét jól illusztrálja az a tény, hogy az 1973-as évet veszteséggel és alaphiánnyal zá­ró termelőszövetkezeteknek csak az egyharmada volt olyan, ahol kedvezőtlenek a termőhelyi felté­telek. (MTI) Az AMFORA „utcaképbe illő” fényrekláma. Lebontásra várnak ezek a falak; egy nyugalmas • Helyesebben: „Itt nyílna meg a.,,” zenemű­park kell ide! szakbolt. (A szerző felvételei.) c CENTRUM HETF0 20 1Q7A. február 25. NŐI KÖTÖTTÁRUK, FEHÉRNEMŰK, CIPŐK, HARISNYA, FÉRFIZAKŐK, EGYES HÁZTARTÁSI ES MŰSZAKI CIKKEK Mini Centrumban: férfikalapok 330 , __ KECSKÉMET! E S KISKUNFÉLEGYHÁZI tizenöt évben üdülő- és kiran­Nyitott szemmel a Kéttemplom közben '• a bejrúti -magyar kiállítás egyik bemutatóterme. \z alapvető forma az árkiegészítés \ Pénzügymmisztérium tajckoztatása a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező közös gazdaságok állami támogatásáról A különféle gazdaságpolitikai intézkedések együttes hatá­sára az utóbbi években — mindenekelőtt a személyi jövedel­mek vonatkozásában — mérséklődtek az egyes termelőszö­vetkezetek közötti különbségek. Ennek ellenére még ma is nagyfokú differenciáltság jellemző a mostoha természeti vi­szonyok között gazdálkodó nagyüzemekre. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben az alacsony vállalati tiszta jövedelem még ma sem teszi lehetővé a kívánt színvonalú termelesfej- lesztés önfinanszírozását. Gondjaik megoldása, illetve gaz­dálkodásuk színvonalának javítása népgazdasági-társadalmi szintű erőfeszítést igények Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ez idő szerint már elérte azt a fejlettségi fokot, amikor a ko­rábbinál lényegesen több erőnk és lehetőségünk van e szö­vetkezetek helyzetének javítására. Az e celt szolgáló meg­különböztetett állami támogatás 1974 elejétől érvényes uj vonásairól a Pénzügyminisztérium illetékes vezetői az aláb­biakban tájékoztatták az MTI munkatársát: Az állam a sokrétűen össze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom