Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyers Rezső Lengyelországban /yLy y > A lengyelországi látogatáson tartózkodó Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, a KB titkára szerdán délelőtt Varsóban eszmecserét foly­tatott Jozef Pinkowskival, a LEMP KB titkárával. Nyers Rezső ezt követően megtekintette a varsói ,,Rosa Luxem­burg” Híradástechnikai Gyárat. Nyers Rezső szerdán délután a lengyel fővárosból Gdanskba uta­zott, ahol megismerkedett a hajógyár és a kikötő munkájával, vala­mint az új kikötő és olajfinomító építésével. Vidéki kőrútjának második állomásaként Nyers Rezső ma Kato­wicébe, a felső-sziléziai iparvidék központjába látogat majd. (MTI) Személyi igazolványok cseréje A betanított munkások képzéséről A tűzzel hajlított fa mesterei Látogatóban Bozsó János festőművésznél A tévé és a vidéki színházegyüttesek Mai műsor — Sport S. oldal S. oldal 4. oldal s. oldal 5. oldal 7. oldal AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 43. szám Ára: 90 fillér 1974. február 21. csütörtök Losonczi Pál fogadta Dzsalludot Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szer­dán az Országházban fogadta Abduszalem Dzsalludot, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnö­két, a forradalmi parancsnoki ta­nács tagját. A találkozón jelen volt Garai •Róbert külügyminiszter-helyet­tes. (MTI) Sorozatgyártás, üzembővítés a kecskeméti Szolgáltató Vállalatnál A megyei pártbizottság napokban tartott ülésén az előadó beszámolójában megemlítette, hogy az ipari üzemek idei ka­pacitása máris le van kötve megrendelésekkel. Ilyen vonat­kozásban jelentősen javult a helyzet az elmúlt évivel szem­ben. Ezt a megállapítást láttuk igazolva akkor is, amikor a Kecskeméti Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalatnál jártunk. Természetesen nem a szolgáltatásokra — hiszen az minden nap megújuló igény a lakosság részéről, amit a vál­lalat rendszeresen kielégít —, hanem a készárutermelésre vonatkozóan. Az asztalosrészleghez olyan nagy megrendelések érkeztek, hogy szükségessé válik az üzem bővítése, amelyen belül gépmű­helyt és szereidét is létre kell hozni. A Bútorértékesítő Vállalat ugyanis nemcsak az idei évre je­lezte igényét, hanem már jövőre is. 1975-ben kéri leszállítani a Pakson épülő atomerőmű kiszol­gáló létesítményeinek bútorzatát. Idei határidővel pedis a Gép- és Felvonó Vállalat részére 4 és fél millió, a múzeumigazgatóság nak pedig 4 millió forint értékű bútort rendelt. Az asztalosüzem bővítésével egyidejűleg elhatározták, a soro­zatgyártásra való áttérést. Eh­hez azonban létszámnövelésre is szükség van. amit belső átcso­portosítással. továbbképzéssel és újabb szakmunkások felvételével. nevelésével szándékoznak meg­oldani. A vállalat a gazdaságosabb ter­melés miatt is törekszik termé­keinek sorozatgyártására. Alpári lakatosüzemét — ahol csővázas kórházi bútorokat, valamint ser­téstelepi kutricákat készítenek — teljesen sorozatgyártásra ál­lította át. Kecskeméten a közpon­ti telepen is hasonló átszerve­zést hajtottak végre. Olyan ter­mékeket készítettek sorozatban, amelyekkel nagyobb létszámú asszonyt és leányt tudnak köny- nyű munkával foglalkoztatni. Ezek közé tartoznak a MÁV megrendelésére készülő lámpák, és a MEDICOR részére gyártott filmelőhívó berendezések. A MÁV egyébként szintén az állandó partnerek közé tartozik. ■ A vasútállomások térvilágításá­Öntözésre készek PTTI • ; '■""V a F a I isza es a Duna mentén A hálózat bővítése nélkül is növelhető az öntözött terület Hiányzik a bólé, szegényes a talajok vízháztartása a Du­na—Tisza közén. A gyors felmelegedéssel még inkább nö­vekszik a talajok vízigénye, s helyenként — a homokterü­leteken — már „szomjasak” a bevetett szántóföldek. A csapadékhiány enyhítésére készek a Tisza és Duna menti öntőzőművek. hoz 400 kandelábert és 500 — 40 méter fesztávú — portálszerkeze- tet gyártanak még az első félév­ben. Átszervezte a vállalat az építő részlegét is, hogy Kecskeméten megfelelően kielégíthesse a la­kossági szükségleteket. A Mű­kertvárosban például 100 félkész népfrontakciós lakás befejezését végzi el. A Kecskeméti Szolgáltató, Ja­vító és Vegyesipari Vállalat ne­ve közben már küllő öm is is­mertté vált. Árajánla' • kül­dött több országba s. gyártó berendezések S2 A közelmúltban vietnami szak­emberek' salakblokkgyártó üzeme­ket tekintettek meg és a kecske­méti tetszett meg nekik a legjob­ban. A HUNGAROCOOP Külke­reskedelmi Vállalattal 2 millió salakblokk évi kapacitású üzem berendezéseinek legyártásában ál­lapodtak meg. Azt kérték, hogy azokat a kecskeméti szolgáltató vállalat készítse, illetve szállítsa le. Ilyen nagyarányú megrende­lésnek a kecskeméti vállalat egy­magában nem tud eleget tenni, ezért a Dunavecsei Vegyesipari Vállalattal tárgyal, hogy legyen kooperációs partnere a berende­zések elkészítésében. N. O. A legnagyobb összefüggő ön­tözőhálózatban — a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat Bajáitól Tassig terjedd szakaszán — az idén már 26 ezer hektáron eshet bár­mikor az eső. A vizelt a kiskun­sági öntözőrendszer szolgáltatja, szinte korlátlan mennyiségben. Ennék újabb ágaként helyezik üzembe a második hartai öntöző­művet, ami több, mint ezer hek­tár csapadékpóitlását látja el. Ez­zel együtt a Duna menti község határában 2500 hektáron — a szántóföldek negyven százalékán — alagcsöves rendszerű az esőz- tetés. Gazdaságos kihasználására — a megyében elsőként — .kor­szerűsítették a felszíni csőháló­zat mozgatását. Az Üj Elet Tsz- ben könnyű acélból készült, ke­reteken guruló esőztetőberende­zést vontatnak géppel. A szom­szédos Lenin Termelőszövetkezet­ben az idén „önjáró” gép szórja a vizet, melynek szórási átmérő­je 110 méter, és felcsavarható tömlővel csatlakozik az alagcsö- vek hidránsadhoz. Tizenöt ilyen gép járja majd a gazdaság szán­tóföldjeit. Másutt is sürgető lenne a mo­dernizálás. A felszíni csövek ké­zi erővel történő mozgatása lassítja, drágítja az öntözést. Az eddigi tapasztalatok szerint — a hartai példa bizonyítja — a felszíni csövek gépesített mozga­tásával maximálisan ki lehetne használni a drága öntözőműveket. A tavalyi aszályban is mindösz- sze hetven százalékos volt a Du­na menti öntözőberedezések igénybevétele, s hektáronként át­lagosan 120 milliméter mestersé­ges esőhöz jutottak a földek. A hartai Új fjet Termelőszövetke­zetben ezzel szemben 200—300 milliméter mesterséges eső hul­lott és 87 százalékos kihaszná­lással dolgoztak a gépek. Ehhez hasonló gépesítéssel, üzemszerve­zéssel a hálózat bővítése nélkül 12 ezer hektárral növelhető az öntözött felület. 9 A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz ideiglenes szivattyútelepe. Április elején avat­ják föl az őntözőmű végleges vizklvételi állo­mását. I Tiszakécske határában, tljbögön a Tiszagyöngye Tsz-ben áttelepítik az öntözőcsöveket. Itt is el­kelne a korszerű berendezés. (Tóth Sándor felvételei) 9 A Tyereskova brigád tagja, Dani Sándorné, a MEDICOR Művek részére készülő film­hívó csévélődobjának készí­tése közben. • A MÁV-nak készülő lámpatokokat szereli a Petőfi-brigád. (Tóth Sándor felvételei) HÉTSZÁZEZER LÁTOGATÓ — SEGÍTIK A FELNŐTTOKTATÁST A munkások művelődése A gyors ütemü iparosítás természetes következménye, hogy a munkások száma évről évre növekszik. Ez magával hozza szükségszerűen azt, hogy az üzemekben, gyárakban dolgo­zók művelődésére nagyobb gondot kell fordítani. Elsőrendű feladattá vált ez napjainkra azért is, mert a technika és technológia állandóan fejlődik, gyorsul az egyes munkafo­lyamatok gépesítése, ami megköveteli a nagyobb tudást, fel- készültséget. Az SZMT agitációs, propagan­da- és művelődési bizottsága nem­régiben összegezte a szakmaközi művelődési otthonok tavalyi ered­ményeit. Megállapították, hogy egyes területeken határozott fel­lendülés tapasztalható. Ezt tá­masztja alá az a tény is, hogy az év során csaknem kétszázezer lá­togatóról számolhatnak be az in­tézmények. 1973-ban Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza és Baja szakmaközi művelődési ott­honaiban összesen csaknem ezer ismeretterjesztő előadást tartot­tak. Beleértve természetesen a munkahelyeken szervezett előa­dásokat is. Különösen kiemelke­dik ilyen tekintetben a bajai in­tézmény, ahol négyszáznál több előadáson összesen húszezer hall­gató jelent meg. Feltűnő, hogy a kiskunhalasi Vasutas klub egész évben egyetlen előadást nem ter­vezett. A munkásakadémiák, szabad- egyetemek száma ugyan nem érte el tavaly a régebbi évekét, ám így is születtek figyelmet érdem­lő eredmények. Például Kiskun­halason, ahol az üzemekben tíz munkásakadémiát szerveztek, négyszáz hallgatóval. A szakmaközi művelődési ott­honokban az elmúlt esztendőben huszonegy művészeti csoport, il­letve kör működött. Közülük ti­zennégy a megyeszékhelyen fej­tette ki tevékenységét. A szak­körök száma tizenhárom volt; ezekben háromszázan fejlesztet­ték tudásukat, műveltségüket, szervezett keretek között. Kilenc nyelvtanfolyam közül három Baján adott lehetőséget az idegen nyelvek tanulására. A klubok száma kereken tíz volt. Legalább egy minden intézmény­ben működött. Ha a fentiékhez hozzátesszük még a műsoros estek számát, az egyéb — változatos — rendezvé­nyeket', s felemlítjük art is, hogy a felnőttoktatást is igyekeztek se­gíteni különböző előadásokkal, akkor elmondhatjuk, hogy a szak- szervezeti művelődési munkában — a szakmaközi intézmények jó­voltából — figyelmet érdemlő eredményekről lehet beszámolni. V. M. Az SZMT közgazdasági munkabizottságának a szocia­lista munkaverseny tovább- fejlesztésével kapcsolatos tá­jékoztatója leszögezi: „A szo­cialista munkaverseny-mozga- lom segítette az 1973. évi me­gyei gazdasági feladatok vég­rehajtását. Lényegesen na­gyobb lehetett volna a ható­ereje, ha nem gátolják a ver­seny szervezésében, irányítá­sában, a feltételek biztosítá­sában mutatkozó hiányossá­gok.” Vegyünk szemügyre néhány tartalmi tapasztalatot. Az elmúlt évben a szocia■> lista munkaverseny-vállalások többsége jobban tükrözte a gazdálkodás hatékonyságának javítására irányuló törekvése­ket. A termelés mennyiségi szempontjain túl tehát olyan gazdálkodási megfontolások is előtérbe kerültek, mint pél­dául az értékesítés, 'jövedel­mezőség. A vállalások között szerepelt az anyagtakarékos- ság (pl. ZIM), a munkafegye­lem javítása, a kieső idők csökkentése. A kiskunhalasi Épiiletasztalos-ipari Vállalat szocialista brigádjainak kez­deményezésére meghonosítot­ták a Selejtes munkadarabot ne adj tovább" mozgalmat, amely a minőség javításán túl segítheti, sürgetőbbé teheti a Dolgozz hibátlanul rendszer bevezetését. A szocialista kötelezettség­vállalások egy részénél azon­ban még erősen érezhető volt a formalitás. Általánosak, a munkahelyi feladatoktól elvo- natkoztatottak voltak. Számos munkahelyen nem kaptak megfelelő tájékoztatást, segít­séget az egyének és kollektí­vák a közvetlen gazdasági ve­zetőktől — vállalásaik kiala­kításához. Természetesen fiz is több mindennek lehet már követ­kezménye. Mert hogyan le­gyen képes a szakszervezet, vagy a közvetlen gazdasági vezető konkrét célok, vállalá­sok megtételére ösztökélni a szocialista brigádokat, amíg azok késedelmesen, idő után kapják kézhfiz a programot, később ismerik meg a válla­lati szervezési intézkedéseket. Addig nincs mihez igazod­ni. „Vakon” pedig aligha tud­nak olyan vállalásokat, ja­vaslatokat tenni a brigádok, melyekkel az üzemi munka- szervezést javíthatnák. Ez csak egyfajta vállalás. De mennyi igen jelentős, kiakná­zatlan tartalék re jlik az üzem- szervezési munkában, mely­nek színvonalasabbá tételét joggal sürgetik a munkások sokhelyütt. A vállalásokhoz nyújtandó segítség kényszeredettségének, elmaradásának oka a közvet­len vezető szemléletében is lappanghat. Abból a helyes elvből kiindulva, hogy a mun­kaverseny elsősorban a ter­melési, gazdasági feladatok eredmény,esebb végrehajtását segíti, ennek irányítását a munkahelyi, gazdasági veze­tők feladatává tették. A mun­kaverseny irányításának ez a reális követelménye nagyon sok helyen eléggé nehezen vá­lik valósággá. Ebben közre­játszik a sok éven át kiala­kult tradíció — megszokás —, hogy a gazdasági vezetők szervezték a munkát, a szak- szervezetek pedig szinte egye­dül tartoztak felelősséggel a munkaversenyért. Ez a nézet a munka és a verseny egységének rovására ment, akadályozta — s hátrál­tatja ma is — ennek megte­remtését. Kimondva-kimon- datlanul elültetett, konzervált valami bizalmatlanságfélét egyes közvetlen gazdasági ve­zetőkben, amely szerint a munkaverseny csak kis mér­tékben befolyásolja a vállalat egész gazdálkodásának ered­ményességét. „Az én dolgom, a teljesítmények növeltetése, a normák túlteljesíttetése. Ezt megcsinálom. A szakszervezet meg csak verseny,eztessen”. Mintha elérhetne kívánt ha­tásfokot a szocialista munka­verseny azok közreműködése nélkül, akik a munkásokkal nap mint nap kapcsolatot tart­va, őket „konkrétan" szervez­ve, az ő „konkrét” munká­jukat számbaveszik, értéke­lik... A szemlélet gyorsabb meg­változtatását nem árt belehe­lyezni az érdekeltség olyan rendszerébe, amely nemcsak a munkaköri kötelezettség meghatározást nyújtja a mun­kahelyi vezetőnek, hanem en­nek a magasabb rendű veze­tési gyakorlatnak külön elis­merését is. A ZIM kecskeméti gyáregységénél a múlt évtől kezdve megnyílt a lehetőség a „Kiváló művezető” cím el­nyerésére. Az értékelésnél alapelv, hogy mennyire vált a művezető irányítási, vezetési módszerévé a szocialista mun­kaverseny szervezése, kézben tartása. Ez így is van rendjén, így igazságos. Jusson ki. a megkü­lönböztető és megtisztelő cím az olyan művezetőnek, akinek a keze alatt — kiemelkedő eredményeket produkáló — szocialista brigádok sikerei­ben érvényesül a munka és a verseny egysége. Siessünk azonban megje- gyfizni, hogy a gazdasági ve­zetők megnövekedett felelős­sége nem csökkenti a szak- szervezeti szervek szerepét, fe­lelősségét; a munkaverseny legfőbb társadalmi szervezői továbbra is ők. Az arra érdemfis művezetők pedig viseljék büszkén, jó egészséggel az új rangjelzést. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom