Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. február 21. A tűzzel hajlított fa mesterei Miért sok a huzavona? Halódnak az ősi szakmák, utánpótlás nincsen. Kádár, bognár, szíjgyártó, kötélverő, kovács, faesztergályos mutatóba akad csak néhány. Egyedül dolgoznak a nem éppen fiatal mesterek. Tizenhárom kádár van Kecskeméten, s a járásban, négy a községekben, kilenc a városban. Frissen vágott fa illatától ' fűszeres a levegő Kecskeméti Mihály kecskeméti kádármester udvarán. Hatalmas, mázsás tölgyfarönkök sokasága vár fűrészre, gya- lura, szakavatott kézre, hogy engedelmesen, jó bort érlelő hordóvá formálódjon. Egyedül birkózik a fával a mester, aki azért választotta a szákmát 1946- ban, mert tízen voltak testvérek, s nem bírta el a család, hogy továbbtanuljon. A szomszédjukban volt egy kádárműhely, oda szegődött el, aztán lassan a jószerint szükségből választott szakma szerelmese lett. Tíz esztendeje önálló, magában dolgozik, tanulója sosem volt. Egyetlen egy jelentkezett csupán, de az meg számolni nem tudott. Márpedig emberét válogatja ez a mesterség. A szándék, hogy kádár legyen valaki, vajmi kevés: erő kell hozzá, meg számolás, rajzolni tudás. S hogy szép-e a szakma? Már hogyne lenne az! A somogyi erdők illatát lehelő, szálkás, gö- csörtös rönk mindegyik másként rejti a fényes, sima, formás hordót. Meg kell dolgozni érte. Amilyen a fa, úgy bánni vele, másként, ha göcsörtös, s másként, ha nem. Egy mázsából lesz egy hordó. De van úgy hogy többől. Hasogatva a rönköt, fejszével, fűrésszel lesz a dongafa. Az egyengető gyaluval megadja a formát, igazítja sokféle szerszámmal, s aztán befogja az ugyancsak maga nyújtotta-szabta abroncsba. Rászorítja a fára a vaspántokat, tüzet gyújt benne, így hajlítja a dongát végső formájukra. Legtöbbször a javításokkal foglalkozik, magánosok, szövetkezetek hordóin segít, hogy ne folyjon ki belőlük a bor. Mostanában nagy keletje van a díszhordóknak is, a festett fájú, asztalra való alkalmatosságoknak, amikben ha kicsik is, jó helye van az innivalónak. Sinkó Gyula udvarán kevés szabad helyet hagy a gondosan oszlopokba rakott, barnás- feketére érett, kopott donga- rengeteg. Söröshordók voltak valaha, de kiszorította őket az alumínium. Most újjászületésre várnak. Vastag, jó a fájuk, boroshordó lesz belőlük. Mérgeset pen- dül egy rozsdás abroncs, kalapáccsal verte le a mester. Javítani kell a hordót. szivárgott belőle a bor. Valamikor vadonatúj, jósza- gú hordókat gurítottak, vittek innen számtalant. És nemcsak a szőlősgazda elismerését hozták, hanem okleveleket, aranyérmeket is kiállításokról. Még 1925-ben kezdett a szakmához a mester, s tanulta ki hét évi vándorlás során a kádárság minden csínját-bínját. Négy éve nyugdíjas, most már csak javít. Szaktudását nincs kinek átadja, a műhelyben az övén kívül mostanában csupán hajdani vándorlegénytársa nyúl az óriás körzőért, a sok-sok fűrészpor lepte ősi szerszámért, nem hagyva, hogy pihenjenek. Négy fia közül egy szegődött csak a fához, de az se maradt hű hozzá. D. É. 10 éves a pendelet - lassú a végrehajtása Lassan 10 esztendős'' a rendelet, amely a dolgozók egészségének vagy testi épségének sérelméből eredő károk megtérítéséről intézkedik. A rendelkezések végrehajtását tekintve — a lassú javulás ellenére — változatlanul kedvezőtlen a helyzet. Ezért is szentel megkülönböztetett figyelmet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a kérdésnek, s igyekszik vizsgálatai alapján feltárni a legfőbb okokat az SZMT munkavédelmi bizottsága. Legutóbb ez év elején foglalkoztak az SZMT vezetői a baleseti kártérítések érvényesítése körüli tapasztalatokkal. Zentai Imre megyei munkavédelmi felügyelőt kértem meg, ismertesse a javulást hátráltató legfőbb okokat. Miért csak a dolgozó vétkes ? Mint elsőként említette, az üzemi balesetek vizsgálati módjával kapcsolatos, megcsontosodott szemléletet kell megváltoztatni. Azt tudniillik, hogy a vizsgálat majdnem kizárólag csak a munkás — a sérült — magatartására terjed ki. Olyan értelmű jegyzőkönyveket vesznek fel, amelyben már szinte eleve „rossz bizonyítványt” állítanak ki a munkásról. Így benne fel sem merül, hogy kártérítést kérjen, sőt — a kialakult légkör miatt — egyenesen tart az igény benyújtásától. Fél, hogy őt ez szembeállítja a vezetőkkel, nemegyszer a kollektívával. Azért is húzódozik, mert az esetek többségében, őt még felelősségre is vonják, mint a baleset okozóját, a vezetőket pedig nem, vagy igen titkán. Az amúgy, is nehéz helyzétbe került munkás rendszerint — s az előbb jelzett rossz tapasztalatok következében is — gátlásokkal küszködik, amikor sérelmét elő kell adnia. A vezető pedig egyébként is „ügyesebben” tudja védeni magát. Elismerem, de... A kárigény érvényesítésének gátlója még a sokhelyütt eluralkodott rendkívül bürokratikus huzavona. Találkoznak olyan szemlélettel, hogy a vállalat csak bírói ítélet alapján akar fizetni. (Pl. a Szék- és Kárpitosipari y.k „Üigy érzi”, jogos a -kártérítési igény, de mondja csak ezt ki először valamilyen hivatalos szerv/ akkor majd fizet. Máshol — mint a kiskőrösi * Költségvetési • üzemnél ‘— a rendőrségi - vizsgálat eredményétől teszik függővé a kárigény érvényesítését. Holott ennek a vizsgálatnak célja annak felderítése, nem Bűnök mulasztás okozta-e a balesetet. Ezért húzódik annak a munkásnak az ügye, aki — mert nem megfelelő asztalosipari gép mellé állították — jobb kezén, egy kivételével, minden ujját elvesztette. A kevés táppénz mellett bizony szű- kösködik. Joggal várja a kártérítés kifizetését, amelyre az igényt — a munkás nevében — a munkavédelmi bizottság már 2 hónappal ezelőtt benyújtotta. A helyi munkaügyi döntőbizottság még eddig (febr. 11-én beszélgettünk Zentai Imrével) nem tűzött ki tárgyalást. Egyébként bírságot is vetett ki az üzemre a munkavédelmi felügyelő. Az is tapasztalható, hogy a vállalati szakszervezet még nem mindig segít kiállásával a dolgozó mellett. Részben azért, mert nem is ismeri jogait etéren. Ugyanúgy fennáll több helyen, hogy a vezető s a munkás sem — vagy nem kellően — ismeri az idevonatkozó előírásokat: Mozdul már valami Mit tett és tesz az SZMT munkavédelmi bizottsága a helyzet megváltoztatásáért ? Zentai Imre előadta, hogy a bizottság éves munkaprogramjában az intézkedések egész sora ezt célozza. A szakszervezetek megyei bizottságainál napirendként tárgyaltak erről. Aktívákon, értekezleteken, tanfolyamokon foglalkoztak a legfőbb feladatokkal (Pl. Építők, ÉDOSZ, MEDOSZ stb.). A bizottság részéről, de a társhatóságokkal — pl. ügyészséggel, tanáccsal — végzett munkavédelmi ellenőrzéske során is intézkedtek a balesetek helyes kivizsgálása, a kártérítések rendezése felől. Ösztökélik a vállalatok szakszervezeteit, vezetőit, segítsék a dolgozókat jogaik érvényesítésében. A ráhatásnak, megbeszéléseknek, intézkedéseknek mutatkozik eredménye. A vizsgált üzemek többségében oktatják már az embereket a tudnivalókra, baleset bekövetkeztekor írásban hívják fel a sérültet jogai érvényesítésére, kezdeményeznek. Emberségesen Egyes vállalatoknál, mint a bajai Finomposztónál, Férfifehérnemű Gyárnál, állami gazdaságnál, a dunavecsei Vegyesipari Vállalatnál, külön intézkedés nélkül is van javulás, kezdeményez a szakszervezet, s a munkahely is szorgalmazza a kártérítést. A kecskeméti Vegyesipari Vállalat igazgatója, az SZMT megkeresésére minden vita nélkül megfizette (Reméljük, a közeljövőben bekövetkezik már, hogy nem ilyen, iúresári,. ijcelf,, megfogalmaznunk elismerést:, „vita nélkül”; T-' t.y a 'kó'rtérftésf. GyorsSegély- lyel támogatta a munkást, hogy háza mielőbb felépüljön, és a- szocialista brigádok a szakipari munkában segítettek súlyosan megcsonkult szaktársuknak. No de a már említett torz felfogás ennél az esetnél is beárnyékolta, az emberséges elintézést. Közvetlen'munkahelyén olyan hangulatot keltettek, mintha a sérült készakarva idézte volna elő balesetét. Az SZMT munkavédelmi bizottsága egyéb gyakorlati módszerekkel is törekszik a gyorsabb változtatásra. 1973. második felében például 60 jegyzőkönyvet küldtek vissza azzal, hogy vizsgálják újra/a balesetét. 11 vállalattól jelentették, hogy 18 baleset után kifizették a kárigényt. Több vállalat ellen — pl. a kecskeméti Vízmű, Malomipari V., Költség- vetési Üzem, kiskunmajsai Drót- _fonatgyár stb. — keresetet, óvást nyújtottak be a talált hiányosságok alapján. „Az erősebb” javára Megfigyelhető, hogy az eléjük került kártérítési ügyek nagy többségében a Vállalati munkaügyi döntőbizottságok a vállalat javára döntenek. Mikor az eset fellebbezés folytán a munkaügyi bíróság elé kerül, ott igen kevés kivétellel megítélik a sérült javára a kártérítést. Ez is mutatja, hogy ebben a kérdésben meglehetős elfogultság, megalkuvás érvényesül a döntőbizottságok némelyikében — az „erősebb”, a vállalat előnyére. (Persze, elfogultság a másik oldalra sem helyes, ha pl. a bűnös mulasztás nyilvánvaló.) Ezért is igyekeznek minél szélesebb körben terjeszteni a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál kialakuló jó módszert. Itt az üzemi balesetet vizsgáló bizottság átalakul kármegállapító bizottsággá, s a balesetesek 90 százaléka megkapja a kártérítést. Az ÉPSZER-nél külön bizottság vizsgálja ki és tárgyalja meg 2 évre visszamenőleg az ügyeket, és intézkedik a kárigény rendezéséről. A munkahelyi légkör máris mutatja a hatást. A törvényismeret: biztonság Az iparüzemi, vállalati kártérítési ügyekről elmondottak — úgyr mond tartalmazzák a tennivalókat is. A szakszervezeti, s más hivatalos szervek erőfeszítései mellett igen fontos a társadalmi erők közreműködése is a javulás érdekében. Sokat segíthetnek olyan társadalmi aktívák, mint Lázár Jenő nyugdíjas, az ÉDOSZ áldozatos munkatársa. Tíz éve képviseli az SZMT-t kártérítési ügyekben — s természetesen munkaügyi vitákban. Igen jól ismeri a törvényt, ezért is mondják róla, hogy nem ismer elveszett ügyet. Kártérítési pert még nem vesztett el — állítja Zentej Imre srÍÖ'bbn Óvására' á' Osg- feísőíű? '^Bíróság' - Lázár benőnék adott igazat. Legújabban is egy súlyos üzemi balesettel kapcsolatos — a dolgozóra nézve kedvezőtlen' — megyei döntéssel szemben rendelte el új eljárás indítását, Lázár Jenő óvására. Az egyszerűség kedvéért: ilyen ügyekben nem azt kell vizsgálni, mikor kell fizetnie a Vállalatnak, hanem, hogy mikor mentesül ez alól. Ez két esetben következik be: 1. Ha bizonyítja, hogy a balesetet nem tudta volna elhárítani; működési területén kívül esett a sérelem. 2. Mert azt a dolgozó vétkes magatartása idézte elő ... Ezt is bizonyítani kell. Tóth István Működik az áj hartai vágóhíd A hartai Lenin Termelőszövetkezet az elmúlt évben, a központi elképzeléseknek megfelelően, úgy döntött, hogy a helyi és a városi lakosság jobb húsellátása érdekében egy sertésvágóhidat épít. Az új létesítmény elkészült és február 5-től folyamatosan dolgozik. Az üzemnek jelenleg tíz. később 16 munkása lesz. Ebben az évben ötezer darab sertést fognak vágni, amelyből tőkehúst. töltelék- és füstölt árut készítenek. Az elkészített áruknak egy részét a márciusban megnyíló húsboltjukban fogjak árusítani, de adnak át belőle a kiskereskedelemnek is. Jelentős mennyiséget — az előállított termék felét — Dunaújvárosba, a közélelmezési vállalathoz fogják szállítani. Ide főleg füstölt árut adnak el. Az alapanyagot a termelőszövetkezet saját sertéshizlaldájából, a bojári sertéskombinátból, és a tagok háztáji gazdaságából szerzi be. FOLYÓIRATSZEMLE Vezetés a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az erdészet- faiparban Az 1974-ben ötödik évfolyamába lépett kiadvány idei első száma közli dr. Lénárt Lajos előadását, amelyet az élelmiszerreklám és propagandamunkáról tartott a miniszterhelyettes az élelmezéstudományi egyesületben. Olvashatunk a folyóiratban az iparosodó mezőgazdaság, a környezetvédelem és az ember kapcsolatát fejtegető írást, amelynek szerzője dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója. Jól bevált gyakorlat szerint megyei szakemberek tollából több ízben közölt már írást a Vezetés valamelyik száma. Decemberben Lakatos Lajosnak, a Du-' na menti és Kiskunsági TESZÖV munkatársának cikkét olvashattuk. A fiatal szakember a hartai Üj Élet Tsz-ben azt vizsgálta meg, hogy a műszaki fejlődés milyen hatást gyakorolt a termelő- szövetkezet üzem- és munkaszervezetére. A folyóirat idei első száma dr. Bogács Géza tanulmányát közli. A bácskai TESZÖV munkatársa a termelőszövetkezeti önkormányzat, vezetés fejlődésének bácskai ' tapasztalatait összegezi. A lap a Szemle rovatban dr. Szűcs Kálmánnak, a MÉM szak- oktatási főosztályvezetőjének cikkét közli. A mezőgazdasági szakoktatás időszerű kérdéseivel kapcsolatos témakörben a nevelésoktatás korszerűsítéséről, az egyetemi, főiskolai, szakközépiskolái és a szakmunkásképzésről találunk részletes tájékoztatót. A külföldi tapasztalatokról rendszeresen beszámol a MÉM Információs Központja, a Mérnök- és Vezetőképző Intézet közös kiadványa. Az idei első számban a szovjet kolhozok, szovho- zok vezetőinek irányító tevékenységével ismerkedhetünk meg. A Bács-Kiskun megyében is növekvő számú termelő, feldolgozó- értékesítő társulások, élelmiszer- gazdasági közös vállalkozások vezetőinek nyújt útbaigazítást a Kooperation című NDK szaklapból átvett cikk. K. A. 4fi Egész csinos a lány — ál- lapította meg, hiszen a leírás alapján rögvest ráismert, mikor belépése után nem sokkal megpillantotta a cukrászdában. Legföljebb az zavarta, hogy emlékezete szerint Czékusné úgy írta le. hosszú szőke haja van. Ez a hai viszont kifejezetten vörös volt. De lehet, hogy azóta befestette. Vagy ami még ennél is sokkal valószínűbb, parókát visel — zárta le magában ezt a különben sem lényeges kérdést. Hogy a lány figyelmét sikerült fölkeltenie, azt nem volt nehéz észrevennie. Igaz. Frank nagyon óvatos volt. Nem szerette volna Valami kihívó túlzással elvéteni a lépést. De hasonlóképpen viselkedett a lánv is. De hogyan lehetne megismerkedni vele? Erre a kérdésre egyelőre nem tudott felelni. Pedig amíg ez* az ismerkedés meg nem történik, egyet sem léphet előre. Az idő viszont veszedelmesen múlik. Ráadásul be kellett kalkulálnia azt is. hogy ha a bemutatkozás megtörtént, akkor sem rohanhat ajtóstól a házba. Legalább két- három hetet rá kell majd szánnia az ügyre ahhoz, hogy á tervet tökéletesen és' lényegében minden kockázat nélkül’ végre lehessen hajtani. Amikor nem sokkal. később a lány hirtelen fölállt az asztaltól és lassú ringó léptekkel ellépkedett előtte. Frank nemcsak az ösztönös magamutogatást fedezte föl ebben a gesztusban, tehát nemcsak azt, hogy a lány mintegy lehetőséget akart adni Szántára ahhoz, hogy alaposan szemügyre vehesse, hanem azt is. hogy felettébb csinos teremtés. Ami távolról sem volt mellékes momentum. Mert a férfinak az volt a véleménye, hogy ameny- nyiben szó se volna semmiféle kincsről, akkor is szívesen megismerkedne vele. Akkor is örömest hozzáfogna ahhoz a művelethez. amelynek Végcélja a lány meghódítása. Amikor a vécés néninél érdeklődött felőle, nemcsak a szeihély- azonosság immár végleges megállapítása állt szándékában, hanem ösztöneivel l megérezte, hogy mindaz amit ezekben a pillanatokban tesz. legkésőbb holnap vissza fog jutni a lányhoz. Aligha akad olyan vécés néni a világon. aki ellent tudna állni a kísértésnek. és elhallgatná azt, ami tudomására jutott. 'Ennek ellenére a-z volt a véleménye, hogy a megismerkedés a vártnál körinvebben sikerült, és hogy rövid, idő elteltével igen olajozottan kezdett működésbe lendülni az a gépezet, amely Frank Róbertét és Danner Editet volt hivatva egymással összeboronálni, s amelyet a férfi irányított, s Bár azt észre kellett vennie, hogy nem kizárólag ő. Az Irányításból kivette részét Edit is. Céltudatos, erős akaratú kis nő — állapította meg róla a tapasztalt férfiak tévedhetetlen biztonságával. Számító is bizonyos mértékben. Minél előbb férjhez akar menni. De nem mindenáron és nem akárkihez. Jóval többre vágyik annál ami jelenleg rendelkezésére áll. s amit környezete a jövő lehetőségeit tekintve is. nyújtani tudna neki. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott hogy Edit körülbelül olvan férfire vágyik, mint amiivet ő testesít meg. S ez nemcsak egy logikai úton kiszámított végeredmény-föltételezés volt. Ellenkezőleg: a tények is alátámasztották. Látta a lány pillantásán, mozdulatain. minden gesztusán, hogy tetszeni akar neki. igyekszik a legelőnyösebb oldaláról mutatkozni. Hogy meg akarja hódítani, el akarja kápráztatni. Frank alapjában véve egy meghatározott cél elérése érdekében vállalt szerepet játszott a lánnyal szemben. Amit tett. azért volt mégis olyannyira hihető és természetes. mert valóban tetszett neki Edit. Amit magáról mondott, az lényegébert mind igaz volt, eltekintve attól, hogy rákban meghalt a felesége. Sohasem volt ugyanis nős. De attól tartott, ha agglegényként mutatkozik be, felkelti és aztán nem is tudja elaltatni a lány gyanakvását. > Az első nagy győzelem az ebédmeghívás volt. Elérkezett tehát az a pillanat, amikor Frank huszonhat év után újra átléphette annak a háznak a kapuját, ahová azóta olyannyira szeretett volna újra eljutni. Az ebéd egyébként kitűnő volt. Rég evett már ilyen sokat és ilyen jót. De amikor Dannerrel kezdett el beszélgetni, meglehetősen kínos perceket élt át. Érezte, a férfi gyanakvó vele szemben. S habár jól tudta, hogy erre a gyanakvásra ő nem adott olvan reális okot. amelyről Danner tudhatna, s hogy énnek a gyanakvásnak kizárólagos oka Danner stupidsá- gában rejlik, mégis feszélyezte a dolog. Mert a gyanakvás újabb bizalmatlanságot szülhet — gondolta, s esetleg ez egy adott pillanatban akadályokat gördíthet tervük gyors és pontos kivitelezése elé. Ezért aztán megmentőként üdvözölte szinte a ■ lányt, aki segítségére sietett azzal, hogy jöjjön, megmutatja neki a lakást. — Ez mi? — kérdezte a konyhában és a sarokban levő korlátra mutatott. — Lejárat. Lépcső az alagsorba — felelte a lány. (Folytatjuk)
