Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

1974. január 26. • PETŐFI NÉPE • 3 Tetszetős, modern elektromos fűtőberendezések A pápai ELEKTHERMAX eb­ben az évben tovább fejleszti ke­resett elektromos fűtőberendezé­seit. amelyet főleg ott alkalmaz­óiak, ahol a gáz- vagy az olajtüze­lés körülményes. A környezetet védő korszerű fűtést az utóbbi években főleg a fővárosban al­kalmazzák. A gyár ebben az esz­tendőben már teljes egészében kielégíti az igényeket elektro­mos cserépkályha betétekből, amelyek segítségével a normál méretű szobák gyorsan, könnyen fűthetők. A betétek ^.a régi cse­répkályhákba mindennemű áta­lakítás nélkül beszerelhetők. A harmadik negyedévben ke­rülnek forgalomba a már ismert bordás kályhák új változatai, a réginél kecsesebb, gyorsabb fel- melegedést biztosító berendezé­sek a modern bútorokhoz illesz­kedve különböző színben készül­nek. KRESZ-gyakorlat az iskolában, az utcán A napokban már Kalocsa fő­utcáján is megjelentek a kék egyenruhába öltözött úttörő köz­lekedési rendőrök, s szabályosan, kedvesen állították le az 5l-es út nagy járműforgalmát, hogy biztosítsák pajtásaik részére a veszélymentes áthaladást. Ezt a tanítás megkezdése előtti és be­fejezése utáni aktust, szolgálatot sok tanulás előzte meg. Az ál­talános iskolások közül húszán az úttörőházban tanulták meg a for­galomirányítás alapvető tenniva­lóit, ismerkedtek meg a közleke­désrendészeti szabályokból a se­gédmotor és kerékpár forgalmi tennivalóival. Ezek a pajtások kapták meg a Megyei Közleke­désbiztonsági Tanácstól az egyen­ruhát, a fehér sapkát és a váll­szíjas derékszíját. Velük szemben nemcsak a KRESZ jó ismerete volt a követelmény, hanem az is, hogy a tanulásban élen jár­janak. A KRESZ-előadásokat Kovács János rendőr hadnagy tartotta a gyerekeknek, aki nem elégedett meg csupán az elméleti felkészítéssel, de az utcán, a gya­korlatban mutatta be a szabá­lyos, balesetmentes közlekedés tudnivalóit. A kalocsai járásban egyébként tizenkét községben az iskola ke­retein belül mindenütt jól felké­szült tanárok oktatják a közle­kedési ismereteket és nem ered­ménytelenül. Bizonyítja ezt, hogy a statisztika szerint a járásban és városban volt a legkevesebb gyermekbaleset. A kalocsai I-es számú Általános Iskolában a 629-es számú Ady Endre Úttörő­csapat vezetője, Villányi Antal elmondta, hogy milyen követel­ményt támasztott a pajtásokkal szemben. — A csapatból csak azok a pajtások jöhettek el kerékpár- túrára, akik levizsgáztak KRESZ- ből. A vizsgát itt nem szó sze­rint kell érteni, hiszen csak be­szélgettem a pajtásokkal és eköz­ben kérdeztem tőlük gyalogosok­ra és kerékpárosokra vonatkozó szabályokat Mondhatom, jól be­vált ez a módszer, mert harminc­negyven gyerekkel indultunk el kerékpárral, s bizony egyetlen szabálytalanság sem fordult elő. Sikerült lencsevégre kapni az egyik legboldogabb pajtást, Kremniczky Zolit, az I-es számú általános iskola V/b-s tanulóját. Büszkén feszített új egyenruhá­jában, s a pöttömnyi fiú maga­biztosan állította le az autókat. Levizsgáztattuk, tudta a szabá­lyokat. — Anyuka nagyon megdicsért, amikor meglátta az egyenruhá­mat — mondta' Zoli. — Apu a váltamra veregetett, s azt mond­ta, ha megnövök, vezethetem a Trabantját. Lám, az iskolai KRESZ-oktatás így válik gyakorlattá! Gémes Gábor 0 Szolgálatban Kremniczky Zoli. 0 Kovács János rendőr hadnagy a pajtásokat oktatja. PÓKHÁLÓ GALGOCZI ERZSÉBET kisregényéből készült új magyar film Bemutatjuk a VÁROSI MOZIban január 31 - február 6- ig Rendezte: MIHÁLYFI IMRE Főszereplők: AVAR ISTVÁN KOIMCZ GÁBOR MADARAS JÓZSEF HORVÁTH SÁNDOR PÓKHÁLÓ Vizsgák, tanfolyamok a Kertészeti Főiskolai Karon December második felében kezdődött és február másodiké­ig tart a félévi vizsgaidőszak a Kertészeti Egyetem kertészeti főiskolai karán. Ezekben a hetekben hSromszázharmincnégy első-, másod- és harmadéves hallgató ad számot a felkészült­ségéről. A másodévesek például földméréstan, növényvéde­lem, és üzemgazdaság-számvitel tantárgyból vizsgáznak, nö­vény és növényélettanból szigorlatoznak. • Másodéves hallgatók a vizsga előtt. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ifjúságpolitika A főiskolai kar új tanulmányi épületének felavatása után meg­kezdődött Kecskeméten a felsőfo­kú mezőgazdasági technikum ker­tészeti tagozatán oklevelet szer­zett technikusok továbbképzése is. Száznégy üzemmémökjelölt vizsgázik ebben az időszakban a kertészeti főiskolán. Ok három félév sikeres elvégzése után üzemmérnöki diplomát kapnak. Az intézet otthona, illetve szer­vezője más szakmai rendezvé­nyéknek. továbbképzőknek. A fő­iskola szervezésében zajlott le a zöldségtermesztő gazdaságok fő­kertészeinek. ágazatvezetőinek mérnöktovábbképző tanfolyama, amelyen tudományos kutatók, egyetemi, főiskolai tanárok, ne­ves szakemberek tartottak elő­adást az ágazat fejlesztéséről, a zöldségnövények öntözéséről, táp­anyagellátásáról és a fontosabb zöldségfajok új termesztéstechno­lógiájáról. Január 21-én nyílt meg ugyan­csak az intézetben a mezőgazda- sági szövetkezeti borászok har­madik országos továbbképzője. A február elsejéig tartó tanfolyam vezetésében szintén részt vesznek a Kertészeti Egyetem és a kecs­keméti kertészeti főiskolai kar tanszékvezető tanárai. • A megyei pártbizottság leg­utóbbi ülésén jóváhagyólag tudo­másul vette az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait összefoglaló tájékoz­tatót. A megye első számú vezető párttestületének álláspontját tö­mören így lehet megfogalmazni: a határozat megvalósításában a szervezeti és anyagi jellegű intéz­kedések biztatóak, ugyanakkor az eszmei, politikai nevelés terén a kívánatosnál lassúbb fejlődés ta­pasztalható. E realitásokkal bíró. s időben elhangzott vélemény számos ten­nivalóra hívja fel a figyelmet. A kérdés egyik nagyon fontos ■része éppen az, hogy az ifjúság­gal való törődést nem lehet azo­nosítani pusztán csak gazdasági természetű intézkedésekkel. Saj­nos, még gyakran adódik példa rá, hogy az illetékesek egy mag­nó, vagy néhány hanglemez meg­vásárlásával „letudják” az ügyet. Előfordul, hogy az anyagi támo­gatást olyan feltételek meglété­hez kötik, melyek megteremtése, kialakítása nem is mindenkor az ifjúság öntevékenységén, kezde­ményezőkészségén múlik csupán. Vajon kell-e bizonygatni a „mu­tassatok fel valamit előbb” gya-. korlat gyengéit? Aligha. Hiszen ily módon csak lassan, és min­denek előtt hiányosan lehet ér­vényesíteni a határozat szellemét. 0 A végrehajtás, az ifjúságért tett intézkedések sora komplexi­tást követel a megvalósítás min­den szintjén, a városban, a közsé­gekben. az üzemekben, egyaránt. Mindezt tovább gondolva elju­tunk a legfontosabb követelmény­hez: az ifjúsági határozat végre­hajtását is csak gondos, minden­re kiterjedő, a helyi sajátosságok­ra épülő politikai munkával lehet előmozdítani. Vagyis: az ifjúság ügye — politikai kérdés. Erre a rangra emelte a párt, s törvényt alkotott rá az állam. Amikor te­hát vizsgáljuk, hogy hol tartunk e politika realizálásában, nemcsak az anyagi eszközöket, az ifjúsági költségvetési rovatok összegsze­rűségeit mérlegeljük, hanem az eszmei, politikai nevelő munka eredményeit, a helyi társadalmi környezet alakulását, ahol a fia­talok élnek és dolgoznak. Az ifjúságpolitikai határozatból adódó megyei feladatok a megyei pártbizottság korábbi határoza­taiban egyértelműen megfogalma­zást nyertek. Hasonló a helyzet az alsóbbszintű pártbizottságok, csúcsvezetőségek szintjén is. Nincs szükség tehát arra, hogy a helyi tennivalókra újabb határozatok szülessenek. 