Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyers Rezső Lengyelországban /yLy y > A lengyelországi látogatáson tartózkodó Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, a KB titkára szerdán délelőtt Varsóban eszmecserét folytatott Jozef Pinkowskival, a LEMP KB titkárával. Nyers Rezső ezt követően megtekintette a varsói ,,Rosa Luxemburg” Híradástechnikai Gyárat. Nyers Rezső szerdán délután a lengyel fővárosból Gdanskba utazott, ahol megismerkedett a hajógyár és a kikötő munkájával, valamint az új kikötő és olajfinomító építésével. Vidéki kőrútjának második állomásaként Nyers Rezső ma Katowicébe, a felső-sziléziai iparvidék központjába látogat majd. (MTI) Személyi igazolványok cseréje A betanított munkások képzéséről A tűzzel hajlított fa mesterei Látogatóban Bozsó János festőművésznél A tévé és a vidéki színházegyüttesek Mai műsor — Sport S. oldal S. oldal 4. oldal s. oldal 5. oldal 7. oldal AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 43. szám Ára: 90 fillér 1974. február 21. csütörtök Losonczi Pál fogadta Dzsalludot Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán az Országházban fogadta Abduszalem Dzsalludot, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökét, a forradalmi parancsnoki tanács tagját. A találkozón jelen volt Garai •Róbert külügyminiszter-helyettes. (MTI) Sorozatgyártás, üzembővítés a kecskeméti Szolgáltató Vállalatnál A megyei pártbizottság napokban tartott ülésén az előadó beszámolójában megemlítette, hogy az ipari üzemek idei kapacitása máris le van kötve megrendelésekkel. Ilyen vonatkozásban jelentősen javult a helyzet az elmúlt évivel szemben. Ezt a megállapítást láttuk igazolva akkor is, amikor a Kecskeméti Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalatnál jártunk. Természetesen nem a szolgáltatásokra — hiszen az minden nap megújuló igény a lakosság részéről, amit a vállalat rendszeresen kielégít —, hanem a készárutermelésre vonatkozóan. Az asztalosrészleghez olyan nagy megrendelések érkeztek, hogy szükségessé válik az üzem bővítése, amelyen belül gépműhelyt és szereidét is létre kell hozni. A Bútorértékesítő Vállalat ugyanis nemcsak az idei évre jelezte igényét, hanem már jövőre is. 1975-ben kéri leszállítani a Pakson épülő atomerőmű kiszolgáló létesítményeinek bútorzatát. Idei határidővel pedis a Gép- és Felvonó Vállalat részére 4 és fél millió, a múzeumigazgatóság nak pedig 4 millió forint értékű bútort rendelt. Az asztalosüzem bővítésével egyidejűleg elhatározták, a sorozatgyártásra való áttérést. Ehhez azonban létszámnövelésre is szükség van. amit belső átcsoportosítással. továbbképzéssel és újabb szakmunkások felvételével. nevelésével szándékoznak megoldani. A vállalat a gazdaságosabb termelés miatt is törekszik termékeinek sorozatgyártására. Alpári lakatosüzemét — ahol csővázas kórházi bútorokat, valamint sertéstelepi kutricákat készítenek — teljesen sorozatgyártásra állította át. Kecskeméten a központi telepen is hasonló átszervezést hajtottak végre. Olyan termékeket készítettek sorozatban, amelyekkel nagyobb létszámú asszonyt és leányt tudnak köny- nyű munkával foglalkoztatni. Ezek közé tartoznak a MÁV megrendelésére készülő lámpák, és a MEDICOR részére gyártott filmelőhívó berendezések. A MÁV egyébként szintén az állandó partnerek közé tartozik. ■ A vasútállomások térvilágításáÖntözésre készek PTTI • ; '■""V a F a I isza es a Duna mentén A hálózat bővítése nélkül is növelhető az öntözött terület Hiányzik a bólé, szegényes a talajok vízháztartása a Duna—Tisza közén. A gyors felmelegedéssel még inkább növekszik a talajok vízigénye, s helyenként — a homokterületeken — már „szomjasak” a bevetett szántóföldek. A csapadékhiány enyhítésére készek a Tisza és Duna menti öntőzőművek. hoz 400 kandelábert és 500 — 40 méter fesztávú — portálszerkeze- tet gyártanak még az első félévben. Átszervezte a vállalat az építő részlegét is, hogy Kecskeméten megfelelően kielégíthesse a lakossági szükségleteket. A Műkertvárosban például 100 félkész népfrontakciós lakás befejezését végzi el. A Kecskeméti Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat neve közben már küllő öm is ismertté vált. Árajánla' • küldött több országba s. gyártó berendezések S2 A közelmúltban vietnami szakemberek' salakblokkgyártó üzemeket tekintettek meg és a kecskeméti tetszett meg nekik a legjobban. A HUNGAROCOOP Külkereskedelmi Vállalattal 2 millió salakblokk évi kapacitású üzem berendezéseinek legyártásában állapodtak meg. Azt kérték, hogy azokat a kecskeméti szolgáltató vállalat készítse, illetve szállítsa le. Ilyen nagyarányú megrendelésnek a kecskeméti vállalat egymagában nem tud eleget tenni, ezért a Dunavecsei Vegyesipari Vállalattal tárgyal, hogy legyen kooperációs partnere a berendezések elkészítésében. N. O. A legnagyobb összefüggő öntözőhálózatban — a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Bajáitól Tassig terjedd szakaszán — az idén már 26 ezer hektáron eshet bármikor az eső. A vizelt a kiskunsági öntözőrendszer szolgáltatja, szinte korlátlan mennyiségben. Ennék újabb ágaként helyezik üzembe a második hartai öntözőművet, ami több, mint ezer hektár csapadékpóitlását látja el. Ezzel együtt a Duna menti község határában 2500 hektáron — a szántóföldek negyven százalékán — alagcsöves rendszerű az esőz- tetés. Gazdaságos kihasználására — a megyében elsőként — .korszerűsítették a felszíni csőhálózat mozgatását. Az Üj Elet Tsz- ben könnyű acélból készült, kereteken guruló esőztetőberendezést vontatnak géppel. A szomszédos Lenin Termelőszövetkezetben az idén „önjáró” gép szórja a vizet, melynek szórási átmérője 110 méter, és felcsavarható tömlővel csatlakozik az alagcsö- vek hidránsadhoz. Tizenöt ilyen gép járja majd a gazdaság szántóföldjeit. Másutt is sürgető lenne a modernizálás. A felszíni csövek kézi erővel történő mozgatása lassítja, drágítja az öntözést. Az eddigi tapasztalatok szerint — a hartai példa bizonyítja — a felszíni csövek gépesített mozgatásával maximálisan ki lehetne használni a drága öntözőműveket. A tavalyi aszályban is mindösz- sze hetven százalékos volt a Duna menti öntözőberedezések igénybevétele, s hektáronként átlagosan 120 milliméter mesterséges esőhöz jutottak a földek. A hartai Új fjet Termelőszövetkezetben ezzel szemben 200—300 milliméter mesterséges eső hullott és 87 százalékos kihasználással dolgoztak a gépek. Ehhez hasonló gépesítéssel, üzemszervezéssel a hálózat bővítése nélkül 12 ezer hektárral növelhető az öntözött felület. 9 A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz ideiglenes szivattyútelepe. Április elején avatják föl az őntözőmű végleges vizklvételi állomását. I Tiszakécske határában, tljbögön a Tiszagyöngye Tsz-ben áttelepítik az öntözőcsöveket. Itt is elkelne a korszerű berendezés. (Tóth Sándor felvételei) 9 A Tyereskova brigád tagja, Dani Sándorné, a MEDICOR Művek részére készülő filmhívó csévélődobjának készítése közben. • A MÁV-nak készülő lámpatokokat szereli a Petőfi-brigád. (Tóth Sándor felvételei) HÉTSZÁZEZER LÁTOGATÓ — SEGÍTIK A FELNŐTTOKTATÁST A munkások művelődése A gyors ütemü iparosítás természetes következménye, hogy a munkások száma évről évre növekszik. Ez magával hozza szükségszerűen azt, hogy az üzemekben, gyárakban dolgozók művelődésére nagyobb gondot kell fordítani. Elsőrendű feladattá vált ez napjainkra azért is, mert a technika és technológia állandóan fejlődik, gyorsul az egyes munkafolyamatok gépesítése, ami megköveteli a nagyobb tudást, fel- készültséget. Az SZMT agitációs, propaganda- és művelődési bizottsága nemrégiben összegezte a szakmaközi művelődési otthonok tavalyi eredményeit. Megállapították, hogy egyes területeken határozott fellendülés tapasztalható. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az év során csaknem kétszázezer látogatóról számolhatnak be az intézmények. 1973-ban Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza és Baja szakmaközi művelődési otthonaiban összesen csaknem ezer ismeretterjesztő előadást tartottak. Beleértve természetesen a munkahelyeken szervezett előadásokat is. Különösen kiemelkedik ilyen tekintetben a bajai intézmény, ahol négyszáznál több előadáson összesen húszezer hallgató jelent meg. Feltűnő, hogy a kiskunhalasi Vasutas klub egész évben egyetlen előadást nem tervezett. A munkásakadémiák, szabad- egyetemek száma ugyan nem érte el tavaly a régebbi évekét, ám így is születtek figyelmet érdemlő eredmények. Például Kiskunhalason, ahol az üzemekben tíz munkásakadémiát szerveztek, négyszáz hallgatóval. A szakmaközi művelődési otthonokban az elmúlt esztendőben huszonegy művészeti csoport, illetve kör működött. Közülük tizennégy a megyeszékhelyen fejtette ki tevékenységét. A szakkörök száma tizenhárom volt; ezekben háromszázan fejlesztették tudásukat, műveltségüket, szervezett keretek között. Kilenc nyelvtanfolyam közül három Baján adott lehetőséget az idegen nyelvek tanulására. A klubok száma kereken tíz volt. Legalább egy minden intézményben működött. Ha a fentiékhez hozzátesszük még a műsoros estek számát, az egyéb — változatos — rendezvényeket', s felemlítjük art is, hogy a felnőttoktatást is igyekeztek segíteni különböző előadásokkal, akkor elmondhatjuk, hogy a szak- szervezeti művelődési munkában — a szakmaközi intézmények jóvoltából — figyelmet érdemlő eredményekről lehet beszámolni. V. M. Az SZMT közgazdasági munkabizottságának a szocialista munkaverseny tovább- fejlesztésével kapcsolatos tájékoztatója leszögezi: „A szocialista munkaverseny-mozga- lom segítette az 1973. évi megyei gazdasági feladatok végrehajtását. Lényegesen nagyobb lehetett volna a hatóereje, ha nem gátolják a verseny szervezésében, irányításában, a feltételek biztosításában mutatkozó hiányosságok.” Vegyünk szemügyre néhány tartalmi tapasztalatot. Az elmúlt évben a szocia■> lista munkaverseny-vállalások többsége jobban tükrözte a gazdálkodás hatékonyságának javítására irányuló törekvéseket. A termelés mennyiségi szempontjain túl tehát olyan gazdálkodási megfontolások is előtérbe kerültek, mint például az értékesítés, 'jövedelmezőség. A vállalások között szerepelt az anyagtakarékos- ság (pl. ZIM), a munkafegyelem javítása, a kieső idők csökkentése. A kiskunhalasi Épiiletasztalos-ipari Vállalat szocialista brigádjainak kezdeményezésére meghonosították a Selejtes munkadarabot ne adj tovább" mozgalmat, amely a minőség javításán túl segítheti, sürgetőbbé teheti a Dolgozz hibátlanul rendszer bevezetését. A szocialista kötelezettségvállalások egy részénél azonban még erősen érezhető volt a formalitás. Általánosak, a munkahelyi feladatoktól elvo- natkoztatottak voltak. Számos munkahelyen nem kaptak megfelelő tájékoztatást, segítséget az egyének és kollektívák a közvetlen gazdasági vezetőktől — vállalásaik kialakításához. Természetesen fiz is több mindennek lehet már következménye. Mert hogyan legyen képes a szakszervezet, vagy a közvetlen gazdasági vezető konkrét célok, vállalások megtételére ösztökélni a szocialista brigádokat, amíg azok késedelmesen, idő után kapják kézhfiz a programot, később ismerik meg a vállalati szervezési intézkedéseket. Addig nincs mihez igazodni. „Vakon” pedig aligha tudnak olyan vállalásokat, javaslatokat tenni a brigádok, melyekkel az üzemi munka- szervezést javíthatnák. Ez csak egyfajta vállalás. De mennyi igen jelentős, kiaknázatlan tartalék re jlik az üzem- szervezési munkában, melynek színvonalasabbá tételét joggal sürgetik a munkások sokhelyütt. A vállalásokhoz nyújtandó segítség kényszeredettségének, elmaradásának oka a közvetlen vezető szemléletében is lappanghat. Abból a helyes elvből kiindulva, hogy a munkaverseny elsősorban a termelési, gazdasági feladatok eredmény,esebb végrehajtását segíti, ennek irányítását a munkahelyi, gazdasági vezetők feladatává tették. A munkaverseny irányításának ez a reális követelménye nagyon sok helyen eléggé nehezen válik valósággá. Ebben közrejátszik a sok éven át kialakult tradíció — megszokás —, hogy a gazdasági vezetők szervezték a munkát, a szak- szervezetek pedig szinte egyedül tartoztak felelősséggel a munkaversenyért. Ez a nézet a munka és a verseny egységének rovására ment, akadályozta — s hátráltatja ma is — ennek megteremtését. Kimondva-kimon- datlanul elültetett, konzervált valami bizalmatlanságfélét egyes közvetlen gazdasági vezetőkben, amely szerint a munkaverseny csak kis mértékben befolyásolja a vállalat egész gazdálkodásának eredményességét. „Az én dolgom, a teljesítmények növeltetése, a normák túlteljesíttetése. Ezt megcsinálom. A szakszervezet meg csak verseny,eztessen”. Mintha elérhetne kívánt hatásfokot a szocialista munkaverseny azok közreműködése nélkül, akik a munkásokkal nap mint nap kapcsolatot tartva, őket „konkrétan" szervezve, az ő „konkrét” munkájukat számbaveszik, értékelik... A szemlélet gyorsabb megváltoztatását nem árt belehelyezni az érdekeltség olyan rendszerébe, amely nemcsak a munkaköri kötelezettség meghatározást nyújtja a munkahelyi vezetőnek, hanem ennek a magasabb rendű vezetési gyakorlatnak külön elismerését is. A ZIM kecskeméti gyáregységénél a múlt évtől kezdve megnyílt a lehetőség a „Kiváló művezető” cím elnyerésére. Az értékelésnél alapelv, hogy mennyire vált a művezető irányítási, vezetési módszerévé a szocialista munkaverseny szervezése, kézben tartása. Ez így is van rendjén, így igazságos. Jusson ki. a megkülönböztető és megtisztelő cím az olyan művezetőnek, akinek a keze alatt — kiemelkedő eredményeket produkáló — szocialista brigádok sikereiben érvényesül a munka és a verseny egysége. Siessünk azonban megje- gyfizni, hogy a gazdasági vezetők megnövekedett felelőssége nem csökkenti a szak- szervezeti szervek szerepét, felelősségét; a munkaverseny legfőbb társadalmi szervezői továbbra is ők. Az arra érdemfis művezetők pedig viseljék büszkén, jó egészséggel az új rangjelzést. Tóth István
