Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. február 20. „Nekem kell megismerkedni az emberekkel” 0 Erre majd válaszolunk, hát jegyezni sem árt. Az igazgató alig negyvenes. ' Két helyettesének életkora ősz-, szesen sincs 60 év, a huszonhete- diket tapossa a pártbizottság titkára. Az igazgató párttitkár volt a gazdaságban, helyettesei a KISZ- szervezet • vezetői ugyanott, s egyikük a KISZ KB tagja évekig. Mindannyian egyetemet végeztek, termelésirányítókból lettek politikai vezetők, majd évek múltán ismét gazdaságiak. És az eredmények: 1973-ban már 30 milliónál több nyereség, mind kevesebb a távozó munkás, több a javaslat a termelési értekezleteken. Politika és gazdálkodás párhuzamosan kíséri egymást, ahogy a cél megkívánja. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban ez éppúgy természetes, mint az, hogy valaki fiatalon kerül az első számú vezetői posztra. A műszaki-adminisztratív dolgozók átlagélet- kora mindössze 33 év. Egyenként, s kollektiven is bebizonyították már hozzáértésüket, rátermettségüket. s az emberek, a beosztottak hamar elfogadták őket „harmincon aluliságuk” ellenére. Mert a javaslataik alapján elvégzettek legtöbbször szép eredményeket hoztak. Halason már régóta nem az a mérvadó, ki, mennyi idős, hanem hogy mit tartogat a fejében. A mérce magas. Emberségben, szaktudásban egyaránt. Gazdasági téren még viszonylag könnyű a bizonyítás, hiszen előbb-utóbb kifejezhető az ötletek értéke a többletként termett szőlőben, borban, gabonában vagy gyümölcsben. Emberileg már nehezebb. Hogyan ítélnek meg az emberek egy párttitkárt? Kiskunhalason az állami gazdaságban a már megszokott mércékkel. Szaktudása szerint, hisz elődjei is egyetemet végeztek, emberi, egyéni értékei alapján, általános és politikai tájékozottságát, fel- készültségét is próbára téve. Nem könnyű megfelelni ezen a poszton, pontosabban: nehéz jól megfelelni. "Pintér Imre sorsa, élete nem «okban különbözött társaitól, akikkel együtt államvizsgázott 1971-ben a Kertészeti Egyetemen. Rendhagyó pályája az évben kezdődött. A Csongrád megyei köz.- ség termelőszövetkezete úgy látszik, nem azért fizette neki a tanulmányi ösztöndíjat, mert valóban szüksége volt egyetemet végzett kertészre. így aztán államvizsga és nősülés előtt állt, amikor munkahelyet kellett keresnie. Talált is ugyanabban a községben, a másik tsz-ben, ahol viszont még egyetlen felsőfokú végzettséggel biró szakember sem volt. Pár hónap méltán egyszer átlátogatott a szövetkezet szánkóival határos területre, ami már a Kiskunhalasi Állami Gazdasághoz tartozott. Megnézte, milyen a kígyósi szőlő. Az átruc- canásból beszélgetés lett, aztán családi megbeszélés, hogy a halasiaknál^ kellene elhelyezkedni. Akkorra "már megnősült és az állami gazdaságban a feleségének is tudtak diplomájának megfelelő állást adni. A gazdaság Pintér Imre számára nem volt ismeretlen, a KISZ építőtáborokban két nyarat töltött el műszaki vezetőként. 1971 áprilisában kerültek a gazdasághoz. Pintér Imrére a tajói gyümölcsöst bízták, és mivel 1968 óta párttag, a. kerület ifjúsági szervezetének szervező titkára lett — pártmegbízatásként. Az elmúlt év februárjáig dolgozott kinn. A nem egészen két év alatt alaposan megismerte a gazdaságot, a termelést. Aztán a X. pártkongresszus után. amikor az üzemi és a vezetési szervezetet korszerűsíteni kellett, egy bizottságot alakítottak a gazdaságban. A kis. kollektíva tagjai képviselték az ágazatokat, a munkaterületeket. Pintér Imre is bekerült a bizottságba, s a tajói gyakorlati munka mellett az általánosabb, mesz- szebbre mutató gazdálkodási elveket is megismerte. Ily módon szerzett aztán annyi információt, hogy míg az első párttaggyűlésen még ő kérdezett, másfél év múltán már ő válaszolhatott. Időközben megnőtt a gazdaság a kunfehértói területtel. A párttagok száma több lett kétszáznál, létrehozták a pártbizottságot. Titkárául az akkor 26 esztendős Pintér Imrét választották. Járatlan akkor már se a szakmában, se a politikai munkában nem volt, kétéves termelési múlttal bírt, s„ ötéves párttagsággal. Kicsit megmosolygott, ,mikor az idei első pártbizottsági ülés után folyvást arról faggattam: hogy ilyen fiatalon nem érezte-e túl nagynak, nehéznek a feladatot, súlyosnak a megtiszteltetést. Meggyőzött igazáról. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság termelési értékének 65 százalékát a kertészet adja. Pintér Imre sok millió forintért és nagyon sok emberért felelt addig is, amíg termelési, gyakorlati vezető volt. Szakmai, elméleti tudást szerzett az egyetemen, gyakorlatit a gazdaságban, s a kerületben eltöltött idő alatt a vezetés iskoláját járta. Ha alkalmatlan akár szakmailag, akár emberileg, vagy politikai téren, a kint eltöltött hónanok alatt feltétlenül megbukik. De nem vallott kudarcot, önbizalmat részben ez adott. Meg az, hogy a (Pásztor Zoltán felvétele) gazdaságban már nagyon régóta fiatalok a Vezetők, s az emberek megszokták ezt. Vállalta 222 párttag vezetését, a jó döntések hozatalának felelősségét, a Tajóról Kiskunhalasra való bejárás fáradalmait, az állandó tanulást Az egy év alatt — mióta a pártbizottság titkára — egyetlen helyzetet sem talált köny- nyűnek. A nyolc alapszervezet mindegyikének taggyűlésén részt- vett már legalább egyszer. Amikor csak teheti kinn van az ültetvényeken, az állattenyésztő telepen, a műhelyben vagy a bor* kősavüzemben, mert: „nem az az elsődleges, hogy engem ismerjenek, hanem az, hogy én ismerjem meg az embereket. Nem várhatom el, hogy mindeiiki tudja, én vagyok a pártbizottság titkára”. Tiszteletre méltó felfogás, s aligha álszerénység. Mert nem állítja, hoev nem fogadják el a véleményét, javaslatát, vagy döntését. Leül. beszélget bármennyit, ha kell. Figyel az emberekre, vallva, hogy miként a nagy vagyon is fillérekből áll, az üzemi demokrácia is látszatra apró dolgokból épül fel. Ha létezik ez a demokrácia, jó az üzemi légkör, más a súlya a fegyelmezésnek, s nagyobb értékű a jutalom. Fáradságos dolog demokratikusan vezetni, rengeteg energiát felemészt. Pintér Imre szerint megéri. S ugyancsak az ő véleménye, hogy még így is be lehet osztani okosan az időt. A fontos dolgokra jut belőle, csak meg kell tanulni jól rangsorolni. S ebben az értékelésben nála nem áll utolsó helyen a család sem. Egyelőre még a feleség otthon van a héthónapos kicsivel, de ha beköltöznek Kiskunhalasra, bölcsődébe kerül a gyerek, s munkába áll Pintér Imréné is. Miután kertész- mérnök, segíthet, hogy -férje ne szakadjon el a szakmától sem, családon belül meglesz a közvetlen „visszacsatolás”. Dénes Éva AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Tudnivalók a garázsokról A gépkocsi nagy értéket jelent, ezért igyekeznek a tulajdonosok autójuknak vásárlás után minél hamarabb garázst teremteni. Szükséges tehát, hogy azok, akik még nem ismerik a garázsokra vonatkozó fontosabb rendelkezéseket, tájékoztatást kapjanak azokról. Mikor nem kell engedély? Egyes kivételektől eltekintve, az építéshez hatósági engedélyre van szükség. A rendelkezések értelmében, engedély nélkül, legfeljebb két gépkocsi elhelyezésére alkalmas garázst lehet építeni, nem ' üdülőhelynek minősülő községben, feltéve ha az építkezés céljára szolgáló ingatlan nem főútvonalon van. Gyakorlatilag tehát az említett rendelkezés azt is jelenti, hogy egészen ritka az az eset, amikor garázs építéséhez hatósági engedélyre nincs szükség. Városban és üdülőhelyen mindig, községben pedig főútvonalon levő ingatlannál kell az építési engedély. Legtöbb esetben tehát be kell szerezni a hatóság engedélyét. Az engedély nélkül építhető garázsokról jó ha tudják az autósok, hogy az ilyen garázsok létesítésénél is figyelembe kell venni bizonyos előírásokat. Építkezni ilyenkor is csak a rendezési tervek, továbbá az általános érvényű építésügyi és más hatósági (közegészségügyi, tűzrendészed) előírások megtartásával szabad. Ellenkező esetben az építési engedélytől eltérő építkezésekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza a hatóság az érdekeltekkel szemben. A kifejtettekre példaként a következőket mondjuk el: Az ingatlan tulajdonosa saját telkén garázst épített. Az építkezéshez hatósági engedélyre nem volt .szükség, mert az építtető telke nem városban, vagy üdülőhelyen és nem főútvonalon volt. A szomszéd ingatlantulajdonos azonban az építkezés ellen tiltakozást jelentett be és kifogásolta azt, hogy a garázs lakóházához túlságosan közel van. Helyszíni vizsgálat alkalmával az építésügyi hatóság megállapította, hogy a garázs az Országos Építésügyi Szabályzat 101. §-ában foglaltak figyelmen kívül hagyásával épült fel. E rendelkezés szerint ugyanis garázst lakóépülettől legalább 6' méter' távolságra lehet építeni. Mivel- a kérdéses garázs a szomszédos lakóépülettől nem volt 6 méter távolságra. így az építésügyi hatóság annak • lebontását rendelte el. Az Országos Építésügyi Szabályzat ugyanis általános érvényű hatósági előírás, amelynek rendelkezéseit még akkor is figyelembe kell venni, ha az építkezéshez hatósági engedély nem szükséges. Előre gyártott elemekből... Azokon a helyeken, ahol a garázs építéséhez hatósági engedélyre van szükség, egy igen lényeges és eddig már sok vitára okot. adó körülményre kell az autósokat figyelmeztetni. Többször előfordult, hogy egyesek fából, vagy műanyagból készítettek autójuk fölé védőtetőt, vagy általuk építménynek nem nevezhető borítót. Az építésügyi hatóság azonban a kocsit fedő, vagy borító létesítményt építménynek minősítette, és alkalmazta az engedély nélküli építkezésekre vonatkozó rendelkezéseket. Eljárására azért volt lehetőség, mert az építmény fogalmát jogszabály nem határozza meg. Azt, hogy mi tekinthető építménynek és ml nem, az összes körülmények figyelembevételével az építésügyi hatóság dönti el. A kérdésben egyébként az építésügyi hatóságok eléggé szigorú álláspontot képviselnek, ezért gyakran előfordul. hogy az építtetők által építménynek nem minősített garázsok lebontásált rendelik el. A kérdést illetően meg kell említeni azt is, hogy a készen kapható, vagy az előre gyártott elemekből készített garázsok esetében is szükség van a hatóság engedélyére. Helyenként a garázst az építtető nem a saját tulajdonában álló ingatlanra építi. Ilyenkor az építési engedély iránti kérelemhez az ingatlantulajdonos hozzájárulása szükséges, enélkül az építésügyi hatóság nem ad építési engedélyt. Idegen ingatlanra történő építkezés esetén az építtető és a tulajdonos megállapodhatnak abban is, hogy a felépített garázs az építtető tulajdonát képezi. Ez azt is jelenti, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén az építtető tartozik a garázst lebontani. A garázs által elfoglalt területért a bérlőnek bérleti díjat kell fizetni, amelynek összegében az érdekelitek szabadon állapodnak meg. A bérleti díjakra külön ».jogszabályi rendelkezés •nines és így. olyan rendelkezés -sincs.amely előírná, hogy mi lehet a bérleti díj felső határa. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen bérlet még állami ingatlan esetében sem azonos a közterület-használattal. A közterületek használatát és díját jogszabály állapítja meg és a díjak általában magasabbak is. mint a nem közterületnek minősülő területek bére. Mindezek megemlítésére azért van szükség, mert helyenként a tanácsi szervek téves gyakorlatot folytatnak és olyankor is a közterületek használatára vonatkozó rendelkezések szerint járnak el, amikor ez nem lehetséges. Vannak olyan esetek is idegen ingatlanra törtélő építkezésnél. amikor az építtető a garázst a tulajdonosnak engedi át és az építési költségek beszámítása mellett bérleti díjat fizet. A bérleti díj fizetésére és összegére vonatkozóan a 8/1971. (II. 10.) Korm. és a 8/1971. (II. 10.) ÉVM sz. rendeletek tartalmaznak szabályozást. Szövetkezeti garázsépítés Az új - autótulajdonosok figyelmébe ajánlható még a szövetkezeti formában történő garázsépítés. Bács-Kiskun megyében 1969 óta működnek garázsszövetkezetek, tehát sokak előtt'nem is kell ecsetelni a szövetkezeti formában történő garázsépítés előnyeit. Ezek az előnyök elsősorban a ..közös építkezésben és később a közös fenntartásban jelentkeznek. Mivel a szövetkezetek általában sorgarázsokat építenek. így az oldalfalak egy része megtakarítható és mód nyílik előre gyártott elemek felhasználására is. Előnyt jelent a tagság tevékeny közre- működése, valamint az a körülmény, hogy az építési anyagokat a szövetkezet nagykereskedelmi áron szerezheti meg. Megtakarítás jelentkezik egyébként a garázsok felépítéséhez szükséges telkek megvásárlásánál is. A szövetkezet előnyei a felépítés után is megmutatkoznak, mivel a fenntartás és a karbantartás köny- nyebb a szövetkezeti keretek között. Helyes és tanácsos, ha mindazok. akik garázst szándékoznak építeni, ismerik a házadóra vonatkozó fontosabb rendelkezéseket. Ezek közül elsősorban azt kell tudni, hogy a házadó alapjául az épület, a felépítmény szolgál, függetlenül attól, hogy az elhelyezéséül szolgáló ingatlan kinek a tulajdonában van. így tehát az a gépkocsitulajdonos, aki állami tulajdonban levő ingatlanra építtet garázst, és az annak elhelyezéséül szolgáló területet bérli, számolhat azzal, hogy háZaílót kell fizetnie. Az adóitel kapcsolatban továbbá arra is fel Kell hívni a figyelmet, hogy egy 1971. év folyamán megjelent jogszabály értelmében csak a lakóépülettel egybeépült garázs után jár adókedvezmény. Ha tehát a garázs nem a lakóépület részét képezi, úgy az építtető adókedvezményben nem részesülhet. Dr. Varga Emil NDK-hajó a Szovjetuniónak A boizenburgi „Elba” hajógyárban vízre bocsátották az első, a Szovjetuniónak gyártott belvízi személyszállító hajót. A „Vlagyimir Iljics” nevű hajó 360 utas számára nyújt hotélszerű elhelyezést. A képen: A 125 méteres hajó ünnepélyes vízre bocsátása. (Foto: ADN—ZB—MTI--KS) AH Huszonhat év után újra itt **' • állt tehát ebben az utcában. Az egykori valóság és a későbbi — oly sokszor kiszínezett — álmok színhelyén. Még önmaga számára is nehéz lett volna pontosan elmagyaráznia. hogy mit érzett ezekben a pillanatokban. ' Örömöt, boldogságot, elégedettséget, amelyet azonban egy különös belső remegést kiváltó fölfokozottsággá változtatott az ideg- feszültség. Lassan elsétált a villák előtt. Az elmúlt évtizedékben hányszor, de hányszor lepörgette emlékezete vetítővásznán ezt a filmet! S most tapasztalhatta, hogy a memória lényegében mindent pontosan megőrzött a huszonhat esztendő előtti múltból. Eltekintve persze attól, ami megváltozott. Bár ezek a változások nem tűntek túlontúl jelentősnek. Es remélem, különösen nem azok lent az alagsorban — gondolta magában, miközben megállt a kettes számot viselő ház előtt. Nyugalmat erőszakolva magára — ami nem volt túlontúl köny- nyű, hiszen szíve tényleg a torkában dbbogott — körüljárta a házat. Két dolgot már az első szemrevételezéskor lehetetlen volt nem észrevennie. Az egyik, hogy a hátsó fronton külön külső lépcsőfeljárót építettek. Ezek szerint — következtetett ■—, nyilván megszüntethették a belső lépcsőt, és az épület két szintjén két, egymástól független önálló lakást alakíthattak ki. A másik, hogy eltűntek a teniszpályák, és velük együtt az úszómedencék is. Méghozzá nyomtalanul. El sem tudta képzelni, tűi történhetett velük, hiszen szinte természetellenesen ésszerűtlennek tűnt számára, hogy amit egyszer sok munkával, nagy anyagi befektetéssel létrehoztak, azt ugyancsak jelentős energiaráfordítással eltüntessék a föld színéről. A rácsokra, amelyek az alagsort ablakokat védték, csak néhány perccel később figyelt föl. Nem kellett hozzá különösen tüzetes vizsgálódás, hogy megállapíthassa: masszív készítményekről van szó. S hogy fölfedezze, mind az elülső, mind a hátsó fronton egy-egy ablak rács&zata zárható ablaknyílássá van átalakítva. A lakat, amely őrizte, nagy, erős, biztonsági lakat volt. Az tehát tény, hogy az alagsori ablakokon át aligha lehet majd behatolni a pincékbe — állapította meg. Ez nyilván bizonyos komplikációkat fog okozni. Az viszont határozottan szerencse, hogy két lakásossá alakították át a villát, hiszen így az emeleten lakókat szinte figyelmen kívül lehetett hagyni. Ezután már csak egy kérdés maradt függőben. Igaz viszont, hogy ez volt a leglényegesebb. Mi lett a lépcsővel, amely akkor negyvennégyben még az alagsorba vezetett? Mi lett a csapóajtós lejáróval, amely a személyzeti szobából nyílt? Vajon meghagyták-e? Vagy .pedig megszüntették, elfalazták? Mert ha igen, akkor mégiscsak kívülről kell megpróbálkozni a behatolással. Ami — e bank őrzésére is megfelelőnek tűnő rácsozatot figyelembe véve — nem látszott túlontúl könnyen realizálható megoldásnak. Ekkor találkozott össze a tömb- házfelügyelőnővel, Czékusnéval. Bár kerülni akart. minden feltűnést, ezért az volt az elve, hogy tartózkodni kell minden olyasmitől,-mminek következtében a szükségesnél több emberrel jut ismeretségbe, kapcsolatba, most mégis úgy érezte, ebben az esetben túl kell lépnie a magára erőszakolt, felfokozott óvatosságon. Beszédbe elegyedett hát vele, még a lakásba invitálásnak se mondott ellent.1-Észrevette, hogy a változás korában élt asszony fantáziáját ugyancsak megmozgatta jelenléte. Ügy vélekedett' viszont, hogy ez csak hasznára lesz majd abban, hogy alaposan kifaggathassa. Szerencséjére Czékusné különben is igen-igen beszédes természetű volt, s szinte kérés-kérdés nélkül szállította azokat az információkat, amelyek Frank számára rendkívül fontosak lehettek. Nem szívesen találta ki azt a mesét, amely a doktor Blau Henrik főorvossal való egykori távoli rokonságával és azzal g bizonyos segítséggel volt kapcsolatos, de valamivel mégiscsak meg kellett indokolnia érdeklődését, azt tehát, hogy miért jött ide, s hogy miért érdeklődik olyannyira a kettes számú villa.iránt? Annak különösen örült, amit Dannerékról megtudott. Hiszen a megoldás kulcsa szoros összefüggésben áll azzal, hogyan miként tud kapcsolatba jutni velük. Mikor tudomást szerzett Edit létezéséről, egyből megfogalmazódott agyában a terv: a kincshez a lány meghódításán át vezet az út. (Folytatjuk.)