0 Kétségtelen, hogy az ifjúság- politikai munka javításának, a végrehajtás ellenőrzésének alap­vető területei a pártszervezetek. Az ifjúságpolitikai tennivalókra hozott saját helyi feladattervei­ket még az elmúlt évben taggyű­léseken értékelték a legtöbb párt- alapszervezetben. Ahol nem, ott a soron következő taggyűléseken na­pirendre kerül ez a fontos téma. A tanácskozások tapasztalatai alapján lehet és kell is körvona­lazni a nevelő munka javítását előmozdító feladatokat, módsze­reket. Ezzel párhuzamosan a pártszer­vezetek és az irányító pártszervek is folyamatosan ellenőrizzék, hogy a helyi tanácsok, vállalatok, üze­mek milyen eredményességgel te­vékenykednek az ifjúsági törvény által meghatározott feladatok végrehajtásán. Nagyon is szükség van a következetes ellenőrzésre, hiszen akadnak még a megyében gazdasági egységek, ahol az ifjú­sági törvény az asztalfiókban re­kedt. vagy csak most kezdtek hozzá a végrehajtást szolgáló in­tézkedési tervek összeállításához. 0 A feladat nyilvánvaló: a tár­sadalom széles rétegeinek bevoná­sával, az irányító pártszerveknek és pártalapszervezeteknek biztosí­taniuk kell. hogy a Központi Bi­zottság ifjúságpolitikai határoza­tának végrehajtása a napi politi­kai munka részévé váljon. Szabó AM0» K. A. LEGNÉPSZERŰBB „A TÁRSADALMUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI” TANFOLYAM — ALAPOS FELMÉRÉS ^ # sor Az egészségügyi dolgozók művelődéséről Hatezren vigyázzák Bács-Kiskun megyében egészségünket, segítenek, gyógyítanak, ha bajban 'vagyunk. Közülük ezerkét- százan orvosi vagy gyógyszerészi diplomával rendelkeznek. Az úgynevezett egészségügyi szakkáderek száma: 3200. A többiek gazdasági ügyintéző, adminisztrációs munkakörben dolgoznak, vagy szakmunkások, kisegítők. Kiállítás a kecskeméti kórház klubjában. (Tótb Sándor (elv.) Naponta hozzávetőlegesen, át­lagosan húszezren kérnek orvosi segítséget és sok ezren megfordul­nak a patikákban is. Az egész­ségügyiek társadalmunk fontos, létszámuknál nagyobb befolyású rétegét alkotják. Munkájuk, ma­gatartásuk hat a közhangulatra. A falvakban ma legtekintélye­sebb emberek közé tartoznak, is­meri őket a község apraja-nagy- ja. Jó ügyek kovászai, a fejlődés gyorsítói lehetnek, mert hallgat­nak szavukra. Politikai oktatás össztársadalmi érdek, hogy az egészségügyben dolgozók szak­mailag minél képzettebben, szi­lárd világnézeti megalapozottság­gal, korszerű műveltséggel vé­gezzék munkájukat. Az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága az ügyhöz illő alapos­sággal vizsgálta meg az elmúlt hetekben a tagság szakmai to­vábbképzésével, művelődésével kapcsolatos tapasztalatokat, teen­dőket. Megállapították, hogy növek­szik az egészségügyi dolgozók közéleti tevékenysége. Nyilván nagy elfoglaltságukkal magya­rázható, ' hogy a társadalmi ta­nácselnökök között orvost vagy gyógyszerészt nem találni, de a párt- és tanácsi végrehajtó bi­zottságokban — mint ezt Tóth Lajosnétól, a szakszervezet me­gyei titkárától megtudtuk — több egészségügyi dolgozó tevé­kenykedik. A tömegszervezetek­ben és néhány kulturális intéz­ményben is joggal számolnak az orvosok, gyógyszerészek közre­működésével. A politikai, társadalmi kérdé­sekben való eligazodást a rend­szeres tanulás könnyíti. A Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­temet eddig 216, a Marxista Kö­zépiskolát 264 egészségügyi vé­gezte el. Helyesen állapította meg a felmérésről készített jelentés, hogy „a betegellátás során a la­kosság nagy tömegeivel talál­koznak, nem mindegy tehát, hogy milyen nézeteket vallanak”. A párt- és KlSZ-szervezetek- kel karöltve sokat fáradoznak különböző tanfolyamok és politi­kai iskolák sikeres lebonyolítá­sa érdekében. Együttesen beszél­ték meg a teendőket. A javasolt témakörök közül a „Társadal­munk időszerű kérdései” a leg­népszerűbb. Ez azzal magyaráz­ható, hogy a megadott program­hoz kiegészítő, az egészségügyi dolgozókat közvetlenül érdeklő témákat kapcsolhatnak. A párt- szervezetek főként az előádók ki­választásához adtak nagy támo­gatást. Számos kedvező tapasztalat el­lenére az összkép Aem egyértel­műen pozitív. Csak minden ötö­dik egészségügyi dolgozó részesül rendszeres képzésben — mint ezt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága megállapította. Általános műveltség Meglepő felismeréssel járt az iskolai végzettségre vonatkozó adatok összesítése. Az értelmi­ségi jellegűnek tekintett, egész­ségügyi pályákon dolgozóknak több mint a fele nem végezte el a nyolc általánost. A helyzet rosz- szabb, mint öt esztendeje volt, noha országosan szinte minden szakmában, foglalkozási ágban évről évre csökken a kevés isko­lát végzettek száma. Az aggasz­tó tények alapos elemzést és in­tézkedéseket követelnek. Kevéssé vonzóak bizonyos egészségügyi ágazatok. A lét­számhiány miatt nincs mód a válogatásra. A fárasztó munka, a három műszak miatt szinte lehetetlen a szervezett képzés. 1968 óta egyetlen kórházban, ren­delőintézetben sem működött ki­helyezett általános vagy közép­iskolai osztály. Sajnos, az eléggé elterjedt, helytelen vezetői szem­lélet és az objektív körülmények m!att a tanulás nem jelent sem anyagi előnyt, sem erkölcsi el­ismerést. Az egészségügyi szak- szervezet megyei bizottsága egyik központi feladatának tekinti a mielőbbi javulás elősegítését. Fel­hívják a figyelmet hosszú távú művelődési tervek készítésére, az alapos helyzetelemzésre. Joggal utalnak korábbi jó példákra. Ka­locsán 1958 óta 112 dolgozót se­gítettek középiskolai végzettség megszerzéséhez. Túlnyomó több­ségük ma is az intézményben kamatoztatja ismereteit. Könyvtárak, klubok A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának 8 letéti könyvtára ked­vezőbb feltételeket teremt az ön­műveléshez. Az évente kölcsön­zött kötetek száma mintegy 5000. Első pillantásra lelkesitóek az üzemi könyvbizományosok for­galmára vonatkozó adatok. Éven­te mintegy 190 ezer forint érté­kű könyv táplál itt gazdára. Áz orvosok, a laboránsok, nővérek, gyógyszerészek között számos szenvedélyes könyvgyűjtőt talál­ni; ők évente több ezer, több száz forintot költenek irodalmi alkotásokra, szakmai művekre. Sajnos, a szakszervezeti tagok fe­le egyáltalán nem mutat érdek­lődést a könyvek iránt. Tóth Lajosné megyei titkár nagy elismeréssel szólt a köz- művelődésben vezető, kezdemé­nyező szerepet vállaló orvosok­ról, gyógyszerészekről. Elsőként néhai dr. Aszalós Imre bajai főorvost, a helyi szimfonikus ze­nekar egyik alapítóját, a kitűnő mecénást említi, aki Nagy Ist­vánt is tőle telhetőén támogatta. Dr. Lusztig Gábor — aki nemré­giben kapta meg egyetemi tanári kinevezését — a TIT kecskeméti szervezetében fejt ki értékes munkásságot. Lóránd Nándor a kecskeméti fotóklub tagja és a gyógyszertári gyűjtemény veze­tője. Dr. Varga János szeremlei körzeti orvos sikeresen szerepel a szakszervezet megyei bizottsá­ga által hirdetett képzőművészeti pályázatokon. Dr. Jármay Árpád kecskeméti főorvos a beat- és a dzsesszmuzsika kitűnő ismerője. Dr. Kovács László kiskunmajsai, dr. Fülöp Zoltán kecskeméti or­vos a kortárs művészetben tájé­kozott műpártoló. A felsorolást sokáig folytathatnám. A megyei titkár nagy elisme­réssel méltatta a bajai járásban végzett kulturális tevékenységet és a megyei kórház klubját. Ide magunk is ellátogattunk. Kedve­ző tapasztalatainkról, a klub idei programjáról külön is tájékoztat­juk olvasóinkat Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom