Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
IT 1974. február 2. • PETŐFI NÉPE • 3 150 ÉVE SZÜLETETT CSÓKÁS JÓZSEF AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL „A magasabb tudományosságú“ parasztember A mind gyorsabban vágtató időben ki őrzi a hajdanvolt, főiddel, anyaggal dolgozó kétkeziek emlékét? A család? Dédapáig, dédanyáig ha számontartják az elődöket. Hamar elfonnyad a jó szakemberek, szorgalmas, mezei munkások híre. Tudja-e valaki, hogy három-négy évtizede ki sütötte a városban, a faluban a legjobb kenyeret, ki volt az üzem legjobb esztergályosa, lakatosa, ki tett többet a közösség asztalára mint mások. Becsapjuk magunkat, ha az Igazságtevő, a valóságos érték- viszonyokat kialakító időre hivatkozunk unos-untalan. őrüljünk a kivételeknek, amikor az utókor is megkoronázza a szorgalmukkal, tehetségükkel kiemelkedő közembereket és ápoljuk, gondozzuk mi is emléküket. Küzdelmes életük legyen példa. Ügy ünnepeljük a legcélszerűbben a százötven esztendeje Pusz- ta-Ballószögön született Csókás Józsefet, ha összegereblyézzük a munkásságát jellemző, érzékeltető adatokat és utalunk a ma is időszerű tanulságokra. „Ismeri a legújabb haladásokat” A Tisza-szabályozás után a homok meghódítását tekintik hazánkban a legnagyobb természetátalakító vállalkozásnak. A veszedelmes folyót állami erőből, központi tervekkel, pénzzel szelídítették. Az illancs homok megkötése. hasznosítása tízezrek emberfölötti áldozatvállalásának, leleményességének köszönhető. Közülük való a belső-ballószögi szőlősgazda, Csókás József. Mivel vált ki társai közül? A kapásmesterséget édesapjától tanulta és neki fogadta meg, hogy igyekszik figyelmesen vizsgálódni a természet könyvében. Kitartó, módszeres észlelő volt hosszú életén keresztül. Feljegyezte az időjárási adatokat, a növények fejlődésére vonatkozó megfigyeléseit, a terméshozamokat. Állandóan viszonyított, mért, gondolkodott, nyitott szemmel járt, nem szégyellt mástól tanulni. Az elsők között jött rá ezen az irdatlan homokvidéken, hogy a jó gazda nem ragaszkodhat a megszokotthoz; az újat, a jobbat kell keresni. Felismerte, hogy a tudományos eredmények közvetlenül kamatoztathatók a termelésben. Egyik méltatója őt is „magasabb tudományosságú”-najc neyezte. Négy elemit végzett, de kevés középosztálybeli olvasott annyit, mint ő. És olyan módszeresen, okosan. A „három város” kertészetét és gyümölcstermelését miniszteri utasításra vizsgáló Lu- kácsy Sándor így írt róla jelentésében: „Csókás József egyszerű földművelő (paraszt ember), tökéletes szakismerettel, üzleti tájékozottsággal ellátva, ismeri a hazai és külföldi források becsét, ismeri a legújabb haladásokat, a szó szoros értelmében a tudományos és gyakorlati haladások színvonalán áll... Gyümölcsfaj gyűjteménye beillenék bármely nyilván intézet gyűjteményének.” A könyv a tudás forrása Honnan a tudás? Az újságokból, folyóiratokból és a könyvekből! A Falusi Gazda 1856. évi egyik füzetében ismertette a korábban hirdetett országos pályázat eredményeit. A tekintélyes szakemberek között egy akkor „névtelen” földművelő is szerepelt, Csókás József. A „Kerti szőlő- művelés” című dolgozatában közérdekű témával foglalkozott: „Miképpen kell egy sivatag homokos buckás földben leghasg- nálatosabban állandóbb és kevesebb trágyával bőven termő szőlőket készíteni.” Hangsúlyozza, hogy a szőlőfajták megválasztásánál mindig a helyi talaj- és időjárási viszonyokból kell kiindulni. „A szőlősgazda naptára” fejezet rengeteg hasznos tanácsot tartalmaz és hónapról hónapra ismerteti a teendőket. A dolgozat a díjazottak közé került. Országos szaklapokban a későbbiekben is sűrűn találkozunk a belső-ballószögi parasztember okos írásaival. A helyi sajtót is az elsők között használta föl közhasznú ismeretek terjesztésére. A Kecskemét című újság 1873. 47. számában „Kiáltó szó a pusztából gyümölcsészetünk érdekében” című röpiratában szenvedélyesen szorgalmazza a városi „műkert” fejlesztését. A nagyban termesztést, a fajták gondos megválasztását tanácsolja gazdatársainak. A szakemberek szerint vélekedéseinek, javaslatainak nagyobb része ma is helytálló. 103 esztendeje (!) értekezett a kajszibarackról, mint jövedelmező pénzforrásról. Szól a gondos ápolás szükségességéről, a fagyveszélyről, foglalkozik a nyári szárazság elleni védekezéssel. A saszla meghonosítója Csókás gyakran hivatkozott a közérdekre, mert virágzó kertkultúrához összefogás szükségeltetik. Egyetlen gondatlan gazda kertje megfertőzheti a környék gyümölcsöseit. A szó és a tett azonos tőről fakadt nála és a belső-ballószögi gazdára bízvást számíthattak a jó ügyek. Egyik kezdeményezője a Kecskemét és Vidéke Gazdasági Egyletnek. Közös értékesítésre, bortárolásra próbált szövetkezetei létrehozni. Kedélyes, nyugodt ember volt, csak akkor bosszankodott, ha nyilvánvalóan jószándékú, újító javaslatait emberi kicsinyességek, szűklátókörűség miatt elvetették. A Kórhánköz alsó oldalán a Törökfája dűlő és a Ballószög szélén levő kertjét messziről felkeresték. Nagyobb lendítője volt a korszerű kertművelésnek, mint a „hivatalos” városi műkert. Szüntelenül új fajták, eljárások meghonosításán szorgoskodott. A megszerzett tudást igyekezett megosztani. Rendszeresen be-betért a pusztai iskolákba, hogy az ojtás és a szemzés művészetére oktassa a gyerekeket. Szívesen részt vett termékeivel a kiállításokon és készséggel felfedte díjazott gyümölcseinek, szőlőinek a „titkait”. A különféle saszla-fajták ma is kedvelték. Kecskeméten (jövőre lesz száz esztendeje) Csereklyei Károly és Csókás József honosították meg az akkoriban különösen értékes, keresett gyöngyszőlőt. * Csókás József rengeteget dolgozott, ám mindig szakított időt a versek, regények olvasására. Mátyásit és Csokonait kedvelte kivált, s Jókait. Még tisztelői is csóválták fejüket a szokatlan „hobbyja” miatt: dísznövényeket termesztett, a maga gyönyörűségére, környezete szebbé tételére. Gazdag, termékeny évtizedek után Cegléden érte a halál, 1905 decemberében. Heitai Nándor Építési kölcsönök A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 49/1973. számú együttes rendeletével módosította az egyes építési kölcsönökről szóló korábbi 5/1971. számú rendeletét. Lakásfenntartó szövetkezeti lakóház felújítása esetén -a lakástulajdonosoknak a felújítási költség 75%-a erejéig legfeljebb azonban 70 000,— Ft összeghatárig (korábban 45 000,— Ft volt), évi 2%-os kamatra, legfeljebb 15 évi törlesztési időre nyújtható kölcsön. Ha n lakás- fenntartó szövetkezet a kötelezően előírtnál magasabb mértékű felújítási alapot képezett, a kölcsön összegét és a törlesztési időt az említettnél kedvezőbben kell megállapítani. Ugyancsak kedvezőbben kell megállapítani a kölcsön összegét és a törlesztési időt, ha a lakásépítő és fenntartó szövetkezet, illetőleg a társasház-tu- lajdonközösség a lakásfenntartó szövetkezetre kötelezően előírt, vagy ennél magasabb értékű felújítási alapot képezett. □ 1 □ Telepszerű többszintes és egyedi többszintes lakóház felújítása esetén a lakástulajdonosoknak a felújítási költség 75 %-a erejéig, legfeljebb azonban Budapesten, városokban és az építési és városfejlesztési miniszter által a 27/1971 (Építési Értesítő 19. szám) ÉVM. számú közleményben meghatározott kiemelt településeken 70 000,— Ft, egyéb településeken 60 000,— Ft összeghatárig nyújtható kölcsön. A kamat mértéke Budapesten, városokban és a kiemelt településeken 50 000,— Ft-ig évi 2%, efelett évi 6%, egyéb településéken 30 000,— Ft-ig évi 2%, efelett évi 6%, a törlesztési idő legfeljebb 15 év. Ugyanilyen feltételekkel nyújtható kölcsön családi ház felújítása esetén a lakástulajdonosoknak. □ □□ Az építésügyi hatóság által elrendelt felújítás és műemlékvéi- delem alatt álló lakóépületek felújítása esetén, továbbá ha az, építtető szociális helyzete, jövedelmi viszonyai ezt indokolják, vagy ha életveszély elhárításáról, illetőleg fagombakárok megszüntetéséről van szó, a kölcsön mértéke a felújítási költség 90%-áig, a bauxit cement felhasználásával készült lakások helyreállítása esetében kivételesen 100%-ig is terjedhet, de nem haladhatja meg lakásonként az előbbiekben említett ösz- szeghatárokat, és az egyéb felsorolt feltételek változatlanok. □ □ □ polgárok tulajdonában álló lakások bérlői részére nyújtott kölcsönöknél is. Az állami tulajdonban álló lakások bérlői részére felújítási kölcsön szintén az ismertetett feltételekkel nyújtható. Meg kell említeni, hogy a felújítási kölcsönök visz- szafizetési időtartamát az Országos Takarékpénztár alacsony jövedelmű személyek esetében kivételesen 20 évig terjedhetően is megállapíthatja. □ □□ Az állampolgárok tulajdonában álló lakások műszaki megosztására, bővítésére és nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására a tulajdonosnak, vagy a bérlőnek az építési kölcsön 75%-a erejéig, legfeljebb azonban Budapesten, városokban és kiemelt településeken 70 000,— Ft, egyéb településeken 60 000,— Ft ösz- saeghatárig nyújtható kölcsön. A kamat, értéke' Budapesten, városokban és a kiemelt településeken 35 000,— Ft-ig évi 2%, efelett évi 6%, egyéb településeken 30 000,— Ft-ig évi 2%j efelett évi 6%, a törlesztési idő legfeljebb 15 év. □ □□ Az állampolgárok tulajdonában álló lakások korszerűsítésére, közművesítésére a tulajdonosnak, vagy a bérlőnek, valamint állami ^tulajdonban álló lakások korszerűsítésére, közművesítésére, a bérlőnek az építési költség 75%-a erejéig legfeljebb azonban 40 000,— Ft összeghatárig nyújtható kölcsön. A kamat mértéke évi 6%, a törlesztési idő legfeljebb 5 év, kivételesen 10 év. A,. föltigázenergia hasznosítác Sávál . összefüggő közipüygsítgg Siekré tm a -Nehézipari -Minisz* térium által megjelölt területeken és meghatározott időtara- mon belül — az állampolgárok tulajdonában álló lakások tulajdonosai és bérlői, állami tulajdonban álló lakások esetében — ha a fővezetékről a házba való bevezetés költségét is a bérlők vállalják — a bérlő részére az építési költség 75%-a indokolt esetben 90%-a erejéig legfeljebb azonban 40 000,— Ft értékhatárig nyújtható kölcsön. A kamat mértéke évi 2%, a törlesztési idő 10 év, kivételes esetekben 15 év. A rendelet 1974. január 1. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követőén kötött kölcsönszerződésekre kell alkalmazni. # Lakóháza „háttal” a Kórhán köznek. 9 A legelső homoki borpincét, 160 ezer téglából Csókás építette. Képünkön: a bejárat. Az említett pénzügyi feltételeket kell alkalmazni az államDr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész Épül az Adria-olajvezeték 9 Ahol a távvezetékcsövek készülnek. Világszerte beszédtéma az olajhiány, az energiaválság. Népgazdaságunk nem érzi meg a „fekete arany” helyenkénti hiányát, nyersolaj ellátásunk jó és egyenletes. Olajszükségletünk kielégítésének nemcsak a jelene biztosított. de bátran tervezhetjük a jövőt . is. Magyarország hazai forrásokból és import révén fedezi olajszükségletét. Hazai olajtermelésünk körülbelül évi 2 millió tonna, az import pedig mintegy 6 millió tonnát tesz ki. Behozatalunk túlnyomó többségét — kb. évi 5,3 millió tonnát — a Szovjetuniótól vásárolt, a Barátság-vezetékeken érkező olaj fedezi, a többit a közel-keleti országokból szerezzük be. Rijekától Bratislaváig A közel-keleti Irakkal több évre visszatekintő jó kapcsolatunk van. Gazdasági-kereskedélmi-ter- melési együttműködési' szerződést kötöttünk e fejlődő országgal, s a megállapodások^, értelmében iparcikkekkel fizetünk a tőlük kapott olajért. Az iraki olaj jelenleg tengeri úton, jugoszláv kikötőkbe érkezik, ahonnan vasúti tartálykocsikban teszi meg'a további utat Magyarországra. Ez a szállítási mód nem tartozik az olcsó megoldások közé. Éppen ezért1-’ — és arra való tekintettel is, hogyjjaosszú lejáratú egyezmények biztosítják a további folyamatos közel-keleti olaj- szállításokat — már évekkel ezelőtt számításba vettek egy olajtávvezeték építését. Csehszlovákia is „betársul” a távvezeték létesítésébe, amelynek egyik „végállomása? a rijekai kikötő lesz. a másik pedig Bratislava. A- Minisztertanács határozata értelmében ez év folyamán megkezdjük az Adria-olajvezeték építését. amely 1975 végére készül el. Kezdetben évi 3 millió tonna kőolajat fog szállítani a vezeték, a 80-as évek elején pedig már 10 millió tonna fog érkezni rajta, fele Magyarországnak, fele Csehszlovákiának. Kijelölték a nyomvonalat A 600 milliméter átmérőjű Ad- ria-vezeték a Berzence község térségében létesítendő hatalmas tartálytelepre fut be Jugoszláviából. Innen indul ki a több mint 200 kilométer hoszú magyar szakasz első része, amely 20—30 kilométerre elkerülve a Balaton déli partját, Százhalombattáig vezet majd. Mintegy félúton, Bedegkér község térségében szivattyúállomást létesítenek a nyomás fokozására. Berzencén is nagy teljesítményű szivattyúállomás építésére kerül sor. Százhalombattán ismét tartályokba kerül a „fekete arany”, mégpedig két részre osztva: részint a Dunai Kőolajipari Vállalat tartályaiba, részint abba a két óriás. 20 ezer köbméteres olajtartályba. ahonnan a Barátság—I. vezetéken szállítják tovább a csehszlovák határnál levő Tupa községig. Közben még Vecsésen létesítenek egy szivattyúállomást, yalamint átépítik a Barátság-vezeték gödöllői állomását is. hogy a kőolaj a csőrendszeren visszafelé is áramolhasson. Az Adria-vezeték magyar szakaszának építése megközelítően 1.8 milliárd forintba kerül. Csehszlovákia a maga részének megfizetésén túl. több mint 20 millió rubeles hitelt nyújt a távvezeték létesítéséhez, amely összeget csövek, szivattyúk és különleges szerelvények szállítása formájában bocsát rendelkezésünkre. Az építés-szerelés munkáját magyar vállalatok végzik el. a hazai ipar készíti az olajvezeték ellenőrző rendszerét, műszerezését, automa- tikáját is. Érdemes-e megépíteni? Ismeretes, hogy a Szovjétunió az olajkitermelésben a világranglista második helyén áll: az elmúlt esztendőben 420 millió tonna volt a szovjet olajkutak hozama. Ebből több mint 70 millió tonnát exportáltak. Ám azt kevesen tudják, hogy ugyanakkor kb. évi 7 millió tonna olajat importál is az egyébként teljesen önellátó ország. Ennek az a magyarázata, hogy egyes közel-keleti országok ezzel a „valutával” fizetik meg tartozásaikat a Szovjetuniónak. amit az nyomban tovább is ad a szocialista országoknak. Így könnyen elképzelhető, hogy az Adria-vezetéken a kereskedelmi ügyletek révén ránk és Csehszlovákiára átruházott olaj is fog folyni. Joggal kérdezheti az olvasó, hogy miért kell megépítenünk az Adria-vezetéket, ha a Barátságvezetékeken érkező, és a hazai termelésünkből származó olajjal is kielégíthetnénk szükségleteinket. Nos. a kérdésre az előzőekben már részben választ adtunk, de nem árt még azt is tudni, hogy a világ jelenleg feltárt, kb. 95 milliárd tonnás olajtartalékának több mint a fele a közel-keleti országokban található. Ugyanakkor a Közel-Kelet csupán alig több mint 50 millió tonna olajat használ fel egy évben. B. J.
