Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1973. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről i. összefoglaló jelentés AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 28. szám Ára: 90 fillér 1974. február 3. vasárnap Az 1973. évű terv szerint a gazdasági munka fő feladata az volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága a korábbinál gyorsabb ütemben javuljon és a gazdasági egyensúly tovább erősödjön. A felhalmozásnak a nemzeti jövedelemnél lassabban, a fogyasztásnak pedig némileg gyorsabban kellett emelkednie. A nemzeti jövedelem a tervezett 4—5 százaléknál nagyobb mértékben, 8,5—7 százalékkal nőtt. Összege mintegy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint. Az iparZárszámadás tizennyolc szövetkezetben A most végződött héten tizennyolc téesz és szakszövetkezet tartotta meg zárszámadó közgyűlését. Kilenc a Bácskában, a többi Kiskunhalason és környékén, valamint a Duna mentén. Valamennyire az volt a jellemző, hogy a vezetőség nyereséges gazdálkodásról adhatott számot. Január végén zajlott le a zárszámadás Felsőszentivánon, ahol az Új Elet Tsz termelésének az értéke 5,6 százalékkal vojt magasabb az előző esztendeinél. Számos intézkedés történt ebben a gazdaságban a munkakörülmények javítására, a szövetkezeti demokrácia erősítésére.'A szociális és kulturális alapból támogatták az ifjúságot, a művelődési házat, tanulmányi kirándulásokat, tapasztalatcsere-látogatást szerveztek. A munkában rendszeresen részt vevők jövedelme kedvezően alakult. Ezzel magyarázható többek között, hogy az Új Élet Tsz-be tavaly negyvenen kérték felvételüket. Dicséretes szorgalommal készülnek afel- sőszentiváni szövetkezet gazdái a tavaszi munkákra. Javítják a gépeket, tisztítják a vetőmagvakat, hogy később ne legyen fennakadás. Bácsalmás három szövetkezete már korábban egyesült, de mérlegét még külön-külön készítette el. Elsőként a Táncsics, utána a Lenin, majd január 31-én a Petőfi Tsz zárta az évet, Szalonnás Mihály elnök a vezetőség beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy a szövetkezet vagyonát a múlt évben 14,5 százalékkal növelték. A termelés, a munkafolyamatok korszerűsítését napirenden tartva, a tervezett összegnél 1,4 millió forinttal többet irányoztak elő a fejlesztési alapra. Emellett a tagság jövedelme a tervezett mértékben gyarapodott. A bácsalmásiak 1974-ben az 5062 hektáros egyesült szövetkezetbe tömörülve, anyagi és szellemi erőforrásaik egyesítésével nagyobb feladatokra képesek, mint korábban bármikor. November végén alakult meg Bács-Kiskun és a környező megyék huszonegy szövetkezetének, állami gazdaságának összefogásával Kiskőrösön a MEZÖKÉMIA. A közös vállalkozás mérlege elkészült, az 1973-as év nye- reseséggel zárult. A vállalat így többet tud majd áldozni szolgáltató tevékenységének további fejlesztésére, a laboratórium berendezéseinek kiegészítésére. 1974- ben például valamennyi társult gazdaságban elvégzik a helyes tápanyag-gazdálkodást előmozdító levélanalízist a közös vállalkozás szakemberei. A MEZÖKE- MIA február 4-én számol be a mérleg eredményeiről. K. A.—S. Gy. baji megtermelt nemzeti jövedelem több', mint 150 milliárd forintra, az építőiparban 42—43 milliárd forintra, a mezőgazdaságban kb. 60 milliárd forintra emelkedett. Nagyobb volt az 1972. évinél az erdőgazdálkodásban, a vízgazdálkodásban, a szállítás és hírközlésben és a kereskedelemben létrehozott nemzeti jövedelem is. A hazai felhasználásban a fogyasztás aránya a tervezett 73 százalék helyett 75 százalék. A felhalmozás — az állóeszközök és a készletek növekedése együtt — az előirányzott kismértékű növekedés Tielyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkereskedelmi forgalomban" a tervtől eltérően kiviteli többlet keletkezett. A társadalmi termelés hatékonysága javult: az anyagfelhasználás az összes termelésnél kisebb mértékben emelkedett, a termelésnövekedés túlnyomó részben a termelékenység emelkedéséből származott. A lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme a tervezettnek megfelelően emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezettnek megfelelt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal emelkedett, azon belül az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások keresete 6,5—7,0 százalékkal magasabb az előző évinél. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai erőteljesebben emelkedtek, mint a korábbi években és valamelyest meghaladták a tervezettet. Az összes bevétel 11 százalékkal, az összes kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. A költségvetés hiánya kisebb volt az előirányzottnál. Az 1973. évi népgazdasági terv fő mutatóinak teljesítése terv tény az 1972. év százalékában Nemzeti jövedelem 104 —105 106,5—107 Ipari termelés 105.5—106.0 107,2 Építési-szerelési tevékenység 103,5—104,0 103 A mezőgazdasági termékek termelése kb. 101 kb. 105 Egy keresőre jutó reálbér 102,0—102,5 102,5—103,0 ezen belül: egy ipari és építőipari munkásra jutó reálbér az állami szektorban 106 106,5—107,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 104,5—105,0 104,5—105,0 a lakossági fogyasztás 105,0—105,5 104,5—105,0 fogyasztói árindex 103,6 103,5 kiskereskedelmi forgalom 106,2 105,7 beruházás (változatlan áron) 113 106,4 behozatal (folyó árakon) 107 109 kivitel (folyó árakon) 107 118 a költségvetés bevételei (folyó árakon) 109 111 a költségvetés kiadásai (folyó árakon) 109 110 A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. E változások azonban csak olyan határok között mozoghatnak, amelyek a jelentésben közölt megállapításokat, nagyságrendeket nem módosítják. II. Részletes jelentés Ipar Gönczi Márton szerelő a nagy teljesítményű erőgépet javítja a felsőszentiváni gépműhelyben. A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedett. Az állami ipar 6,9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 11,3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnek mintegy felét előállító, 50 legnagyobb iparvállalat termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt, főleg azoké, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek valamely kiemelt központi fejlesztési program végrehajtásában. Az év folyamán a szocialista iparban 1 739 000 fő dolgozott, 1,3 százalékkal több, mint 1972-ben, a növekedés háromnegyed része a munkáslétszámban következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit, így a termelésnövekedés 82 százaléka termelékenységemelkedésből származott. A termelésnövekedés további fontos tényezője a kapacitások bővülése volt, többek között a villamosenergia-kapacitás 230 MW-tal, a bauxittermelésé évi 560 000 tonnával, a timföldgyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Jelentős beruházások valósultak meg a kőolajfeldolgozó iparban, a gépiparban és a papíriparban is. A könnyűipar kapacitását számottevően növelték a rekonstrukciók. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhasználói igényekkél: az értékesítés 6 százalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnövekedése kismértékű volt Fogyasztásra, beruházásra, exportra összesen kb. 233 milliárd forint értékű terméket értékesítettek a vállalatok, 7 százalékkal többet, mint 1972- ben. A többi ipari ágazatok termelése — a gépipar kivételével a tervezettnél gyorsabban nőtt. Termelési tervét legnagyobb mértékben a könnyűipar teljesítette túl. Az előző évieknél és a tervezettnél jóval gyorsabban fejlődött az építőanyag-ipar termelése is. A szocialista ipar termelése ágazatok szerint 1973-ban terv tény az 1972. év százalékában bányászat 105,0 106,6 villamosenergia-ipar 108,1 109,0 kohászat 105,3 107,0 gépipar 106,5 105,6 építőanyag-ipar 104,3 106,7 vegyipar 110,2 110,9 könnyűipar 105,5 110,8 egyéb ipar 105,3 106,6 élelmiszeripar 103,7 104,6 szocialista ipar összesen 105.5—106,0 107,2 Folytatódott az ipar ágazati és termékszerkezetének átalakítása, ami nagymértékben a központi (Folytatás a 2. oldalon.) Eredmények, tervek Kecskeméten 3. oldal Az „Ifjúság ’73” brigád vezetője 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal Befejeződtek a kecskeméti jogásznapok Tegnap délelőtt folytatódtak a XVI. kecskeméti jogásznapok eseményei. A megyei bíróság épületének dísztermében dr. Csen- ki Ferenc, a megyei tanács vb- titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, a megyei bíróság, a megyei főügyészség vezetőit, valamint a rendező szervek képviselőit, a meghívottakat. Az üdvözlő szavak után felkérte dr. Varga Józsefet, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalé-' nak általános elnökhelyettesét, hogy tartsa meg előadását. Dr. Varga József magas színvonalú előadását — Az állam- igazgatás néhány időszerű kérdéséről — mindvégig nagy érdeklődéssel kísérte a hallgatóság. A témához felkért korreferens- ként dr. Sánta László, Kecskemét Városi Tanács V. B. titkára és dr. Havasi László, Lajosmizse Nagyközség Tanácsának elnöke szólt hozzá. Zárszót dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára mondott. A XVI. kecskeméti jogásznapok az Aranyhomokban rendezett hagyományos bállal értek véget. G, S. # Az előadások hallgatóinak egy csoportja. Űton a százmilliós értékhez A tanácsi irányítású vállalatok között már eddig is többen föltornázták magukat az évi 100 millió forintos termelési érték fölé. A Petőfi Nyomda, a Kaloplasztik, a kiskun- majsai drótfonatgyártók és mások után a Kalocsai Fémes Villamosipari Vállalat tervében szerepel az a célkitűzés, bogy a kerek szám elérésével is bizonyítsák a piaci igényekhez való alkalmazkodást, a gyártmányfejlesztés képességét. A tavalyi eredményekről nemrég termelési tanácskozáson tájékoztatták a dolgozókat. Az elmúlt évben 94 millió forintos árbevételt könyveltek el. A tiszta nyereséget 20 százalékkal sikerült emelni az előző esztendőhöz képest. A vállalat történetében most érték el másodszor, hogy a nyereségrészesedés összege átlagosan megközelíti a 22 munkanap bérét. A leghűségesebb, 15 éve itt dolgozó törzsgárda-tagok munkáját külön jutalmazzák. Több jut természetesen a fejlesztési alapra is, amelyet az idén az elavult gépék kicserélésére, a lakossági szolgáltató tevékenység fejlesztésére, az épülő galvánüzem befejezésére és újabb anyagmozgató gépek, targoncák vásárlására fordítanak, amellett, hogy korszerűsítik az üzemi konyhát, valamint a vállalati üdülőt. Mivel a termelési érték növekedését műszaki fejlesztéssel, alapozzák meg, kisebb arányban van szükség arra, hogy újabb belépőket vegyenek fel 1974-ben. A még itt-ott észlelhető lazaságok elkerülésére megszigorítják a munkafegyelmet. A selejt száműzése érdekében az eddiginél többször nyúlnak a kártérítés eszközéhez is, ha szükség van rá. A hét szocialista brigád ezzel egyidejűleg védnökséget vállalt a minőség javítására. A kereslethez való igazodás jegyében korszerűsödnek a gyártmányok, újabb típusok jelennek meg. A bojlercsaládon belül például 10 literes befogadóképességű melegvíztárolókat fejlesztettek ki. A hagyományosnak számító építőipari kapcsolószekrények tartósabb kivitelben, a balesetvédelemnek az eddiginél huzamosabb ideig megfelelő megoldással készülnek. A munkabérek az idén is tovább emelkednék, ami várhatóan körülbelül 3 százalékos növekedést tesz ki. A végbemenő fejlesztésből az üzemnek otthont adó város ugyancsak „részesedik”. A változások hatása túl- sugárzik a porta területén. Már most, előre elhatározták, hogy két kommunista szombatot szerveznek. Az ebből származó pénzzel és az egyénenként felajánlott 30 óra társadalmi munkával Kalocsa kommunális-szociális létesítményeinek fejlesztéséhez járulnak hozzá a vállalat dolgozói. H. F. 9 A vállalat a korábbinál tökéletesebb építőipari kapcsolószekrényekkel jelentkezett a piacon. Képűnkön Szabadi Andrásné, a József Attila szocialista brigád tagja szereli össze a terméket. • Cselik latrán, a fejlesztési csoport dolgozója érintésvédelemből vizsgáztatja a most kifejlesztett, 10 literes boylert. Az idén 10 ezret gyártanak. (Pásztor Zoltán felvételei.)
